Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-15 / 138. szám

«963. június 15. 2 Szombat A feketék igazsága Amflsör George Wallace, Ala­bama állam fajgyűlölő kormány­zója személyesen állta útját az egyetem kapujában Vivian Malo­ne és James A. Hood néger diá­koknak, cselekedetével a négerül­dözés mozgalmát reprezentálta mindennél beszédesebben, s ami­kor kénytelen volt utat engedni a néger diákoknak, akkor ez azt je­lentette, hogy Amerikában meg­bukott a fajüldöző politika. A politika megbukott, ezt bizo­nyítja Kennedy elnök kedd esti televízió-beszéde is, amelyben el­nöki működése alatt még nem lá­tott . őszinteséggel vázolta azokat a problémákat, amelyek a néger­üldözés miatt felszínre kerültek. Csak egy mondatot idézzünk: fcMondhatjuk-e a világnak és ami még fontosabb, egymásnak, hogy hazánk a szabad emberek orszá­ga, kivéve a négereket, hogy ná­lunk nincsenek másodrendű em­berek, kivéve a négereket.” A fajüldöző politika megbukott. Csakhogy azóta már kifolyt Med- gar Evers jacksoni néger vezető vére, akit meggyilkoltak a faj­gyűlölők. És egyébként is száz éve már, hogy Lincoln elnök felsza­badította a négereket és ma mégis, a négerekkel szemben az ország minden városában, minden államában tapasztalható elkülöní­tés és megkülönböztetés, nemcsak a déli államokban. Kennedy törvényjavaslatot ter­jeszt a kongresszus elé, amelyben szélesíteni akarja a feketék jo­gait, de meg tudja-e akadályozni, meg tudja-e szüntetni egy tör­vény elfogadtatásával azt az alap­vető felfogást, amely miatt nem számítanak embernek a négerek Amerikában? Lehet, hogy nem késő, még mindig tud tenni az elnök valamit, de az amerikai sok százezer néger már nem hagyja abba a harcát és biztosak vagyunk, hogy nem elégszik meg a törvény létrehozásával, meg is követeli magának a feketék igaz­ságát, a törvényben írtakat. Csak­hogy addig az egész haladó világ felháborodásával és segíteni aka­rásával kísérve az amerikai néger lakosságnak még nehéz harcot kell megvívnia. Hírül adták a tegnapi lapok, hogy 13 néger egyházi személyt őrizetbe vettek, 146 négert gyűjtő­táborba szállítottak. És a remé­nyek sem kecsegtetőek. A déli ál­lamok szenátusi csoportjának ve­zetője kijelentette, hogy a kor­mány törvényjavaslatával szem­ben a kongresszus elutasító állás­pontra fog helyezkedni. mert azok az intézkedések — úgymond —, amelyeket a Kennedy-kor- mányzat a négerek polgári jogai­nak megvédésére szándékozik tenni, lépést jelentenek a szocia­lizmus és a kommunizmus felé. Annyiban igaza van a szenátor­nak, hogy mi kommunisták mély­ségesen elítéljük és felháborodva tiltakozunk az emberek megkü­lönböztetése ellen, mert a mi tár­sadalmunk nem nézi, hogy a bőre fehér vagy fekete valakinek, s mi erőnkhöz képest — hatalmas erő ez — támogatjuk is az amerikai négerek harcát. Kiss Máté Reakciós rendzavarás Brit-Guayanában Georgetown A napokban ismét súlyos za­vargásokra kerül sor George- townban, Brit-Guayana főváro­sában. A parlament épületét reakciós elemek által felhecceit tüntetők vették körül, amikor Cheddi Jagan miniszterelnök a kormány ülése után megpróbált távozni a parlamentből, kocsiját megtámadták. A testőrség kény­telen volt fegyvert használni. Több ember megsebesült. A tömeg elfogta és csúnyán összeverte Munes közoktatás- ügyi minisztert. A tüntetők ez­után fosztogatva és rabolva a város más pontjai felé vonultak. A rendőrség erélyes eszközök­kel próbálta szétoszlatni a tün­tetőket, 16 ember megsebesült. A zavargások idején a város stratégiai pontjait angol csapa­tok szállták meg. (MTI) Erkel Ferenc 1963. június IS. w 70 évvel ezelőtt, 1893. június IS-én halt meg Erkel Ferenc zene­szerző, a romantikus magyar opera- irodalom legjelentősebb képviselője. líH-ben ö zenésitette meg a Him­nuszt. Első nevezetes operája Hunya­di László (Ilii), ezt követte főműve: a Bánk bán. Dózsa György c. operá­jában a náp harcát vitte színpadra. néhány további müve: Bátort Mária, Brankovics György, István király. Ez utóbbival nyitották meg az Ope­rát isss-ben. Emlékét szülővárosában, Gyűlán, szobra örökítette meg, mun­kásságáról film Is készült 1952-ben és ugyanekkor a kiemelkedő magyar zenemüvek jutalmazására Erkel-díjat alapítottak. — 90 évvel ezelőtt. 1873-ban e napon született Istók János szobrász. 1919. május 1-re készítette el a Munikaszobar című művét Az ő alkotása a budapesti Bem-szobor Jelenleg Petőfi és Madách szobrai megalkotásán dolgozik. James Hood és Vivian Malone (jobbról) a két néger diák ae Alabama állam egyetemére szövetségi tisztviselők kíséretében utaztak. (MTT Külföldi Képszolgálat) A Penykovszkij-per cikke Moszhva Boriszoglebszkaj hadibíró altá­bornagy, aiki a Penykovszki j -per­ben a Legfelsőbb Bíróság kato­nai kollégiumának elnöke volt, korábban pedig Powers bűnperé­ben és több más kémperben bírás­kodott, a pénteki Kraszna ja Zvez- dábam terjedelmes cikket tot az éberség fontosságáról. Megálla­pítja: cáfalhatatiamfl bébizomyo. sodott, hogy az angol—amerikai diplomácia egybefonódott a hír­szerzéssel, s a leleplezett, a Szov­jetunióból kiutasított diplomaták most hiába próbálják tagadni a Penykovszkij—W ynme- ügyben játszott fontos szerepüket Nem először van dolgunk diplomata­köntösbe bújt hírszerzőkkel — írja B oriszoglebszki j. Hosszan folytathatnánk azok felsorolását, akik a hivatalos személyeknek kijáró előjogokkal visszaélve kém. kedni igyekeztek. A szovjet em­berek hívei annak, hogy fejlődje­nek a baráti kapcsolatok más or­szágokkal, de ajtót mutatnak azoknak, akik visszaélnek vendég­szeretetükkel. A hadbíró altábornagy ezután levonja a Penykovszkij-per egyik tanulságát: a nyugati kémszolgá­latok elsősorban az erkölcsileg gyenge, megbízhatatlan, züllött, karrierista elemeikre támaszkod­hatnak, hiszen a Szovjetunióban hiányzik a külföldi hírszerzés bár. miféle társadalmi támasza. Boriszoglebszkij altábornagy befejezésül megállapítja, hogy mindaddig, amíg fennmarad az imperializmus és a háborús ve­szedelem, a szovjet embereknek résen kell lenniük és óvniuk kell hazájuk védelmi készségét. (MTI) A tatelni patkányfogó A tárgyalásra, a rendőrség se­gítségével is, nehezen tudtuk elő­keríteni Zsuzsát. A tárgyaláson legújabb vőlegényének kíséreté­in........... ....................—ben jelent meg. A szünetben né­■ zem őket: a folyosó egyik szögle- ; tében Zsuzsa szerelmesen simul a jóval idősebb férfihez. A tár­gyaláson viszont oly közönyö­sen pillant Borosra, mintha soha semmi köze nem létt volna hoz­zá. Amikor tanúként kihallgatom, az a benyomásom, Zsuzsa nehez­ményezi a diszkrét esettel kap­csolatos vallomást. Mintha azt mondaná, mi közöm nekem mind­ehhez? Hirtelen az a gondolatom támad, hogy ez a Zsuzsa a vele­jéig romlott és nyugodtan bele­tartozhatnék Jóska és Tibi ban­dájába. Nem akarom megsérteni Zsuzsát, de az az érzésem, hogy a már említett házibulin is kitű­nően érezte volna magát. Sokat foglalkoztatott a gondo­lat, mit is érezhetett Boros ezen a tárgyaláson. Igaz, Boros az ügy sértettje volt, de erkölcsileg — akárhogy is vesszük — kissé a * vádlottja is. Boros több hónapos után megmenekült, de jól ismert ez a városnév. A híres j vajon megmentette-e a becsüle- patkányfogó legendája fűződik ■ tét és a családi békéjét is?._ hozzá. Eszerint a középkori váró- ■ Jóska és Tibi a merénylet után sok egyik legnagyobb csapása, a J B. község felé vették útjukat, pestis idején, idegen férfi tűnt • Üjabb betörésekre készültek, de fel, aki csodálatos furulyaszavá- « végül is a terep és az alkalom nem val maga után csalogatva a pat- j volt megfelelő. Másnap vissza- kányokat, kivezette a kór első j tértek Pestre. Jóska hazament át- számú okozóit és terjesztőit • öltözni. Kissé félt a szüleivel va- Hammelnből. ; ló találkozástól, de amikor látta, A hivatalos Bonn furulyája vi- ! hogy anyja nem tesz neki szem- szont éppen Itammelnbe csalogat- • rehányásokat, a helyzetet kihasz- ja a világ minden tájáról a barna j nálva fölényessé vált, s anyjának pestis, a fasizmus terjesztőit. j megparancsolta, hogy három nap­tha-) : ra való élelmet csomagoljon neki, Ismét a felháborodás óriáshul- láma tornyosodik a bonni állam fölé. Igaz, a háború vége óta el­telt tizennyolc esztendő alatt lett volna ideje a becsületes világnak, hogy hozzászokjék az Adenauer- rezsim viselt dolgaihoz, de hát vannak dolgok, amelyeket az egészséges gyomor soha nem emészt meg. Az áldozatok millióinak meg- gyalázása most ismét félreérthe­tetlen gesztusban nyilvánul meg: 1963 szeptemberére afféle monst­re SS-találkozót hívtak össze — Bonn jóváhagyásával és áldásá­val — ezúttal a nyugat-németor­szági Hammeln városba. A kultúrtörténészek számára • szenvedés Szekeres Károly: 6. Fiatalok a lejtőn (Egy bíró naplójából) Balaton mellé utazik. Az lói. „Elárulják” a film témáját is. amely nem egyéb — min* sajáit gyilkossági kísérletük, fenn a Kakukkhegyen. A lányok izga­lommal hallgatják a hátborzon­gató filmtémát. — Ez klassz film lesz — mond­ja az egyik kislány. Jóska azonban már alig várja, hogy megszabaduljanak a lányok­tól, szinte dühös is Tibire hőskö­dő fecsegése miatt. Lassanként rádöbben, hogy cselekményéért előbb-utóbb felelni kell. Tibi azonban megnyugtatja: nem kell megijedni, amíg őt látja. Lemen­nek G-ba s ott Tibi egyik barát­ját keresik. A barátot nem talál­ják és az éjszakát a váróterem­ben töltik. Reggel hazamennek. Azzal válnak el, hogy a HÉV püs­pökhegyi állomásán találkoznak. Jóska a gyilkossági kísérlet ki­vételével mindent elmond az any­jának, s a rendőrségen is maga jelentkezik. Mos* már meggyor­sultak az események. Jóskát a pü&pökhegyi találkozóra nyomo­zók kísérik el, s amikor Tibi le­száll a vonatról, azonnal elfogják. Mindketten beismerik a gaztet­tet. Jóska szülei akkor már olvas­ták az újságban a merényletet. Vajon mit érezhették ők, a be­csületes szülők, amikor megtud­ták, Nogy az egyik merénylő az ő fiuk? I mert a anyja először megpróbálta elté­ríteni tervétől, de aztán igen gyorsan belenyugodott a dologba. Legalább nem zavar otthon. Az anya még azt sem tartotta szük­ségesnek, hogy a telefonkagylót felemelje és a fiú megérkezésé­ről értesítse az apját. Ezt a na­gyon elfoglalt embert ilyesmivel igazán nem lehet zavarni. Külön­ben is belefáradt már a Jóska dolgaiba. Ezt az apa így mondta a tárgyaláson is. Balatoni utazásról azonban szó sem volt. Annál inkább betöré­sekről, amelyeknek minden elő­feltételét meg kellett teremteni. Mindenekelőtt pedig pénzt kell szerezni. Ismét szóba került Györgyiék lakása. Györgyit fel­hívják telefonon. Senki nem je­lentkezik. Gyorsan határoznak: Györgyiék íróasztalából minden értéket el kell vinni. A lakásba a nyitva levő előszoba ablakon ke­resztül ezúttal Jóska mászik be, Tibi pedig falaz. Az íróasztalból órát, golyóstoliakat, manikűrkész­letet és apró tárgyakat emel ki Jóska. A lopott dolgokat még az­nap délelőtt értékesítik. S a betö­résekhez két „Előre” tőrt vásárol­nak az egyik körúti boltban. A körúton megismerkednek két lánnyal és segédszínészeknek ad­ják ki magukat. Elmondják, hogy egy készülő bűnügyi film azerep­Sokszor Jutott eszembe ennek az ügynek a tárgyalásakor, va­jon meg lehet-e állítani a tragé­diákat?... Mi lett volna, ha a szü­lők másképp lépnek fel? Igen, a tragédiák megállításához ész, erő, erkölcsi bátorság és felelősségér­zet kell. A tragédia igen sokszor ot* kezdődik, ahol az emberi helytállás hiányzik. Jóska szülei, ha erősek lettek volna, szembe­helyezkedhettek volna a sorssal. Tibi apja viszont kihívta a sor­sot, amely ez esetben az erkölcs­telenség, a felelőtlenség és az em­bertelenség mezében jelentkezett a mostohaapánál. A két fiú most súlyos szabad­ságvesztéssel lakói bűnéért. Mégis sokszor arra gondolok, hogy — legalábbis erkölcsileg — nemcsak ők a vádlottak, hanem a szülők is. Amikor az ügyét lezárom, eszembe jut Makarenko, aki a Szülők könyvében a következőket írta: „Gyárában, üzemében bez­zeg mindenki szégyellné, ha jó áru helyett selejtet termelne. Mennyivel szégyenletesebb ennél, ha tökéletlen vagy kártékony em­bereket adunk a társadalomnak. (Vége) * Többen szóvá tették olvasó­ink közül, hogy a Fiatalok a lej­tőn c. írásban szereplő bűnö­zők bírói ítélete miért oly eny­he. A kérdés helyénvaló. Bíró­ságunk ugyanis a bűntett mér­tékének megfelelően, nem ket­tő, hanem 12 évi szabadság- vesztést szabott ki. A téves szám sajtóhiba folytán került az írásba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents