Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-04 / 155. szám

1963. Július 4. 4 Csütörtök Az 1963. évi tervteljesítésért Dz eisä féléves eredmények biztatóak, a második félidő jól „indult“ Bár sok nehézséggel kellett meg­küzdeniük vállalatainkmtak, üze­meinknek, az első íélév eredmé­nyeinek felmérése után biztatóan alakult a helyzet. A megkérdezett vidéki üzemek közül majdnem valamennyién teljesítették a ter­vet, s jó kilátások vannak az évi tervteljesítésre is. Néhány válla­latnál az első félévben profilválto­zások voltak, amelyek a második félévben éreztetik majd hatásu­kat. Túlteljesíti éves tervét az Orosházi Vasipari Vállalat Bár a végleges számadatok még nem kerekedtek ki az Orosházi Vasipari Vállalatnál, mégis bizto­sak abban, hogy első félévi tervü­ket 103 százalékon félül teljesítet, ték. A második félévben nagyará­nyú túlteljesítésre számítanak, mert néhány új profil gyártását kezdik meg, s ez megemeli terv­teljesítésüket Július 15-től gyártják a most megrendelt járműfelszerelési tar­tozékokat. Vasúti kocsikra, hajók­ra, autóbuszokra készítenek kilin­cseket, hamutartókat, s polcokat. Az üzem műszáki gárdája felké­szült az új munka megszervezésé­re. Az üzemben nem hagyott alább a munkaverseny, a szocialista bri­gádok és a versenyző műhelyré­szek dolgozóitól várják az éves tervtúltéljesítés biztosítékát. Létszámhiány miatt lemaradt a Gyulai Cementipari Vállalat A Gyulai Cementipari Vállalat 96 százalékra teljesítette tervét. Mint a vállalat főkönyvelőjétől megtudtuk, ez elsősorban a lét­számhiányból adódott. Az a véle­ményük, hogy a csekély lemara­dást év végéig pótolják, erre már intézkedéseket tettek: a nyáron diákmunkaerőt alkalmaznak, s könnyebb munkára nőket is szer­ződtetnek. Nem tökéletes az anyagellátás a Békési Kosáriizemben A Békési Kosárüzem dolgozói az első negyedévben 108,3 százalékra teljesítették tervüket. A negyed­évet követően minden hónapban május kivételével túlteljesítették a haivi tervet. Túlteljesítették félévi tervüket is. Az exportra termelő üzemben az anyagellátásban egész évben zavarok voltak. Elsősorban a vessző választékában éreztek hi­ányt. A harmadik negyedévre biz. tosították az anyagot, az év utolsó negyedére azonban újabb anyag­ellátási zavarok várhatók, amely azonban nem lesz akkora, hogy befolyásolná az éves terv teljesí­tését. T adomány — T echnika Bitumenből kiváló padozat A mezőgazdaság szocialista át­alakulásával kapcsolatosan egyre nagyobb fontossághoz jut az ál­lattenyésztés. Állatok veszteség nélküli vagy minimális veszteség­gel járó felneveléséhez olyan egészségügyi követelmények lép­nek fel, amelyekkel a tudományos köröknek is számolniuk kell. Így megállapították, hogy az állatok tartózkodási helyei, az ólak nagy lyú Reiser-gépekkel lehetséges, amelyek kisebb falvakba és a ta­nyákra a földutakom nemigen szállíthatók eh Most kutatják a módját, hogy hideg úton vagy kisebb gépekkel miként lehetne az önitöttaszfalthoz hasonló padozat anyagát elkészí­teni. Nádor Jenő Áz Ántali-brigád Lapunk keddi számában bemutattuk Karasz Lajos kőműves- brigádjának 5 tagjait, most Antali Gábor ácsbrigádja következik. Nincs sorrend a két brigád között. Egyszerre indultak, együtt is sza­kították át a Szocialista cím célszalagját. Egy-két évnek el kellett telnie, amíg idáig jutott a brigád. — Mert például B. Varga Ist­ván, aki egyébként kitűnő mun­kás, valamikor ivott. Fizetéskor mindig teljesen „elázott”. Megso­kallták a dolgot és megakadályoz, tűk, hogy ő vegye fel a pénzt. El­hívtuk a bátyját és neki' adtuk át. így aztán sikerült leszoktatni őt az italról és ma már igen rendes ember — mondja Antali Gábor. Kun Béla Aki nem ismer akadályt. Azért mondják ezt róla így, mert a legnehezebb feladatokra is vál­lalkozik. — Minél magasabban kell zsa­Tornyi Molnár Antal A motoros. Mindössze 19 éves, de már van egy Pannónia motorkerékpárja. — Kétévi keresetemből spórol­tam meg az árát. Már egészen kis­gyerek koromban ez volt a vá­gyam — mondja derűs mosollyal. A legkedvesebb szórakozása a motorozás. Ki is használja ezt a lehetőséget. Néha azért lányok is kerülnek a pótülésre. De hát ebben a korban.» Bodó János: a táncmester. Szombaton és vasárnap este tánc. Ez a hétvégi programja. Más napokon elég a nyolc óra munka, ami után inkább otthon marad. Jó szórakozást nyújt a rádió és a te­levízió is. Mindössze 18 éves, de szorgal­mas munkájával kiérdemelte, hogy a brigád legjobbjai közé so­rolják. Budai Vince A komoly. — Nálunk a komolyságra szük­ség van, mert sokszor dolgozunk veszélyes helyzetben. Nem lehet játszani — mondja meggyőzően, de hozzáfűzi: — Munkaidő után szeretem a jó hangulaté embere­ket. Kiderül aztán, hogy a legjobb társaságnak azért mégis Marikát és Terikét, a két kislányát tartja. — Kocsmába is legszívesebbein velük járok — egy-két bambi ere. jóig — árulja el még a körülötte állók nagy derültségére. o A munka hivatásként való felfogá­sa rang a munkának és a végzőjének, öntudat, a végzett munka szeretete, alkotó láz. Lehet-e hivatás a kőmű­ves, az ács vagy bármilyen szakma? Az embert nem aszerint különböztet­jük meg, hogy milyen munkát végez, hanem aszerint, ahogy végzi. Éppen ezért a kérdésre bátran válaszolhat­juk: lehet. S ezt ezzel a két brigáddal is bizonyítjuk, melynek minden tagja munkájával tudatosan a legtöbbet, a legjobbat adja. Egyszerű, szerény em­berek ők, de nevük bekerül az Orosházi Üveggyár, megyénk legna­gyobb létesítményének történetébe. Pásztor Béla Antali Gábor brigádvezető (Kép a címoldalon) ö is először a brigádját dicséri, amelynek 1958 óta a vezetője. Az. tán a „főnökeiről” beszél: — Sok segítséget kapunk De- vosa Sándor főművezető, valamint Öorváth János és Balogh Mihály művezető elvtársaktól. Persze ez nekik a kötelességük. De van va­lami, ami több ennél. Ez pedig a bizalom. És ezt mi nem akarjuk elveszíteni. Ezért nagyon vigyá­zunk a munkánk minőségére is. Ne legyen abban soha semmi ki­fogásolnivaló. luznom, annál jobb. Csak azt nem szeretem, ha valaki elhagy a mun. kában. De mit tehet az ember ilyenkor? Én is jobban nekilátok... Kun Béla 20 éves fiatalember. Érthetően nagyon szeret szórakoz­ni, táncolni. S a munkájával meg is teremti hozzá a lehetőséget. Bodó János Mit terem a türelem? szerepet játszanak az állatok fel­nevelése terén. Tisztáknak, szellő- söknek kell lenniük, ha nem fűit- hetőlk, úgy hőtartó anyagokból kell felépülniük és mindemellett olyanoknak kell lenniük, hogy ál­landóan tisztán tarthatók legye­nek. Különösen az ólak padlózata okozott sok gondot. Sem a desz­ka, sem a tégla-padozat nem felel meg, mert a deszka gyorsan kor­had, a tégla pedig beszívja a ned­vességet és ezért hideg tapintású, ami az állatokat hajlamossá teszi a megbetegedésre. Nem vált be a beton- és a cementpadló sem, hidegek és nem eléggé időtállóak. A különböző anyagokkal való pró­bálkozás után rájöttek, hogy igen alkalmas és minden feltételnek megfelel a bitumenes padló. A bi­tumen a kőola j lepárlásának vég­ső maradéka, túlnyomóan telített, semleges kémhatású szénhidrogé­nekből áll és teljesen ártalmat­lan. A bitumenes padlót az öntött aszfaltút-burkolatok mintájára készítik. Előnye ennek az új pad­lózatnak, hogy a talajnedvessé­get nem engedi át, könnyen tisz­títható, tehát higiénikus, a ned­vességek gyorsan elpárolognak róla és így nem fertőzhetik a lég­teret. A bitumenpadozatot a mező- gazdasági kiállításon kipróbálták és a legjobb tapasztalatokat sze­rezték. Egyetlen nehézsége alkal­mazásának, hogy a bitumen és a többi kötőanyag masszává való felfűzése csak a 10—12 tonna sú­A türelem rózsát terem. Ezt tart­ja a régi közmondás. De ez az igaz­ság csak akkor igazság, ha a ter­mékeny értelem tükrén fénylik. Mert ha például véget nem érő türelemmel lesnénk, hogy a tó­parti béka mikor változik tün­dérré, az amerikai fegyvergyáros pedig a népek barátjává, hát na­gyot kellene csalódnunk várako­zásunkban. Meddő türelem vol­na ez s nem teremne rózsát. Amint hogy a rózsát a valóság­ban a kertész türelemmel is meg szorgos munkával is neveli. A helyénvaló türelmet fontos erényként tisztelik az emberek. Jó, bölcs dolog ez. Vegyük pél­dául azt, hogy az emberi egyéni­ség és jellem úgyszólván soha