Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-26 / 174. szám

1963. július 26. 3 Péntek Készenlétben állnak a tűzrendészet! bizottságok a gyomai járásban A napokban megtartott járási tüzrendészeti bizottság ülésén Hegedűs Boldizsár vto-elnökhe- lyettes, a járási tüzrendészeti bi­zottság elnöke értékelte a járás községeiben működő tűzrendé­szed bizottságok tevékenységét. Hegedűs élvtárs értékelte a já­rás mind az öt községében mű­ködő tűzrendészed bizottságok munkáját, s mint mondotta, az a kisebb hiányosságoktól eltekintve elég jónak mondható. Alaposan felkészültek az esetleges nyári mezőgazdasági munkáknál előfor­dulható tűzesetek megelőzésére. EL. lenőrzéssekkel, szakmai tanácsok, kai és határozatokkal segítették az üzemek és a tsz-ek tűzrendé­szed felelőseit. A jövőben azon­ban nem szabad a bizottságok munkáját csak a nyári, úgyneve­zett kampánymunkák idejére szű­kíteni, azoknak egész éven át kell működni. Korábbi ellenőrzések során ta­pasztalható volt, hogy nem veszik minden tsz-ben megfelelő komoly­sággal a tűzeset megelőzésére vo­natkozó határozatok pontos betar­tását. Dévaványán a Gábor Áron és a Lenin Tsz-ek üzemegységeiben a szénakazlak között nincs meg az előírt távolság, azok mellett vizet, vedreket és tűzfecskendőket nem helyeztek el A gyomai Győzelem Tsz-ben a gépek nem voltak biz­tonságosak a tűzeset megelőzésé­re. Itt a gépszemlét, sem lehetett megtartani idejében. Az észlelt hibák kijavítására a községi tűzrendészet! bizottságok Már az elmúlt évben megvolt az általános iskolák politechnikai oktatásához a felszerelés. A Mű­velődésügyi Minisztérium és a községi tanács most közösen egy új politechnikai műhely építését határozta el a községben. Az épít­kezésre a minisztérium 140 ezer forintot fordít, a községfejleszté­idejében intézkedtek, ellenőrzé­seiket rendszeresen megtartják, a bizottság munkáját bizottsági ülé­sen értékelik. Ecsegfalván a bizottság rend­szeresen bevonja a tsz-t és az ál­lami gazdaságot is a munkájába. Endrődön legjobban működik a tűzrendészed bizottság. Minden üzemből van tagja, akik munka­helyükön a hozott intézkedéseket azonnal végrehajtják. A bizottság tagjai részére oktatást is tartanak, azonkívül önkéntes felügyelő szol­gálatot is adnak. A figyelőszolgálat konkrét in­tézkedésének eredménye, hogy amikor az Űj Barázda Tsz vasút mellett lévő 34 kát. hold búzatáb­láján tűz keletkezett, azt idejében eloltották. A kár így is jelentős, mintegy 85 kereszt lett a tűzeset áldozata, 7000 forint értékben. Mint már lapunkban közöltük, a kondoros! Dolgozók Termelőszö­vetkezet befejezte az aratást. Ősz. szesen 2216 holdon vágták le a gabonát. A termelőszövetkezetben négy kombájn dolgozott, összesen 820 holdon. A többit kévekötő-ara­tógéppel aratták le, kézi aratással mindössze 60 holdat. Az aratásban legjobb erdeményt érte el: Sárosi István és Nyemcsok Mihály arató, gépkezelő és zetoros. si alapból pedig a tanács 170 000 forintot biztosított. Az építkezést már júniusban megkezdték, s az idén be is fejezik. Az épületben két műhely, egy előkészítő és egy raktár kap helyet. így a felső ta­gozatú tanulók most már kényel­mes és korszerűen felszerelt po­litechnikai műhelyben gyakorol­hatnak. Figy előszolgál at működik Hu- nyán is, de a tűzrendészed bizott­ság nem végez rendszeres ellenőr­zést, munkájáról és intézkedése­ikről jegyzőkönyvet sem vezetnek. Balázs János tűzoltó hadnagy hozzászólásában az ellenőrző bi­zottságok tevékenységének hasz­nosságáról beszélt. Az észlelt hi­ányosságok azonnali kijavítására tett intézkedések, az esetleges bír­ságolások népgazdasági érdekből történnek. A villamossági beren­dezések és a szikrafogóik tisztítá­sának elhanyagolása könnyen tűz­esetet idézhet elő. Szükséges, hogy a gépeknél minden esetben meg­találhatók legyenek az előírt gáz­eloltó palackok és más felszerelé­sek, hogy váratlanul sohase ér­jen senkit az esetleges tűz. Dobi János, Gyoma Az aratással egyidejűleg meg­kezdték a tarlóhántásit és a szal- madehúzást is. Mindkét, munkát július 23-ig befejezték. Ugyancsak az aratás után a felszabaduló táb. Iákon négy darab lánctalpas trak­torral megkezdték a nyári mély­szántást is azokon a területeken, amelyekre tavaszi vetést tervez­tek. A talajmunikát a négy da­rab lánctalpason kívül éjjeli mű­szakban két Szuper-Zetor és két MTZ is végzi. A cséplést három géppel kezdték, s jelenleg hat cséplőgép dolgozik a termelőszö­vetkezetben. öt saját és egy gép­állomási. A cséplést előrelátható­lag augusztus 3-ig befejezik, s amint a munkák engedik, egy sa­ját cséplőgépüket átadják a köz­ség más termelőszövetkezeteinek is, hogy ezzel segítsék a gabona mielőbbi betakarítását. A ter­ményforgalmi raktárába eddig beszállítottak 11 vagon őszi árpát és 60 vagon búzát, A szállítást fo­lyamatosan négy gép végzi. Politechnikai műhely épül Csabacsűdön Más tsz-t is segít a cséplés idején a kondorosi Dolgozók Tsz szakmunkás-vizsgára küldik. Ez helyes. Ahhoz azonban, hogy a szövetkezet többi gazdája is kedvet kapjon a tanulásra, a szakmunkásoknak kijáró maga­sabb keresetet a közgyűlésnek jóvá kell hagyni. Ezzel kapcso­latban- még igen sok a tisztázni­való, mert egyes helyeken a tagság nehezen akarja megérte­ni: aki hozzáértőbben és ter­melékenyebben dolgozik, aki a közösség erősödéséért többet tesz, mint az átlagosan dolgozó tag, az szakmunkájánál fogva jogos a magasabb keresetre. A szakmunkások számának növelésére a megyében nagy le­hetőségek vannak, habár az it­teni intézeti elhelyezés a 3 hóna­pos elméleti képzés időszakában korlátozott. Békésen és Ele­ken évente ötszáztíz me­zőgazdasági tanuló kaphat csak helyet. Mivel a szom­szédos megyék egy-egy speciális szakmára mindössze néhány ta­nulót tudnak fogadni, most már sürgősen kedd valamilyen meg­oldást találni — kihelyezett osz­tályok útján — az elméleti fel- készültség elmélyítésére. Helyes az a kezdeményezés, amelyet a megyei tanács mező- gazdasági osztálya Hidasháton, Békésen, Gyulán, Füzesgyarma­ton és Tótkomlóson akar meg­valósítani. Ügy lett volna jó, ha az említett helyeken már az idén működtek volna a kihelye­zett osztályok, hogy a sarkadi, a gyomai és a szeghalmi járás­ban szeptemberre a tanulókép­zés szintén szervezett formát kaphasson. A szervezésnek azonban je­lenleg hiányoznak a személyi feltételei. Ahogyan az iparitanu. lóiképzés sikerére jó élőre meg­teszik a szükséges intézkedése­ket — ezeket legtöbbször külön erre a munkára beállított embe­rek készítik elő —, a mezőgazda . sági szakmunkásképzésre, csak fél státus jut a megyei és a já­rási mezőgazdasági osztályokon. Hogyan lehet egy ilyen fon­tos nyerget fél státussal meg­ülni? Nem lehet, az biztos. Bizonyíték rá a szakmunkáskép­zés megyei helyzete. Jó, jó, mondhatják, de az egy stáitus pénzbe kerülj De mi ke­rül többe? Az említett helyeken egy státus vagy pedig a hozzá nem értésből származó több mil­lió forintos bevételi kiesések a termelőszövetkezetekben? Ho­gyan és milyen úton termel töb­bet a mezőgazdaság: akkor-e, ha az ott dolgozók a szakma csín- ját-binját ismerik vagy akkor, ha a fejlett módszerek nélkül dolgoznak? A válasz magából következik:, mégis a szakmunkás, képzésben bizony csak döcögő­sen lépnek előre a tsz-ek. Pedig a hozzáértés fokozása lenne az alapja a mezőgazdaság termeié, sének. El kellene érni a termelő, szövetkezetekben is, hogy az em. berek ne ösztönösen dolgozzanak egy adott munkakörben, hanem értsék és tudják, hogy mit akar­nak, ehhez mikor, mit kell ten­ni Elsősorban önmaguknak csi­nálnak hasznot. A mezőgazdasági szakmunkás, képzésben a feladatok jelentő­sek. Az előbbrejutásban minden­ki érdekelt, éppen ezért az ed­digieknél több figyelmet érdemel ez a terület is. Dupsi Károly az Szedik a zöldbabot endrődí Béke Tsz-ben (Tudósítónktól) Még javában aratnak és csépel­nek az endrődi Béke Tsz-ben. Kombájnok, aratógépek zúgása hallatszik az aranyló gabonatáb­lák felől, a szérűkön gyorsan tel­nek tisztított maggal a zsákok, s a megrakott vontatók egymás után indulnak el drága terhükkel forintot fizetnek. így aztán öröm­mel jönnek a gyerekek és az asz- szonyok. Volt olyan nap a héten, hogy 150-en is szorgoskodtak a ha. talmas babtáblában — újságolja Szabó Mihály, aki most a „babfe­lelős” szerepet tölti be. A tsz nyolc vagon zöldbab szál­lítására kötött szerződést a Nagy­Pelyva Miklósné és fia. Munkaegységre dolgoznak mindketten. a terményforgalmi vállalat átve­vőhelyére. Amerre elhaladnak sű_ rű porfelleg jelzi útjukat. A tagság túlnyomó részét leköti most ez az égetően fontos és sür­gős munka. Pedig van más ha­laszthatatlan feladat is a tsz-ben. Itt van például a 20 katasztrális hold zöldbab szedése és szállítása, amit folyamatosan, egyi’k napról a másikra csinálni kell. „Szorul a kapca” a munkaerővel, de azért nincs fennakadás — mondja Cse­rép elvtárs, a tsz elnöke. A bab­szedésre ugyanis bevonták a csa­ládtagokat is és számos úttörőt. Egy kiló zöldbab leszedéséért 0,80 körösi Konzervgyárral. A víg kedé. lyű gyerekek és a szorgos, fürge kezű asszonyok jó munkájának tudható be, hogy a szerződött zöldborsó szállítása után, ame­lyet 150 százalékra teljesítettek, a zöldbabból is leszállítottak 5,5 vagonnal. Meg kell, hogy dicsérjem Varjú Erzsi, Habdra Erzsi, Tímár István és Trubó István úttörőket, akik már a borsószedésnél is kitűntek szorgalmukkal. Most a zöldbabból 85—90 kilogrammot szednek sze­mélyenként naponta — mondja Szabó István főagronómus. Sztanyik Kárai Ürül a kosár, telik a láda. A képen Tiniár István és Trubó Ist­ván úttörők láthatók. Napi teljesítményük 85—90 kilogramm. Ez pénzre átszámolva 65—70 forint napi keresetet jelent. Nem hagyják magára Mágori nénit Egy idős vasutas gondozását vál­lalta el valamikor régen özv. Mágori Jánosné. Miután a gondozott elnunyt jó hét évvel ezelőtt, Mágori néni egye­dül maradt a békéscsabai tanyavilág­ban. Az idő alaposan eliramodott fe­lette, korát hét x-el jelzi már. Senkije és semmije. A tanyához, amelyben la­kik, csak az élvezeti jog fűzi. Magárahagyatottságában Bencsik Pál a 118-as' körzet tanácstagja kereste fel eddig is és mostanában is. Már vagy négy évvel ezelőtt kijárta a város ve­zetőinél, hogy az eddigi 60 forint szo­ciális segélyt 160 forintra növeljék. A megélhetéshez nagy segítség ez, de az előrehaladott korhoz, az ezzel járó betegeskedéshez már nemigen lehet segítséget nyújtani. Mágori néninek nincs is különösebb igénye. Szomorú magányát az tette súlyossá, hogy a hosszú tél vastag, nehéz hótakarót ra­kott az öreg tanya korhadásnak indult tetőszerkezetére. A fele össze is ro­gyott, mint valami kilyukadt léggömb. Bencsik Pál, a tanácstag megint készséges volt, mint már annyiszor és segítségért kilincselt a város vezetői­nél. Azok nem tehettek egyebet, kt resni kezdték a tanya örököséit, met a jog és az igazság szerint nekik kel lett volna helyrehozni a tanya behoi padt tetejét. Azonban az idő telt, múli s a májusi kiadós esők alaposan be­csurogtak Mágori néni lakásába. Ben esik Pál nem nézhette tovább. Szólt Kerepéczki Andrásnak, aki ért a re nováláshoz: hozza már helyre a magá- ramaradt Mágori néni feje felett a ta­nyatetőt. Nem egyedül kell csinálnia ő majd szerez segítséget is. Szerzett. A közeli tanyaszomszédok, Bauki András és Botyánszki András ellenve­tés és ellenszolgáltatás nélkül vállal­ták a segédmunkás szerepet nagyob­bacska gyermekeivel együtt Kere- peczki András mellett. Nem újdonság az ilyesmi, azért mégis jó hallani azt, hogyha valaki hozzátartozók, gyermekek nélkül ma­rad is, nem kell egyedül kínlódnia gondjaival, bajaival, mert segítenek neki a tanácstagok, a szomszédok, gondoskodik róluk a városi tanács szociális bizottsága. K. h

Next

/
Thumbnails
Contents