Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-18 / 167. szám

1983. július 18. 5 Csütörtök Utólag a vizsgákról...! Igaz, hogy a vizsgák a külön­böző iskolatípusokban jórészt be­fejeződtek, a tanulók szétszéled­tek, ki dolgozni, ki pihenni, de vannak, akik a nyarat a sikerte­len vizsgák pótlására fordítják. Bizony nem ritka eset, amikor az évközben tanúsított felületesség megbosszulja magát, elégtelen eredményt szül. Az elmúlt vizsgák ideje alatt né. hány igen elgondolkoztató jelen­ségre figyeltem fel. Az egyik ipari tanuló a. sikertelen szakmunkás- vizsga után öngyilkosságot kísé­relt meg. A másik levelet irt, hogy. ha a bizottság nem engedi át, öngyilkos lesz. A harmadik eset valamivel furcsább. Az apa meg­jelent az iskolában, s közölte: mivel a fia megbukott, a felesége húszévi házasság után otthagyta a családot. Sajnos ilyen és ehhez hasonló esetet még számosat tud­nék sorolni. Régi dolog már, hogy a vizsga néha sikertelenséggel jár. De a vizsgára mégis szükség van. Ha megnézzük, kik buktak meg, azt látjuk rendszerint, hogy azok, akik egész évben lazán, felülete­sen foglalkoztak tanulmányaikkal. Elenyésző azok száma, akik úgy buknak meg. hogy tanulmányi éveiket kemény munkával töltöt­ték. Elvétve ugyan előfordulhat. A többségében tehát azok buknak, akik nem készülnek fel lelkiisme. retesen. Hogy tragédia lesz belőle, ezt elsősorban azok okozzák, akik nem foglalkoznak kellően gyerme­keikkel. Régi igazság, hogy nem a vizsgák előtti napokban kell ké­szülni, hanem folyamatosan. Az alapos, stabil tudást csak rendsze­res felkészüléssel lehet elérni. Eb­ben pedig nagy szerepe van a szü­lőknek. Ott, ahol a gyereket sza­badjára engedik, felületesen ellen, őrzik munkáját, következhet be ilyen és hasonló tragédia. Feltét­lenül fontos, hogy a szülők és pe­dagógusok kapcsolatát jobban erő. sítsiik. Mert csak így lehet ered­ményes a nevelőmunka. Jobban, sokkal gondosabban fel kell készíteni a fiatalokat az élet­re, úgy, hogy kudarcaik ne vég­ződjenek tragédiával. Mindezekért nem okolhatók a bizottságok. Ma már tudjuk, hogy általában a té­teleket a tanulók maguk húzzák. Azt sem lehet mondani, hogy Ismeretlen dol­gokkal találkoznak, mert az évközben tanultakból állnak a té­telek. Egyedüli megoldás tehát a tanulók fokozatos felkészülése és nem helyes úgy elküldeni a .gye­reket vizsgára, hogy „ha a vizs­gád nem sikerül, haza se gyere”. H. F. Jazzfesztivál Gyulán Július 20-án és 21-én művelődé­si otthonok tánczenekarainak és táncdalénekeseinek országos jazz- fesztiválja lesz Gyulán. Szombaton, 20-án, este 8 órakor a szabadtéri színpadon (rossz idő esetén a Jókai Művelődési Ott­honban) a békéscsabai Balassi, a budapesti Transzvill, a gyulai Erkel, s a pécsi Ságvári művelő­dési otthonok, valamint az orosz­lányi, szentesi, tatabányai és váci művelődési otthonok tánczeneka­rai és táncdalénekesei adnak be­mutatkozó hangversenyt. Ugyanaz­nap este 8 órai kezdettel a buda­pesti Egyesült Izzó, a gyulai Jó­kai, a pécsi Zsolnai Porcelángyár, s Kecskemét, Szeged, Szeghalom, Salgótarján és Zalaszentgrót mű­velődési otthonainak zenekarai és énekesei az Erkel Művelődési Otthonban lépnek fel. Július 21-én, vasárnap délelőtt 10-től az Erkel Művelődési Ott­honban az előző nap bemutatko­zott együttesek és szólisták pro­dukcióját zsűrizik. A díjazott tánczenekarok és énekesek vasár­nap este 8 órai kezdettel a gyulai szabadtéri színpadon (rossz idő esetén az Erkel Művelődési Ott­honban), adnak ünnepi hangver­senyt. A mezőhegyes! címerezőknél _3AGI ILONA önkéntes ifjúsá­gi tábor!” — hirdeti a bejárati kapu felirata Mezőihegyes határá­ban. Aki nem járatos erre, csak hosszas keresés