Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-21 / 143. szám

1963. június 20. 5 Csütörtök Vizsgáznak az ipari tanulók Megyénk iparitanuló-intézetei- ben, Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Mezőhegyesen, Szarvason, Szeghalmon, Gyomán és Béké­sen hétfőn délelőtt megkezdőd­tek a végzős tanulók írásbeli szákmunkás-vizsgái. ötvennyolc szakmában közel 900 fiú és leány készül arra, hogy eleget tegyen írásban, szóban és gyakorlatban az előírt követelményeknek. Az írásbeli beszámolókat gyakorlati, majd szóbeli vizsgák követik. A szakmunkás-bizonyítványokat jú_ lius 15-e után osztják ki az ifjú szakmunkásoknak. A kitűnő ered­ménnyel végzett tanulók vörös bizonyítványt kapnak. A szakmunkás-vizsgákkal egy- időben folynak az új tanévre a felvételi vizsgák. Megyénkben az idén csaknem száz tanulóval töb­bet vesznek fel az intézetekbe, mint tavaly. Megérdemelt nyári üdülés Az Orosházi Ruhagyár dolgozói közül ez évben 36-an vesznek részt szakszervezeti üdülésben, közöttük 5 házaspár egy és két gyermekkel. Ezenkívül 15 dolgo­zó gyermeke részére is biztosíta­nak beutalót. A vállalatnak Budapesten a Római-parton van egy üdülője, amelyet kedvezményes áron min­den dolgozó igénybe vehet. Töb­ben jelentkeztek már, akik a nyá­ri szabadságuk alatt néhány na­pot itt töltenek majd, hogy meg­tekintsék Budapest nevezetessé­geit. Egy dolgozó — ugyancsak, szak- szervezeti kedvezménnyel — egy­hetes csehszlovákiai autóbusz­kiránduláson vesz részt. A harmadik csengetés Lengyel filmet tűzött műsorára június 20-tól 21-ig a kunágotai tij Barázda filmszínház. A film a lengyel színházak világába vezeti el a nézőt, ötletes története maradandó filmélménnyé emeli. Közben múlt az idő. Kereten folytatta akcióit, segített, ahol tudott. 1942. december 12-én, amikor Kereten meglátogatta Himmlert, hogy kezelésbe vegye, szokatlanul rossz hangulatban találta. Az orvos megkérdezte, hogy mi bántja. Himínler kérdéssel válaszolt. — Sikerrel kezelhetne-e egy beteget, aki állandó fejfájásban és álmatlan ságban szenved és gyakran szédül? — Lehetséges, hogy sikerrel kezelhetném — válaszolta Kere­ten, de mielőtt végső választ ad­hatnék, szükséges, hogy az ille­tőt megvizsgáljam. Minden at­tól függ, hogy mi okozza a fenti tüneteket. Himmlemek szinte elakadt a lélegzete. Fojtott hangon vála­szolt. — Megmondom a betegnek a nevét, de esküdjön meg, hogy senkinek sem árulja el és soha senkinek sem mondja meg, hogy itt most miről beszéltünk. — Reichführer úr, ez nem az első eset, hogy mint orvosra titkokat bíznak. Ez hivatásom­hoz tartozik. Himmler a páncélszekrényhez ment, kinyitotta a kombinációs zárat és egy fekete mappát vett elő, abból egy iratcsomót — Olvassa el. Szigorúan titkos jelentés a Führer betegségéről. Az iratcsomó hatvannégy lap­ból állt. Átfogó és részletes je­lentést tartalmazott Hitler egész­ségi állapotáról, mégpedig attól az időiből kezdve, amikor a pa- sewalkd kórházban kezelték. Kereten a következőket tudta meg az iratokból. Hitler fiatal korában szifiliszt szerzett. A pasewaiki kórházból gyógyultan elbocsátották, de 1939-ben újra jelentkeztek a be­tegség tünetei. 