Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
W63. június L 3 Szombat A szárazság ellenére olcsón termelt tavaly a mezőmegyeri Béke Tsz A lassan alakulni kezdő új központi majort nézegettük a mezőmegyeri Béke Tsz-ben, s ott talái- koztumk a szövetkezet főkönyvelőjével, Ledzényi Pálnéval. Kéretlenül is magyarázni kezdte, hogy a Béke tavaly jött létre az Egy- akarat, a Haladás és a Hunyadi T-sz-ek egyesüléséből, emiatt ' a 2527 bold közös földön meglehetősen széjjelszóródva helyezkednek el a gazdasági épületek. Az istállók jó része a kövesú-ttól távol van, bizony a sáros őszi és tavaszi időkben a fuvarozás alaposan megdrágítja az állattenyésztés hozamait. — Van-e önfcöMségsBám&ás a szövetkezetben? — kérdeztem, amikor ez a könyveSőí téma került szóba. — Igen, hogyne. Az elmúlt évi termelés költségeit kiszámoltuk egészen aprólékosan. Az állattenyésztés eredményeivel nem nagyon dicsekedhetünk. A tej »térje 3,33, (például a Felsőnyomási ÁG-ban 4—5 Ft), a hízó marha kilója 1«í87, a növendékmartháé 24,'56, a süldőké 14,41, a hízott sertés kilója pedig 17,82 forintba került — Hát bizony, ezeket a számoltat non lehet dicséretesnek nevezni. Amint említettem, az állomány szétszórtsága1, az egyesülést követő különböző nehézségek, szervezeti, vezetési bajok és a takar- mányhiány drágította meg az állati termékek előállítási költségeit. Ezzel szemben a növénytermelés költségelvei nemcsak mi, hanem a járási tanács mezőgazdasági osztályán is meg vannak elégedve. Persze nem úgy, hogy ezeket a költségeket már nem lehet csökkenteni, de mégis tánhetőek. 1 búzát mázsánként 154,10 forintért áHítattik éti, (jó néhány szövetkezetben 180— 200 forintért), a baj az, hogy kevés, mindössze 10,2 mázsa termett holdanként. A csaknem 14 mázsájával fizető őszi és tavaszi árpa átlag 86,30, a kukorica pedig szemesen 100,43 forintba került mázsánként, A cukorrépa nem volt valami kimagasló, 154 mázsát takarítottunk be holdanként, a má- zsánkéntd önköltség azonban 43,91 forint volt. A lucerna- és a vörös- hereszénát mázsánként 35,88 forint ráfordítási költséggel termeltük. Itt is az átlagtermést keH még jelentősen növelni, vösöheré- ből ugyan 38 mázsáit takarítottunk be holdanként. Jocesrnasaénálbói v&sBont csak 22 mázsát. Ellenben a lueemaimag nagyon jól fizetett a következetes tarló- és virágport), zás meg az arankairtás után. Véleményünk szerint tehetőek a növénytermesztési önköltségek. a mezőmegyerá Béke Tsz-ben a tavalyi élégflé nagy aszály ellenére. Az idei jó termés, a mázsánként! ráfordítási költséget lényegesen csökkentheti. — Az ez évi első negyedévi bevétel alakulása már sokkal kedvezőbb, mint amilyen a tavalyi volt — jelentette ki Ledzényi Pál- né. — Az állattenyésztésből a tervezettnél 110 ezer forinttal több bevételhez Hitettünk azért, mert az értékesített 235 sertést lényegesen nagyobb súlyban ad-tuk át, mint amennyire Hetvenezer hízott sertést, negyvenmillió tojást, százezer süldőt értékesítenek megyénk háztáji gazdaságaiból Megyénkben a termelőszövetkezeti parasztság jó része a saját szükségletére és állami értékesítésre ügyesen hasznosítja a háztáji gazdaságokat. Sokat segítenek ehhez olyan termelőszövetkezetek, amelyek természetbeni premizálással, konyhakerti földdel és egyébbel támogatják a háztáji gazdaságokat. A lehetőségéket korántsem merítik ki, mégis jelentős a háztájiból állami értékesítésre kerülő élelem. 1963-ban többek között hetvenezer hízott sertést, tízezer vágómarhát, negyvenmillió tojást, sok kövér és sovány baromfit, hetvenezer hektoliter tejet és százezer süldőt adnak el az államnak. Ezenkívül saját ellátásra vagon- számra termelnek zöldséget, nevelnék baromfit és hizlalnak sertést. A háztáji gazdaság — különösen Újkígyóson, Eleken, Tótkomlóson, Orosházán és másutt — igen komoly kiegészítője a közösből származó jövedelemnek. Nyugatnémet parasztok tiltakoznak a bonni agrárpolitika ellen Több mint ezer Schleswig—holsteini paraszt a közelmúltban nagygyűlésen tiltakozott a bonni agrárpolitika ellen. A parasztok helyzete egyre rosszabbodik. A képen: parasztok a nagygyűlésen. (MTI Külföldi Képszolgálat) szeraődsetMk. Csibét te 23rty danáiból értékesítettük k a tervezett 2200-zai szemben, s ez is 1« ezer forint többletbevételt eredményezett az eiső negyedévben. Tejből 32 ezer liter tej vcát tervezve, ehelyett 43 ezer litert értékesítettünk, s ebből is 18 ezer forint a többletbevétel. — Az a mi nagy bajunk, hogy hiába kértünk tavaly is és az idén is beruházási hitelt egy 100 férőhelyes tehén istállóra — nem káP- tuk meg. Teheneink szeríás istállóban vannak elheiyezjve, s ez nemcsak többletmunkát ad, hanem növeli a tej önköltségét is, mivelhogy sem viBamo6Ítam, sem vízvezetékkel ellátni nem lehet — A többletbevétel azt bizonyítja, hogy az állattenyésztők kedvvel dolgoznak. — Ifinos WdönöBrtfb panasz a műnk aíegy elemire és a szorgalomra. Tavaly az egyesülésből és a mostoha időjárásból származó nehézségek ellenére 36,25 forint értéket osztottunk munkaegységenként a prémiummal együtt. Az idén értnél kevesebbet, 31,68 forintot terveztünk munkaegységenként. de viszont bővebben premizálunk. A növénytermesztők a téma felüli termés 50 százalékának értékét kapják* Az áföatigondoeók pedig a több és magasabb zsírtartalmú tej után, a sertésgondozók a magasabb ta- karmányértéSoesítésért, a csitoe- gondozók pedig az elhullás csökkentéséért és a takarmán ymegta - karításért kapnak prémiumot. Megköszöntük Ledzényi Pálmának a részletes felvilágosítást s búcsúzóul még megkérdeztük: hányán dolgoznak a könyvelésben, hogy a napi számviteli teendők mellett az önkültségszámítás- ra is futotta idejükből. A válasz, hogy csak négyen — meglepő volt. Ugyanis ismerünk olyan szövetkezetét, ahol a könyvelésben dolgozók száma ennek a duplája, viszont a termelési költségek alakulásáról hiába érdeklődtünk tőlük. K. h A kenyérgabona beosztásáról A gabonák szépen fejlődnek. ” Kinőtték a tél okozta károkat. Sok helyen már kalászéinak. Rövidesen aratásra kerül a sor. Megyénkben jelenleg 164 ezer holdon termelnek a szövetkezetek búzát. A múlt év őszén néhány közös gazdaság — a kedvezőtlen időjárás miatt — adós maradt a kenyérgabona-vetéssel, a tél is tönkretett néhány ezer holdat. Így a tervezettnél kevesebb terület hoz most búzatermést. A kenyérgabona beosztása a szövetkezetekben még eddig minden évben nagy feladatot jelentett. Bár a szövetkezetek többségé a tagokról való gondoskodás jegyében rétért a szükséglet szerinti osztásra. A szükséglet fogalma azonban helyenként változó. Ha figyelembe vesszük a falusi malmok és cseretelepek forgalmát, arra a következtetésre juthatunk, hogy a kenyérfogyasztás a város után falun is évről évre csökken. Több tsz-ben — ahol 250 kiló kenyérgabonát osztattak, megállapították, hogy a t&z-tagok évente személyenként 180—220 kiló búzát őrölteinek meg. Hasonló a helyzet azokban a tsz-ekben is, ahöl munkaegységre osztottak búzát A munkásosztály évről évre " nagy segítséget ad a közös gazdaságok fejlesztésére. A beruházásokat hitelekkel támogatja, gépeket s egyre több műtrágyát’ biztosít a terméshozamok növelésére. A munkás-paraszt szövetség e tekintetben kedvezően erősödik. Már a múlt esztendőben is számos jelét tapasztalhattuk annak, hogy a szövetkezetek többségében jól megoldották a termelést és ennek megfelelően gondoskodtak a kenyérgabona beosztásáról. A párt megyei bizottsága most M azt javasolja: a szövetkezetek alapszervezetei, az igazgatóság és a közgyűlés a betakarítás elkezdése előtt foglaljon állást a kenyérgabona szükséglet szerinti osztására, hogy minden termelőszövetkezeti családnak személyenként 250 kiló kenyérgabona jusson. Ez a javaslat a messzemenő gondoskodás hordozója, és különösen a több családosokat érinti megnyugtató módon. A kenyérgabona beosztásánál az idén is ugyanaz a cél, mint tavaly volt: minden rendszeresen dolgozó tsz-gazdának és családjának meglegyen