Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-07 / 158. szám
1963. július T. 5 Vásárnál» Tízhetes rejtvénypályázat 4. forduló VÍZSZINTES: 1. A FŐZÉS IDEJÉT MEGRÖVIDÍTI, AZ ÉTEL, EBBEN FŐZVE IZLETESEBB. 13. Mozgásszerv! betegség. 14. Idegen női név. 15. Vízben éL 16. Vissza: Nyelvtani fogalom. 17. Arab női név. 19. A rab igéje. 20. .. .et labora. 21. Két szó: kötőszó és folyadék. 22. Névelő. 23. Olasz város. 24. Régi magyar labdarúgó-csapat. 25. őskori. 28. Apró szárnyasok terméke. 30. Fogadószoba. 31. Arab fejedelem. 32. Szamár- hang. 33. Téli sport. 34. H L. 35. Névelővel fúvós hangszer. 36. Idegein női név. 37. Vas vegyjele. 38. Hamis. 40. Ró. 41. Testrész. 42. Kettőzve: Híres brazil labdarúgó. 43. SOK EMBER SZERETNÉ, HA EENNE NEKI. 47. Légi- forgalmi Társaság. 48. M E. 49. Egyszerű gép. 51. Bírósági ügy, névelővel. 52. Író, aki a magyar szabadságharc történetét francia nyelven írta meg. 54. Nos németül. 56. Fundamentum. 58. Férfinév. 59. Vissza: KEDVELT KERÉKPARMARKA. 60. Égő. 61. Okozat szülője. FÜGGŐLEGES: 2. Európai hegység. 3. Kerti növény. 4. Repülőgép rövidítése. 5. Amerika névadójának keresztneve. 6. Az első szovjet űrhajós. 7. Francia arany. 8. Nem jó. 9. i.. boszorkányok, főnét. 10. Szálkát- lanított halszelet. 11. 00000. 12. KÖZKEDVELT KAVÉFÖZÖFAJTA. 15. EBBEN TÖBB NAPON AT TAROLHATÓ AZ ÉTEL. 18. NEM ROSZ- SZANKODIK A HÁZTARTÁSBAN, HA EZ MEGVAN. 20. Shakespeare dráma hősnője. 21. Sziget németül. 24. U Z. 26. Mássalhangzó. 27. Arabfrancia faj. 29. Kor. 32. Azonos magánhangzók. 34. Félvilági nő, közh. idegen szóval. 37. Kérdésre hangzik ei. 38. Hamis. 39. Orosz férfinév. 42. Veszprém megyek 44. Vallás, röv. 45. Udvarló. 46. Muzsika. 47. Nem tegnap. 50. Népfaj. 53. Sárga fém (+,). 55. Biztató szó. 57. Ludolf-féle szám. Megfejtésül beküldendő: Vízszintes t, 43, 59. Függőleges 12, 15, 18. Beküldési határidő: július 13^ 12 óra. Kevés a pincér? 4. Rejtvényszelvény | Csak azokat a megfejtéseket értékeljük, amelyekhez rejtvényszelvényt csatolnak. Határidón túl és a portósan érkező megfejtéseket nem veszünk figyelembe. Lesz-e elegendő szikuíz? A forró napokkal beköszöntött kánikula mindenkit arra készítetett, hogy valamilyen hűsítő itallal ne csak Szöulját oltsa, hanem kivédje a meleg támadásált is. Azonban a háziaszr szörnyök sűrűn panaszkodtak, hogy a boltokban nem mindig kaptak szikvizet. Sőt, az elmúlt héten az is előfordult , hogy Békéscsabán a strandon délután már egy pohár szódavizet sem lehetett inni. Most a megyei tanács ipari osztályán, a vendéglátóipar, a kereskedelem és a megyei tanács ipari osztálya közösen értékelte a szikvízellátást. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy sem az ipar, sem a kereskedelem nem készült fel kellően a hirtelen jött kánikulára és a szikvízellátásban ezért mutatkoztak nehézségek. Békéscsabán a honvédség egy 4000 literes lajttal sietett segítségére a szik- vízüzemnek, ezzel elhárultak a termelést gátló akadályok, így a hét eleje óta az üzem bőven termel szikvizet. Jelenleg csak szállítási probléma akadályozza a folyamatos ellátást. De éppen a tanácskozáson született megegyezés, amely a gyártó vállalat és a kereskedettem, valamint a vendéglátó- ipar vezetői között jött létre, talán biztosítékot nyújt arra, hogy végre megoldódjon ez az alapjában véve „filléres”-ügy. Orosházán és Gyulán 1 ugyancsak elhárították a termelés növelésének akadályait, a szállítási nehézségeket pedig a sütőüzem segítségével ezeken a helyeken is megoldják. A kiskereskedelmi hálózatban történt üvegcserét jobb szervezéssel ugyancsak meg lehet szüntetni. Erre ígéretet tettek a kereskedettem vezetői, reméljük, így is lesz! <—CZl) A szín lehetne például bármelyik békéscsabai vendéglő, ahol sok-sok percet kell várni, míg végre megkérdezik az asztalhoz ülőtől: mit parancsol? Kevés a felszolgáló talán? Lehet. De elképzelhető az is, hogy rossz a szervezés. Ez mind olyan probléma, amiért érdemes a vendéglátó szervek vezetőit megkérdezni. Mit mondanak ők? A felszolgáló-hiány A vendéglátóipari vállalat igazgatójával történt beszélgetéskor kiderült, hogy minden évben 30 ipari tanulót vettek fel, akik közül a tanulóidő letelte után 18— 20-an fel is szabadultak. Azt már panaszként említették, hogy például pincértanulónak érettségizett, de városon lakó fiatalt egyáltalán nem tudnak felvenni. S a felszabadult tanulók közül keveset lehetett alkalmazni a magasabb osztályú éttermekben. Többségüket az alacsonyabb osztályú étteremben kellett elhelyezni. Az elmúlt években a vendéglátóipar nagy fejlődésen ment át, amit bizonyít az is, hogy a bevétel aránya egyre jobban eltolódott a kulturáltabb vendéglátóhelyiségek javára, tehát egyre több vendég megkívánja azt is, hogy számára kihozzák az ételt vagy az italt. Ez egyúttal újabb feladatok elé állítja a vendéglátóipart. A kulturáltabb igényekhez kulturáltabb felszolgálószemélyzet is szükséges. Ezt pedig tanulók nélkül, jelentkezők nélkül megoldani szinte lehetetlen. Érdemes elmondani például azt is, hogy Budapestre ösztöndíjjal nem tudtak érettségizett fiatalt elküldeni portástanulónak. De nem tudtak — jelentkező hiányában — ugyancsak Budapestre a vendéglátóipari technikumba Ösztöndíjjal két tanulót beiskolázni. Megszűnt a szakma vonzóereje? Talán ez is közrejátszik a gondokban. Mert nem elfogadható az az érvelés, amit pincérektől hall unos-untalan az ember. — Kevés a bér — mondják. Valóban így van? Az igaz, hogy a pincérek alapfizetése mindössze 600 forint! De... Itt van, amiről a pincérek általában nem beszélnek. A forgalom után járó százalék 700—1000 forintot is kitesz. Az egyszerű öszszeadási számtani művelet pedig már azt bizonyítja, hogy a pincérek keresete eléri az 1300—1700 forintot Ha ehhez hozzászámítjuk még az ingyenes ebédet, a munkaruhát, a mosatási költséget, és azt a bizonyos borravalót, amiről „szemérmesen’’ hallgatunk; akkor már talán nem is kevés... a kevés! Egy igaz: joggal kérik és joggal várják el a pincérek a munkájuk iránti tiszteletet és megbecsülést. Ebben a kérdésben nekik is igazuk van. Éppen ezért a vendégektől ők is több türelmet és több megértést kérnek. De a vendégek is joggal elvárják a figyelmes, az udvarias és gyors kiszolgálást. Fejlődés zökkenőkkel A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat az utóbbi négy évben tagadhatatlanul sokat fejlődött. Üzleteit anyagi erőforrásaihoz mérten korszerűsítette és modernizálta. Jellemző, hogy az utóbbi négy esztendőben például csak a három városban mintegy 300 fővel emelkedett a vállalat létszáma. Ehhez járul még az is, hogy a vállalat olyan változáson ment át, hogy míg a korábbi években a saját termelésű áruk részesedése csak 24—25 százalék volt, ma már ez a százalék eléri a 34—35 százalékot. Ez természetesen újabb munkaerőproblémákat és munkaigényességet is jelentett. Ha ehhez a problémához még hozzáadjuk azt is, hogy a vállalat évente 40— 50 százalékkal emelte az előfizetésben ebédelők arányát, akkor érthető, hogy ma 5 —6 ezer embert kell közétkeztetés formájában kiszolgálnia. Mégis sok panasz hangzik él” különösen a nyári hónapokban. Szerencsére a vállalat lépést tartva a követelményekkel, sikeres kísérletet tett az önkiszolgáló rendszer bevezetésére. Erre talán a legjobb példa éppen a gyulai strandfürdő, ahol egy-egy forgalmas vasárnapon, viszonylag rövid idő alatt 1200—1500 ebédet adnak el. Békéscsabán ehhez hasonló ön- kiszolgáló egység terveit éppen most készíti el a Békés megyei Tervező Iroda, ugyancsak a strandvendéglőnek. Az anyagi fedezetet és előreláthatólag a szükFilléres ügy Reggel 7 órától sereglenek a csabaiak egy jó feketekávéra a Csaba cukrászdába. Van ottyan is, akinek csalk néhány perc ideje van, hogy felhörpintse a feketét és már siet is. A kávét meg is kapja, de perceikig keltt bajlódnia a kikészített cukorral, mert hetek óta nincs a presszókban meghonosodott cükorszedő. Hogy a higiéniát mégis biztosítsák, kanalakat ráknak ki. De a kanálra semmiképpen nem akar rámemná a cukor, szívesebben leesik a tányérról és azután a vendégek kézzel rakják visz- sza. Látni kellene a sok bosszankodást, és akkor valószínű köl-tségvetésbe vennék, nem is tudom melyik rubrikában, de annyi biztos, hogy 50 fillér is elég lenne