Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

W63. június 29. 3 Szombat Indulásra készen állnak a kombájnok a Békéscsabai Gépállomáson Azt tartja a régi közmondás, hogy Péter-Pál napján kezdődhet az aratás. A tudomány és a gyakor­lat viszont azt bizonyítja, hogy a gabonát akkor kell vágni, ha be­érett. A korai vagy késői éréshez több tényező is hozzájárul; a ta­lajfekvés, talajadottság, időjárás és egyebek. A régi közmondástól az idén is eltérünk. Békéscsaba határában már szépen székül az őszi árpa és a külföldi búza, de az aratáshoz mégis Péter-Pál után, a jövő hét közepén, július 3-án, 4-én látnak hozzá a terme­lőszövetkezetek. Erre a legnagyobb és legfonto­sabb mezőgazdasági, munkára a csabai gépállomás is felkészült. Feltankolva, Nemcsak a kombájnok állnak indulásra készen, hanem a kom- bájnosok is várják azt a pillanatot, hogy a gabonatáblák végébe áll­janak és megkezdhessék az első kaszavágást. A gépállomás a 24 kombájnhoz 15 felelős vezetőt biztosít, 9 felelős kombájnost és a szükséges segédvezetőket a ter- melőszövetkezetek biztosítják. A gépállomás és a termelőszövetke­zetek úgy szervezik a munkát, hogy a gépek állandóan mozgás­ban legyenek ebéd- és uzsonna­szünet nélkül. Reggel harmatfel- száradástól, este harmatleszállásig dolgoznak. A tavalyi 20 napig tartó aratást az idén sem kíván­holdankénti prémium illeti a kombájnosokat. A gépállomás körzetében tartozó termelőszövet­kezetek gabonatábláinak tarlója olyan jól munkált, hogy 90 szá­zalékán lehetséges 10 centiméter­nél kisebb tarlót hagyni. Ez csak a kombájnosok gyakorlatán, hoz­záértésén múlik, s akkor több száz mázsa szalmát takaríthat­nak meg. Jól képzett kombájnve­zetőkben nincs hiány a csabai gépállomáson és termelőszövetke­zetekben, akik nemcsak az aratás gyors elvégzésére törekszenek, hanem arra is ügyelnek majd, hogy minél kevesebb legyen a szem- és a szalma veszteség. Csepkó Eta Hídeglevegős szénaszárító Gépesített felvásárlóhelyekkel, kijavított gépekkel, fertőtlenített raktárokkal várja as új gabonát a malomipari vállalat Határidő előtt indult a békési malom — Július elsején termel a 10. takarmánykeverő — Átadták a medgyesegyházi és a gyomai új tárházakat nedves gabona érkezése sem lesz meglepetés. Működik az orosházi és a bé­késcsabai István-malom. Túl van­nak a nagykarbantartáson. Ezeket az üzemeket szocialista brigádok javították és valamennyit határ­idő előtt adták át rendeltetésé­nek. Csütörtökön indult a békési malom is. A javításban dolgozó szocialista brigád három nappal határidő előtt jelentette, hogy a malom termelésre kész. A vállalat műszaki osztálya tegnap tartott értekezletet, ahol a még szükséges műszaki jellegű intézkedéseket megtették az új ga­bona fogadására. Határidőre megvalósultak a be­ruházások is. Átadták a 150 vago- nos, gépesített' átvétellel rendel­kező medgyesegyházi tárházait, elkészült a gyomai 280 vagon befogadóképességű tárház felújít­va, teljesen gépesítve várja a ga­bonát. Július elsején megkezdi műkö­dését a vállalat és a megye 10. ta. karmánykeverő üzeme Tótkomló­«MW» Az Emberért indulásra készen állnak a kombájnok. Nem állnak sokáig: július elsején kihúzatnak a termelőszövetkezetek üzemegy­ségeibe, hogy majd a legalkal­masabb időben megkezdhessék a gabona betakarítását. Az elmúlt évben a gépállomás körzetéhez tartozó tíz termelő- szövetkezetben tizennyolc kom­bájn segített az aratásban. Az idén már 24, köztük SZK— 4-es típusú nagy teljesítményű gép is dolgozik a tsz-ek gabona­tábláiban. Ezek egyenként két kisebb kombájn teljesítményét is felülmúlják. A gépállomás 5200 hold gabona aratására kötött szerződést a termelőszövetkeze­tekkel. Közepes termés esetén is 72—73 ezer mázsa gabona betaka­rítására vállalkoztak. A kilátások jók, az eddigi fe1 mérések alapján; s ha közben vihar nem jön — ál­ló gabonát vágnak a kombájnok, a kevés őszi