az évi kenyérgabonája. A megyei bizottság egyetért azzal is, hogy a szükségletre osztott kenyérgabonát a szövetkezeti közgyűlések oly módon osszák tovább, hogy aki a közös munkából jobban kiveszi a részét, az aránylag többet kapjon, mint az, aki nem dolgozik rendszeresen. lenne, ha a tsz-pártUelyes * * O'/OÍ'Í 1 szervezetek a soron következő taggyűlésen állást foglalnának a kenyérgabona beosztásával és értékesítésével kapcsolatos tennivalókra. Hintsék el a szövetkezeti gazdák között azt a gondolatot, hogy a szükséglet szerinti osztás alapfeltétele a minden család kenyerének. A gabona munkaegységre való szétosztása, a nyerészkedésnek és egymás kihasználásának lehetőségét kínálja. A mi társadalmi rendünkben a kenyérgabonával való üzérkedés nem válik egyik ember becsületére sem. Amikor a megyei szervek a kenyérgabona szükséglet szerinti beosztását javasolják, akkor nemcsak a termelőszövetkezeti gazdák jövő évi kenyerét akarják biztosítani, hanem a munkás- osztályét is. Ez a gondoskodás azért érdemel szót, mert hasznát mindenféleképpen a termelőszövetkezetek látják. Ha az ország kenyérgabona ellátásához a tsz- ; ek mind több búzát adnak, akkor kevesebb importgabonára lesz szükség. A külföldi gabona vásárlásához szükséges árucikkeinkért gépeket, gazdasági felszereléseket, műtrágyát, vegyszert — a korábbinál nagyobb mennyiségben — tudunk venni. A kenyérgabona-gond megol" dása most a betakarítás előtt ismét előtérbe lép. S ez egyre fokozottabban vetődik fel —* különösen azért, mert a megyében nem 220 ezer holdon termelnek búzát, mint 13 évvel ezelőtt, hanem 164 ezer holdon. Igaz, majdnem 90 ezer hold ebből a magas terméshozamú búza. A termésátlag is növekedett az utóbbi 13 esztendőben, mégis évről évre visszatérünk az ország kenyerének biztosítására. Ebben az esztendőben itt is ugyanúgy, mint évekkel ezelőtt tettük, a termelő- szövetkezetek vezetőihez, gazdáihoz fordulunk azért, hogy országunkban a jövő újig falun, városon minden családnak meglegyen a mindennapi kenyere, Dupsi Károly Hatvan asszony és lány szorgoskodik a kondorosi Dolgozók Tsz heterózis paradicsommag termelő telepén A rendkívül szorgalmas tagságáról ismert kondorosi Dolgozók Tsz-ben — ahol a lányok és az asszonyok is állandó munkások — 5,5 holdon ültettek paradicsom apa és anya sorokat, hogy drága heterózis paradicsommagot termeljenek A sok figyelmet, aprólékos gondosságot igénylő munkát Békéscsabán tanulták a magtermelő telepen s a virágpor gyűjtéséhez, a mesterséges porozáshoz szintén a Bohus János és társai újítása alapján készült villamosított készüléket használják, így üvegfiolákba veszteség nélkül és gyorsan szedik össze a drága virágport, amit szivacsgumi-hen- ger segítségével juttatnak el a bibére. A kondorosi Dolgozók Tsz- ben annak idején saját maguk préselik ki a magot, s a levet külön értékesítik. A háziasszonyok már számítanak rá, mert így ti- zedrésznyi költséggel és fáradtsággal rakják tele a kamra polcait üveges paradicsommal télire. Kiszámolták a szövetkezet vezetői, hogy négyszázezer forintnál magasabb bevételt hoz a heterózis paradicsommag-termesztés. 11 fiízesgyarmati Aranykalász Tsz építőbrigádja segít más tsz-eknek is (Tudósítónktól) A szeghalmi járás termelőszövetkezeteiben már több építőbrigád működik. Füzesgyarmaton, az Aranykalász Termelőszövetkezetnék 45, a Vörös Csillagnak 35 tagú brigádja van. A szeghalmi Rákóczi Tsz-ben 22, a Kossuth Tsz- ben 5, az ,Űj Barázda Tsz-ben pedig 12 tagú brigád működik. A íü. zesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet brigádja nemcsak a saját szövetkezetében vállal munkát, hanem a kertészszigeti Győzelem, a bucsai Béke és a szeghalmi Béke Termelőszövetkezetnek is. Eddig összesen egymillió 200 ezer forint értékű munkát vállaltak. ——71 Az £. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V.. Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Tanácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. m
