Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-04 / 128. szám
3 Kedd t963. június Huszonnyolc ifjúsági munkacsapat nevezett be a békési járásból a KISZ országos többtermelési versenyébe Mind jobban szaporodik a békési járásban a KISZ Országos többtermelési versenyébe benevező ifjúsági munkacsapatok és az egyéni felajánlók száma. A KISZ járási bizottságához eddig 28 munkacsapat és nyolc egyéni versenyző küldte be felajánlását. A legtöbb benevező munkacsapat, szám szerint tíz, a kétsopronyi Dózsa Tsz-ben van eddig. Három munkacsapat a silózási versenybe nevezett be ebből a szövetkezetből, s vállalták, hogy holdanként a tervezett 200 mázsa silótermést 50 mázsával túlteljesítik, s egy- egy munkacsapat 5000—5000 mázsa silót készít. A I1 növénytermesztő munkacsapat vállalása közül figyelemre méltó a tarhosi Űj Élet Tsz-ben Kutyik János 10 tagú munkacsapatának vállalása, amely a tervezett 18 mázsa kukoricatermést 3, a cukorrépatermést 20, a napraforgót pedig 1 mázsával akarja túlszárnyalni, úgy, hogy a kukorica önköltségét a mázsárakénti 160 forintról 140-re, cukorrépából 67 forintról 50-re, a napraforgóét pedig 288 forintról 260 forintra csökkentik. A kamuti Lenin1 Tsz- ben Apáti Nagy Károly 9 tagú munkacsapata azt vállalta, hogy 123 holdon 85,10 forint önköltséggel termeli a kukoricát a szövetkezetben tervezett 89,37 forint helyett A békési Vörös Csillag Tsz-ben ifj. Tokaji Mihály 10 hold paprika, 20 hold paradicsom, 4 hold dinnye és 1 hold uborka termesztését vállalta a tervezettnél lényegesen kisebb önköltséggel. Figyelemre méltó a Tisza Andrásné vezette 5 tagú baromfidolgozó felajánlása a békési Egyetértés Tsz- ből. Felajánlásuk: 16 ezer baromfit 2,7 kiló takarmány-felhasználással 10 hetes korban 1,2 kilogrammos vágósúlyban adnak át Ez a munkacsapat tavaly is jó eredményt ért el a baromfinevelésben. Az elhullást 2 százalék alá csökkentették. Lipcsei Imre, a békési Kossuth Tsz tehenésze egyéni felajánlásában azt vállalta, hogy 10 tehéntől átlag legalább 1800 liter tejet fej az idén 4 százalékos zsírtartalommal, s az eddigi literenkénti 3,3 forint önköltséget 2,80 forintra csökkenti. Hasonló felajánlást tettek a békési Űj Élet Tsz-ben Kutasi Sándor és Balázs Sándor tehenészek is. 232 mázsa bab szállítására kötöttek szerződést a békési fmsz-szel a Jól jövedelmez a köztesbab termesztése különösen most, hiszen alig egy hónapja, hogy államunk felemelte a bab felvásárlási árát A Békési Földművesszövetkezet tavaly 150 mázsa bab felvásárlására kötött szerződést a termelőkhelyi tsz-ek kél. A száraz, rossz időjárás miatt azonban csak 87 mázsát tudtak felvásárolni. Az idén tíz tsz-szel (kötött a békési trnsz szerződést babtermesztésre. A termelőszövetkezetek 232 mázsa bab leszállítását vállalták. alapvető célkitűzésünktől, a termelés gyors ütemű növelésétől. Elég jelentős azoknak a száma is, akik a háztáji gazdaságokat, a szocialista rendszerben rövid, átmeneti gazdasági kategóriának tekintik s azt hiszik — sőt a gyakorlatban akarják megvalósítani —, hogy néhány éven belül sor kerül a háztáji gazdaságok felszámolására. Pedig a törvényes méretek között kialakított háztáji gazdaságok nem rövid átmeneti kategóriák. Erre az említett gazdasági meggondolások, a mezőgazda- sági termelés jelenlegi helyzete mellett az is bizonyíték, hogy a Szovjetunióban több mint 30 évvel a mezőgazdaság átszervezése után a háztáji gazdaságok szolgáltatják a .mezőgazdaságban termelt összes termékek mintegy 20 százalékát és ezen belül a hús, a tej-, a tojás- és a zöldségtermelés még nagyobb hányadát. A háztáji gazdaságok termelésének, illetve az árutermelésnek az alapszabállyal összhangban álló növelésére megvannak a reális lehetőségek. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásához azonban szükség van a termelés növelésének útjában álló akadályok elhárítására. A háztáji gazdaságok termelésének legszámottevőbb akadálya a háztáji állatállomány takarmányellátásának nem kielégítő biztosítása. Ezen belül is a legtöbb nehézséget és a legnagyobb gondot a szarvasmarha-állomány és különösen a háztáji tehénállomány takarmányellátása okozza. A kormány az akadályok elhárítására, a háztáji gazdaságok termelésének támogatására több intézkedést hozott. Többek között egész évre kiterjesztette a felvásárolt tej literje utáni 20 dkg-os korpa juttatást. A tej felvásárlási árát literenként 20 fillérrel megemelte. A leszerződött borjak, a vemhes tehenek és üszők után a háztáji gazdaságok állami áron abraktakarmányhoz juthatnak. A legfontosabb feladat azonban a nyári zöld- és a téli szálas és lédús takarmány biztosítása. Erről elsősorban a termelőszövetkezeti vezetőknek kell gondoskodniuk. A legjobb megoldás a nyári zöld- takarmány megoldására, ha a háztáji állatoknak megfelelő, jól karbantartott legelőt biztosítanak. A téli szálas és tömegtakarmány ellátását pedig a rétek kaszálásának százalékos módszerével, a kukoricaszár egy részének kiosztásával, a közös gazdaságokban termelt takarmányrépa részes művelésével lehetne a legjobban megoldani. A háztáji gazdaságok szerepének és jelentőségének helyes értelmezéséhez tartozik az is, hogy a háztáji gazdaságok termelésének, támogatásának a közös gazdaságok további szilárdítása mellett kell folynia. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy a közös gazdaság erősítésének együtt kell járnia a háztáji gazdaságok fokozatos elsorvasztásával. Ebben a kérdésben azok a gazdaságok járnak el helyesen, amelyek a közös erőEgészségesebb férőhelyeket és jobb gondozást kíván megyénk állatállománya Megyénk termelőszövetkezetei, nek állattenyésztésében is jelentős állategészségügyi hibák fordulnak élő, mélyek elég sok elhullást idéz. nek elő. A hibák fő okai: a fertőző betegségek behurcolása, az elhelyezési, takarmányozási és gondozási körülmények nem kellő módon való megoldása. Felnevelési betegségek miatt történik az elhullások legnagyobb százaléka, a lóállományban 88,9, a szarvasmarha-állományban 100, juhállományban 100, sertésállományban 58,3, baromfiállományban 71,4 százalék. A fenti statisztikából látható, hogy az állatelhullások túlnyomó többségét a felnevelési betegségek adják. E betegség legnagyobb rész. ben az elhelyezési és takarmányozási rendellenességekből ered. Gyakran tapasztaljuk, hogy az állattenyésztő telepeket lapos, víz. állásos helyre telepítik, mint a kertészszigeti Béke, és a kétegy- házi Béke Tsz-ben is. Előfordul az is, hogy egyáltalán nem gondoskodnak kellő mennyiségű vízről, mint a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben, ahol a vizet a környező tanyák gyenge vízmennyiségű kút. jaiból kell összeszedni lajtokban és a sertéstelepre szállítani a ta- karmánykészítéshez.. Ezek után egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy a sertésállománynak 29 százaléka .gyomor- és bélgyulladásban elhullott, illetve kényszer, vágásra került. Igen gyakori hiba, hogy az istálló típusok kiválasztásánál egyáltalán nincsenek tekintettel termelőszövetkezeteink a tenyészteni szándékozott fajta igényességére. Gyakori eset: a fehér hússertést olyan körülmények között tartják, ahol még az igénytelenebb mangalica is megbetegedne. A muro- nyi Lenin Tsz-ben végzett népi elütésével együtt megfelelő gondoskodással legalább azonos szinten tartják a háztáji gazdaságokat, sőt ahol a törvényes méretek megengedik, elősegítik a kiegészítést. A termelőszövetkezetek vezetői sokat tehetnek a háztáji gazdaságoknak a törvényes keretek közötti gazdálkodásukért. Számos példa mutatja, hogy ahol a szövetkezeti vezetők helyesen értelmezik a háztáji szerepét, ott a közös gazdaság fejlődése mellett nincs visszaesés a háztájiban. Számos helyen megszervezték a háztájiból származó áruknak a szövetkezet áruival való közös szerződését és értékesítését is. Olyan jelenségekkel is lehet találkozni, ahol viszont a háztáji gazdaságot a közös gazdaság fejlődésének rovására, a törvényes kereteket túllépve előtérbe helyezik. A megengedettnél nagyobb területet, nagobb állattartást, a közös rovására több takarmányt stb. biztosítanak A mezőgazdaság fejlesztésének a második ötéves tervben meghatározott célkitűzéseit csak úgy valósíthatjuk meg, ha helyesen értelmezve a közös és a háztáji gazdaságok szerepét, egymáshoz való viszonyát, arra törekszünk, hogy mindkét területen kihasználjuk a lehetőséget a lakosság és a népgazdaság mezőgazdasági termékekben jelentkező szükségleteinek mind teljesebb kielégítése érdekében. Dankovits László, az MSZMP KB Ágit. Prop. Osztály munkatársa. lenőrzés során győződtem meg arról, hogy olyan ólakban tartják az igényes fehér hússertéseket, hogy téli időben az állatok gyomor-, bélgyulladásban, hurutos tüdőgyulladásban való megbetegedése előre biztosra vehető. Általános, csaknem minden állatférőhelynél jelentkező hiba a szellőztetés megoldatlansága, holott jól ismert dolog a legegyszerűbb állattartással foglalkozó parasztember előtt is, hogy a párásság és a huzatos szellőztetés, a hirtelen lehűlés a tüdőgyulladások melegágya. Hideg, huzatos helyen gazdaságosan állattenyésztést nem folytathatunk, sőt állattartást sem. Nem sikerült ezt megoldani a dé- vaványai Aranykalász Tsz tehén- istállójában, a bucsai Űj Alkotmány Tsz sertéstfiaztatójában vagy a kamuti Kossuth Tsz sertésfiaztatójában sem, ahol ez év januárjában 120 újszülött malac közül 70 fagyott meg közvetlenül születése után néhány órán belül. E hibák jövőbeni elkerülése érdedében indokolt, hogy a tsz-ek a télen is üzemeltetni szándékolt szerfás istállókat, ffiaztatólkat legkésőbb szeptember 30-ig téliesít- sék. Igen jelentős dolog termelőszövetkezeteink szarvasmarha-tenyésztésében, hogy a minden igényt kielégítő borjúnevelő a rit. kaságok közé tartozik. A borjak rendszerint a tehénistálló egyik végében egy-két ketrecben zsúfolva vannak elhelyezve huzatos, sötét helyen, .kifutójuk vagy egyáltalán nincs, vagy csak nyáron használható. Ilyen körülmények között állandó a tüdő- és bélgyul. ladásos megbetegedés, de terjed a borjak között a gümőkór is. A borjak felnevelése így is költséges és sok veszteséggel jár. Igen jelentős hibaként említhető meg, hogy termelőszövetkezeteinkben a szarvas, marha-istállókban az ideális 12— 17 fok hőmérséklet nincs biztosítva a téli hónapokban. Előfordult a kamuti Béke Tsz 100-as befogadóképességű istállójában, hogy az összerakott trágya az istállóban fagyott meg. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az 1962-es évben a tsz-ek mintegy 30 szopós és növendékborja került hurutos tüdőgyulladással kényszer- vágásra. A sertésfarmok telepítésénél megyénk termelőszövetkezeteiben helytelen gyakorlat a vegyes célirányú telepek létesítése, ahol a fiaztató és hizlaló épületek egymást váltva vegyesen fordulnak elő. Ez a körülmény a fertőző betegségek elleni védekezést nagyon megnehezíti. Gyakori jelenség ugyanis, hogy felvásárolt sertések, kel különböző fertőző betegségeket, sertéspestist, fertőző gyomor- bélgyulladást, paratífuszt hurcolnak be. E betegségek egy része ellen a felnőtt sertéseket kellő védettséggel be lehet oltani, ugyanakkor a malacok csak igen költsé. ges és igen rövid védettségben részesíthetők, pedig e betegségekkel szemben a malacok fokozottan érzékenyek & igen jelentős elhullás jelentkezik. Közös etetőtér, mint amilyen például a muronyi Lenin Tsz sertéstelepén van jelenleg alkalmazásban, sem gazdasági, sem állategészségügyi szempontból nem engedhető meg. Oda kell hat. ni, hogy minden falkát a saját helyén etessenek és itassanak. Baromfitelepeink kétféle, éspedig csibenevelők és törzsba- romfiólak. Az új csibenevelők, ha azokat megfelelően fűtik, és szellőztetik, megfelelnek a célnak, de ha nyers még az épület, s ráadásul még ki sincs fűtve, kész csibe- temető. Lényegében ugyanez a helyzet az átalakított épületekben is. Leggyakoribb hiba az ingadozó hőmérséklet, a párás levegő, a penészes alom, a huzatos szellőztetés. Mindezek következménye a nátha, tüdőpenész és tömeges elhullás. A felnevelési betegségek másik nagy csoportja szoros kapcsolatban van a takarmányozással. Takarmánytermelésünk jelenlegi összetételében fehérjeszegény, fokozni kellene a borsó és lehetőleg a szójabab termelését. Adottságaink jobb és céltudatosabb, tervszerű kihasználásával, a terület növelése nélkül is tudjuk növelni takarmányalapunkat. Ezt a nyersanyagalapot a takarmánykeverőüzemek útján, szükséges anyagokkal kiegészítve, garantált hatóanyagtartalommal kellene a tsz-ek rendelkezésére bocsátani. A jelenlegi forgalomban lévő tápokon kívül ajánlatos lenne tsz-eink sertésállományában a gyomor-, bélgyulladásos állatok kezelésére diétás tápot is gyártani. A felnevelés harmadik fontos tényezője a gondozás, vagyis maga az ember. A hibák egy része fegyelmezetlenségből, másik része pedig gyakorlatlanságból ered. A fegyelmezetlenségből eredő hibákat a munkafegyelem szilárdításával, a tudatlanságból és gyakorlatlanságból eredő hibákat a szakmunkásképzés nagyobb elterjedésével lehetne megszüntetni. Állattenyésztésünkben nemcsak hibák vannak, hanem igen jelentős eredmények is. De ahhoz, hogy még jelentősebb eredményeket tudjunk elérni, gazdaságosan tudjunk gazdálkodni, a különösen télen jelentkező hibákat állattenyésztésünkben már most ki kell javítani. A hibákat nem orvosol- gatni kell, hanem megelőzni. Akkor szilárd meggyőződésem, hogy egyetlen gramm gyógyszer nélkül is az állatelhullások a negyedére csökkennek, a termelés pedig sokkal gazdaságosabbá válik. Dr, Mike Jenő állatorvos, mg. á. b. tag Jó állapotban lévő GAZ—69-es terepjáró személygépkocsinkat elcserélnénk jó állapotban lévő Warszawa vagy Moszkvics személygépkocsira. Halaspusztai Állatni Gazdaság, Szeghalom. 48027