után találna a kis sátor városra egy fiatal erdő szé­lén, ahol 700 kislány vidám ka­cagását messzire viszi a pusztai szél» A sátrak előtt rögtönzött vtrá- goekertek, ötletes feliratok. Az egyik gyulai iskola „cam.ping”-je előtt a gyulai vár miniatűr mása, előtte a csónakázórész, s benne papírcsónakok úszkálnak. Okos ötletekből nincs hiány a lányoknál. De nem az a fő dolguk, hogy a sátorukat, körleteiket dí­szítsék. Dolgozni jöttek ide vala­mennyien a megye 18 középisko­lájából. EZERÖTSZÁZ HOLD kúkori­letve háromrétegű bombánk bi­zonyos mértékben valóban felül­múlta minden várakozásunkat s voltak, akik alaposan megitták a levét. — Én azt mondom, hogy ezek a pokoli bombák csaknem min­dig hoznak valamilyen meglepe­tést — jegyezte meg Queltch rosszmájúan. — Hisz akkor mindnyájan azt hitték, hogy urán 235-ön kívül csupán nehéz, és igen nehézvízzel van töltve, aztán kiderült, hogy még más anyagokkal is. — De azért semmi különös agyafúrt dolog nem volt benne — szólalt meg fáradt hangon Medows. Ez a beszélgetés már kezdett az idegeire menni. — Deuterium és tritium helyett a • lítium deuteritjévél „töltötték meg”, a burkát pedig rendes urán—238-al. Ennek eredménye­képpen a következő folyamatot kapják: hasadás — magegyesülés — hasadás. S ez több mint tíz­szeresen szárnyalja túl a rendes hidrogénbomba erejét. — És mekkora területet fertő, zott meg? — kérdezte Queltch- még mindig az előbbi rosszmá- IjÚfiÁfífiBl Hazard tábornok pe­ca címe rezese vár rájuk két hét alatt. A munka sürgős, s ezért már hajnali 4 órakor kint vannak a kukoricatáblákon, s délig dol­goznak. Az első 3—4 napon még délután is kimentek a táblákhoz. A kedvező időjárás ugyanis meg­gyorsította a címerhányást, s ez sürgőssé tette a munkát. Ám a fáradtság jele senkin sem látszik. Az ebédet jó étvággyal fogyaszt­ják, s nem egy van köztük, aki kétszer is repetázik. Délután na­poznak, szórakoznak, beszélget­nek. A sátrakban élénk az élet. De még a hosszú úton is (3—4 kilométer), melyet a tábláktól a táborig megtesznek, élénk. Ezért kedvenc szava járása egyik neve­lőjüknek, aki kíséri őket: .»Lá­nyok! az úton vagy énekeljünk, vagy hallgassunk, de ne acsít- sunk.” dig megjegyezte magában_ hogy ennek az embernek nem szabad többé megengedni, hogy részt vegyen titkos kísérleteken. — Tizennyolcezer négyzetkilo­méternyi területen keletkezett iákkor veszélyes nagyságot elérő radioaktivitás —, felelte Me­dows professzor előbbi közöm­bös hangján. — Addig babrálgatunk ezek­kel az atomokkal, míg megjár­juk egyszer velük! — kiáltott fel ismét izgatottan Queltch. — Előbb-utóbb a pokolba repülünk ezzel az egész bolygónkkal együtt! Ki tudja, mi történik most odafent?... Talán már meg is kezdődött a légkör bomlásá­nak láncreakciója... Jó lenne professzor, ha • megnézné, mát mutatnak a műszerei. Medows tudta, hogy Queltch csupa sületlenségeket beszél de azért mégis vetett egy ideges pil­lantást a műszerek mutatóira. És bár azt jelezték, hogy a szikla felületén jelentősen megnöveke­dett a raddóaktivitás, sietett meg­nyugtatni Queltch-et, hogy a lég­kör bomlásának semmiféle lánc­reakciója nem kezdődött és nem is kezdődhet el. (Folytatjuk) BEPILLANTOTTUNK a csabai Rózsa Ferenc Gimnázium egyik sátorába, amelyikben Jánoshegyi Margit a parancsnok. Röviden: .,Csibészek”-nek nevezik a többi­ek ezt a kompániát, pedig... Pél­dás rendet láttunk a kényelmes szálláshelyen, s valamennyien szorgoskodtak éppen. Faragó Ol­ga például az egyrészes fürdőru­háját alakította át kétrészesre. Berki Edit, Kovács Éva, Kovács Anna pedig keseregtek, mert nem hallották nevüket azok között, akiknek levél jött. Nem mindig ilyen csendes azonban a