Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-04 / 155. szám
1963. július 4. 2 Csütörtök Art a késlekedés A vártnál korábban érlelte meg a néhány napos forróság megyénkben a gabonák zömét. Most már nemigen akad olyan szövetkezet, ahol nem kezdték, vagy nem kezdhették volna meg az aratást. De mert a vártnál hamarabb, sok más tennivaló — kapálás, szénabetakarítás, stb. — közepette értek be az őszi árpa és a külföldi búzatáblák, megyeszerte vontatottan láttak hozzá az aratáshoz a szövetkezetek. A kora reggeli és a késő délutáni órákban szinte alig lehet aratókombájnokat, gépeket látni, pedig az aratógépek munkáját nem gátolja a harmat. Nem kerülgetjük a szót: a jövő évi kenyérnekvaló minél gyorsabb betakarítása helyett ráérős hangulatot látunk egyelőre. Az igaz, hogy még nem érett be minden tábla, hogy egyikmásik érett táblában is akad néhol egy-egy zöldes folt, de éppen a fokozatos érést kihasználva kellene már most a kezdet-kezdetén lendületes munkával, a munkása alkalmas nappalok minden óráját kihasználva megelőzni az aratás elhúzódását, a szemper- gést. Tegnap, szerdán reggel nem volt harmatos az aratásra érett gabona, de fél 8 órakor még sok helyen nem dolgoztak sem a kombájnok, sem az aratógépek a szarvasi, a gyomai, a békési és a gyulai járásban. A mezőgazdaságban szinte egyetlen munkafázis sem tűri az időhúzást, különösen nem tűri ezt az aratás, mert a legjobb munkaszervezés, a kezdettől a befejezésig tartó legnagyobb szorgalom, s az elegendő számú gépek birtokában is 10—12 napot vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt nagy forróság és eső válthatják egymást, s ennek következménye az erőteljes pergés, a súlyos szemveszteség, egész népünk kenyerének rovására. Megyénk most már abban a jó helyzetben van, hogy — átlagos teljesítményt számolva — a gabona 85 százalékát gépek vágják le. Éppen ezért lehet nyújtani a napi aratásidőt, hiszen nem az emberek fáradnak, hanem a gépek végzik a nehéz aratás zömét. Azért, hogy ne csak 85, hanem 90 vagy 100 százalékos aratásra is fussa a gépek erejéből, nyújtottabb és szervezettebb munkára van szükség. Természetesen arra is, hogy a kézi kaszások lehetőleg azt a táblát vágják, amelyben dőltsége vagy gyomossága miatt lassabban haladna a gép. Csa- nádapácán, a Köztársaság Tsz egyik árpatáblájában 2—3 forduló után már „kikészítette” az aratógépet az elég sűrű, vastag szárú disznóparéj. A túlságosan elgyomosodott táblákban ne erőltessék szövetkezeteink a gépi aratást, mert az csak gyakori töréssel, kieséssel, az aratás elhúzódásával jár. Néhány hónappal ezelőtt azon folyt a vita a tsz-ekben, hogy mennyi búzát osszanak személyenként. Akkor még — márciusban, áprilisban — nagyon gyengék voltak a gabonák, s úgy látszott, hogy a hosszú, kemény tél nagyon rányomja bélyegét az ez évi termésátlagra. Azóta bebizonyosodott, hogy viszonylag jó termést takaríthatnak be szövetkezeteink.. Legyenek hát azon valamennyien a munkára alkalmas minden nap minden órájának kihasználásával, hogy a termést ne csökkentse a késpdelmeskedésből származó szempergés. K. I. Kurd harcosok sikere NAPTAR Francois Chateaubriand 1963. július 4_ — 115 évvel ezelőtt, 1848. július 4-én hűlt meg Francois Chateaubriand (ejtsd: Sátobri- an) francia költő és író, a ro- manticizmus egyik úttörője, melynek fejlődésére nagy hatással volt a Kereszténység szelleme (1802) című főműve. Ennek két része a René és az Atala — a szentimentális, világfájdalom irodalmi ábrázolása — külön is megjelent. Hatása a magyar irodalomban Eötvös: Karthauzijában mutatkozik. — 280 évvel ezelőtt, 1683—bem e napon született Edward Young (ejtsd: ,Jang) angol költő. Éji gondolatok című költeményét — mely a romantikus pesszimizmus előfutáraként nagy hatást gyakorolt az európai irodalomra — Péczeli József fordította le. • • * — 75 évvel ezelőtt, 1888-ban e napon halt meg Jakov Ignya- tovics szerb író, a szerb társadalmi regény megteremtője. Rokonszenvezett a magyar szabadságharccal és 1848-ban részt is vett abban. Műveiben hazája polgárságának erkólcsa hanyatlását mutatta be. • — Július 4-e, az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe, arra emlékezésül, hogy 1776-ban az addigi angol gyarmat ezen a napon lett független köztársasággá. Párizs A kurd függetlenségi mozgalom párizsi képviselete nyilvánosságra hozta a kurá főhadiszállás június 30-i jelentését, amely beszámol arról, hogy a szabadságharcosok a harcok során hét iraki és egy Szíriái repülőgépet lőttek le. A jelentés közli, hogy az utóbbi két hétben kemény harcok folytak Kirkuk, Szulaimanija, Szalah El Din, Zakho és Szpilk környékén. E hadműveletek során az iraki kormánycsapatok 1340 sebesültet, 720 foglyot veszítettek. Nyolc harckocsi, 164 géppuska, kilenc aknavető, ezer puska és 80 önműködő fegyver került a kurdok kezére. A szabadságharcosok vesztesége 134 halott és 263 sebesült. Beirut A libanoni külügyminiszter kedden fogadta Irak beiruti követét. A megbeszélés után a követ kijelentette, hogy azokról az akadályokról tárgyalták, amelyek Libanon és Irak jó viszonyának útjában állnak. Libanoni politikai körökben úgy tudják, hogy az iraki követ tiltakozott a külügyminiszternél az ellen a sajtóhadjárat ellen, amelyet több lap folytat az iraki kormány ellen. A Libanonban megjelenő As- Saab című lap szerint az iraki haderők által a kurdok ellen intézett álnok támadás erkölcstelen, testvérgyilkos és ellenkezik a józan ésszel. A lap hangoztatja, hogy a kurdok az arabok testvérei. Hazugok a baathista vezetők kijelentései, amelyek a kurdok elleni hadműveleteket az arab egység elérésére irányuló törekvésekkel indokolják. A baathis- ták egész községeket perzselnek fel, lakóházakat bombáznak és a békés lakosságot a hegyekbe történő tömeges menekülésre kényszerítik. Az iraki kormány úgy akarja megoldani a kurd- kérdést, hogy fizikailag meg kívánja semmisíteni a kurd népet. (MTI) Jelentés az olaj mezőkről Gondok és eredmények megyénk legkiterjedtebb üzemében... A gazdaságosság szempontjai megkövetelik az ország fűtőanyagmérlegének korszerűsítését — állapította meg az MSZMP VIII. kongresszusa, s megjelölte ennek útját is, amikor leszögezte: a széntermelésnél nagyobb mértékben kell szorgalmaznunk a hazai kőolaj, és földgázvagyon gyorsabb kiaknázását. A második ötéves terv már jelentős összegeket fordított erre a célra. Országos jelentőségűek azok az eredmények, melyeket az elmúlt években a mi megyénkben értek el a földgázmezők felkutatásában, s a kőolajtermelésben. Ennek eredményeként nem kis jelentőségű új ágazat a megye iparában a földgáz- és kőolajtermelés. Pillantsunk vissza húszegynéhány évre. 1942-ben kezdett kutatni szénhidrogén után megyénkben a MANÁT, s a kutatásokat 1951-ben a MASZOLAJ, majd öt évre rá a Kőolajkutató és Feltáró Vállalat folytatta. Utánuk az Alföldi Kőolajfúrási Üzem 1958-ban kezdte felderíteni Pusztaföldvár térségét, ahol a kutatás eredménynyel járt és megkezdődhetett a mezők feltárása. Ugyancsak eredményes munka folyt és folyik Battonya,' Szarvas, Mezőhegyes, Végegyháza, Mezőko- vácsháza, Füzesgyarmat és Tótkomlós környékén. Ezeknek a kutató fúrásoknak tényleges eredményességét a geofizikai mérések fogják meghatározni, de a jelek azt mutatják, hogy megyénk gazdag a rejtett fűtőanyagokban. Az Alföldi Kőolajfúrási Vállalat orosházi kirendeltségének dolgozói igazi' bányászlendülettel fáradoznak ez olcsó fűtőanyag kitermelésén. Az üzem múlt évi tervét kéttized százalék híján teljesítette, sőt az országos hírű fúróbrigádok csaknem ötvenezer méterrel többet fúrtak a tervnél. Az elmaradást a rétegvizsgálatoknál jelentkező nehézségek okozták. Eredményes munkájukra jellemző, hogy míg 1961-ben a megye területén termelt kőolaj az alföldi vállalat termelésének csak egyharmada volt, addig ez 1962- ben majdnem 60 százalékra emelkedett. A kőolajjal együtt földgáz is tör elő a föld mélyéből. Battomyán ennek hasznosítására 1960-ban vezetéket építettek, melynek segítségével a Battonyai Téglagyár, az Állati Fehérje Feldolgozó Vállalat már földgázzal üzemel. Előrelát hatólag ebben az évben az Orosházi Üveggyárban is megindul a pusztaföldvári földgázra telepített termelés. Ugyanakkor elkezdték egy másik cső lefektetését, amely Orosházán más üzemekbe, később pedig az intézményekbe, majd a lakóházakba vezeti el az olcsó fűtőanyagot. Az eddig feltárt készletek hosz- szú évekre biztosítják a termelő- tevékenységet, de az elkövetkezendő időkben a kőolajtermelés mellett hasonló, vagy még nagyobb jelentőségű lesz a földgáztermelés. A megye 3 városának gázellátási tanulmányterve most készül. Battonyán ez már kész, amelynek alapján ebben az évben mintegy 80—100 lakás gázellátásának előfeltétele látszik biztosítottnak. Ennek realizálását egyelőre akadályozza az, hogy jelenleg nehezen szerezhetők be azok a felszerelések, amelyek a gázbekötéshez, illetve üzemeléshez szükségesek, mint például a nyomáscsökkentők, a gázfogyasztást mérő órák stb. Pedig a megyében e készülékekre nagy mennyiségekben lesz szükség a következő években, s helyes lenne már most gondoskodni a beszerzésükről. A második ötéves tervben ugyanis elkészül a Pusztaföldvár—Orosháza, majd a Pusztaföldvár—Szeged közötti távvezeték. Mindehhez azonban egyre fokozottabb mértékben biztosítani szükséges a fűtőanyagot. Meg kell azonban állapítani, hogy 1963-as év rosszul kezdődött az olajbányászoknál, elsősorban az olajtermelésben. A vállalat mindössze 69,9 százalékra teljesítette első negyedévi termelési tervét, s a fúrási terv is csak 70 százalékos volt. Az elmaradás oka a rendkívüli tél okozta nehézségek; az emiatt bekövetkezett időveszteség; a berendezések teljesítményének csökkenése, a szállítási nehézségek; s a különböző gépegységek és tartalékalkatrészek hiánya. A bányászok mindent megtesznek, hogy pótolják az elmaradást, s habár pontos adatok még nincsenek a második negyedévről, erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók — ezt mutatják legfrissebb eredményeik. Év végére pedig száz százalékban teljesítik a tervet. Ehhez az állam is biztosította a megfelelő támogatást a berendezések korszerűsítésével, a gépjárműpark nagy részének felújításával. A fúrási technológia is sokat fejlődött az elmúlt időszakbani. Mégis — különösen a fúrási vállalat — komoly nehézségekkel küzd. Elsősorban azért, mert sok az új dolgozó, akiknek a szakmai felkészültsége nem kielégítő. Nagy a szakemberhiány. Az eredményes munkát sok esetben akadályozza objektív körülmény is, például o béléscső hiánya vagy a kitörésgátló készülékek korszerűtlensége, Megyénkben az a tapasztalat, hogy a kutató fúrások igen magas földgáznyomást eredményeznek. 1958-tól megyénkben sok kutat mélyítettek, s ebből eddig négynél volt gázkitörés, legutóbb a pusztaszőlősi területen. A nagy nyomást nem bírták el a rendelkezésre álló kitörésgátló készülékék, másrészt pedig ezeknek a kitöréseknek egy része a mező nem kielégítő ismerete miatt következett be. Az olajbányászok és műszaki vezetők helytállását mutatja, hogy legutóbb Pusztaszőlősön, éjt nappallá téve, 48 óra alatt minden előkészületet megtettek a kitörés lefojtására, s ahogy az egyik műszaiki vezető mondta: ha fél óráig ömlött volna még a gáz, lefojtásában a bányászoké lett volna a dicsőség, de hát... önmagát fojtotta el. A szubjektív okok megszüsitethetők. A szakmai felkészültség hiánya mellett ilyen ok részben, hogy az orosházi kirendeltségnek száz szakembere közül kilencven, hosz- szú évek óta távol él családjától, legtöbb esetben kéthetenként utaznak haza. Nincs lakásuk Orosházán. Ezért aztán a szolnoki központ csak ideiglenes megbízatással küld mérnököket is az orosházi üzemegységhez, mivel részükre sem tud lakást biztosítani. A vállalat által fenntartott munkásszállásokat kivétel nélkül magánosoktól bérelik, amelyek nem biztosítják azt a kényelmet, amit egy munkásszálló nyújtana. A szolnoki központnak, illetve a budapesti trösztnek jobban kellene törődni azzal is, hogy az orosházi üzemegység telephelye a célnak megfelelő legyen. Jelenleg ugyanis túlzsúfolt, egészségtelen, korszerűtlen épületben vannak az irodák. Az üzemegység műszaki vezető apparátusa részére nincsenek biztosítva megfelelő helyiségek. A vezető mérnök, a geológus egy régi mellékhelyiségben dolgozik. Az üzemegység vezetője pedig harmadmagával szintén egy kis helyiségben húzódik meg. Megnőtt a kirendeltség gépparkja, ugyanakkor a munkagépek az utcán parkíroznak, mert nincs helyük az udvarban s akadályozzák a közúti forgalmat. A lakásprobléma enyhítésére ugyan ez évben Orosházán 12 szolgálati lakás épül, 1964-ben pedig újabb tizenkettő. Ez azonban nem oldja meg a munkások elhelyezését, szociális körülményeik jobbá tételét. Szükségesnek véljük, hogy a szolnoki központ a budapesti tröszttel közösen tüzetesen megvizsgálja mindezeket a dolgokat és ilyen módon is segítse a földgáz- és kőolajlelőhelyek jobb kihasználását, v. <L
