Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-21 / 170. szám
1963. július 21. 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON Ami jó és ami helytelen Jegyzet egy kiállításról Sokan nézik meg a békéscsabai Jókai Színház földszinti termében a júa közönséget egyúttal az ízléses terl(Jzeeneq,a iwte&zlapúk Nézem a filmhíradót. Mutatják hazánk egyik legmodernebb textilkombinátját. Látom hogyan dolgoznak és élnek a munkásnők. Hogy mindent megértsek, a bemondó még magyaráz is hozzá: „Egészségükre vigyáz az üzemi orvos, szépségükre az üzemi fodrász”. ™ Erkölcsükre az üzemi jogász? Lajos összekülönbözött a feleségével, amelynek tossz vége lett. Dulakodás közben eltört az asz- szony keze. A panaszra kiszállt hatósági közegnél barátom így mentegetődzött: „Vegye figyelembe az elvtárs, hogy pont ezt a kezét kértem meg annak idején”. • A Rómeó és Júlia előadása után beszélget egy házaspár — Micsoda gyönyörűség lehet úgy meghalná, mint Júlia. Tudod én is egy ilyen szerelmi halált szeretnék; — Ugyan menj — mondja a férj —, jó lesz neked egy vakbélgyulladás is. * Ketten beszélgetnek. — Mondd, miért jársz vasalatlan és koszos ingben? — Mert én így jártam a régi szép idők. ben is. És én nem tagadom meg az elveimet. • A legideálisabb férjek a régészek. Minél idősebb a feleségük, annál érdekesebb számukra. * A csabai ligetben hallottam este, sétál- gatás közben. — Még sohasem csókoltál így Péter, mint ma este. — Én mindig így csókolok, csak nem Péternek hívnak. * Mindenkinek nyugodtan szemébe mondhatod az igazságot, csak arra vigyázz, hogy a fülébe ne jusson. Kiss Máté Gyümölcsérés idején A növényvédőszerek használata egylius 13-án nyűt — üveg-, porcelán- és kerámáatárgyakat, étkészleteket bemutató — kiállítást, hol több kellemes külsejű darab méltán arat sikert. így például joggal tetszik mindenkinek a zöld—arany, 2137 forintos teáskészlet, a 188 forintom, egyszerű, vidám színezésű étkészlet vagy az egyszemélyes, kedves, gyerekkészlet, s több dísztárgy. Helyes, hogy ezeket a darabokat nemcsak üzletek kirakataiban, de külön kiállításon ás bemutatják, felhasználva az alkalmat, hogy tájékoztassák tésről is. Az érdeklődők nagy száma mutatja, hogy az emberek szívesen fogadják az ilyenfajta bemutatókat. Örülnek, ha megpróbálják kielégíteni taté kíváncsiságukat. A vendégkönyv bejegyzései is erről az örömről, valamint több ilyen kiállítást váró igényről tanúskodnak. Csupán egy helyen írtak elégedetlen megjegyzést: „Még mindig sok a giccs!” S-itt1 álljunk meg egy szóra. Tudjuk, hogy a kiállítás rendezőbe, -a Békés megyei ipaír cikk ; Kiskereskedelmi váíP 5 lalat csak a legyártott termékekből választhat. Hogy pedig üveg- és por- celániparunk sok giccset gyárt, az egy — már sokszor felvetett, de távolabbi kérdés... Mégis: egyes, ízlést bántó tárgyakat külön kiállítás tekintélyével propagálni nem helyes, még kereskedelmi vállalatnak sem. Konkrét példákat hozva, a bemutatóból kimaradhattak volna a porcelán kakadúk és papagájok, a török és más, meghatározhatatlan nemzetiségű táncosnőik, az ijesztő nagyságú pillangók, és az „aranyos” kiskutyák. A jövőben egy ilyenfajta kiállítástól azt várnánk, hogy rendezői ne a kereskedelem pillanatnyi árukészletét mutassák be — bár jó szándékkal, de szigorúbb válogatás nélkül — hanem magasabb ízlésbeli mércét emelve, s előretekintve — a jó ízlés elterjesztése, a korszerű lakáskultúra kialakítása érdekében —, a gyártásban ma már fellelhető, helyes esztétikát jelző, varlóban szépre törekvő tárgyaknak csináljanak egyedül propagandát. Matyi Nagy lába van, barna bőre és fekete dús sörénye' Bizalmatlan és fél tőled, hisz új néki . még az élet. Ilyen Matyi, a kis csikó, most tanulja mi mire jó. Mamájához odabújik, neki súgja