sátor. A „csibészek” akárhol vannak, feltalálják ma­gukat, s a munkában éppúgy, mint a gyaloglásban, találnak szó­rakozást. Az első nap például „regényt mondtak” címerezés közben. Mai tárgyút, s már nem tudni kinek az ötlete volt. De mire befejezték a munkát, akár rektorálás alá is kerülhetett vol­na a kollektív regény (mindenki egy mondatot tett hozzá, s így ke­rekedett ki a történet.) Aztán vitatkoztak: úgy sem adnák ki, mert szerelem is van benne, ezért átcsaptak egy másik Játszóterü­letre” és megalakították a Vati­kánt. Fekete Katalin lett az új pápa — neki gyóntak meg min­den bűnüket a lányok. Halasi Má­ria a perselye®, Jánoshegyi Mar­git a harangozó, a kis Edit a sír­ásó, Kovács Anna pedig az eret­nek. A végén majdnem megéget­ték. De így sem tudtak megálla­podni a világhelyzetben. Végül is megígértették a pápával: számolja fel a Szentlélékbankot, ossza szét a pénzt a szegények között és imádkozzon azért, hogy sok Hrus­csov és kevés Kennedy legyen ezen a földön... JÓL TELNEK a lányok napjai, s ha ritkán írnak is haza, ez csak azért van, mert ők is kevés leve­let kapnak szeretteiktől. Megígér- tették velünk, hogy ezt feltétlenül vegyük be ebbe a beszámolóba... Cfi. E.—V. D. Az első lecke Bolgár film, bolgár fiatalokról, diákokról, akik az illega­litás éveiben bátran helytálltak. (A füzesgyarmati No­vember 7. mozi vetíti július 18-án.) Jó eredménnyel zárult a felnőttoktatás a gyulai járásban NYIPNPiJPSSBŐL GTERMERüSZóT Fiú nylon úszó, több színben 1—3 nagyságban 20—24 forintig. 5975 A gyulai járásban már az el­múlt népművelési évadban is említésre méltó eredményeket ér­tek el a felnőttoktatásban, össze­sen 22 általános iskolai osztály­ban 323 felnőtt vizsgázott, ebből hat csoport tanyai iskolában mű­ködött, sikeresen. A tanulási vágy erősödését bizonyítja, hogy az 1962/63-as tanévben már kivétel nélkül, a járás minden községé­ben működtek olyan általános is­kolai osztályok, melyekben fel­nőtt dolgozók tanultak. Dobozon például, ahol hosszú éveken át nem sikerült megszervezni az esti iskolát, az elmúlt tanévben 61 hallgatója volt az óráknak. Külö­nösen sokat javult a termelőszö­vetkezeti tagok részvételi aránya, és a jelek szerint az új tanévben 50 százalék fölé emelkedik. A középfokú oktatásban a ki­helyezett mezőgazdasági techni­kumi osztályok iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Az elmúlt tanévben 179-en jártak technikumba, egyedül Lőköshá- zán okozott problémát a nagy le­morzsolódás, de 15-en — 31 je­lentkezőből — itt is levizsgáztak. A mezőgazdasági szakmunkás- képzőn 32-en vizsgáztak, az ezüstkalászos tanfolyamokat pe­dig 230-an látogatták rendszere­sen. Jól sikerült a járás alapfokú traktorosképző tanfolyama is, mely 12 hét alatt 125 jelentkezőt képesített traktorvezetésre. A gyulai járás három tsz-aka- démiája a megye legjobbjai közé tartozik, közülük is az eleki vé­gezte a legkiemelkedőbb, legered­ményesebb munkát. Ennek az akadémiának 430 rendszeres lá­togatója volt, mely országosan is számottevő létszám. Az akadémia sikerének egyik titka, hogy az el­hangzott előadások zömét a ter­melőszövetkezet vezetői, kiváló mezőgazdasági szakemberek tar­tották meg. JOLIUS xs. Békési Bástya: Egy pikoló világos. Békéscsabai Brigád: Monte Christo grőíla I., n. rész. Békéscsabai Sza­badság: A nagy manőver. Békéscsabai Terv: A szórakozott professzor. Gyo­mai Szabadság: Istenek tanácsa. Gyu­lai Petőfi: A Robinsan-csaiád. Mező- kovácsházi Vörös Október: Bakaru- Itában. Orosházi Partizán: Zsuzsámra és a űúk. Sarkadi Petőfi: A váratlan találkozás. Szarvasi Táncsics: Keserű szerelem. Szeghalmi Ady: Münchhau­sen báró.

Next

/
Thumbnails
Contents