árpa kivételével, amely az utóbbi vihar alkalmával megdőlt. Az álló gabonát vágni könnyebb, haladósabb, s remény van arra, hogy többet is be tud­nak takarítani, mint amennyire szerződést kötöttek. Ma már egyre több gépállomás dicseked­het azzal, amivel a Békéscsabai Gépállomás is, hogy a körzetükbe tartozó szövetkezetek gabonáit szinte az utolsó holdig géppel aratják. A szövetkezetek is ren­delkeznek elegendő, jól kijaví­tott aratógépekkel. A kombájnok elsősorban a gyorsan pergő kül­földi búzafajták aratását kezdik meg. * pasztaljuk, hogy pl. a szerkesztés sokszor nem számol a gazdaságos gyártás szempontjaival, a techno­lógia a meglévő gyártóeszközök­kel. a rendelkezésre álló kapaci­tással stb. Ez a körülmény sok esetben zavarja az „egy nyelven beszélni” helyes elvét, s ez prob­lémát okoz az előkészítés egységes irányításában, végrehajtásában, a feladatok időbeni összehangolásá­ban. A műszaki előkészítési fel­adatok időbeni összehangolásának, az egységes irányításnak hiányos­ságai különösen érezhetők ma az új gyártmányok bevezetésénél. Sajnos, ma még szinte általános jelenség hogy egy-egy új gyárt­mány bevezetéséhez szükséges műszaki-technológiai, anyag-mun­kaerő stb. feltételek felmérése, a sorozatgyártással járó műszaki és egyéb követelmények megte­remtése időben nincs összehangol­va. Ma, amikor iparunk terhelt az elavult gyártmányok termelésében, az elmaradás felszámolása meg­követeli egyes meglévő kapacitá­sok viszonylag gyors átállítását, ják sokkal megtoldani. Öramű pontossággal irányítják a kombáj­nokat a legsürgősebb helyekre. A tavaly jól működő és az idén is megszervezett operatív bizottság dönti el, hol és mát vágjanak a kombájnok. A gépállomás Igazgatósága hét­főre tervezi a felelős és beosztott kombájnosok összehívását, ahol még egyszer ismertetik a kombáj­nok terveit és a prémiumfeltétele­ket. Az elmúlt évtől eltérően az idén a mennyiségi munkán kívül a legújabb rendelet szerint a meghagyott tarló nagysága után is részesülnek jutalmazásban a kombájnosok. Amennyiben 10 cen­timéter alatt marad a tarló, úgy holdanként 3 forint kfilönpréminmot kapnak a vezetők. Tíz-tizenöt centiméter között 2 forintot. A tizenöt-húsz centiméter között hagyott tarló után csak 1 forint (Tudósítónktól) A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség szeghalmi járási elnöksége július 7-én egész napos műsorral egybekötött járási honvédelmi na­pot rendez. Az ünnepség már jú­lius 6-án, szombaton este lampio- nos csónakfelvonulással kezdő­dik, melyen az ifjúság húsz, szé­pen feldíszített csónakkal vesz részt. Este 9 órakor a községi sport­különös jelentőséggel brr az új gyártmányokra való áttérés meg­gyorsítása. A termelés- Irányítás színvona­lának az emelését kétségtelen aka­dályozza még az ügyviteli gépek, a a gyártás irányítását segítő, kor­szerű technikai eszközök hiánya, mint pl a programtáblák, terme- lésnyilvámtartó, adagolótáblák, a termelés előrehaladását, gépki­használást stb-t regisztráló beren­dezések. Ezek hiánya miatt csök­ken a programkészítés pontossága, a gyártásirányítás, s emiatt az el­lenőrzés nem tudja időben követ­ni a termelés tényleges alakulását A meglévő ügyviteli segédletek­ről is elmondhatjuk, hogy azok igen pontatlanok, sokszor megha­misítják a tényleges állapotot, pl. a számvitel, a munkaügy, anyag- elszámolás adatai. Az előbbiekben felsorolt hiá­nyosságok felszámolása vállalatve­zetőink elé a következő felada­tokat állítják. Először: biztosítani hell, a ter­melés irányításába megfelelő szak- képzettségű dolgozók beállítását A Békés megyei Malomipari és Termén yforgalrru Vállalat va­lamennyi üzemegységében felké­szülten várja a rövidesen érkező új gabonát. A felvásárlási helyek, raktárak, gépi berendezéseit rend­be hozták, a helyiségéket fertőtle­nítették. Felkészülten áülnaik a malmok raktárai is és kijavítot­ták a vállalat 13 Farmer típusú nés ébresztővel köszönti a község lakosságát a mezőtúri honvédség zenekara. A járási honvédelmi nap ünnepi megnyitóját Sándor József, a járási tanács vb-einöke tartja. Ezután következik a válto­zatos műsor, melyen műrepülési bemutató, ejtőernyős ugrás, mo­torkerékpár-verseny, tomabemu- tató és egyéb érdekesség szórakoz­tatja majd a közönséget Este a Másodszor: a termelés-irányítás rendjét úgy kell megjavítani — ha szükséges, a jelenlegit átalakítani —, hogy a termelés irányításában érvényesülhessenek az eredménye­sebb gazdálkodást elősegítő szem­pontok és a „szűk, helyi” érdekek — sokszor a prémium kifizetési feltételek — háttérbe szoruljanak. Végezetül ezekkel párhuzamosan félül kell vizsgálni a termelés irá­nyításának ügyvitelét, fejleszteni kell az ügyviteli nyilvántartási eszközöket, felhasználva a gépesí­tés modem vívmányait. Természetes, hogy az itt felso­rolt feladatok egy része túllépi egy-egy vállalat lehetőségeinek ha­tárát és csak központi intézkedé­sek segítségével érhető él a ter­melést irányító munka színvona­lának gyors ütemű emelése. Két­ségtelen azonban, hogy ma még számtalan olyan fogyatékosság is tapasztalható, melyek megszünte­tése a helyi gazdasági vezetés nem kielégítő színvonalával függ ösz- sze, / Kahuüts István H irtelen köszöntött ránk a kánikulai hőség a hű­vös, esős napok után. A heves nyárelő próbára teszi az embert, aki a tikkasztó meleg ellenére végzi, amit kell a földeken, sok helyütt hozzá­látva már az aratáshoz is. Dús­nak ígérkezik a termés közös gazdaságainkban, s jönnek még forróbb napok is, amikor min­den erőt meg kell feszíteni, hogy semmi se vesszék kárba. De a korán beköszöntött káni­kula már most megfelelő intéz­kedéseket követel a legfőbb ér­ték, az ember védelmében. Emlékezzünk 1958 nyarára! A szokatlanul forró július és au­gusztus százával betegítette meg az embereket falun. Egymás­után vitték kórházba a poshadt, bacilusokkal vagy mérgező spó­rákkal telített vizek ivása mi­att, vagy a mosatlan gyümölcs fogyasztása következtében az embereket. Járványos vérhas verte le lábáról a felnőtteket is, s mindezt csak regisztrálni tud­ták falusi társadalmi szerve­ink— Ha ezek a dolgok eszünkbe jutnak, megfelelő tanulságot kell levonni belőlük ahhoz, hogy ne ismétlődhessenek meg. Az emberek egészségének meg­óvásáról van szó, ez pedig nem kizárólagos egészségügyi, hanem elsősorban társadalmi feladat. S mint ilyen, falusi pártszerve­zeteinknek szükséges mindenek­előtt őrködni afelett, hogy biz­tosítva legyen a nagy nyári me­legben is az emberek munkájá­hoz szükséges megannyi egész­ségügyi feltétel. Hogy csak né­hány példát említsünk ezekből. Sok elhanyagolt, szennyezett kút van a gazdaságokban, s a ki'hevült emberek ilyenkor ál­landóan áhítoznak a víz után. Gondoskodjanak arról minden brigádnál — s ezt a pártszer­vezetek kezdeményezésére szer­vezze meg a tsz vezetősége —, hogy állandóan friss és tiszta víz álljon rendelkezésre. A rossz kutakat fertőtlenítsék vagy zár­ják le, oda állatokat se enged­jenek. Földművesszövetkezete­ink szervezzék meg a mozgóbü- fé-szolgálatot. Üdítő italokat, esetleg fagylaltot, citromot, gyü­mölcsöt stb. juttassanak állandó­an a gaboriamezökre. Egészítsék ki az elsősegélynyújtó és gyógy­szeres felszereléseket, a legszük. ségesebb gyógyszerek, fájdalom- csillapítók mindenütt kéznél le­gyenek. Ebben a vöröskeresztes aktívák sokat segíthetnek... Egyszóval a kulturált, egész­séges körülmények között vég­zett munka biztosítása legyen a cél most a falun. Érezzék az em­berek a különbséget húszegy­néhány év előtti nyári munkák, s a mostani között V. D. pályán tűzijátékot rendeznek. 1 járási művelődési otthonban nagy- Július 7-én, vasárnap reggel ze-1 szabású bált rendeznek. —n. szárítóberendezését Az esetleges Járási honvédelmi napot rendeznek Szeghalmon

Next

/
Thumbnails
Contents