Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-07 / 158. szám
BBS. Július 7. 3 Vasárnap A nyári halászás előtt Bltiarugr&n július második hetében elkezdik a nyári halúszást. Már készítik • hálókat. Gazdag zsákmányra számítanak, 600 mázsa halait adnak közfogyasztásra. Jól jövedelmez az aprómagtermesztés a nagyszénási Lenin Tsz-ben A nagyszénási Lenin Tsz-ben évről évre nagyobb területen termelnek aprómagvakat. Az idén tíz holdon tíz különféle vírágmagot, fél holdon heterózis paradicsommagot, 120 holdon szálkamentes zöldbabot, szintén magfogásra. Ezenkívül hagyma, görögdinnye és más iparinövény-magot. Az ap- rómagtermesztés jól jövedelmez. A tíz hold virágmagból mintegy 160 ezer forintot várnak. Jól bevált a búzavirág, az estike, a vasrózsa, a hajnalicska, a kínai szegfű és más virágfajták. A legtöbb | időt és munkát kíván a heterózis paradicsom termesztése. Szinte óráról órára figyelik a több tízezer tő paradicsomon mikor nyílik ki egy-egy virág, hogy nyomban elvégezzék rajta a kasztrálást és a porozást A sok munkának meg is lesz az eredménye, hiszen a fél hold paradicsommagból mintegy 70 ezer forint bevételt várnak. Az apróma gtemésztéssel 20 tagú női munkacsapat foglalkozik nagy igyekezettel és szorgalommal. lük, ahol döntéseik és intézkedéseik születnek. Az a célunk, hogy életünk teljességében a párt helyes politikája érvényesüljön, és ezzel megakadályozzuk, hogy a dogma- tizmus és a revizionizmus kárt okozzon a szocialista építésnek. A dogmatikus és revizionista eredetű hibák közé egy sereg — mondhatni: előjel nélküli — fogyatékosság is keveredik. Kitűnően határozta meg ezeknek a fogyatékosságoknak és melléfogásoknak lényegét a VII. pártkongresszus zárszava: ezek „olyan tőről fakadnak, amelyet már jóval előbb feltaláltak, mint akár arer vizionizmust, akár a szektaria- nizmust; ilyen a közönséges emberi butaság, a trehányság, a felelőtlenség — és ezek ellen is harcolnunk kell”. Nézzünk körül a házunk táján: hány ilyen közönséges eredetű hibát és baklövést látunk?! És ezek a közönséges hibák, akár butaságból, tudatlanságból, hányavetiségből vagy önző érdekhajhászásból fakadnak, éppen annyit árthatnak szocialista ügyünknek, mint a dogmatikus vagy revizionista tévelygések. Sőt, igen gyakran nehéz volna ezeket a jellegzetességeket szétválasztani, mert az életben adódó legtöbb melléfogást nem elvi fontolgatás alapján követik el az emberek, hanem éppenséggel megfontolatlanul. ' Éppen ezért — jóllehet helyes és kívánatos, hogy minden kárt okozó jelenséget politikai éleslátással ítéljünk meg — mégsem az a fő, hogy ezeket helyesen tudjuk osztályozni. Nem sokra mennénk azzal a bölcsességgel, ha minden hibáról találóan megállapítanánk ugyan, hogy dogmatikus, revizionista vagy egyéb eredetű-e, viszont a hibák és torzulások tovább virulnának. Ezt szemlélteti annak a járási bizottságnak példája, amely körülbelül egy évvel ezelőtt megvizsgált egy termelőszövetkezetet A vizsgálódók tapasztalták, hogy a vezetőség elszakadt a tagságtól, önfejű, nem hallgat az emberekre, ezért nem is kapja meg tőlük a kívánatos támogatást a közös gazdaság fejlesztéséhez. A jegyzőkönyvbe akkurátusán beírták, hogy ez szektás-dogmatikus eredetű hiba. Azt is tapasztalták a vizsgálódók, hogy a vezetőség nem kötelesség- tudó a társadalom iránt, mert a leszerződött termékek egy részét könnyelműen elpiacolja a némiképpen több üzleti nyereség reményében. A jegyzőkönyvbe bekerült: ez jobboldali, revizionista szemléletből származó hiba. A bizottság minden további észleletét szintén besorolt^ valamelyik politikai elvi kategóriába. És módfelett büszke volt a jegyzőkönyv „elvi-eszmei pontosságára”. Eltelt egy esztendő, a jegyzőkönyvet belepte a por, és a valóságban nem történt említésre méltó javulás ebben a közös gazdaságban. Mit ér hát az ,,elvi-eszmei ponA vésztői Aranykalász kilábal a bajbői A vésztői Aranykalász Termelő- szövetkezet megalakulása egybeesik a termelőszövetkezetek általános fejlesztésével. Megtalálható volt a szövetkezetben a parasztság minden rétege, de zömmel inkább az öregebb generáció. Nagyüzemi tapasztalattal és gyakorlattal bíró vezető nem volt közöttük, így olyanokat választottak meg, akik elég jól gazdálkodtak kis gazdaságukban. A kezdeti bizakodó hangulat később kezdett alábbhagyni, mert a munkák szervezése és irányítása kapkodóvá vált, s a gazdák nem látták a kivezető utat. Az első esztendő ezért nagyon gyenge eredményt hozott, egy munkaegység értéke 12,30 forint volt. Ez elkeseredést szült, ami később ellenszenvvé fajult, ami a vezetők ellen irányult, a vezetők pedig másokat okoltak. Iz embereit bízni kezdtek Később új vezetőséget választottak, s az emberek bízni kezdtek, hogy most már meg tudják alapozni nagy gazdaságukat Sajnos, nem így sikerült, mert olyan ígéretek is voltak, melyeknek nem volt alapjuk, s nem is lehetett azokat teljesíteni. Ezzel egyidőben felütötte a fejét a korrupció, s a nagy hangú, kapzsi emberek különböző jogcímen anyagi előnyökhöz jutottak. Ez rontotta a munkamorált, sokan elmaradoztak a munkából, s a termést nehezen tudták betakarítani, egy részét pedig egyesek jogtalanul elhordták. Az egy egységről betakarított termés nem volt túl alacsony, a baj abból adódott, hogy az előállított termékek és termények önköltsége nagyon magas volt, sok esetben többszöröse a fogyasztók által fizetett árnak. De nem is lehetett a termények és a termékek önköltségeit megállapítani, mert a bizonylatok hiányosak voltak, s ennélfogva nem is lehetett ellenőrizni. S a nem kielégítő munkaszervezés miatt nagymérvű tosságű jegyzőkönyv, ha a hibák megmaradtak? És mi értelme volna, ha mi most azt kezdenénk mérlegelni, hogy vaion ez a bizottság dogmatikus vagy revizionista jellegű hibát követett-e el, amikor nagy ügybuzgalmában semmi lényegeset sem végzett? Mert a lényeg az, hogy a bizottság ellenőrző munkája nem eredményezte a párt politikájának hiánytalan érvényesülését ebben a termelőszövetkezetben. Ez hiba, és ezen a hibán bármilyen előjellel sem változtathatnak, csakis azzal, ha érdemben és operatív módon segítenek a vezetőségnek, a pártszervezetnek, a tagságnak, hogy valódi érdekeik szerint, a párt politikájának szellemében dolgozzanak. A dogmatize!us, a revizionizmus és a szocializmus ügyének ártalmára való mindenfajta tévelygés hiba, baklövés ellen tehát, a köznapi, gyakorlati munka folyamatában szükséges ■ küzde- nünk. Ebben fő fegyverzetünk az az eltökéltség és szilárd készség, hogy mindenütt és minden kérdésben a párt politikájának jegyében dolgozunk, vitázunk, foglalunk állást. A legkisebb gyakorlati tett, amely a szocializmust erősíti és érvényre juttatja marxista—leninista politikánkat, többet ér, mint száz üres dörgedelem a dogmatizmus és a revizionizmus elen. H. J. volt az állati elhullás is. 1962. augusztusában a süldők 47 százaléka hullott el. Olyan okok is közrejátszottak, mint 1962. augusztusában és szeptemberében, amikor hízómarha-alapanyagot vásárolt a szövetkezet és megfelelő gazdasági alapja nem volt, s 1962. október elsejéig egy mázsa silótakarmánya sem. Az ilyen nem meggondolt hitelekkel növekedett a szövetkezet adóssága, romlott az oszthatósági alap, nem tudott rentábilisan gazdálkodni. Határoztak a szövetkezeti gazdák Általában nem megengedhető gazdálkodási „rend” alakult ki. Helytelenül választották ki a vetési időt és sok esetben a növények nem keltek ki vagy éppen elpusztultak. A meggondolatlanság vezetett oda, hogy 1961-ben úgy határoztak a szövetkezeti gazdák, hogy háztáji területet nem fognak kimérni, hanem közösen kapálják meg a többi nővényféle- ségekkel és családonként egy ka- tasztrális hold kukoricatermést adnak háztájira, melynek átlagtermését 30 mázsa csöves kukoricában állapították meg. A betakarítás előtt egy bizottság három különböző helyen próbatörést végzett, a termést lemérték, átlagolták és megállapították, hogy egy katasztrális hold termése 26 mázsa. S amikor kukoricát mértek, akkor derült ki, hogy nem tudja a termelőszövetkezet ezt a meny- nyiséget kiadni. Voltak olyanok, akiknek nem jutott kukorica, hiszen az ossz kukoricatermés sem lett volna elegendő a megállapított háztáji járandóság kiegyenlítésére. Ilyen körülmények között a közös állatállomány teljesen abrak nélikül maradt. Voltak termelőszövetkezeti tagok, akik rá egy évre, másfél évre, részben kenyér- gabonában, részben takarmánygabonában kapták meg járandóságukat. Az ilyen okok miatt a gazdálkodási romlás fokozódott. Nem volt különb a helyzet a beruházás területén sem. Számtalan olyan beruházást hajtottak végre három év alatt, amely egyáltalán nem térült meg a termelőszövetkezetnek, kihasználatlanul van jelen pillanatban is. Ezeknek a beruházásoknak esedékességei és kamatai rontják az osztható alap értékét, hiszen 1963-ban az esedékes hitelek, valamint azok kamatai mintegy hárommilió 300 ezer forintot tesznek ki. Nem minden hitel lett helytelenül felhasználva, csak az a baj, hogy elég nagy az a hányad, amely sohasem fog a termelésben realizálódni. Elsli eredmény 1962. október elseje óta Szántó Lajos állami gazdasági igazgató, a szövetkezet elnöke, én meg ag- ronómusa. Munkánknak máris megvannak az -eredményei. Első eredmény, amit a termelőszövetkezet embereivel együtt értünk el, hogy a takarmányhiány ellenére is állatállományunkat úgy mondhatnánk veszteségmentesen, és kondíciókban gyarapodva teleltettük át. Ezt úgy értük el, hogy a szövetkezet tagjaival úgy határoztunk: az 1962. évre beütemezett 40 dekagramm májusi morzsolt kukoricát munkaegységenként nem osztjuk ki, hanem tartalékoljuk. Ezenkívül 23 vagon csöves kukoricát vásároltunk más szövetkezetektől. További tömegtakarmányt vásároltunk és bizony sokszor az erős hidegben 100—150 kilométer távolságról hozták az emberek. A fokozatos változás mutatja, hogy a termelőszövetkezet műhelyében házilag gyártott műtrágyaszóróval január-februárban mintegy 1600 katasztrális hold fejtrágyázást végeztek el, és a tavasszal optimális időben 927 katasztrális hold erősen begyomoso- dott kalászos közül vegyszerrel irtották ki a gyomot. A táblák kialakítása nem volt megoldva, egy táblában többfajta növény volt vetve, így nem tudták kellően a talaj, valamint a növény igényeit úgy összhangba hozni, hogy lehetővé váljon a nagyüzemi gazdálkodás alapjának a megteremtése, valamint a növényi sorrend kialakítása. 1963. év tervkészítési időszakában egy bizottság megvizsgálta a talajállapotokat, melynek alapján, s a helyi adottságokat figyelembe véve áttértünk a tömbösített termelésre. S most 100 vagy több száz katasztrális holdon ugyanaz a növény szépen díszük. lényeges változás i Az állattenyésztésben módosítani kellett elképzelésünket. Már januárban akartunk naposbaromfit primőr csirkének beállítani, de a rendkívüli hideg idő ezt megakadályozta. Ezért operatív tervet dolgoztunk ki, hogy üzemtervünket teljesítsük. Meglátásaink szerint úgy az első félévet, mint a második félévet túlteljesítjük. Jelenleg tízezer kacsánk, négyezer gyöngyösünk, valamint 900 tojótyúkunk van. Eredményeinkhez hozzájárul az, hogy azt valljuk: mindenki végzett munkája alapján részesüljön a termelt javakból. Például a kacsáknál 5 százalék a megengedett elhyllás. Ami ezenbelül megmarad, az mind a gondozóké. Jelenleg a kacsagondozóknak 6000 kacsa átlagában 2,1 százalékos az elhullás, és 2,9 szá- lékos a gondozóké. A hathetes kacsák elérték átlagban a 2,30 kilogramm súlyt. Joggal mondhatjuk: termelőszövetkezetünkben lényeges változás állt be. S munkánkat tovább fogjuk javítani oly’ módon, hogy mindinkább intenzívvé és belterjessé váljon szövetkezetünk. Balogh Ferenc, a vésztői Aranykalász Tsz főagronómusa Szolnoki Cukorgyár 18 éven felüli férfi segédmunkásokat szerződtet a kampány idejére (kb. 1963. szeptember 1-től 1964. jam. 15-ig). Munkásszállást, étkeztetést, munka- és védőruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban: Szolnoki Cukorgyár, munkaügyi osztály. ______________________________________ 303