rá. — kis — Tábla Ha' már benne vagyunk a táblaügyben, akkor folytassuk azzal, úgyis „folyékony” ügyről van szó. Békéscsabán évek óta folyik a vita arról, hogy a fürdőben megfúrt termálkút szabad vizét hordják-e az asszonyok vagy ne hordják mosáshoz. A vita akörül is forog, hogy mikor. Mert néha a szokással ellentétben a legváratlanabb időben egyszer csak abbamarad a vízfolyás, s akkor az üres kannákkal zörögnek az asszonyok a szélrózsa minden irányába hazafelé. Van egy javaslatunk. Ha már folyik az a víz, akkor egy táblát tegyenek ki a kút mellé, hogy a fürdő mikor tart igényt a vízre, s tudja meg a lakosság is, mikor állhat kannáival sorban. Parkírozás Szerkesztőségünk levelet kapott egyik olvasótól, aki újra a parkírozást teszi szóvá, ö nem is a benzines járművekre panaszkodik, hanem a lovakra. Békéscsabán, a Mednyánszkl utca sarkán, szinte campingtábort létesítettek a maszek fuvarosok. Igaz, naponta egyszer itt is takarítanak, de estefelé bizony már „hangos” ez a környék, a Vérebektől. Es illatozik is... Nemcsak levélírónk kérdezi, hanem mi is megkérdezzük: — Nem lehetne ezeket a fuvarosokat máshova telepíteni? Gondolom, akinek fuvaros kell, másutt is megtalálja őket. Nem feltétlen szükséges, hogy a lovak majdnem a város közepében — parkírozzanak. (czi.) séges építési kapacitást is tudják biztosítani. (Értesülésünk szerint a megyei tanács ehhez 600 ezer forintot máris biztosított.) A Békéscsabán megvalósuló strandvendéglő úgy az utcára, mint a strandra biztosítani fogja a korszerű kiszolgálást. A jelenlegi panaszok megszűntetése érdekében, a vendéglátóipar már egy gyors áteresztő képességű büfét állíttat fel a békéscsabai strandon. Ami nemcsak rajtuk múlik Békéscsabán, de a megye más városaiban is többször okoz gondot — különösen a nyári hónapokban — a szikvízellátás. Előfordult például a múlt héten, hogy volt Békéscsabán olyan cukrászda, ahol 3 napig nem láttak szódavizet. A vendéglátóipar vezetői arra hivatkoznak, hogy ők szerződést kötöttek a szikvízüzemmeí, és megfelelő csereüveg is állt volna rendelkezésükre, de a szikvíz- üzem szállítási néhézségeire hivatkozva, nem cserélt: Erre a problémára lapunkban még visz- szatérünk. Ez már nemcsak a vendéglátás, hanem az ipar problémája is. Külön kell szólni a sörellátásról. Az elmúlt évben például több hektoliter sört azért nem vett át a vendéglátóipar, mert a hüvöß nyár egyáltalán nem keltett kedvet az emberekben a sörfogyasztás iránt. Ebben az évben a hirtelen beköszöntött nyár egyből sörproblémát okozott. A vendéglátó- ipar itt is szerződést kötött szállításra de az igényeket az ipar nem minden esetben tudja teljesíteni, hiszen a kereslet sok esetben meghaladja a kínálatot. A vendéglátóipar vezetői mégis a lehetőségekhez mérten megpróbálják kielégíteni az igényeket. Az üzletvezetőkön múlik az is, hogy a szódavíz és a gyümölcslé és az egyéb hűsítő italok hidegek legyenek, hiszen ebben az évben — éppen az ő kérésükre — 70 százalékkal több jeget biztosítottak részükre. • Lehetne még írni arról is természetesen, hogy a vendéglátóipar ebben az évben 3 új gépet állított be a fagylaltellátás javítására. De itt is olyan problémáik vannak, hogy az ostyagyár például hetekig nem szállított 2 forintos fagylalttölcsért. Vagy például nem lehet mokkacukrot kapni. Gondja és baja éppen elég van a vendéglátóiparnak. Nem minden hibáért terheli őket a felelősség, de azt nekik is tudomásul kell venni, hogy a vendégek nem kutatják az okot, hogy vajon miért kell várni 20 percig egy asztal mellett. Amit a szervezéssel meg tudnak oldani, azt igenis oldják meg, ez kötelességük! Éppen ezért nem biztos az. hogy a mindnyájunk által javasolt, és tiszteletet kivívó brigádmozgalom megfelel például a Csaba étteremnek? Lehet, hogy jobb volna a főpincéri rendszer? Ezt nem az újságírónak kötelessége eldönteni, ezt az üzletvezetőknek és a vendéglátóipar irányítóinak kötelessége. Dóczi Imre Fidyplamf A Békés megyei Lapkiadó Vállalat elköltözött FjllVPlPnil W IB Tanácsköztársaság útja 5. sz. alá (Tanácsköztársaság útja—Irányi u. sarok. Büfével szemben). * A J U I U III ■
