Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-31 / 178. szám
BÉKÉS MEGYE/ Világ proletárjait egyesüljetek I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El TAN ÁCS LA P J A NÉPÚJSÁG 1963. JÜLIUS 31., SZERDA Ara 5« fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM A nyári munkák névtelen hősei | Világjáró Békés megyei tsz-parasztok | Ajándékműsor a paprikaföldön | Eső, zivatar lövő évi vetéstervek Ilyenkor nyár derekén egyre inkább előtérbe kerül a mező- gazdaság jövő évi tervezése. Érthető, hiszen az őszi vetésű növények területének meghatározása, a talaj jó előkészítése és a vetés jó minőségének biztosítása igényli az alapos tervező munkát. A jövő évi vetésterv összeállítására mindén gazdaságban szükség van, mert csak így készülhet el a jó gazda gondosságával a nyári talaj-munka, az istállótrágya kihordása és a műtrágya kiszórása. Ennek alapján a vetésterv összeállításának szükségességét senki sem vitatja. Annál több szó esik azonban arról, hogy a most készülő vetéstervekbe milyen növények termesztését irányozzák elő. A tervezés még izgalmasabb része, a terület és a várható hozam meghatározása. Ez együtt jár a résztervekben több olyan termelésteehnológiai eljárás rögzítésével, amely megvalósítása révén az adott területről a legmagasabb hozam érhető e!. A megyét átfogó termelőszövetkezeti gazdálkodás néhány éve alatt kialakult egy többé-kevésbé ma is helytálló vetésszerkezet, Ez csupán a forma szerepét tölti be. mert a hozamok növelésében elért eredmények és a népgazdaság szükségleteinek megfelelően évről évre kiegészül. Egyes növények termesztése elveszti korábbi jelentőségét, mások vetés- területe a korábbi marad, de ez is lehetséges, hogy több növény vetésterülete növekszik. A mezőgazdaságnak is egyre inkább figyelembe kell venni az ország szükségleti cikkeinek termelését, de igazítani kell a termelés szintjének alakítását külföld igényeihez is. A mezőgazdasági export az utóbbi években jelentősen növekedett. Három év alatt a szövetkezetek árutermelésből fakadó javak egy részévéi külkereskedelmünk máris ott van a világpiacon. A szocialista országokba való szállítás mellett egyre több olasz, ausztriai. svájci, nyugatnémet cég tart igényt húsáru készítményeinkre. friss zöldségre^ gyümölcsre, hagymára, cirokra. Ezek mellett a külföldi piacok tartására népgazdasági szinten igen nagy figyelmet fordítanak. A külkereskedelem szerved gondoskodnak az ország szükségletét meghaladó áruk elhelyezéséről, s a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő lehetőségek jó kihasználásába vetett remények alapján évről évre bővítik és mélyítik kapcsolataikat az ország határain túli kereskedelmi partnereinkkel, így a mezőgazdaságnak az iparéhoz hasonlóan két igen jelentős áruértékesítési területe vans a belső szükséglet ellátása és a külföldi igények kielégítése. Napjainkban, amikor a mezőgazdasági hozamok növeléséről beszélünk és szóvá tesszük: a népgazdaságnak az eddigieknél több kenyérgabonára, vágósertésre, baromfitermékre, cukorrépára, cirokra, dohányra, zöldségre van szüksége, akkor a fokozatosan növekvő belső igények kielégítése mellett a külföldi keresletnek is megfelelő árualap kialakítását szorgalmazzuk. Ezzel szorosan összefügg, hogy a szövetkezeteknek az eddigieknél jobban kell teljesíteni a társadalmi célkitűzések valóra váltását. A vetésterv összeállításában jövőre is jelentős helyre kerül a kenyérgabona. Ez elsősorban népgazdasági érdek. Az ország kenyérellátását hazai termésből kellene megoldani. Eddig még minden évben 40—50 000 vagonnál több búzát kellett külföldről vásárolnunk. A múlt évben vetett kalászos-területről szervezett munkával, a talaj jobb előkészítésével, a műtrágyaadagolás idejének és mennyiségének megválasztásával, a vetőmag megfelelő kiválasztásával, a vetés idejében való végzésével és a vetés jó minőségével a mainál kedvezőbb terméseredményt lehetett volna elérni. Most a betakarítás időszakában a terméseredmények, bői élesen látható: melyik gabonát vetették el időben jó vetőágyba, s melyik nélkülözte mindezt. Kétségtelen, amíg a kenyér- gabona átlagtermése nem javul, amíg külföldről kénytelen az ország búzát vásárolni, addig nem beszélhetünk a búza-vetésterület csökkentéséről. Ha a búza hozama növekszik és a népgazdaság megkapja szükségletét, akkor majd szóba kerülhet a búza-vetésterület csökkentése. A többi növény termesztésében lehetséges és szükséges is megfelelő területi elosztást és beosztást csinálni. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a hozamok növelése. Egyes. népgazdasági szinten értékes növények — cukorrépa, dohány, zöldség, cirok — szintén jelentős helyet foglalnak el a vetéstervben. Amíg a hozamuk nem növekszik, addig szintén korai a vetésterület csökkentéséről beszélni. Ezekből a cikkekből jövőre a népgazdaság 15— 20 százalékkal többet vár, mint amennyit az idén kap. A mezőgazdasági termelésben kihasználatlanul még nagy tartalékok vannak. Az öntözés helyenként még eléggé szervezetien, többségében nélkülözi a gazdaságosságot. Több helyen, különösen a sarkadi, gyomai, és szeghalmi járásban félnek a szokásosnál nagyobb adagú műtrágyák használatától. Néhány helyen a hozzáértés hiánya miatt bátortalanul fognak hozzá egy- egy újabb munkához... és így tovább. Ezerféle kerékkötője van a hozamok növelésének még ott is, ahol a -termelés technikai és technológiai része már megfelelően megoldást kapott. Az évszázados megszabottságból a hagyományosan gondolkozó emberekkel nehéz kijutni a mai élet követelményeinek színterére. A fejlődés ebbe az irányba hat. Sok tsz, mert lépést tart az idővel, kinőtte gyermekcipőjét, bátran tervez és szervez, vállal magára a népgazdaság igényeiből megfelelő részt, s ezt jó eredménnyel valóra is váltja. Dupsi Károly A szalagosítás termelékenység növekedést eredményez, csökkenti az improduktív munkaidőt a békéscsabai AKÖV-nél Mint az ipar valamennyi szakágazatában, úgy a közlekedésben is egyre inkább keresik az új formákat, amelyek sokkal jobban elő. segítik a termelékenységet, a munkaidő teljes kihasználását. A Békéscsabai Autóközlekedési Vál. lalatnál is új útra léptek. Az autó- közlekedést kiszolgáló műszaki te. lep átszervezése szükségessé vált. A közlekedési eszközök száma egyre növekszik, ugyanakkor a szakoktatás, szakmunkás képzés nem tud lépést tartani a nagyarányú fejlődéssel. A szakmunkáshiányt a vállalat pontos munkaszervezéssel, kis gépesítéssel — főleg pei'omatizálással — és amitől még oly sok vállalat fél: néhány munkaterület részleges szalagosttásával kívánja pótolni. Porr á zá László éivtárs, a vállalat üzemmérnöke nyilatkozott az átszervezést sürgető főbb okokról. Elmondta, hogy a legégetőbb ok a gépkocsiállomány szaporodása és a szakmunkáshiány. A vállalat ki. nőtte a régi módszereket, újabb intézkedések váltak szükségessé, amelyek a jelenlegi műszaki gárdával is folyamatossá tudják tenni a gépkocsi karbantartását. Meg kellett szüntetni az úgynevezett üresjárati időt. Nemrégen még mindem szerelő saját maga szalad, gált anyagot vételezni naponta többször, ami óriási időkiesést jelentett. Az átszervezés folyamán a központi raktárát, a műhelyirodát és a szerszámkiadót egy helyre csoportosították, anyagmozgatással megbíztak két dolgozót akik minden munkaterületre gyorsan és pontosan szállítják a beépítendő alkati-észt. A felmérés nyomán megállapították, hogy ezáltal mintegy 40 százalékkal csökkent a munkaidő kiesés. Ebben a szakágazatban legnehezebb a szalagosítás élve, csupán a segédüzemeknél vezethető be részleges szalagosítás. A központi mű. szaki telepre összevonják a segédműhelyeket, amelyek szinte kézről kézre adják majd a javításra váró alkatrészeket, tartozékokat. hmViTZATi A kondorosi Vörös Október Termelőszövetkezet táviratban jelentette, hogy hétfőn délelőtt az aratást és cséplést befejezte. A két cséplő munkacsapat, amely a tsz-ben a cséplést befejezte, szívesen segítene a helyi és környékbeli tsz-eknek, ha azok igényt tartanak rá. Jól megfontolt számítások szerint ezek az intézkedések komoly előnyökhöz juttatják a gépkocsi karbantartás menetét. Az elmúlt időkben és jelenleg is sok fődarab felújítását idegen vállalatokkal végeztettek A felújítóműhely kibővítésével, gépesítésével nagyobb lehetőségek nyílnak a saját erőből eredő javításokra. Az átszervezéssel szorosan összefüggő intézkedés a dolgozók munkafeltételeinek megjavítása, kulturáltabb, korsze. rűbb munkaterület létesítése, A műszaki telep udvarának teljes lebetonozása is ezt a célt szolgálja. Csapadékos évszakokban ugyanis szinte lehetetlen körülmények között dolgoztak a szerelők] a vízállásos, sáros udvaron. Sokan talán kételkednek abban, hogy egy ilyen átszervezés meghozza a maga hasznát. Ezeknek feltétlen meg kellene nézni a vállalat gumijavító részlegét, ahol a gépesítés és az újítások bevezetése óta óriási kapacitásváltozás ment végbe. Ez a részleg a régi termeléssel ellentétben jelenleg teljesen el tudja látni a vállalat gumiszükségletét. még megoldásra. Ezek közül például a gépkocsik téli indítása. Nincs hely, ahol a téli időszakban csoportosan lehetne ellátni a hideg időben nehezen induló gépjárműveket, vagyis központosított indításukat. A városi tanácstól kérte a vállalat a Kazinczy utcai Előre sporttelep mellett lévő salakos edzőpálya területet erre a célra, azonban a tanács nem reagál erre a kérésre. A téli üzem problémája tehát továbbra is fennmarad. Minden bajra meglesz a gyógyszer, ha a Szarvasi út mellett kijelölt területen felépül a komplex telep. Itt már biztosítva lesznek azok a feltételeik, amelyek a szocialista termelést a legkoi'szerűbb, a legmagasabb szánton viszik előre. Néhány év eltelik addig, amíg ez a telep elkészül. Addig is helyes és időszerű volt a közlekedési vállalat intézkedése az átszervezést illetően, mert a fokozódó fuvarigények jobb ellátására való törekvés tükröződik belőle. Pólvölffyi András Természetesen sok probléma vár 900000000000000000000000000000000000000000000000 Fiatal kubaiak tanulnak az NDK-ban Radebaul (Drezda mellett). A fiatal kubaiak, mielőtt a különböző szaktanfolyamokat megkezdenék, az itteni központi iskolában sajátítják el a német nyelvtudást. A képen: az egyik órán. (MTI Külföldi Képszolgálat) i