panaszait. Szabó Ibolya Sohasem időszerűbb a gyümölcsfogyasztás emlegetése, mint most, gyümölcsérés idején. Egyes helyeken azt tartják, hogy a bőséges gyümölcsfogyasztás nem tesz jót. Főleg az eper, a sárgabarack és a ritka gyümölcsök, a naspolya, a berkenye és az áfonya fogyasztása káros. Az igaz, hogy egyes érzékeny embereknek allergiás kiütést okoz az eper vagy a cseresznye, de ez az érzékenység egyéni. Az is igaz, hogy a cukorbetegnek nem javasolt a szénhidrátgazdag gyümölcs. De az egészséges ember mindent bátran ehet, mert a gyümölcs nemcsak csemege, ahogy egyesek hiszik. Az tévhit, hogy reggel nem jó a gyümölcs. Bizony jó. Több, igen komoly, példásan táplálkozó tudós reggelizett éveken át gyümölcsöt. Az sem áll, hogy gyümölcsre nem szabad vizet inni. A legtöbb gyümölcsben sok a víz. Ezért gyümölcs után aránylag ritkán szomjas az ember, de ha szomjas, akkor igyék bátran. Azt ma már mindenki tudja, hogy a piacon vásárolt gyümölcsöt bő, csurgó vízben kell megmosni, mert fertőzött lehet. A bajt legritkább esetben okozza a gyümölcs. Legtöbbször a rátapadt kórokozó vagy egyéb ártalmas anyag. De azt már kevesen tudják, hogy a háztájon termelt, saját kezűleg szedett gyümölcsöt is feltétlenül meg kell mosni. Vajon miért? re gyakoribb. Közöttük a szerves foszforsavak, idegmérgek. A klórozott szénhidrogének is ártalmasak. Még a vitigrán és a rézgálic is okozhatnak bajt, ha le nem mossák. A légy a trágyadombon, piszokban, szemétben mászkál, és a fertőzőképes kórokozókat ráviszi a fán érő gyümölcsre. A szél meg ráhordja az utca porát, piszkát, aminek legfeljebb csak a nagyját mossa le az eső. Miért együnk gyümölcsöt? Mert jó, tápláló, és mert a legtöbb friss gyümölcsben C-vitamin van. A friss csipkebogyóban és a feketeribizkében van a legtöbb. A földieper, a fán termő eper — egyes helyeken szederfának hívják! — a málna, a sárgadinnye, a meggy, a birsalma, és a sárgabarack is komoly mennyiséget tartalmaz. A sárgabaracknak elég magas a karontintar- talma. Fehérje a dióban, a mandulában és a mogyoróban bőven található. De a bogyós gyümölcsök fehérje tartalma is számottevő. Zsírtartalomban is ezek vezetnek. A legtöbb szénhidrát a szilvában, szőlőben, őszibarackban, körtében és almában van. A gyümölcsök tehát bőven tartalmaznak tápanyagokat, úgyhogy nemcsak élvezeti cikkek, csemegék, nyalánkságok, hanem komoly tápláléknak is számíthatók. Bt. B. L. ■*—I Cs. Horváth Tibor—Zórád Ernő: Folytatásos képregény o Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben egy hatalmas termetű néger gladiátor szerez hírnevet magának Itáliában: Mnogo, a „capuai fenevad”. A fekete óriás, az egyik összecsapás torán, a küzdelem hevében ledöfi sebesült, fegyvertelen ellenfelét. Zöld-arany teáskészlet, megtérített asztalon. a szép és új megjelenési formát kuÁZ ÉJSZAKA CSENDJE BORUL A GLADIÁTOR-LAKTANYÁRA. A magas eállal KÖRÜLZÁRT udvaron KIS CSOPORT LOPAKODIK ÁT. EGYSZERRE SÖTÉT ÁRNY TOPPAN Masa is csak egy a halálraítéltek KÖZÜL, TÁRSA! MÉGIS SZINTE ATYJUKKÉNT TISZTELIK/ ADNAK A VÉLEMÉNYÉRE. Ne ALLD UTUNKAT, Spartacus! végzünk Mnogoual / Menjetek. < Mnogo ESZE VESZET 1 GYILKOS. megérdemli A SORSOT, AMIT NEKI SZÁNTOK. iá HATÁROZÓT SZAVAKNAK ELLENTMOND A GLADIÁTOROK KÉRDŐ' TEKINTETE. VAJON MIT SZÓL , TERVÜKHÖZ A THRÁK. Megcs/kordul AZ AJTÓ. Mnogo eelpattan helyéről. EGYSZERIBEN TELED! önmarcangoló gondolatait. ELÖNTI AZ INDULAT. A FEKETE ÓRIÁSNAK AZQN AZ ÉJSZAKÁN NEM JÖN ÁLOM A SZEMÉRE. A TEGNAP! KÜZDELEM JÁR AZ ESZÉBEN._ UTOLSÓ ELLENFELÉT LÁTJA MAGA ELŐTT. AMINT OTT VERGŐDIK A HOMOKON. TESTE CSATAKOS A VÉRTŐL. DE MÉG VAN ÉLET BENNE. KEGYELMET KÉR A RÓMAIAKTÓL.... í £s EN. BE SE_VARVA > A DÖNTÉST. , leszúrtam!_ CSAK A HARC HEVEBEN veszthettem el ENNYIRE AZ ESZEMET! WjSWWi