sincsen kész, befejezett állapot­ban, mert az ember szüntelenül fejlődik. — Vannak dolgok, ame­lyeket ma még nem ért meg. De ha türelmesen felvilágosítjuk és megmagyarázzuk neki az igazun­kat, egy idő múlva maga is ezek­nek az igazságoknak szószólója lesz. Vannak hibák, amelyeket ma még meggondolatlanul elkö­vet, de ha baráti indulattal, tü­relmesen jó belátásra térítjük, holnapra nemcsak megszabadul ezektől a hibáktól, de maga is küzdeni fog a hasonló botlások ellen. Hogy kinél mennyi türe­lem szükséges, ezt embere válo­gatja. Mert az egyik ember gyor­sabban nő fel a társadalmi köve­telmények színvonalára, a másik valamivel lassabban. A fő az, hogy embereket megítélvén, fel­tétlenül higgyünk ebben a fejlő­désben. Úgy is mondhatnék: higgyünk az emberek emberségé­ben, mert a jóravaló készség és a folyamatos tökéletesedés — emberi mivoltunk talapzata. Ha hiszünk ebben, akkor bízunk is az emberekben, azaz kellő türel­met tanúsítunk irántuk. Naponta jó néhány hibával ta­lálkozunk, amelyek bosszantanak bennünket. Ezeket többnyire em­berek követik el. De aki hisz az emberi fejlődőképességben,. az tudja, hogy az emberek és hi­báik nincsenek összenőve Senki sem születik garázdának köny- nyelműnek, felelőtlennek vagy bűnözőnek. A rossz vonások ké­sőbb rakodnak rá emberségére. De éppen ez okból meg is sza­badíthatok ezektől a hibáktól. E jótékony szabadító hatás egyik legfőbb eleme a türelem. Ha tü­relemmel eszméltetjük a hibázó- kat, ébresztgetjük jobbik énjü­ket, úgy előbb-utóbb helyes be­látásra térülnek, és akkor már nem ellenükre küszködünk hi­báikkal, hanem maguk is szaba­dulni igyekeznek ezektől. Annak a küzdelemnek, ame­lyet a szocialista jövendőért, sa­ját boldogulásukért, életük meg­könnyítéséért vívunk, szerves ré­sze a különböző hibák elleni harc. És ámbár a hibák többnyi­re emberek kezéhez fűződnek, emberi tévedésekből fakadnak, emberi botlások következményei, ez a harc nem az emberek ellen, hanem az emberekért folyik. A harc a hibák ellen folyik, avég- ből, hogy elkövetőiket megszaba­dítsuk hibáiktól, a társadalmat pedig e hibák káros következmé­nyeitől. Mi, kommunisták ahhoz az alapelvhez tartjuk magunkat, hogy az emberek nevelésében a lehető legnagyobb türelmet szük­séges tanúsítani. Ha egy ember hibát követ el, időt kell adnunk neki a gondolkodásra, hogy fel­mérhesse tévedését és helyrehoz­hassa botlását. Sőt kell adnunk arra, hogy a közösség figyelmez­tető szavát mintegy megemészt­hesse és úrrá válhassék érzelme­in, indulatain, teljes önmagán. Ám ez a türelem a nevelés esz­közére értendő és egyáltalán nem azt jelenti, hogy tűrjük meg a hibákat. Ember és hibája, ez kü­lönbség. A hibákat nem szabad megtűrnünk, mert a hibák az emberek és érdekeik ellen hat­nak. A leginkább emberséges cselekedet az, ha megoltalmazzuk az embereket tulajdon hibáiktól, és ezeknek követelményeitől. De rosszat teszünk azzal az ember­rel, akinek hibáit eltűrjük, le­nyeljük, és rosszat teszünk min­den emberrel, ha türelmesen sze­met hunyunk a különböző, társa­dalmi értelemben veszélyes bal­fogások felett. Említsünk most egy ritka, szél­sőséges, de sokatmondó példát. Az egyik sütőüzem volt vezetője, a durva és fékezhetetlen termé­szetű ember három esetben há­rom beosztottját megverte. Tet­tére nincs mentség. Vajon a mi társadalmunkban akár egy per­cig is eltűrhető-e ez a pimaszság? Nem. Annál elképesztőbb, hogy ezek a vérig sértett és megalá­zott emberek eltűrték. Szinte mindegy, hogy miért, mert erre a „türelemre” épp oly kevéssé van magyarázat, mint az említett ve­zető tettére. Ha már az első eset után megfelelő leckét kapott vol­na, minden másként alakulhat. Akkor semmiféle türelem sem érvényesült volna egy olyan vé­tekkel szemben, amelyet semmi szín alatt sem szabad megtűrni. De a sütőüzem vezetőjét, aíki ezt a súlyos vétkét elkövette, erély- lyel ötvözött türelemmel észhez lehetett volna téríteni. Ám nem­csak a vétkes, hanem a vétek iránt is türelmet tanúsítottak. — Ezért még két pofozkodás követke­zett és hihetőleg sokáig nem fog-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents