Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-08 / 132. szám

1963. június 8. 3 Szombat Miért van munkaerőelvándorlás a Vizesfási Állami Gazdaságban? sét, korszerűsítését kezdte meg né. hány hónappal ezelőtt A hosszú tél azonban itt is akadályozta a munkákat. A mintegy kéthónapos elmaradást most fokozott munká­val igyekeznék pótolni. Eddig a Békési út első szakaszán, a Le­nin úton, a Berényi úton, a Sar­kad! és a Szerdahelyi utcában be­fejezték a földmunkákat, a Frank­lin utcában pedig aszfaltozás alá készítették a talajt, s megépítették a kőszegélyeket is. Hátráltatja az előrehaladást, hogy a kőbányák elmaradtak a Még a tavaszom eredményes vizsgát tettek a kétsopronyi Dózsa Termelőszövetkezet tag­jai közül negyvenegyen, az ezüstkalászos tanfolyam má­sodéves anyagából. A szövetke­zeti gazdák akkor úgy hatá­roztak, hogy a tanulást nem hagyják abba. Beiratkoztak a szakmunkásvizsga-előkészítő tanfolyamra azzal, hogy a köte­lező szaktárgyak átvétele után szakmunkásvizsgát kívánnak tenni. A három hónapon át tar­tó tanulás június 5-én, szerdán, a szakmunkásvizsgával befeje­Az állami kedvezmény hatására növelik a tehénállományt A békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben 1* üsző nevelésére kötöttek szerződést a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodá­val. Amikor megtudták, hogy az ál­lam a tenyésztésbe fogott üszők után négyezer forintos kedvezményt bizto­sít, a szövetkezet igazgatósága úgy döntött, hogy a 76 ezer forint „meg­fogására” visszatartják a szerződéses üszőket, és saját tehenészetüket növe­lik velük. le a prizmákról. Lehetne sorolni sok hasonló példát. Ugyanakkor, ha az emberek bele akarnak néz­ni, hány munkaegységet szereztek eddig, türelmetlenül elküldi őket a dolgukra. A vezetőség már né­hányszor megfigyeilimeztette Sóst kötekedő természetéért, amit a brigádtagok így fejeznek M: — Nem bízik bennünk, még a bri­gádvezetőben sem. S mit mond erről maga Sós István? — Az a baj elvtárs, hogy nagy kommunista vagyok, s az nem tet­szik soknak, hogy ellenőrzőm a végzett miunkát. Én nem akarom befcsapni a közöst munkaegység- hígítással. Nemcsak joga, hanem kötelessé­ge is minden szövetkezeti tag­nak, hogy vigyázzon a közös va­gyonra, ne hagyja azt le nem dol­gozott, de elszámolásra benyújtott munkával sem megkárosítani. Ez így igaz. S előfordult már, hogy Erdei István is végigfogasolást diktált be egy nagy darab földre, pedig annak egy részén csak há- tázást csináltak, amelyért keve­sebb munkaegység jár. Sőt, elő­fordult az is, hogy a brigádvezető ellenőrzésének hiánya miatt 70 mázsa kukoricára a morzsolok is meg a naposok is beíratták a ■Sütésért járó munkaegységet. vállalat csak júliusban vár na­gyobb mennyiségű szállítmányt. Kevés a keverőgépük is. Ezt az or­szágos hiányt itt is érzik, s ezért a munkák jó megszervezésével igyekeznek a gépeket teljesen ki­használni. Az eddigi előrehaladást tekintve augusztus végén átadják a forgalomnak az említett utakat, az utómunkákat pedig november­re fejezik be. Rövidesen, valószínű már két hét múlva megkezdik a Békéscsa­ba—Doboz közötti út építését is. A tíz kilometer hosszú útszakasz befejezése még ebben az évben várható. ződött. A kétsopronyi Dózsa Termelőszövetkezet 41, közöt­tük 16 női szakmunkással gaz­dagodott. Mindez arra sarkallta a munika- egységelszámolót, hogy óvatosan fogadja a bediktálásokat. Ebből az óvatosságból azonban gyanak­vás, majd teljes bizalmatlanság, a brigádvezető minden szavának felülbírálata lett, ami már egész­ségtelen jelenség. Tévedni emberi dolog, s ha egy-két tévedésért egyszer s min­denkorra hazugnak minősítik az embert, ez óhatatlanul megmérge­zi a légkört, megbontja az egész­séges, bizalomból fakadó emberi viszonyokat. Erdei, miután annak idején utánanézett a fogasolás­nak és a kukoricaszáillításnak, maga kérte, hogy korrigálják a beírást, mert tévedés történt. De azon túl mindig bántotta az ön­érzetét, hogy Sós állandóan kö- tözködik, nem bízik abban, amit ő mond. Megelégelték ezt a hely­zetet az emberek is, ezért kérték: most már a közgyűlés döntsön a viszálykodásokban. Vajon kinek van igaza? Hogyan foglal majd állást a következő közgyűlés, amelynek egyik napi­rendjére kíván ják tűzetni Erdei­ék ezt az ügyet. Nem akarunk a döntés elébe vágni. Csupán azért szólunk a do­loghoz, mert úgy véljük, az nem­csak belső ügy. Ahol a bizalmat­lanságot, az emberek iránti, nősz­Nem kis megdöbbenéssel hallot­tuk a napokban, hogy a Vizesfási Állami Gazdaságot sokan, egész munkacsapatok is, otthagyták a növényápolási munkák kellős kö­zepén. A hallott hír nyomán fel­kerestük Maja Pál elvtársat, a gazdaság igazgatóját, mondja el hányán és miért mentek el a szer­ződés lejárta előtt? Íme itt a be­szélgetés úgy, ahogyan az elhang­zott. — Hány hold kapál nivaló ja van a gazdaságnak az idén és hol tartanak vele? — Sajnos, a hosszú tel, a nagy fagyok jelentős kárt okoztak az őszi kalászosainkban. Több mint ezer holdat kellett kiszántanunk, s helyükre főleg kapásnövényt ve­tettünk. Így aztán a tervezett 2000 hold helyett most 3000 hold a ka- pálnivalónk. Mint más években, most is szinte bejárjuk az orszá­got munkaerőért. Erre az évre mindössze 200 dolgozóval tudtunk héthónapi munkára szerződést szül értelmezett éberségből fakadó állandó gyanakvást terjeszti va­laki, az nem kommunista tulaj­donságot tükröztet. Az emberek­ben bízni kell — ez alapvető köte­lessége minden párttagnak. Ez az erény azonban nem zárja ki a közös féltését. Sőt. Csak az, aki bízik az emberekben és szereti őket, tudja megértetni velük té­vedéseiket is. Ha pedig egyedül erre nem képes, ott vannak a tsz szervei: az ellenőrző bizottság, a vezetőség, melynek feladata, hogy a bejelentésekre felülvizsgálják — itt és itt rendszeresen félrevezetik a bérelszámolást, megkárosítják a közös vagyont. Ez az útja, módja annak, hogy az alapszabály szel­lemében tisztázódjanak a nézetel­térések, eldőljön, kinek van iga­za. De van egy másik oldala is a dolognak, mert a bizalom, az új emberi viszonyok és erkölcsi nor­mák kialakítása kétoldalú feladat. Ez pedig — melyet Erdei Istvá­noknak is meg kell érteniük — a következő: magunk se adjunk okot a hanyagság, az ellenőrzés elmulasztása vagy egyéb dolog mi­att arra, hogy kétségbe vonják a szavainkat... kötni. Azért mondom, hogy mind­össze, mert a tervezett kétezer hold kapásnövény idejében törté­nő ápolásához és betakarításához legalább 240-re lett volna szük­ség, a mostani háromezer holdhoz pedig legalább 360 dolgozóra. Az amúgy is kevés számú szerződőből mintegy húszán nem jöttek el a. megbeszélt időre, s azóta sem, rá­adásul az utóbbi hetekben a ku­koricakapálás kezdete ótaötvenen távoztak el a gazdaságból. Az 1900 hold kukorica és a 760 hold napraforgó első kapálását úgy ol­dottuk meg, hogy a megye szövet­kezeteiből, az iskolákból és a hon­védségtől kértünk segítséget. Kénytelenek voltunk, mert má­jusban 94,6 milliméter csapadék hullt a gazdaság területére, s az elgyomosodás veszélye fenyegette növényeinket. — Mi volt az oka annak, hogy viszonylag elég sokan itt­hagyták a gazdaságot és éppen ebben, a termést nagyon befo­lyásoló kritikus időszakban? — Akik az itteni munkaerőván­dorlásról beszélnek, azokra is gon­dolnak, akik a gazdaság vezetői­nek beleegyezésével távoztak el, mert a lakhelyükhöz közelebb lé­vő munkahelyekre kérték ki őket. Mert ilyenek is voltak néhányan. A többség persze azért ment el, mert más gazdaságok 20—25 fo­rinttal többet fizettek egy hold kukorica kapálásáért, mint a mi gazdaságunk. Lehetséges, hogy ezeknek a gazdaságoknak is 110 forint volt jóváhagyva holdan­ként, mint nekünk, de valószínű, hogy mivel nyereséges gazdasá­gok, bérkiegészítésre használják fel az igazgatói alap egy részét. Bárhogyan is van, nem helyes, hogy a gazdaságok rálici­tálnak egymás munkabérére, mert ami nálunk is mutatkozik, zavar keletkezhet a kapálásnál és majd a betakarításkor is. Most, mikor az Állami Gazdaságok Békés és Csongrád megyei Igazgatósága en­gedélyezte, hogy 130 forintra emeljük egy hold kukorica kapá­lásának díját, kértük: vegye elejét az igazgatóság a további bérlicitá­lásnak. A mi gazdaságunk nemcsak a talajadottságok miatt van rosz­A Technika Házában pénteken befejezte négynapos tanácskozá­sát a VII nemzetközi szilikátipari konferencia. Ezen a tudományos megbeszélésen a szüikátiparáról nevezetes valamennyi európai ál­lam képviseltette magát, sőt Ázsi­ából és Afrikából is jöttek vendé, gek, kínai, indiai és egyiptomi szakemberek, összesen tizenöt szabb helyzetben, mint például Hidashát vagy Felsőnyomás — most is víz áll földjeink nagy ré­szén a május 24-i nagy felhősza­kadás következtében —, hanem a vasútvonaltól való távolsága miatt is. Az emberek szívesebben szer­ződnek oda, ahova az autóbusz­nál jóval olcsóbb vonaton utaz­hatnak. A havonta 180—200 fo­rintra szaporodó autóbuszköltség miatt például néhány könyvelőnk is el akart menni. — Hány lakás van a gazda­ságban, és milyen lehetőségek vannak ezek számának növeke­désére? — Jelenleg mintegy 70 lakással rendelkezünk. Tavaly engedélyt kértünk és kaptunk felettes igaz­gatóságunktól, hogy a használha­tatlanságuk miatt lebontásra ke­rülő tanyák anyagának felhaszná­lásával növeljük a beruházásból épülő lakások számát. Tavaly így kettő helyett már négy lakást épí­tettünk, s az idén is építünk vagy négyet, amennyiben elegendő munkaerővel rendelkezünk hozzá. Egyelőre az a helyzet, hogy a más munkakörökben valamennyire is nélkülözhető dolgozókat a nö­vényápolásba irányítjuk. Például a június 3-án kukoricát kapáló 219 dolgozó között 54 volt az ilyen átirányított. — Tűzött-e ki a gazdaság ve­zetősége többtermelési prémiu­mot vagy céljutalmat a növény- ápolás, s majdan a betakarítás gyorsítására? — Nálunk csak többtermelési prémiumra van lehetőség. Azon­ban éppen a kevés munkaerő mi­att — az országos ifjúsági ver­senybe benevezett két munkacsa­pat kivételével — nem tudunk a kapálástól a betakarításig tartó állandó területet biztosítani. A meglévő kevés dolgozót és akiket időnként sikerül összetoborozni, kénytelenek vagyunk mindig oda­állítani, ahol legjobban sürget a kapálás. Ezek hangzottak el a Maja Pál elvtárssal folytatott beszélgetés közben, s az elhangzottak tanulsá­gosak minden további megjegy­zés hozzáfűzése nélkül is. K. I. ja és tudósa találkozott Budapes­ten a magyar szakemberekkel. A konferencia résztvevői elha­tározták, hogy a Szilikátipari Tu­dományos Egyesület összesíti az előadásokban és a vitában el­hangzott fejlesztési javaslatokat és az illetékes szervek elé terjesz­ti. (MTI) Kőműveseket és férfi segédmunkásokat építkezéshez azonnali belépéssel FELVESZÜNK. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. * * • NŐI ÉS FÉRFI MUNKAERŐKET a baromfiszezonra élőjegyzünk. Jelentkezni lehet a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál, Békéscsaba, V„ Orosházi út 16. 241 II békéscsabai utak építésénél befejezték a földmunkákat Hiánycikk a kő, kevés a keverőgép — Novemberben átadják a forgalomnak az utakat — Rövidesen megkezdik a Dobozi át építését Az Aszfaltútépítő Vállalat Bé­késcsaba több utcájának átépíté­termeléssel és a szállítással. A Szakmunkásvizsga Kétsopronyban A mezőberényi legelőn Százkilencvenkilenc háztáji tehenet őriz az 54 éves Róka Márton. Eldicsekedett azzal, hogy régen folytatja és nagyon szereti ezt a foglalkozást, de büszkén mutatja meg tehenét is, amelytől naponta 14 liter tejet fej. Befejeződött a VII. nemzetközi szilikátipari konferencia négynapos tanácskozása államnak csaknem kétszáz kutató­Varga Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents