Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-26 / 147. szám
IMS. Június 25. 3 Kedd Hatszáz meleg ebéd kiszolgálás a füzes gyarmati Vörös Csillag Tsz földjén Fehérköpenyes szakácsok a virágos határban — A szépnek, a jónak bábái A Kiváló Termelőszövetkezet címet viselő füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tízezer holdas határa szívet-lelket gyönyörködtető látvány az aratás előtti napokban. Bő termést ígérő szovjet búzatáblákon szőkül a kalásztenger, a kukoricatáblákon és a fiatal gyümölcsösben köztesként vétett bab, maghozó uborka, a paprika és paradicsom több száz holdon virágzik. A haragoszöld kukoricaszárak most hányják címerüket. Nemhiába dolgoznak naponta hatszázan-nyolcszázan a földeken, tiszta a határ, gondozottak a nagy táblák. Dél táj ban érdekes színfoltok tarkítják a határt, a központi üzemi konyhából — melynek korszerűségéről, ragyogó tisztaságáról és ízletes ételeiről az egészségügyi szervek elragadtatással Ebben a hónapban nyitotta meg kapuját az eleki mezőgazdasági szakiskola. Egyszerre száz mező- gazdasági tanuló kap itt elhelyezést, akik évente három hónapot töltenek elméleti felkészültségük növelésére az intézetben. Jelenleg 45 baromfitenyésztő és tejgazdasági tanulót foglalkoztatnak a szükséges ismeretek elsajátítására. Csütörtökön, június 27-én Gyomén, a járási tanács épületében a megyében dolgozó öntözéses felügyelők, és az FM. szervező-agro- nómusok részére a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megyei jellegű értekezletet tart. Ezen az időben túlságosan elszaporodott az értekezletek, rendezvények száma és ha nem akarják a dolgozókat nagymértékben leterhelni, akkor elkerülhetetlen az ösz- szevonásra való törekvés. A termelési tanácskozások eredményesebbé tétele érdekében bátran kell kezdeményezni az olyan problémák előtérbe helyezését, amelyek az adott időszakban a vállalat előtt döntőek. Gondolok itt olyanra, mint pl. a gépiparban a minőség, anyagtakarékosság, a termékek korszerűsítése, az építőiparban problémát jelent a munkaidő-kihasználás — a becslések szerint a munkaidő 15 százaléka kihasználatlan — a kihasználatlanság fő oka a munkahelyeken levő szervezetlenség. Nyilvánvaló, hogy ilyen kérdések előtérbe helyezése, részletes megvitatása nagy lendítőerőt adhat a munka megjavításához. Biztosítanunk kell a termelési tanácskozások döntési jogának maradéktalan érvényesítését. Örvendetes fejlődés, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, ma már szinte mindenütt a termelési tanácskozások elé terjesztik döntés végett a Kiváló dolgozói cím megítélését, a Szocialista brigád cím elnyerésének eldöntését. Ma már nem ritkaság az sem, hogy alapos, sokoldalú vitában döntik el; a beszélnek — a szélrózsa minden irányába elindulnak a duplafalú kannákkal megrakott kocsik, a bakon fehérköpenyes szakácsokkal. Nap, mint nap 600 személynek mérik ki a friss, meleg ételt kinn a természet lágy ölén, csak a falu szélén dolgozó édesanyák és idős tagok ebédelnek benn az üzemi étteremben. A készpénzfizetésre berendezkedett jó hírű szövetkezetben ugyanis 60—80 forintot megkeresnek naponta a szorgalmasan dolgozó asszonyok s nem töltik a drága időt ebédtözéssel. Az üzemi konyha kifogástalan ebédeket küld napról napra, saját háztartásukban sem főzhetnének különbet. Szeptembertől kezdve azonban az oktatási idény elkezdésekor — már 100 mezőgazdasági tanulót tanít hat pedagógus. Az eleki mezőgazdasági szakis- i kólával megyénkben kettőre növekedett azoknak az intézetnek a száma, amelyben mezőgazdasági szakmunkásokat képeznek ki; öntözéses gazdálkodás eddigi tapasztalatait és a további feladatokat beszélik meg. Az értekezletre 20 szakembert és a Gyulai Vízügyi Igazgatóság mérnökeit hívták meg. dolgozó megérdemli-e a címet vagy jelvényt. Ha ritkábban is, de még előfordul, hogy a kiváló dolgozói javaslatok eldöntése formális, az ilyen esetek túlnyomó többségénél a fbrmalitás abból adódik, hogy az előterjesztések elnagyoltak, nem adnak alapot az érdembeni döntéshez. A termelési tanácskozások eredményességének talán az egyik legfontosabb biztosítéka, hogy a dolgozók javaslataival, lelkiismeretesen foglalkozzanak. Annak ellenére, hogy még sok helyen a javaslatokhoz való formális hozzáállást nem sikerült leküzdeni, az összkép a fejlődés irányába mutat. Mind több az olyan példa, ahol az elkészített jegyzőkönyv alapján a vállalat vezetősége a javaslatok megvalósítását az egyes osztályoknak kiadja, a végrehajtás határidejének megjelölésével. Zárójelben megjegyzem, hogy sok helyen a jegyzőkönyvek felvétele nem alapos, utólag, fejből állítják össze, ami felületességre vall. A dolgozók javaslataival való foglalkozás legdöntőbb mértéke az, hogy a jó javaslatok megvalósítása gyorsan és megnyugtatóan történik. A dolgozók aktivitásának növekedését eredményezi, ha azt tapasztalja, hogy helyes észrevételeit a termelésben hasznoArcvonásaikba, szeműikbe, mozdulataikba beivódott a hétköznapok lüktetése, ezernyi formájú küzdelme. Minden szavuk az éleit kísérőzenéjének akkordja. Tőmondatokba .foglalják a négy és fél ezer holdnyi vésztői Aranykalász új paraszti életet formáló „kohóját”. Egy-egy arcizomrándu- lás, mozdulat, szemvillanás, a sza. vak ejtése, sejdíti-bontja a kohó szépségeit, árnyékait. Esetfelé van. A kohó mesterei, a brigádvezetők vannak együtt. Köztük az agronómus Hogy’ és mint csinálják másnap. Ha jól emlékszem, Fekete Gábor említi, arankafoltok vannak helyenként a lucernában, s az idősebb gazdák tartanak attól, ha géppel gereblyézik, a foltokról áthordják a tiszta helyre is S amilyen veszett növény, könnyen megragad máshol is. Balogh Ferenc agronómus mindjárt „tippet” is ad, a foltoknál emeljék fel a gereblyét, így nem hordják át. Napközben még árnyék kísérte az embereket: ha géppel gereblyéznek, tökretehefik az egész lucernát. Másnap Fekete Gábor eloszlatta ezit az árnyékot. Lehetett nyugodtan géppel gereblyézni. S amit Balogh Ferenc még elmondott, hogy utána a foltokat megszórják arankairtó-szerrel. Majd arról beszéltek, hogy a 600 holdnyi kukoricájukat másodszor ekézik, s ha befejezik, a háztájit csinálják. Van olyan gazda, aki a ráosztott kukoricaföldet már harmadszor is megkapálta. Olyan is egy része, hogy combtövdg ér S nagy- nagy táblán zizegnek levelei. Itt is elűztek egy árnyékot, hiszen nem olyan régen még szétszórt, apró tábláikon gazdálkodtak. És már tavasszal gondoltak az őszre is. Korábban érő hibridet is vetettek, hogy csökkentsék valamelyest az őszi betakarítási torlódást, jobban legyen idő az őszi gabonavetésre is. A brigádvezötők, az agronómus szavai így sejdít.ik-bontják a hét. könapok ezernyi formájú küzdelmeinek szépségeit. Ezekből fakad az olyasmi, hogy aznap estefelé az egyik szövetkezeti gazda, akinek a családja is dolgozik mindig amikor teheti, 4000 forint prémiumot vett fel. Nagyszerű ez a küzdelem, sítják. Nagyon helyes, ha legalább 8 napon belül értesítik a javaslat- tevő dolgozót arról, hogy a vállalat vezetősége milyen intézkedéseket tett a javaslat megvalósítására. Előfordulhat olyan is, hogy a javaslat vagy nem jó, vagy pedig a megvalósítására nincs meg a megfelelő feltétel. Akkor is elengedhetetlenül szükséges, hogy ezt megtárgyalják az érdekelt dolgozóval. A javaslatok sorsának mikéntjéről a legtöbb helyen a következő termelési tanácskozáson történik beszámolás. Ügy hiszem, hogy ezt ki kell egészíteni azzal, hogy a nem megvalósítható javaslat szerzőjével a lehető leggyorsabban ezt személyesen meg kell beszélni. Különleges esetekben élni lehet a termelési tanácskozások rendkívüli összehívásával. így lehetővé válik, hogy fontos, alapvető kérdésekben operatívan felhasználjuk a dolgozók tapasztalatait, ráirányítsuk figyelmüket az adott időszak legfontosabb feladataira. Az eddig elmondottak összegezéséül: arra kell figyelmünket irányítani, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjunk az üzemi demokrácia adta lehetőségek ki- szélesítésére, hogy a dolgozók részvételét, aktivitását kibontakoztathassuk. Qrsai János hiszen azért van minden, hogy az embereknek teltebb legyen a kam_ rájuk, szekrényük. És hát olyan „apró” mozzanatai is vannak ennek, mint Püski Mihály említi, hogy mindennap ő már reggel 4 órakor talpon van, nem volna illő, ha valaki keresné és ágyban találná Így mondja: reggel Az élet itteni ritmusa, „kohója” bizonyos dolgokat „átértelmez”. -kibillenti megszokott formájukból, mert a szebbet, a jobbat csak így lehet elérni. Éppen mondja is, hogy néha idegnyugtatót is szed, ami -nem éppen falusi, hanem inkább városi jellegzetesség. Mert hát olyasmi is előfordul, hogy a munkaeligazításnál valaki nem szívesen veszi a rárótt munkát, azt mondja: szövetkezeti demokrácia van és mégis parancsolnak. Pedig csak arról van szó, hogy a szövetkezeti közgyűlés jóváhagyta elgondolásokat kell megvalósítani. Elmondani, leírni könnyű is ezt, de megsejdíttetm és teljesen kibontani az értelemben, ezernyi formájú küzdelem, mely az új paraszti élet kialakulásának kísérőzenéje. S ennek első számú mesterei a brigádvezetők, akik a tervszerű munka megtestesítői, nekik Az idei tavaszon példásan reme. keltek a körösladányi Magyar— Vietnam Barátság Termelőszövetkezet gazdái. Jól beművelték határukat. Búzájuk, kukoricájuk, cukorrépájuk fejlettség és gyommentesség tekintetében magasan kiemelkedett a környék többi termelőszövetkezetének növényvilágából. Május végén azonban jött a jég! Óriási jég! Kétezer holdat tarolt le. Ebből 600 holdat teljesen tönkretett. Ki is kellett szántani. Szerencséjükre a tsz határát jégverés ellen bebiztosították. Az Állami Biztosító I millió 800 ezer forint kártérítést fizetett és még ezután is fizet majd — a betakarítás időszakában — a most megállapított részleges kár után. A kiszántásra javasolt 600 hold még ma is ott áll parlagon. Május óta mindössze 200 holdat szántottak fel. A többit most szántják —) s mindössze 30 holdba vetették másodveteményt. A teljes jégkár után a takarmánytermesztés növelésére nem használták ki lehetőségeiket. A bürokrácia megfélemlítette őket. Azt beszélték: ha a tsz beveti a kiszántásra javasolt terű. letet, akkor a biztosító egy fillér kárt sem térit. Elfogadták ezt a könyörtelenül papír szagú érvelést és örülték az 1 millió 800 ezer forintnak. Közben nem gondoltak arra, hogy mi lesz a 30 vagon szemestakarmány-hiánnyol amelyet a jég okozott ?! Az Állami Biztosító 200 forinttal téríti az árpa mázsáját. De kitől kapnak kell legyűrni a mindennap előbukkanó kisparaszti élet szokásait, űzni az árnyékokat, féltve bábáskodni, ápolgatnd az alakuló korszerűt. Ennek a nagyszerű, dinamikus „kísérőzenének” vannak kívülről „beszűrődő” árnyékai is. A jóváhagyott tervben két öntözőberendezés szerepel, s ennek megfelelően másodvetéshez szükséges vetőmagot is tároltak. Ezenkívül pedig úgy vélték, ha szárazság is lenne, amikor új telepítésű lucernát vetnek, kelesziteni tudják, s valahogy véletlenül „fülelték” meg, hogy a nekik járó egyik öntözőberendezés csövei egy másik község szövetkezetében hevernek már. „Utóvédharcokba” telt, amíg hozzájuk került Hasonlóan jártaik egy nekik ígért Zetorrai is, csak az írás pillatanában az utóvédharcok kimenetelét még nem ismertem Gondolom, majd csak lesz valaki, aki szói arról, hogy miért van erre szükség. Hat ára körül van, amikor a brigádvezetők elköszönnek az ag- ronómustól és egymástól. Indulnak tovább. Űzik tovább az árnyékokat, bontogatják a szépet, a jót. Cserei Pál majd 200 forintért takarmányárpát?! Éppen ezért a 600 hold jelentős részét — amire csak lehetőség van — feltétlen be kellene vetni. A silókukorica, a naprafor- gós-csalamádé a tehenészetben és a növendékmarha-tartásban sok abrakot pótolhatna! Az elnök kérdésünkre arról beszélt, hogy a jégverte területből 200 holdat felületi öntözésre akarnak berendezni. Ez jó mentség, csak éppen az a hiba, hogy a területre még nincs kész a kivitelezési terv. (A Gyulai Vízügyi Igazgatóságnak nincs tervező kapacitása), így ennek a 200 hold öntözésnek a sorsa még meglehetősen a „levegőben lóg '. (Nem is biztos, hogy az idén itt be tudnak rendezkedni felületi öntözésre). A másik ok, amit az elnök felhozott: augusztusban 70 holdba lucernát akarnak telepíteni. Van egy öntözőberendezésük, ezzel gondoskodnak majd a kelesztésről. Lucemamagjuk egyelőre nincs. De ez még mindig csak 270 hold. Mi lesz a 330 hold sorsa? A pihentetés?! Kétségtelen, a körösladányi Magyar—Vietnám Barátság Tsz-ben a jég jelentős károkat okozott, de az is igaz, hogy a takarmány pótlására nem tették meg a szükséges intézkedést, noha tudták, hiszen számba vették — 30 vagonós az abrakhiányuk. Ezek után mit lehetne tenniük? Még nem késő, a jelenlegi csapadékos időjárást kihasználhat, nák rövid tenyészidejű kukorica, silókukorica, napraforgós, borsós csalamádé termesztésére, hogy pótolják, amit az időjárás tőlük elvett. D. K. ELEKTROMÉRNOKDT . mielőbbi belépésre felveszünk. Szolgálati lakást biztosítunk. Érdeklődni: a Mezőhegyes! Cukorgyár irodáján. Telefon: Mezőhegyes 3. 244 Baromfitenyésztő és tejgazdasági szakmunkások tanulnak Eleken Öntözéses felügyelők értekezlete Gyomén Jégverés után Körösi adányban
