Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-06 / 157. szám

»63. július 6. 4 Szombat Függetlenségi ünnep Algériában Algír Csütörtökön éjfélkor Algéria fővároséiban 101 ágyúlövéssel meg­kezdődtek az ország függetlensé­géneik első évfordulójával kap­csolatos hivatalos ünnepségek. Sok külföldi ország képviseltet­te magát a pénteki hivatalos ün­nepségeken. Ben Bella miniszterelnök a függetlenség évfordulója alkalmá­ból a Revolution Africaine című hetilapnak adott nyilatkozatában az algériai hadsereg jelentőségé­vel foglalkozott. A miniszterelnök megállapította, hogy a hadsereg­nek politikai tényezőnek kell len­nie. Ben Bella rámutatott arra, hogy az új algériai hadsereg fon­tos társadalmi feladatot is be­tölt. Az algériai katonák tevéke­nyen részt vesznek az ország építésében, ugyanakkor azonban készen állnak, hogy „megvédjék határainkat a külső és belső el­lenségektől egyaránt”. (MTI) Felsőfokú mezőgazdasági technikumi osztály nyílik ősszel Orosházán NAPTAR 1963. július 6. — 245 évvel ezelőtt, 1818 július sában született Semmelweis Ig­nác orvos, az „anyák megmentő- je”, 1847-ben ismerte fel, hogy a gyermekágyi láz okozója bacilus- fertőzés. Módszere — a klórmész- oldattal való fertőtlenítés —' csak­nem megszüntette ezt a kórt A világhírű sebész tanait kortársai nem fogadták el és 30 évnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy tanítá­sait és felfedezéseit véglegesen igazolják. * — 115 évvel ezelőtt, 1848.július 6-án született Baross Gábor, a múlt század jelentős gazdaságpolitikusa. Nevéhez fűződik a jelentős vasútvonalaink államosítása, a posta és távírda egyesítése, a Vaskapu szabályozása és a fiumei (Rijeka) kikötő kiépítése. Semmelweis Ignác — 85 évvel ezelőtt, 1878-ban e napon finn költő. Hazájában igen népszerűek költeményei. született Eino Leino i Helka dalok című — 60 évvel ezelőtt, 1903-ban e napon született Axel Theorefl svéd orvos és biokémikus, aki 1955-ben az enzimek (az élő sej­tekben lévő, az anyagcserét serkentő, bonyolult összetételű szerves vegyületek) kutatásáért és oxidációs folyamatuk felfe­dezéséért 1955-ben Nobel-díjat kapott. Ártalmas A vendégek megdicsérték be­számolója után a gazdaság igaz­gatóját, hiszen nagyszerű fejlő­désről adott számot, s olyan tér. vekről, amelyek megkétszerezik a holdankénti jövedelmet. A jö­vőre vonatkozóan elmondotta azt is, hogy folyamatosan tíz há- romszobás, összkomfortos lakás épül a gazdaságban a dolgozók és a szakemberek részére. Mikor Ideért, elborult az arca, s aztán nem is vidult fel egy darabig, mintha csak fájlalná azt, hogy ezután ottragadnak a kiváló szakemberek, nem unják meg egy-két év alatt a családjuk­tól való távollétet, mint elődeik. Nem, nem erről van szó, hiszen ő örül ennek legjobban, mert hi. szén nagyok a tervek és az el­képzelések, s ehhez szakembe­rekre, nyugodt életkörülmények között dolgozókra van szükség. Ö maga is egy nem egészen meg. felelő lakásban élt eddig család­jával a gazdaságban, s most egy új, háromszobás, összkomfortos lakásba költözött át. S éppen ez a baja. Azért, mert kígyót-békát rákiabálnak, azt is, hogy ,,fekete beruházásból, felet, tesei tudta nélkül építtetett ma­gának az igazgató, kastélynak beillő lakást”. A lakás építésé­hez már régen hozzáláttak, fel­sőbb jóváhagyásra, s hónapok óta kész van. Az intrikát és a rágalomhadjáratot az indította el, hogy a szükséges, jó kereseti lehetőséget biztosító munkahely­re a jelentkező több mint száz asszony közül csak a szükséges húszegynéhányat vette fel az igazgató, megítélése szerint az arra legjobban rátermetteket. Az igazgató most azt kérdez­geti ismerőseitől, barátaitól, hogy mit tegyen a rágalmazás ellen? Eddig messziről köszöntek neki, ha meglátták, most meg egysze­rűen rossz ember lett, szeretnék indulatok kívül látni a falun. Menjen el a sértődött asszonyok mindegyiké­hez, és mondja el nekik külön- külön, hogy nem tehetett mást, nem vehetett fel húszegynéhány munkaerő helyett száznál is töb­bet? Meg hogy legyenek türel­mesek, s néhány év múlva, ami. kor a terv szerint megnövekszik a gazdaság, s több munkaigé­nyes üzemággal bővül, akkor a jelenlegi időszaki és állandó dol­gozók számát megduplázhatják. A rágalmazás! lavinát az irigy­ség indította útjára, az a rossz tulajdonság, amit az idősebb ge­nerációból valók még a régi rendszerben, a kaparj kurta, ne­ked is lesz farkastörvények ural­kodása közben szívtak maguk­ba. Ennek a tulajdonságnak a leküzdéséhez több ember is ke­vés. Folyamatosan, lassan eltű­nik az emberekből ez is, mint sok más a múltból örökölt tulaj­donság, eltünteti a növekvő jó­lét, az, hogy mindenki megvaló­síthatja terveit, vágyait a becsü­letes munka nyomán. A szóban forgó gazdaság ugyanis egy olyan fiatal termelőszövetkezet szomszédságában van, amely még sok gyermekbetegség, sok nehézség leküzdése árán, csak lépésről lépésre tudja növelni a jövedelmet. Ennek a szövetke­zetnek a tagjai közül akartak jó néhányan, a jó kereseti lehető­séget biztosító munkahelyre mennj a gazdaságba, s mivel ez nem sikerült, most gátlástalanul rágalmaznak. Nemcsak csúnya ez, hanem káros is, hiszen sok álmatlan éjszakát, hercehurcát, hovatovább könnyen becsület­sértési pert is vonhat maga után. Ezért jobb fékezni az indulato­kat, s azt a nyelvet, amely hajla­mos meggondolatlanul, a való­sággal ellenkező tényeket állíta­ni. Az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikumban ősztől felsőfokú mezőgazdasági technikumi oktatás is kezdődik. Babinszky Mihály igazgató ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — Az iskolareform által egyre több felsőfokú technikum létesül országszerte. A reform eredménye az is, hogy ősszel technikumban — a hódmezővásárhelyi Felsőfo­kú Mezőgazdasági Technikum ki­helyezett tagozataként — takar- I mánygazdálkodási szakon felsőfo- I kú mezőgazdasági technikumi osz­tály létesül. Ezáltal — a szarvasi Felsőfokú öntözési Technikummal együtt — már két intézetben lesz felsőfokú mezőgazdasági oktatás Békés megyében. •— Hatvan hallgatót veszünk fel az első osztályba. Jelentkezni au­gusztus 15-ig lehet középiskolai érettségivel vagy technikumi ké­pesítő bizonyítvánnyal. A tanítás szeptember 1-én kezdődik. A fel­sőfokú takarmánygazdálkodási technikum kétéves, hallgatói ez idő alatt növénytermesztési, ta­karmányozási, takarmányvizsgá­lati, állattenyésztési, állategészség­ügyi, üzemtani és marxista—leni­nista ismereteket szereznek. Az is­kolai elfoglaltság jelentős része üzemi gyakorlat lesz. — A távlatok? — A felsőfokú technikum a ké­sőbbiek során is a mezőgazdasági technikum épületében nyer elhe­lyezést, de a jövőben valószínűleg függetlenül mind a mi iskolánktól, mind a hódmezővásárhelyi Felső­fokú Mezőgazdasági Technikum­tól. 1964 végére technikumunk mellett felépül egy 120 diákot be­fogadó kollégium, amely a felső­fokú technikum diákjainak is la­kást biztosít majd. (Addig a vidé­ki hallgatóknak az iskola ad szál­lást.) Az elképzelések értelmében 1964. január 1-től esti tagozatot is indít a felsőfokú technikum. Te­hát, mint a vázolt tervek mutat­ják, a felsőfokú mezőgazdasági technikum az évek folyamán ki­bővülve, nagy, önálló iskola lesz. — Milyen munkaterületek vár­ják majd a felsőfokú mezőgazda­sági takarmánygazdálkodás! tech­nikum végzős növendékeit? — Néhány példa, hogy milyen munkakört tölthetnek be a felső­fokú technikumbú. kikerülő ta­karmánygazdálkodási szakembe­rek: elhelyezkedhetnek az állami gazdaságokban, állattenyésztési és takarmánygazdálkodási előadó­ként; a termelőszövetkezetekben, mint állattenyésztést, takarmány- termesztést irányító szakemberek; különböző takarmánykeverő — például malomipari — üzemekben vezető munkakörben. Állást tölt­hetnek be takarmányvizsgáló la­boratóriumokban is. A felsőfokú technikumunkban végzett szakem­ber nem túlspecializált; mind az ipar, mind a mezőgazdaság több területén elhelyezkedhet. A tőlünk kikerülő okleveles szaktechnikus ab hoz viszont eléggé specializált lesz, hogy a takarmánygazdálko­dásban a legrészletesebb tudású szakembernek számítson, hiszen a mezőgazdasági technikusok, és az agrármérnökök is csak átfogó is­meretekkel rendelkeznek e szak­területeken. Lányok jelentkezését is várjuk, mivel a takarmánygaz­dálkodás sok ága nők számára is alkalmas munkaterületet nyújt. Padányi Anna Szakszervezeteit Megyei Tanácsa és a megyei bizottságok áttol rendezett szocialista munkabrigád* találkozóra (Békéscsabán a KlSZ-tábor- ban) az autóbuszok a Hunyadi térről indulnak. A torlódások elkerülése végett már reggel 7. t® lehet igénybe venni az autó. buszokat. x K. I. MWMWMWW1Wt»«M***t**>***Ml*WM*wtM*WM*WWM*WMlW**tM*lM>t*>**t*t*l*M***tM Kedves hallgatóim!...’ (égi vita a sajtóban, rá- iótoan, árt-e a film és a slevízió a színháznak? ! problémát kellő tudo- lányos tömörséggel így sszegezhetjük: naná, lajd nem árt. Ugyanak- :or — hallgatóim — a ima taglalóiból hiányzik dialektika és pont azt em vették észre, ami a zímiháznak legjobban rt, s amihez képest a ihn, a televízió és a űzvész csak múló, he- eny ártalmak. Mert — érdezem én — miért zínházellenes az, ha élmillió ember nézi vé­ig a televízióban a „Pil- antás a hídról”-t és mi­rt nem az, ha harminc mber nézi meg a pest- rzsébeti „Csili”-ber „A yanú körbejár”-t? Ez a yanú járhat ide-oda, be­kukkanthat a Körszín- lázba is, sikert nem fog ózni. Pedig színházban ánkál, nem a televízió- tan. Mi következik eb­től?..; A színháznak nem , televízió árt elsősor- >an, hanem a színház, fagy itt van kérem szé­len, a rendező. Ha a elettes hatóságok rápa- ■ancsolnak egy színház- ■a, hogy ne a tehetséges C. rendezzen meg egy larabot, hanem a téhet- égtelen Y., akkor ki árt i színháznak? A felettes latóságok semmi esetre Árt-e a színház a színháznak? Dr. Pont Bonifác ismeretterjesztő előadásából sem, hiszen a darabot Y. rendezte. Ö állította be rosszul, övé a felelősség. A konklúzió: a rendező is árt a színháznak. De ha — kérdezhetik önök — a tehetséges X. ren­dez meg egy jó darabot tehetséges színészekkel? Akkor mi van? A tehet­séges rendező is árt a színháznak. Az első elő­adásokat ugyanis meg­nézik a nézők, elkapat- ják magukat és elterjed, hogy az előadás remek, az illető színházba érde­mes járni. Megnézik a darabot más nézők is, • zsúfi ház van sokáig, mindenkinek tetszik az előadás... És... Hát nem értik, kedves hallgató­im? A nézők azt hiszik, hogy most már a követ­kező előadások is jók lesznek, jegyet váltanak azokra is és olyan dühö­sek lesznek, amilyenek az előző jó előadások nél­kül nem lettek volna. Soha többé nem mennek abba a színházba, pedig lehet, hogy — három vagy öt év múlva — me­gint lesz ott egy jó elő­adás. Ezek szerint a jó író, a tehetséges rendező és a kitűnő színész is árt a színháznak. Egy kritikus, akinek ezeket a gondolatokat felvetettem, azt kérdez­te: hát nem lehet min­dig jó előadásokat csi­nálni? Az ilyen kritikus árt a színháznak, mert elveszi a kenyeret a ko­mikusok elől. A kritiku­sok többsége azonban használ a színháznak, mert a közönség ma már nem ismeri ki magát a kritikákban. Volt idő, amikor minden rossz, le­vágó kritika után azt mondtuk: ez a darab csak jó lehet! Ez a kriti­kai mérce azonban nem használt a színháznak, mert gyakran előfordult, hogy bár a kritikusok azt írták az előadásról, hogy rossz, az mégis rossz volt. Most ilyen ve­szély nincs. A kritika ma — igen helyesen —a kritikus lelkét tükrözi, s nem tart hamisan, aktua­lizáló, vulgáris és sema­tikus kapcsolatot a da­rabbal és az előadással. Nem tart semmilyen kapcsolatot. Nem hallgathatom el kedves hallgatóim, hogj a színháznak azért a leg. jobban mégis csak a kő zönség árt. Mert, ha < közönségnek nem lenne véleménye, akkor min­den másképp lenne Meghallgatna minder előadást, tehetségesnek találna mindent és min­denkit. De a közönség — eléggé el nem ítélhe- tően azt mondja hogy ez tetszik neki, as meg nem. Érzik, milyer torz jelenség ez? Ha egy. szer a felsőbb hatóság, i színigazgató és maga i dramaturg már jénai ítélt valamit, hogy jör a közönség ahhoz, hogj ő is beleszóljon állami lag kinevezett, ezért fi­zetést is húzó emberei dolgába? Éppen ezer azt javaslom, hogy i színházak ezentúl n< tartsanak előadásokat é akkor illetéktelenel nem tudják lejáratni i színház nimbuszát. Bo csássák el a rendezőke és a színészeket, csak a: igazgatók és a drama turgok maradjanak mert az ő feladatuk ; színház becsületének vé delme. És ha nincs ren dező, színész és közön ség, még az esetleg téve dő igazgatók sem árt hatnak ‘ a színháznak... Lejegyezte: Antal Gábor A modern konyha, néíktilözhetette«» kelléke az alumínium- és a zománcedény. Cserélje Jtí a régit, egészítse ki készletét a szaküzletekben. 60696

Next

/
Thumbnails
Contents