Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-25 / 173. szám

1963. július 25. 3 Csütörtök / As elsők között Alikor is kitartott, amikor a ter­melőszövetkezet csak 16 forintot fizetett egy munkaegységre. Pe­dig három gyermekkel egyedül nagyon nehéz volt... Mégsem keseredett el. Dolgozott kettő he­lyett is. S csapata is — mert Re­gényei Imréné, a medgyesbodzási Egyetértés Termelőszövetkezet naponta 380 mázsa gabonát tisztít meg. Az őket váltó csapatot min­dig megelőzik egy fejhosszal. Gyűlik a kenyémekvaló a mag­tárban, 1481 holdról szállítják ide a gabonát. Van hát munka bő­ven. Éjjel-nappal zúgnak a gépek a szérűn. Összesen 5000 mázsa ga­egyik munkacsapatának a vezető­je — évek óta az elsők között van. A kombájnszérűnél találtuk őket Regőnyeiné munkacsapata bonát tisztítottak meg július 17-ig, s úgy tervezik, hogy augusztus 10- ig befejezik ezt a munkát. Fotó: Kocziszky László OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOQOQOOC Hét kombájn dolgozik a csabacsűdi Lenin Tsz-ben A csabacsűdi Lenin Termelőszö­vetkezetben eddig öt kombájn dolgozott. Július 20-án, az örmény, kúti Egyetértés Tsz befejezte az aratást és így július 22-én két kombájnt átadott a gépállomás a csabacsűdi Lenin Termelőszövet­kezetnek. Ebben a tsz-ben is tel­jes erővel folyik az aratás, melyet előreláthatólag július 26-án be is fejeznek. szegese, és az emberek nem hisz- nék a tervben. A mezőgazdaság természetéből adódik, hogy néha összetomyo- sul a sok munka, és ha minden tagnak négy keze volna, az is mind megtelne munkával. Ilyen­kor csak az segít, ha mindenki kettőzött igyekezettel dolgozik. De éppen ezek azok a pillanatok, amelyek számos szövetkezeti ve­zetőt ígérgetésre csábítanak, úgy képzelik, hogyha ráígérnek va­lamit a rendes keresetre, jutalmat tűznek ki, akkor ez minden kérle- lésnél és magyarázatnál ösztöké- lőbb lesz. Persze az előrelátás, a jó munkaszervezés mindenkor jobb orvosság a szorultságban ki­tűzött céljutalmaknál. De ha már ez ígérkezik célszerűnek, és a vezető jutalmat tűz ki, sohase má­sítsa meg a szavát, mert az em­bereket egyszer be lehet ugratni, kétszer már nehezen, háromszor soha. Egyébként is: a beugratás, mint holmi ösztökélési módszer, merőben idegen a szocialista gon­dolkodástól és gyakorlattól. Nem frázis, de élő valóság, hogy a mi társadalmunkban az emberek a maguk javára dolgoznak, és ma­guk látják hasznát, ha egy kicsit jobban dolgoznak. Micsoda képte­lenség tehát az ígérgetésekkel tör­ténő buzdítás és beugratás? Erre lemmi szükség. A párt és a kormány éppen ezért elvben is elítéli a felelőtlen ígérgetést. De hogy az ilyesmi nem kenyere, ezt teljes gyakorlatával is példázza. Pártunk és kormá­nyunk politikájának sarkalatos elve: őszinteség a néphez. Hogyan is férne össze ez holmi ígérgetés­sel? Az ígérgetés mind a nagy- politikában, mind a kisebb közös­ségek életében pillanatnyi egyen­súlyt teremthet, bizakodást éb­reszthet. De amit megnyerhet­nénk a vámon, elvesztenénk a ré­ven: semmiféle ígérgetés sem táp­lálhat akkor reményt, mint amek­kora kiábrándulás követi a be nem váltott ígéreteket. És mi nem valami pillanatnyi egyensúlyért dolgozunk, hanem egy tudomá­nyosan és tervszerűen körvonala­zott jövendő megteremtéséért. Mind a kormánynak, mind a nép­nek nagy könnyebbség volna, ha ígéretekből is jólét fakadna, több lakás épülne, magasabb kereset és munkaegység-részesedés 'foly­na. Csakhogy az ígéret önmagá­ban nem teremtőerő. Az ígéretet — akárki teszi —, csakis a szor­galmas és becsületes emberi mun­ka váltja valóra. A párt és a kor­mány jól megfontolt terveket tár az emberek elé. Ezekben a ter­vekben is van ígéret, a szocialista jövendő, az élet szüntelen javulá­sának ígérete. Ám ezt az ígéreteit a párt útmutatását értő és híven Tizennégy és fél millió forint nyomában ány miatt vissza is küldték a ki­utalt összeget. A Békés megyei tanács mezőgazdasági osztályán azonban azt mondták: nem küldik vissza, mert hátha adódik mód és lehetőség a fiaztatók legalább egy részének a téliesítéséhez. Van is és meg is lehet keresni a lehetőséget, azonban az a hiba, hogy a járási tanácsok építési elő­adóinak zöme eddig sem a lehe­tőségek felméréséve], sem megfe­lelő anyagforrások felkutatásával nem foglalkoztak, de még ahhoz sem vettek fáradságot, hogy tájé­koztassák a termelőszövetkezete­ket a téliesítéshez szükséges do­kumentáció elkészítési módjáról, s arról, hogy miként juthatnák hoz­zá a kilátásba helyezett hitelhez. Egyedül a sarkad i járási tanács mezőgazdasági osztályén foglal­koztak ezzel úgy, ahogyan kell. Megbeszélésre hívták össze a ter­melőszövetkezetek építési brigád­vezetőit, s megállapodtak velük: készítsék el a teljesítés tervét és költségvetését, s küldjék azt be jóváhagyás végett a beruházási irodának. Amennyiben a beruhá­zási iroda jóváhagyja a tervet és a költségvetést és ha a szövetke­zetek tudnak anyagot is biztosíta­ni, a bank folyósítja a szükséges összeget. Hasonlóan kellene hozzá­látniuk ehhez a többi járási ta­nácsi építési előadóknak is mi­előbb, mert nemcsak a tél, hanem a hitel felhasználásának határide­je is közeledik és a fiaztatók té- liesítésénék elmulasztásából a ta­valyihoz hasonló nagy elhullás, a szövetkezeteknek is, a nópgazda-, Ságnak is nagy vesztesége szár­mazhat. A fiaztató padozatára szük­séges bitufát be tudják szerezni a termelőszövetkezetek. Ezt feltét­lenül be is kell szerezzék, mert ez a téliesítás egyik fontos kellé­ke, mivel meleg is. le is folyik ró­la a víz, másrészt pe'dig könnyen tisztítható, fertőtleníthető. A ,nád­pallót pótolhatják a szövetkezetek bármilyen rörrkfából darabolt pa- ticaléccel, aminek a jó vastagon történő betapasztása csökkenti a fiaztatók légterét és gátolja azok kihűlését is. A harmadik kellék a tégla, hogy a 25 centiméteres falat 50 centiméter vastagságúra vas- tagítsák. Ezek azok a lehetőségek, ame­lyekkel a termelőszövetkezetek téliesíteni tudnak annyi kutricás fiaztatót, amelyben a téli időszak­ban történik a fialtatás. A járási tanácsok építési előadói adjanak segítséget a termelőszövetkezetek í építési brigádvezetőinek a téliesí- tés tervének és költségvetésének elkészítéséhez, de a szükséges bi- tufa, paticslée,. tégla, a mész és egyéb anyag felkutatásához és be­szerzéséhez is, mert ha tétlenül várják a pénzt, akkor nem lesz bankkiutalás, s nem lesznek télie- sítve a sertésfiaztatók. Az ebből származó kár aztán jórészt a já­rási építési előadók lelkiismeretét terheli majd. Természetesen az nem elegendő, hogy a szövetkezeti építési brigádvezetők elkészítik a tervet és a költségvetést. A terme­lőszövetkezetek vezetőinek fele­lősséget kell vállalniuk azért, hogy a szükséges dokumentációk alapján megkapott hitelből való­ban téliesítik a fiaztatókat, úgy, hogy azok mindaddig alkalmasak lesznek fialtatásra, amíg az épület állaga azt lehetővé teszi. Annál is inkább szükség van az ilyen felelősségvállalásra, mert a kapott hitelből csak az anyagköltséget lehet fedezni, a kivitelezés házi­lag, a szövetkezeti ópítobrigád- dal történik. Egyébként a megyei tanács mezőgazdasági osztályának építé­si csoportja nem azért nem küldte vissza a kapott 14,5 millió forin­tot, hogy a határidő leteltéig itt tartsa, hanem azért, hogy ebből az összegből téliesíttesse azokat a fiaztatókat, amelyekhez megfele­lő anyagot lehet szerezni. Az épí­tési csoport előadói és a megyei beruházási iroda szakemberei hozzá is láttak a lehetőségek fel­kutatásához. A közeli napokban felkeresik a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályainak építési előadóit, s az ő segítségüket is kérik ehhez. A költségvetés és a tervkészítés már sokkal előbbre haladott stádiumban lenne, ha a többi járásokban is a sarkadi já­rási tanács mezőgazdasági osztályá. hoz hasonlóan láttak volna hozzá. Azonban, amint a tótkomlós? tsz- vezetők példája is bizonyítja, még arra sem fordítottak fáradságot a járási építési előadók, hogy tá­jékoztassák a szövetkezeteket a fiaztatók téliesítésére kapott hi­telkeret sorsáról. Az eddigi mu­lasztást pótolják sürgős intézke­désekkel, nemcsak azért, hogy minél kevesebb pénzt kelljen majd visszaküldeni, hanem első­sorban azért, hoigy megfelelően téliesített ólak álljanak rendelke­zésre termelőszövetkezeteinkben a téli fialtatáshoz. Kukk Hitre Javul a bűtorellátás Az állatállomány növelésének lehetőségeiről és akadályairól be­szélgettünk a tótkomlós! Haladás Tsz vezetőivel. Csaknem második szavuk az volt, hogy az állatállo­mány számának növelését legfő­képpen a férőhelyhiány gátolja. Ami férőhely van, annak egy ré­sze is eléggé korszerűtlen. Fejcsó­válva jegyezték meg: még a télen hallották, hogy az FM több millió forint hitelkeretet bocsátott a me­gye rendelkezésére azzal a cél­lal, hogy abból téüesíitsék a kor­szerűtlen sertésfiazfcatókat. Tél óta azonban nemhogy intézkedés, de még egy szó sem hangzott el a hitelkeret felhasználásáról, a téli- esítes módjáról. A beszélgetés elhangzása, után már másnap felkerestük a megyei tanács mezőgazdasági osztályának építési csoportját s érdeklődtünk a komlósi tsz-vezetőfc által meg­említett összeg eddigi sorsáról. Arató József elvtárs elmondotta, hogy valóban: még a tél folyamán szóba került az, hogy az FM hitel, keretet bocsát néhány megye ren­delkezésére a sertésfiaztatók kor­szerűsítéséhez. Májusban meg is érkezett a keret, amely 14,5 mil­lió forintot tesz ki, azóta a megyei tanács mezőgazdasági osztályának építési csoportja felmérte, hogy a megye mely szövetkezeteiben szorulnak tőkésítésre a sertésfiaz­tatók s erről létesítmény-jegyzé­ket küldtek fel a minisztériumba. Abban 122 szövetkezet neve sze­repel egy-egy olyan épület korsze. rűsítésével, amelyben télen törté­nik a fialtatás. Közben az FM-ben veit egy megbeszélés, ahol a megyei építési előadóknak megmutatták a télié, sítési iránytervet, s elmagyaráz­ták, hogy a téliesítéshez nádpalló- na, bitufa-burköliatna és falvasta- gításra van szükség. Megígérték, hogy rövidesen leküldik >az irány- tervet, de még mindig nem érke­zett meg. A pénz egyelőre fekszik, egyrészt azért, mert az FM teliesí. léshez nem tud anyagkeretet biz­tosítani. Más megyékből anyagba. követő emibermilliók váltják való­ra, amikor a tervek megvalósí­tásáért mind jobban dolgoznak. Népünk hosszú évek óta tapasztal­ja, hogy ez az ígéret igaz, való­szerű, ez az ígéret okvetlenül tel­jesül. Szükséges, hogy a pártnak és a kormánynak ez a példája a leg­kisebb közösségek életében, és valamennyi vezető emberünk gondolkodásában, élő gyakorlatá­ban hasson, meggyökerezzen. Amikor egy-egy helyi vezető ígérgetésre ragadtatja magát, aka­ratlanul is lebecsüli az embere­ket, úgyszólván gyerekeiknek nézi őket, habár ma már a gyerekeket sem szokás, nem is bölcs dolog ígérgetéssel nógatni. Az emberek értenek az egyenes, őszinte szóból és hallgatnak a meggyőző érve­lésre. Megértik, mire van lehető­ségünk. és hogy ezek a lehetősé­gek holnapra mindiannyiunk oda­adó munkája révén jobbak lesz­nek. Nem kívánnak lehetetlent, nem igénylik, hogy azit is osszák ki nekik, amit meg sem termel­tek. De azt joggal megkívánják, hogy amit megígérnek nekik, azt teljesítsék. S legfőképpen ez in­dítja őket is arra, hogy amit a termelési tanácskozáson vagy a közgyűlésen megígérnek és meg­szavaznak, azt példás és lelkiis­meretes munkával fedezzék. Horváth József Az év első felében a hazai bú­toripar — főleg anyaghiány miatt — a modern, bútorok egész évre tervezett mennyiségének csak egy. harmadát tudta elkészíteni, és a behozatal is elmaradt a tervezet­től. A második félévben a bútorellá­tás, a belkereskedelmi miniszté­rium szerint lényegesen jobb lesz. Minden remény megvan arra, hogy a hazai bútoripartól kétszer annyi modem bútort kap a kereskede­lem, mint az első félévben. Eredetileg erre az évre 25 ezer hazai gyártású és import, komp­lett, modern lakószoba-garnitúra forgalomba hozatalát tervezték, a növekvő keresletre való tekintettel azonban engedélyezték az import növelését. (MTI) A Mezőhegy esi Cukorgyár vegyészmérnököt azonnali belépésre felvesz. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásiban. x

Next

/
Thumbnails
Contents