1942-ben a tüne­tek már kétségbevonhaitatlanul azt mutatták, hogy a Führer pa_ ralisa progiressdvában szenved. Kereten olyan dolgokról szer­zett tudomást, hogy el sem akar­ta hinni. — Most már tudja, hogy mi bánt engem —, mondta Himm­ler. Öt nem lehet egy ideggyó­gyászati klinikán megvizsgál­tatni. Ilyesmit lehetetlen titok­ban tartani. Az ellenséges hír­szolgálat is tudomást szerezne róla és semmi esetre sem mu­lasztaná el, hogy a rádió útján világgá kürtölje. Hitlert az egész viliág gigásznak tartja. Nélküle nem valósulhat meg az Északi- tengertől az Uraiig terjedő Nagy Német Birodalom. Mit jelent ehhez mérten az a körülmény, hogy röviddel művének betető­zése előtt megbetegedett? Kereten nem kezelte Hitlert —, de birtokába jutott a náci Né­metország egyik legnagyobb tit­kának. Kezelte tovább Himm­lert és naplójában szaporodtak az ilyen bejegyzések: „Ma ke­Néhány technikai probléma a nő űrrepülésével kapcsolatosan Vtalentyina Tyereskova sikeres felszállását és repülését a Vosz- tok—6 űrhajóval, sok-sok tanács­kozás, tervezői értekezlet előzte meg. A nő űrrepülése nem okozott ugyan alapvető műszaki nehézsé­geket, de mindenesetre számos té­nyező alaposabb vizsgálatát és több új berendezés megtervezését tette szükségessé. Az űrrepülés alapfeltételeit biz. tosító hatalmas berendezésekben nem volt szükség módosításra. Mi. vei a nő éppen olyan jól (vagy rosszul) bírja a gyorsulásokat és az ezekkel járó túlterheléseket, mint a férfi, ezért a hordozóraké­tát sem kellett módosítani. Ugyan­így nem kellett átalakítani a Vosz. Alaposan módosítani kellett vi­szont az űrrepülőnő ruháját, ezt a túlnyomásos pilótaöltözéket, ame­lyet — a férfiak részére — ragyo­gó narancssárga színű műanyag­szövetből készítenek. Valószínű, hogy a kifinomultabb „űrdivat” kialakulásáig, hasonló anyagból készülnek a női űrrepülőruhák is. Az űrrepülőruha a magassági repülők pilótaruhájából alakult ki. Feladata a test összes lágy ré­szeinek szoros megfogása és a test körül az egészséges életműködés­hez szükséges mikrokörnyezet nyo­más és összetétel szerinti fenntar­tása. S ha netán az űrhajó (vagy Óvatos gyalogosok A fogoly a legóvatosabb mada­rak egyike. Amikor a fogolycsa­ládnak át kell kelnie az úttesten, a feladatot a következőképpen oldják meg: először a „mama” egyedül megy az út közepéig, kö­rülnéz, majd visszafordul „gyer­mekeiért”, amelyek követik őt. A menetet a „papa” zárja be. Elővigyázatosságuk eredménye, hogy igen ritkán kerülnek a szá­guldó autók alá. (A „Nauka-i Zsizny”-ből) gyeimet eszközöltem ki negyven­két halálra ítélt hollandi szá­mára”. — „A szerencse ma is kedvezett, negyven hollandi ke­gyelmet kapott”. — „Himmler- nek nagy fájdalmai voltak, gyen­ge pillanatában teljesítette min­den kérésemet. Sikerült kisza­badítanom a koncentrációs tá­borból három észtét, négy let­tet, hat hollandit és egy belgát.” 1943 szeptember elején a finn kormány a berlini követ útján felszólította Kerstent, hogy je­lentkezzen Helsinkiben, mert szeretne általános németországi helyzetjelentést kapni tőle. Himmler nem ellenezhette orvo­sának elutazását, hiszen Kere­ten finn állampolgár, a finn hadsereg tartalékos tisztje volt. Űtrakészülődése közben még egy meghívást kapott: a svéd követ tudomására hozta, hogy a svéd kormány nagyon szívesen látná, ha útját Stockholmban megszakítaná, mert a kormány tagjai különféle felvilágosításo­kat akarnak kapni tőle. Kereten félt, hogy nem kap engedélyt a svéd fővároson keresztüli haza­térésre, azonban a Svédország­ban lévő finn sebesültek meglá­togatása ürügyén végül is meg­kapta a hozzájárulást. De két nagyobbik fiának Németország­ban kellett maradnia. (Folytatjuk) tok-fülkét sem, amely már négy sikeres űrrepülés keretében bizo­nyította be a tervezés életrevaló­ságát. Valójában azonban a Vosztok- fülkében volt szükség változtatás­ra, de ezt nem csupán a nőd, ha­nem a férfi űrrepülők esetében is mindig megteszik. Az űrrepülés ülése ugyanis — ez a kombinált ülő- és fekvőhely — minden eset­ben pontosan az űrrepülő testére készül. Egyelőre a műrepülésben csakis ,,mérték utáni” pilótaülése­ket készítenek. Nyilvánvaló, hogy ezúttal a műanyaghabbal kipámá- zott ülést Tyereskova alakjához kellett igazítani, a róla vett gipsz, minta alapján készítették el. repülőgép) kabinjának légmentes zárása megsérülne, akkor az űrre. pülőruha biztosítja a létfontosságú életkörülményeket. Minthogy a szoros, fűzőszerű felfekvés a ruha hatásosságának egyik feltétele, érthető, hogy a fér­fiak részére készült repülőruha nők számára talán néhány percig elviselhető lenne, de huzamosabb ideig már kibírhatatlan. A női test sajátos alkatának megfelelően kellett tehát módosítani a ruha szabását, ami természetesen meg­felelő műszaki jellegű módosítá­sokkal is járt együtt. A végtagok eltérő arányára, a női felsőtest és alak sajátosságaira kellett itt te­kintettel lenni, s csak így lehetett kialakítani az első női „űrkosztü­möt”. A segédberendezések módosítása De ugyanígy módosítani kellett az űrhajónak és az űrruhának azo­kat a sajátos segédberendezéseit, amelyek az űrhajós huzamosabb tartózkodásával, élettevékenysé­gével kapcsolatosak. Mindenek­előtt az úgynevezett asszenizációs berendezésről van szó, amelynek az embagesere hulladékainak el­távolítása a feladata. Ezek a hul­ladékok a testből túlnyomással tá­voznak, automatikusan kilépnek. További eltávolításuk során azon. ban ügyelni kell arra, hogy bűz­anyagokkal ne rontsák le a ka­bin levegőjét, ne folyjanak ki s hogy a repülés után az orvosi el­lenőrzés számára hozzáférhetők le­gyenek. Ezért kellett a nő anatómiájá­nak megfelelően változtatni ezen a berendezésen is, amelynek beve­zető, felfogó részei a pilótaruhába vannak beépítve és az ülésbe épí­tett vezetékhez csatlakoznak. A felfogó részeket úgy kellett átala­kítani, hogy a női testhez simul­janak szorosan, s így a hulladékok sima, zavartalan elvezetését te­gyék lehetővé. A jelek szerint ez is sikerült. Az űrrepülőnő pszichikai állapota nyilván eltér a férfiétől. Lehetsé­ges tehát, hogy emiatt az orvosi­élettani ellenőrzés menetébe is újabb méréseket, észleléseket kel­lett beiktatni. A Vosztok igen „tá­gas”, nagy befogadóképességű adatgyűjtő és átviteli rendszeré­ben erre könnyen nyílt mód. Csu­pán a megfelelő mérő és érzékelő fejek beépítésére volt szükség (ezek egy része amúgy is az űrre­pülőnő ruhájába került), valamint a hozzájuk tartozó adatátviteli te. lemetrikus csatornák biztosítására. A fentiek tárgyilagos felsorolá­sa talán érzékelteti azt a sokrétű tevékenységet, ami az első űrrepü­lőnő felbocsátását megelőzte és amelynek feladata az orvosi-élet­tani és munkalélektani szempont­ból egyaránt páratlan kísérlet technikai előfeltételeinek mara­déktalan biztosítása. Valentyina Tyereskova így foglalhatta el he­lyét a Vosztok—6 különlegesen, az ő méretére készült ülésben, hogy aránylag kényelmes létfeltételeit a repülés várható időtartamára a lehető legcélszerűbben biztosítot­ták. Nagy Ernő JÜNIUS 30. Békési Bástya: Háború és béke X, Békéscsabai Brigád: Mi ketten meg a ló. Békéscsabai Szabadság: Mindennap élünk. Békéscsabai Terv: A két „N” úr. Gyomai Szabadság: Kenyér, sze­relem, fantázia. Gyulai Petőfi: Cso­dálatos vagy Júlia. Mezőkovácsházi Vörös Október: A nagy mérkőzés. Orosházi Partizán: Robinson család. Sarkadi Petőfi: A második vágány. Szarvasi Táncsics: Két emelet boldog­ság. Szeghalmi Ady: Meztelen diplo­mata. Egész nyáron kartonban '*1/9 Ilitől HUSII 9 SS II •f/ías mii •ftí nini mnssr^- IIM'II «íme 8*90 ívni ■ioi <8 Női mosóruhák normál és extra méretben 110 Ft-tól 220 Ft-ig Leányka mosóruhák 58 Ft-tól 88 Ft-ig Bakfis mosóruhák 90 Ft-tól 160 Ft-ig 4800 Az űrrepülő ruhája

Next

/
Thumbnails
Contents