Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-25 / 146. szám
W63. június 23. 2 3,-V Vasárnap ÜRESEDŐ PADSOROK... O Szőlőlugasban ülünk, levelek között vibráló fényben, fonott nádszéken, délután három óra tájban. M. tiszteletes vendége vagyok. Jó tartású, lírai hangulatú, közvetlen ember. Mielőtt felkerestem volna, azt mondták róla, hogy népszerű egyéniség, a kis református község népe megelégedéssel nyugtázza feddhetetlen életét és a közügyekben kifejtett igyekezetét. Ülünk, füstölünk és kötetlenül beszélgetünk immár a második órája. Főképpen arról pereg a szó, hölgy az ifjú nemzedék miért pártol el egyre inkább a templomtól, és a vallástól. Mert, hogy ez így van, azt ékesen bizonyítják a vasárnap délelőtti istentiszteletek. Üres padsorok ásítoznak egymás mögött, fiatalt alig lehet látni a szószékről. Szinte csak öreg anyókák, deres üstökű férfiak lapozgatják a zsoltárt, hallgatják a papot. A húsvét, pünkösd és a karácsony bizonyos mértékben kivételnek számít Ilyenkor többen vannak, s a lányok valóságos divatbemutatót kreálnak. Elvégre — úgy gondolják — az új ruhát be kell mutatni valahol a falu szemének. _ — Szerény véleményem szerint a fiatalok ma sokkal felvilágosultabbak itt nálunk is, másutt is, mint akár 10 évvel ezelőtt — mondotta a tiszteletes. — Ez elsősorban az iskolai nevelésnek és a környezetnek tudható be. A református vallás különben sem nyújt látványosságot, nem vonzza a fiatalokat. Akik mégis el-eljönnek, azok a szüleik kérésére jönnek. A szülőkben jobban megkötött a vallásos hit. A fiatalokban nem. De miért? Egyrészt azért, mert többé-kevésbé jó természettudományos ismereteik vannak, s ezért szeretnek önámítás nélkül élni. Inkább eljárnak televíziót nézni, cukrászdába, baráti körbe, kultúrházba, kocsmába, KISZ-be, mint ide. Haszontalan időtöltésnek tekintik az imádkozást. Másrészt a munka leköti őket Régebben a faluban azt nézték ki, aki nem járt templomba. Most fordítva van. Aki a fiatalok közül eljön, azt megcsodálják. Csökken a nyáj, kérem, csökken... ■■■Ma ■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■ — Megírhatom ezt a vallomást? — Nézze, ez a maga dolga. Igyekeztem reális lenni. Ez az igazság. Kár lenne lakkozni. — Nem bántja ez önt? — Nem örülök neki, de mit csináljak? Meg kell érteni az idők szavát... B. nagyközség tanácselnöke felélénkül, amikor megpendítem az ifjúság és a vallás kapcsolatát. Először összeszámolja, hogy hány torony meredezik náluk az ég felé. „Van itt kérem református, katolikus, görög-keleti, hívő, pünkösdista, szombatista.” Maga is csodálkozik, hogy ennyi van. — Elég vallásos ez a község, de inkább az idősebbekre jellemző a templomba járás. A fiatalok közül csak azok mennek, akiket a szülők kényszerítenek. Tudja, az a legnagyobb baj, hogy itt vannak szekták, s oda erővel elviszik a gyerekeket. Megtiltják nekik a táncolást, moziba járást, szórakozást. Ez léleknyomoritás. Ezek a fiatalok amolyan szellemi félhomályban élnek, két nevelés között vergődnek. •— Ki segíthetne rajtuk? — Hát ezt magam sem tudom. Ritkán beszélünk ilyesmiről. Talán a KISZ. Elsősorban a fiatalokra kellene hatni. —- Ismer-e olyanokat, akik szombatisták? — Néhányat ismerek. És ismerek olyan embereket is, akik elfordultak ettől az élettől, éppen a gyerekeik hatására. A gyerekek nem akartak a szekta tagjai lenni, s a szülők is elmaradtak. H. kisközségbe éppen akkor érkeztem, amikor a hittantanulás- ra beiratkozott iskolásgyerekeket számolják. A fanatikusan vallásos községben a 280 gyerek 33 százaléka tanul az új tanévben hittant. Kevesebb, mint tavaly, de csak néhánnyal. Elsősorban a szülők unszolják a gyerekeket. A 14—22 évesek csak a legnagyobb egyházi ünnepek idején ülnek be a templom padsoraiba. Hétköznap alig-alig téved be egy-kettő. Megkérdezem a párttitkártól: — Mi lenne, ha alakítanának a fiatalok egy ateista kört? lemondóan, de nyíltan felel: — Nem lenne rá jelentkező... K. község mozigépésze széttárt karokkal méltatlankodik: — Egyszerűen nem tudok vasárnap délelőtt matinét rendezni, mert a templomba parancsolják a szülők a gyerekeket. Hihetetlen... Űrhajók keringenek a Föld körüL Sok türelmet kívánó munka vár még ifjúsági szervezeteinkre az ideológiai nevelésben. Okos és tapintatos érvekkel lehet megértetni, hogy a vallási ismeretekkel semmire sem lehet menni. Minden fiatalnak itt a földön kell harcolnia a boldogságáért szorgalmas, becsületes munkával. Ballag Róbert Termelőszövetkezeti fiatalok a csabai KISZ-táborban A hűs reggeli szél élénken lengeti az árbocra húzott zászlót a ritkás nyárfaliget mélyén, ahol a lombozat szinte teljesen eltakarja a tábor épületeinek okkersárga, ultrakék. betonszüike falsíkjait, a zöldbe olvadó sátortábor nyílegyenes vonalát. A hétfőn megnyílt tábor egyik vidéki résztvevője érkezik meg és katonás rövidséggel jelentkezik Rocskási János naposnál: — Nagy Lajos, Kunágotáről... Bercsényi Tsz ...! Megtudom, hogy a fiú 17 éves, az otthoni KISZ aktivistája és mint termelési felelős lelt kijelölve a táborba. Először táborozik és nagy reményekkel néz a továbbképzés elé. Azután Karakó Imre táborvezetővel beszélgetek. — Milyen célt szolgál ez a táborozás! A gyenge talajadottságokkal rendelkező járások helyzetét tárgyalta szombati ülésén a párt- és a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szombaton, június 22-én együttes ülést tartott a párt-és a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezen többek között megtárgyalták a gyenge talajadottságokkal rendelkező járások helyzetét és a gazdálkodás tovább javításával kapcsolatos feladatokat. Az együttes ülés elismerését fejezte ki azoknak a szakembereknek, pártmunkásoknak, akik három hónapon át a szeghalmi, a sarkadi és a gyomai járás termelőszövetkezeteiben alapos elemzőmunkát végeztek a gazdálkodás színvonalának javítására. Az együttes ülés úgy döntött, hogy a végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámolót további kiegészítésekkel előkészítik a párt megyei bizottsága és a megyei tanács soron következő júliusi ülésére. Ezt követően megvizsgálták azoknak a határozatoknak a végrehajtását, amelyeket a megyei pártbizottság és a megyei tanács korábbi ülésein hoztak. Karakó a gyakorlott táborvezető rutinjával fog a tábor elméleti és gyakorlati anyagának az ismertetésébe: — Mindenekelőtt az a célunk, hogy a tsz-ek számára megfelelő szakmai látókörrel, szervezési ismeretekkel rendelkező ifjúsági termelési felelősöket képezzünk ki, akik az itt szerzett ismereteik birtokában odahaza nagyobb felkészültséggel segítik majd a munkát. — És az ideológiai felkészültség? — Enélkül el sem képzelhető a termelési felelősök munkája. A tábor programja úgy van összeállítva, hogy abban egyaránt helyet kapnak a termelés szakmai kérdései és az ideológiai nevelés. Megtekintem a tábor napirendjét is, ami igen változatos és nem szűkölködik a szabad idő kulturális eseményeiben sem. Szerdán szellemi vetélkedőt, csütörtökön pedig „Ki mit tud?” versenyt szerveznek. Ennyi fiatal között mindig akad néhány szavaló-, vagy énekes talentum, néhány színész hajlamú fiú, vagy lány. Amikor hazafelé menet a Lencsés! úti autóbuszmegállónál várakozom a kocsira, valaki megkérdezi tőlem: — Hol járt, a KISZ-táborban? — Igen. Felelem. Válaszomra olyan elismerő fejbólintás a felelet, ami csak igen jó hírű és rangos intézményeiknek jár. Surányi Sándor 119 ország nökiildöttei Moszkvában jogaikért a társadalomban és a családban, a nők szerepe a békéért, a leszerelésért és a népek barátságáért folyó küzdelemben, a nőik részvétele a függetlenségért, a gyermekek és a fiatalkorúak egészségéért, neveléséért és művelődéséért folyó mozgalmában. Moszkva (TASZSZ) A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség irodája közölte, hogy a június 24-től 29-ig tartó Nők Világkongresszusára 119 országból érkeznek küldöttségek Moszkvába. A kongresszuson az alábbi kérdéseket vitatják meg: a nők harca Félidő — szünet nélkül Nyitás Kétoldalas levelet kaptunk a minap B. B., békéscsabai, Tinódi utca 5 szám alatti lakostól, aki el- panaszolja levelében, hogy hónapok óta jár át Gyulára gyógyulást keresni a strandfürdőbe. Elpanaszolja azt is, hogy, sajnos, odaát egy óra hosszát kell várni azért, mert a fürdővállalat csak 9 órakor nyitja ki a fürdőt és így nemcsak ő, hanem nagyon sok vidéki feleslegesen tölt el hosszú órákat azzal, hogy a fürdő előtti padokon, vagy árokparton üldögélnek. Azért is szeretnék, ha reggel 8 érakor nyitnának, mert így azok, akik reggel megérkeznek a fürdőbe, már két óra múlva vissza is tudnának indulni Békéscsabára és a délutáni munkakezdésen meg tudnak jelenni. A városi tanács jóindulatán múlik, hogy legalább egy órával korábban nyissa ki kapuit a gyű- 3 lai Várfürdő. ; (—ctí.) • Az 1963 első félévének befejeztével a második ötéves terv félidejéhez érkezünk. Az elmúlt két és fél év alatt sok szép eredményt tudunk felmutatni, de aligha kétséges, ez a felező idő nem ünneplésre, hanem a hátralevő nagy feladatok összegezésére hivatott. Annál is inkább, mert az ötéves terv középső esztendejének feladatai ingen bonyolultak, s megoldásukon sok mértékben múlik az egész tervidőszak sikere. A tervezési rendszerek legfontosabb mutatója a nemzeti jövedelem, amelynek alakulása tükrözi, hogy egy-egy időszakban milyen új anyagi értékekkel gyarapodott az ország, hogyan használtuk fel a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, mennyire hatékonyak beruházásaink stb. A nemzeti jövedelem mértéke meghatározza, mit fordíthatunk személyes fogyasztásra, életszínvonal emelésre és mennyit felhalmozásra, beruházásra. Vagyis csak azt tudjuk elosztani, amit az iparban, a mezőgazdaságban és az anyagi termelés más területén, mint új értéket megtermeltünk. Az ötéves terv utolsó esztendejében, 1965- ben a nemzeti jövedelem színvonala 36 százalékkal kell, hogy meghaladja az 1960. évi szintet. Az eddigiekben bizonyos — az első két évben körülbelül kétszázalékos — lemaradás tapasztalható a tervhez képest. Ha az ötéves terv eredeti célkitűzéseit minden vonalon — az életszínvonal emelésében is — teljesíteni akarjuk, az eddigieknél gyorsabban kell növelnünk a nemzeti jövedelmet. Az első kétévi lemaradás nagy része a mezőgazdaságban — döntően a két aszályos év következtében jelentkezett. Érthető, hogy most itt vannak a legégetőbb tennivalóink. Ezért az idei terv a mezőgazdasági termelés 12 százalékos növelését irányozza elő, ami az alacsony viszonyítási alapot, a tavalyi aszályos esztendőt figyelembe véve is igen nagy feladat. Teljesítése azonban nélkülözhetetlen, elsősorban az élet- színvonal megalapozása szempontjából. Az életszínvonal az ötéves terv első két esztendejében valamelyest emelkedett, de a növekedés üteme elmaradt a tervezettől. S ebben nagy szerepet játszott a két aszályos esztendő, a mezőgazdasági termelés nem kielégítő színvonala. A párt és a kormány átgondolt gazdaságpolitikája sem béremelést, sem más juttatás (például családi pótlék) növekedést nem foganatosít, ha nincs meg hozzá a szilárd árufedezet. Csak kárt okozna a lakosság jövedelmének olyan formális, megalapozatlan növelése, amely megfelelő árufedezet hiányában áremelkedéshez és a sorban állás növekedéséhez vezetne. Márpedig jelenleg a vásárlóerő növekedés nagy része az élelmiszerek iránt támaszt új keresletet — nemcsak városon, hanem falun is. Éppen azért, hogy a lakosság reáljövedelme 1965- ben elérje a tervezett 16—17 százalékos növekedést 1960-hoz képest, s a tavaly jelentkezett bizonyos fokú élelmiszer áremelkedés, nek is elejét vehessük. mindenekelőtt több mezőgazdasági termékre van szükség. Az ipar feladáta akárcsak eddig, elősegítené a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisának fejlesztését: fokozott gépesítéssel, műtrágya és vegyszeres gyomirtó, korszerű takarmánykiegészítő stb. gyártásának növelésével — kiegészítve a korszerű agrotechnikai eljárásokat — hozzájárulni a munka hatékonyságának növeléséhez, a terméshozamok emeléséhez, s a természeti, időjárási tényező szerepének csökkentéséhez a mezőgazdaságban. Ami az ipar sajátos belső feladatait illeti — noha termelése az első két évben a tervezettnél gyorsabban, mintegy húsz százalékkal növekedett — nem lebe- csülhetők. A nemzeti jövedelem gyorsabb növelése változatlanul megköveteli az ipari munka termelékenységének emelését, az önköltség csökkentését. Sajátos feladatokat jelent az idén az első negyedévben keletkezett adósságok pótlása. Ez utóbbiról sok szó esik mostanában. Néhány hónap távlatából szükséges levonni a téli lemaradások két tanulságát. 1. Tervszerű előrelátással, megfelelő energiatartalékok biztosításával függetleníthető vagy leg- legalábbis nagyrészt függetleníthető az ipar munkája még az ideihez hasonló szigorú tél esetén is, az időjárási viszonyoktól. E hbsszú tél után, amikor jelenleg a tavalyinál is kisebbek a szén- és nyersolajkészletek, a szén- és olajbányászoktól követel különös erőfeszítést, tervtúlteljesítést. 2. Nem lehet mindenféle ipari lemaradást és veszteséget a „tél tábornak” nyakába varrni. A szigorú tél valóban szinte megbénította az építőipar és az építőanyagipar munkáját, s a szállítási és energianehézségek általában fékezték az ipar fejlődési ütemét. Mindez azonban nem indokolja az időjárástól kevéssé függő egyes gépipari ágazatok fejlődési ütemének jelentős csökkenését. Nyilván több területen a tél „szövetségese” volt a trehányság, a szervezetlenség és a rendeléshiány.
