Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-07 / 131. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG 1963. JÜNIUS 7., PÉNTEK Ara 60 fillér XVin. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Tanulságos lecke volt | Az a kevés | A kőműves gyereke | ifi jövő heti rádió- és tv-müsor | Meleg idő ----I-------------------------------r ■ ------------A nyári gépszemlék elé A Medgyesegyházi Gépállomás körzetében igen jól oldották meg a saját és a termelőszövetkezeti gépek karbantartását. A gépállomás szerelői rendszeresen eljutnak a termelőszövetkezetekbe és nagy szaktudásukkal készítik elő az egyes mezőgazdasági munkák ellátására a szövetkezeti gépeket. Ebben a körzetben rövidesen gépszemlét tartanak, hogy a gépállomások megyei igazgatósága, továbbá az érdekelt járási és községi szervek is megbizonyosodjanak a betakarításhoz szükséges gépek jó előkészítéséről. Egyes mezőgazdasági kampányfeladatok előtt a gépállomásokon és az állami gazdaságokban már rendszeressé váltajk a gépszemlék. Kétségtelen, ezek igen jó eredményt hoznak. A szemlén ott vannak-az üzemek vezetőd, a gépek mellett pedig azok állnak, akik a javítás munkálatokat végezték. Egy-egy szemle felér egy vizsgával. A szemlebizottság alapos körültekintéssel vizsgálja a kijavított gépeket. Egynémelyiket hosz- szabb-növidebb időn át még járat is, hogy a javítás műszaki színvonaláról kézzel foghatóbban győződjön meg. A gépállomásokat és az állami gazdaságokat elsősorban ezért nem éri meglepetés a szántóföldön, mert a traktorok és a munkagépek tervszerű megelőző karbantartására, a folyamatos javítására nagy gondot fordítanak. Már vannak termelőszövetkezetek is, ahol rendszeresen megtartják a gépszemléket A füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz-ben például a fontosabb mezőgazda- sági munkák előtt a szövetkezet szakembered alaposan átvizsgálják a szemlére kiállított gépeket, szóvá teszik a talált hibát, s igénylik a kisebb javítást, amelyek esetleg elkerülték a szerelők figyelmét. Füzesgyarmaton e tekintetben már egyre kevesebb a pótolnivaló. A rendszeresen megtartott szemlék hozzászoktatták a szerelőket is a pontos munkához. Megyénkben 198 termelőszövetkezet van. Ezek közül csaknem százban — amelyek többsége már jól felszerelte magát gépekkel — igen nagy szükség lenne a nyári betakarítási munkák előtti gépszemlére. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezetek vezetői, a pártszervezet és a falu választott vezetői a gépudvaron bizonyosodnának meg a gépjavítás minőségéről. A gépállomások szakemberei és a járási tanácsok mű-szaki előadói a termelőszövetkezeteknek messzemenő támogatást tudnak ehhez adni. A szövetkezetek vegyék igénybe ezt a segítséget, hogy az aratás előtt a kisebb javításokat még pótolni tudják. A megyében kétszáztízezer holdnál több gabona vár betakarításra. Ez nem kis feladatot jelent! Mivel a követelmények nagyok, helyes lenne, ha a gépesített termelőszövetkezetekben, de a többi tsz-ben is felülvizsgálnák az aratógépek, kombájnok és cséplőgépek műszaki állapotát, hogy a legnagyobb hajrában elkerüljék a „meglepetéseket”. D. K. A háromnegyedév végére pótolja elmaradását az Épületanyagfuvarozó Vállalat Megkezdődött az első országos városépítési tanácskozás A parlamentben csütörtökön megkezdődött az első országos városépítési tanácskozás, amely a magyar városok és községek fejlesztésének legfontosabb elveit vitatja meg. A magyar építésügynek több mint 600 kiváló szakembere vesz részt a kétnapos megbeszélésen. Dr. Perényi Imre egyetemi tanár, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektora tartott vitaindító előadást. Elmondotta, hogy a múlt év elejéig csaknem hatszázezer új lakás épült az országban a felszabadulás óta. Az elmúlt időszakra jellemző volt a rendkívül gyors városiasodás, a nagy települések lakosságának rohamos növekedése. Ez világszerte jellemző tünet. Másfél évszázaddal ezelőtt az emberiségnek csak 2,4 százaléka lakott 20 000-nél népesebb településen, de 1950-ben már a 20,9 százaléka és a kétezredik évben pedig előreláthatóan az embereknek a fele lesz nagyvárosi lakos. Magyarországon máris a lakosoknak 40 százaléka, tehát mintegy négymillió ember él városban. A nagy fejlődés miatt kellett meggyorsítani a városrendezési munkákat így a 63 magyar városból 24 már általános rendezési, a többi pedig egyszerűsített rendezési tervet kapott Nagyon jelentős ez a munka, de az a szépséghibája, hogy csak 19 általános tervet lehet korszerűnek tekinteni, a másik 5 már lényegében elavult. Az egyszerűsített rendezési tervek pedig csak átmenetileg, csupán rövid időre adhatnak segítséget a városfejlesztéshez. A következő évtizedekben nem új városok telepítése, hanem a régieknek a bővítése és átépítése lesz a legfontosabb feladat. A városrendezőknek messzire kell látni, hogy kialakíthassák azt a korszerű települést, amely már a kommunizmus embereinek igényeit is kielégíti. Ezért nagy segítséget jelent a magyar tervezőknek is a kommunizmus építésének szovjet programja. Ennek alapján tudják, hogy a fokozottabb Tizenhat külkereskedelmi vállalatunk a Poznani Nemzetközi Vásáron A június 9-től 23-ig tartó Poznani Nemzetközi Vásáron a Magyar Kereskedelmi Kamara információs irodát állít fel. A vásáron 16 magyar külkereskedelmi vállalat képviselteti magát és a tárgyalóhelyiségekben mintegy 30 üzletkötő fogadja a külföldi ügyfeleket. Üzletkötőink felvilágosítást adnak majd a magyar külkereskedelem exportkínálatát érintő minden érdeklődésre. (MTI) kulturális, szociális és sportolási lehetőségek megteremtésére olyan sok közintézményt kell tervezni, amely össze sem hasonlítható a jelenlegi helyzettel. A városi közlekedésben rövid idő alatt és nagy távolságra kell majd szállítani a dolgozókat, hogy a munkahely és a lakóhely közelsége elveszítse korábbi jelentőségét a település szerkezetének kialakításában. Az Épületanyagfuvarozó Vállalat 15 vontatója 23 pótkocsival bonyolítja le az építőipar helyi szállításait. Ez a vállalat szállítja a téglagyárból a békéscsabai vásártéri építkezésekre a középblokkokat, s naponta kilenc vagont raknak meg ugyancsak a Békéscsabai Téglagyárban. A kapacitás jó kihasználása érdekében bevezették a kapcsolt fuvarozást. Ez annyit jelent, hogy a gépek nem várakoznak a rakodásnál, hanem váltott pótkocsikkal szállítják az építőanyagot. Kevés a rakodómunkásuk, bér 1800—2000 forintos keresetet elérnék az itt dolgozók, a tavalyi hajrá miatt idegenkednek. A ki- rendeltség vezetőjétől, Fülöp Lászlótól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy okulva a múlt évi hibákból, az idén már szabad szombatot is biztosítanak a dolgozóknak A nehézségek ellenére is a lemaradás jó részét már eddig pótolták és minden valószínűség szerint a háromnegyed év végére törlesztik valamennyi adósságukat Az eddigi vizsgálatok alapján kevés magyar helység rendelkezik annyi lakossal, mint ameny- nyin-ek részére ésszerű lenne önálló, vagyis a lakosság teljes közintézmény-ellátását biztosító települést kialakítani. Ennek legalsó határa húszezer személy, s mindössze 47 város népessége éri el ezt a számot. Sok település viszont nemsokára beléphet ebbe a kategóriába, mert az ipar nagyszabású átszervezése, új gyárak építése és a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása segíti ezt a folyamatot. Ez az átalakulás megváltoztatja a népesség foglalkozási arányait és gyorsítja e külterületi tanyavilág megszüntetését. Közművekkel, közintézményekkel ellátott mezőgazdasági településekre költözik a lakosság, s az eddiginél jóval ritkább, de arányosabb, nagyobb és jó közlekedéssel rendelkező településhálózat álakul ki az országban. A tanácskozás munkáját. ma folytatja Nagyarányú korszerűsítés a megye téglagyáraiban Április elején a Békéscsabai Téglagyár, a megyei Téglaipari Egyesülés, valamint a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés összevonásával megalakult a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat. Az összevonás eredményeképpen a beruházási és felújítási összegek is koncentrálódtak és nagyobb mérvű korszerűsítés válik lehetővé az egyes telepeken. Ebben az évben a vállalatnál az épületek korszerűsítésére hat és fél millió forintot, a meglévő gépek javítására, új gépek beállítására pedig 2 millió 734 ezer forintot költenek. Az idén már megtörtént a Békéscsabai Téglagyár I. számú telepén az 1-es számú kemence felújítása és beállították a termelésbe azt a keverőgépet is, amely a szénadagolásnál segít. Mezőberényben, az I. számú téglagyárban a kotrótól a présig gépesítették az anyagszállítást. A II. számú téglagyárban 750 ezer forintos költséggel felújították az égetőkemencét. Füzesgyarmaton új bányát nyitottak és az új munkahelyhez kiépítették a sínpályát. Battonyán és Füzesgyarmaton a lőrék vontatását eddig lovakkal végeztették. Ebben a hónapban vontatómozdonyok váltják fel a lovakat. A vállalat központi irodájának épületét bővítik, szépítik. A Békéscsabai Téglagyárban az üzemi lakások felújítására, renoválására 210 ezer forintot irányoztak elő. Ebben a gyárban bővítik az óvodát és a bölcsődét is. A közelmúltban a vállalat gépparkja 5 darab Diesel-vontatómozdonnyal gyarapodott. Ezeket a gépeket Gyulán és Orosházán állítják munkába. Július elején Békéscsabáin az I. számú téglagyárban elektromos áramot fejlesztő turbina épületének építéséhez kezdenek hozzá. wwwwwwwwwwwwvwv/vwwwvwwwvwwwvvwwww wwwv^ A kamutiúj iskola udvarán Foto: Kocziszky Lászte
