Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-15 / 138. szám
«963. június 15. 2 Szombat A feketék igazsága Amflsör George Wallace, Alabama állam fajgyűlölő kormányzója személyesen állta útját az egyetem kapujában Vivian Malone és James A. Hood néger diákoknak, cselekedetével a négerüldözés mozgalmát reprezentálta mindennél beszédesebben, s amikor kénytelen volt utat engedni a néger diákoknak, akkor ez azt jelentette, hogy Amerikában megbukott a fajüldöző politika. A politika megbukott, ezt bizonyítja Kennedy elnök kedd esti televízió-beszéde is, amelyben elnöki működése alatt még nem látott . őszinteséggel vázolta azokat a problémákat, amelyek a négerüldözés miatt felszínre kerültek. Csak egy mondatot idézzünk: fcMondhatjuk-e a világnak és ami még fontosabb, egymásnak, hogy hazánk a szabad emberek országa, kivéve a négereket, hogy nálunk nincsenek másodrendű emberek, kivéve a négereket.” A fajüldöző politika megbukott. Csakhogy azóta már kifolyt Med- gar Evers jacksoni néger vezető vére, akit meggyilkoltak a fajgyűlölők. És egyébként is száz éve már, hogy Lincoln elnök felszabadította a négereket és ma mégis, a négerekkel szemben az ország minden városában, minden államában tapasztalható elkülönítés és megkülönböztetés, nemcsak a déli államokban. Kennedy törvényjavaslatot terjeszt a kongresszus elé, amelyben szélesíteni akarja a feketék jogait, de meg tudja-e akadályozni, meg tudja-e szüntetni egy törvény elfogadtatásával azt az alapvető felfogást, amely miatt nem számítanak embernek a négerek Amerikában? Lehet, hogy nem késő, még mindig tud tenni az elnök valamit, de az amerikai sok százezer néger már nem hagyja abba a harcát és biztosak vagyunk, hogy nem elégszik meg a törvény létrehozásával, meg is követeli magának a feketék igazságát, a törvényben írtakat. Csakhogy addig az egész haladó világ felháborodásával és segíteni akarásával kísérve az amerikai néger lakosságnak még nehéz harcot kell megvívnia. Hírül adták a tegnapi lapok, hogy 13 néger egyházi személyt őrizetbe vettek, 146 négert gyűjtőtáborba szállítottak. És a remények sem kecsegtetőek. A déli államok szenátusi csoportjának vezetője kijelentette, hogy a kormány törvényjavaslatával szemben a kongresszus elutasító álláspontra fog helyezkedni. mert azok az intézkedések — úgymond —, amelyeket a Kennedy-kor- mányzat a négerek polgári jogainak megvédésére szándékozik tenni, lépést jelentenek a szocializmus és a kommunizmus felé. Annyiban igaza van a szenátornak, hogy mi kommunisták mélységesen elítéljük és felháborodva tiltakozunk az emberek megkülönböztetése ellen, mert a mi társadalmunk nem nézi, hogy a bőre fehér vagy fekete valakinek, s mi erőnkhöz képest — hatalmas erő ez — támogatjuk is az amerikai négerek harcát. Kiss Máté Reakciós rendzavarás Brit-Guayanában Georgetown A napokban ismét súlyos zavargásokra kerül sor George- townban, Brit-Guayana fővárosában. A parlament épületét reakciós elemek által felhecceit tüntetők vették körül, amikor Cheddi Jagan miniszterelnök a kormány ülése után megpróbált távozni a parlamentből, kocsiját megtámadták. A testőrség kénytelen volt fegyvert használni. Több ember megsebesült. A tömeg elfogta és csúnyán összeverte Munes közoktatás- ügyi minisztert. A tüntetők ezután fosztogatva és rabolva a város más pontjai felé vonultak. A rendőrség erélyes eszközökkel próbálta szétoszlatni a tüntetőket, 16 ember megsebesült. A zavargások idején a város stratégiai pontjait angol csapatok szállták meg. (MTI) Erkel Ferenc 1963. június IS. w 70 évvel ezelőtt, 1893. június IS-én halt meg Erkel Ferenc zeneszerző, a romantikus magyar opera- irodalom legjelentősebb képviselője. líH-ben ö zenésitette meg a Himnuszt. Első nevezetes operája Hunyadi László (Ilii), ezt követte főműve: a Bánk bán. Dózsa György c. operájában a náp harcát vitte színpadra. néhány további müve: Bátort Mária, Brankovics György, István király. Ez utóbbival nyitották meg az Operát isss-ben. Emlékét szülővárosában, Gyűlán, szobra örökítette meg, munkásságáról film Is készült 1952-ben és ugyanekkor a kiemelkedő magyar zenemüvek jutalmazására Erkel-díjat alapítottak. — 90 évvel ezelőtt. 1873-ban e napon született Istók János szobrász. 1919. május 1-re készítette el a Munikaszobar című művét Az ő alkotása a budapesti Bem-szobor Jelenleg Petőfi és Madách szobrai megalkotásán dolgozik. James Hood és Vivian Malone (jobbról) a két néger diák ae Alabama állam egyetemére szövetségi tisztviselők kíséretében utaztak. (MTT Külföldi Képszolgálat) A Penykovszkij-per cikke Moszhva Boriszoglebszkaj hadibíró altábornagy, aiki a Penykovszki j -perben a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának elnöke volt, korábban pedig Powers bűnperében és több más kémperben bíráskodott, a pénteki Kraszna ja Zvez- dábam terjedelmes cikket tot az éberség fontosságáról. Megállapítja: cáfalhatatiamfl bébizomyo. sodott, hogy az angol—amerikai diplomácia egybefonódott a hírszerzéssel, s a leleplezett, a Szovjetunióból kiutasított diplomaták most hiába próbálják tagadni a Penykovszkij—W ynme- ügyben játszott fontos szerepüket Nem először van dolgunk diplomataköntösbe bújt hírszerzőkkel — írja B oriszoglebszki j. Hosszan folytathatnánk azok felsorolását, akik a hivatalos személyeknek kijáró előjogokkal visszaélve kém. kedni igyekeztek. A szovjet emberek hívei annak, hogy fejlődjenek a baráti kapcsolatok más országokkal, de ajtót mutatnak azoknak, akik visszaélnek vendégszeretetükkel. A hadbíró altábornagy ezután levonja a Penykovszkij-per egyik tanulságát: a nyugati kémszolgálatok elsősorban az erkölcsileg gyenge, megbízhatatlan, züllött, karrierista elemeikre támaszkodhatnak, hiszen a Szovjetunióban hiányzik a külföldi hírszerzés bár. miféle társadalmi támasza. Boriszoglebszkij altábornagy befejezésül megállapítja, hogy mindaddig, amíg fennmarad az imperializmus és a háborús veszedelem, a szovjet embereknek résen kell lenniük és óvniuk kell hazájuk védelmi készségét. (MTI) A tatelni patkányfogó A tárgyalásra, a rendőrség segítségével is, nehezen tudtuk előkeríteni Zsuzsát. A tárgyaláson legújabb vőlegényének kíséretéin........... ....................—ben jelent meg. A szünetben né■ zem őket: a folyosó egyik szögle- ; tében Zsuzsa szerelmesen simul a jóval idősebb férfihez. A tárgyaláson viszont oly közönyösen pillant Borosra, mintha soha semmi köze nem létt volna hozzá. Amikor tanúként kihallgatom, az a benyomásom, Zsuzsa nehezményezi a diszkrét esettel kapcsolatos vallomást. Mintha azt mondaná, mi közöm nekem mindehhez? Hirtelen az a gondolatom támad, hogy ez a Zsuzsa a velejéig romlott és nyugodtan beletartozhatnék Jóska és Tibi bandájába. Nem akarom megsérteni Zsuzsát, de az az érzésem, hogy a már említett házibulin is kitűnően érezte volna magát. Sokat foglalkoztatott a gondolat, mit is érezhetett Boros ezen a tárgyaláson. Igaz, Boros az ügy sértettje volt, de erkölcsileg — akárhogy is vesszük — kissé a * vádlottja is. Boros több hónapos után megmenekült, de jól ismert ez a városnév. A híres j vajon megmentette-e a becsüle- patkányfogó legendája fűződik ■ tét és a családi békéjét is?._ hozzá. Eszerint a középkori váró- ■ Jóska és Tibi a merénylet után sok egyik legnagyobb csapása, a J B. község felé vették útjukat, pestis idején, idegen férfi tűnt • Üjabb betörésekre készültek, de fel, aki csodálatos furulyaszavá- « végül is a terep és az alkalom nem val maga után csalogatva a pat- j volt megfelelő. Másnap vissza- kányokat, kivezette a kór első j tértek Pestre. Jóska hazament át- számú okozóit és terjesztőit • öltözni. Kissé félt a szüleivel va- Hammelnből. ; ló találkozástól, de amikor látta, A hivatalos Bonn furulyája vi- ! hogy anyja nem tesz neki szem- szont éppen Itammelnbe csalogat- • rehányásokat, a helyzetet kihasz- ja a világ minden tájáról a barna j nálva fölényessé vált, s anyjának pestis, a fasizmus terjesztőit. j megparancsolta, hogy három naptha-) : ra való élelmet csomagoljon neki, Ismét a felháborodás óriáshul- láma tornyosodik a bonni állam fölé. Igaz, a háború vége óta eltelt tizennyolc esztendő alatt lett volna ideje a becsületes világnak, hogy hozzászokjék az Adenauer- rezsim viselt dolgaihoz, de hát vannak dolgok, amelyeket az egészséges gyomor soha nem emészt meg. Az áldozatok millióinak meg- gyalázása most ismét félreérthetetlen gesztusban nyilvánul meg: 1963 szeptemberére afféle monstre SS-találkozót hívtak össze — Bonn jóváhagyásával és áldásával — ezúttal a nyugat-németországi Hammeln városba. A kultúrtörténészek számára • szenvedés Szekeres Károly: 6. Fiatalok a lejtőn (Egy bíró naplójából) Balaton mellé utazik. Az lói. „Elárulják” a film témáját is. amely nem egyéb — min* sajáit gyilkossági kísérletük, fenn a Kakukkhegyen. A lányok izgalommal hallgatják a hátborzongató filmtémát. — Ez klassz film lesz — mondja az egyik kislány. Jóska azonban már alig várja, hogy megszabaduljanak a lányoktól, szinte dühös is Tibire hősködő fecsegése miatt. Lassanként rádöbben, hogy cselekményéért előbb-utóbb felelni kell. Tibi azonban megnyugtatja: nem kell megijedni, amíg őt látja. Lemennek G-ba s ott Tibi egyik barátját keresik. A barátot nem találják és az éjszakát a váróteremben töltik. Reggel hazamennek. Azzal válnak el, hogy a HÉV püspökhegyi állomásán találkoznak. Jóska a gyilkossági kísérlet kivételével mindent elmond az anyjának, s a rendőrségen is maga jelentkezik. Mos* már meggyorsultak az események. Jóskát a pü&pökhegyi találkozóra nyomozók kísérik el, s amikor Tibi leszáll a vonatról, azonnal elfogják. Mindketten beismerik a gaztettet. Jóska szülei akkor már olvasták az újságban a merényletet. Vajon mit érezhették ők, a becsületes szülők, amikor megtudták, Nogy az egyik merénylő az ő fiuk? I mert a anyja először megpróbálta eltéríteni tervétől, de aztán igen gyorsan belenyugodott a dologba. Legalább nem zavar otthon. Az anya még azt sem tartotta szükségesnek, hogy a telefonkagylót felemelje és a fiú megérkezéséről értesítse az apját. Ezt a nagyon elfoglalt embert ilyesmivel igazán nem lehet zavarni. Különben is belefáradt már a Jóska dolgaiba. Ezt az apa így mondta a tárgyaláson is. Balatoni utazásról azonban szó sem volt. Annál inkább betörésekről, amelyeknek minden előfeltételét meg kellett teremteni. Mindenekelőtt pedig pénzt kell szerezni. Ismét szóba került Györgyiék lakása. Györgyit felhívják telefonon. Senki nem jelentkezik. Gyorsan határoznak: Györgyiék íróasztalából minden értéket el kell vinni. A lakásba a nyitva levő előszoba ablakon keresztül ezúttal Jóska mászik be, Tibi pedig falaz. Az íróasztalból órát, golyóstoliakat, manikűrkészletet és apró tárgyakat emel ki Jóska. A lopott dolgokat még aznap délelőtt értékesítik. S a betörésekhez két „Előre” tőrt vásárolnak az egyik körúti boltban. A körúton megismerkednek két lánnyal és segédszínészeknek adják ki magukat. Elmondják, hogy egy készülő bűnügyi film azerepSokszor Jutott eszembe ennek az ügynek a tárgyalásakor, vajon meg lehet-e állítani a tragédiákat?... Mi lett volna, ha a szülők másképp lépnek fel? Igen, a tragédiák megállításához ész, erő, erkölcsi bátorság és felelősségérzet kell. A tragédia igen sokszor ot* kezdődik, ahol az emberi helytállás hiányzik. Jóska szülei, ha erősek lettek volna, szembehelyezkedhettek volna a sorssal. Tibi apja viszont kihívta a sorsot, amely ez esetben az erkölcstelenség, a felelőtlenség és az embertelenség mezében jelentkezett a mostohaapánál. A két fiú most súlyos szabadságvesztéssel lakói bűnéért. Mégis sokszor arra gondolok, hogy — legalábbis erkölcsileg — nemcsak ők a vádlottak, hanem a szülők is. Amikor az ügyét lezárom, eszembe jut Makarenko, aki a Szülők könyvében a következőket írta: „Gyárában, üzemében bezzeg mindenki szégyellné, ha jó áru helyett selejtet termelne. Mennyivel szégyenletesebb ennél, ha tökéletlen vagy kártékony embereket adunk a társadalomnak. (Vége) * Többen szóvá tették olvasóink közül, hogy a Fiatalok a lejtőn c. írásban szereplő bűnözők bírói ítélete miért oly enyhe. A kérdés helyénvaló. Bíróságunk ugyanis a bűntett mértékének megfelelően, nem kettő, hanem 12 évi szabadság- vesztést szabott ki. A téves szám sajtóhiba folytán került az írásba.