Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-20 / 142. szám
1963. június 19. 3 Szerda — Szellő, gyorsabban egy kicsit! Alig észrevehetően rándul meg a hajtószár, a lónak azonban nem kéül több biztatás. Ügetésbe vált át, s a könnyű homokíutó úgy gördül a nyomában, hogy a nagyobb zökkenőknél nemegyszer a feibillenéa veszélyével fenyeget. A makadámút simább kissé, s az egyenletes poroszká- lás monoton zajában folytathatjuk a megkezdett beszélgetést. — A múlt év októberében kerültem ide — pergeti vissza az emlékezés filmjét Hegedűs József, a kunágotai Petőfi Termelőszövetkezet főállattenyésztője —, de úgy érzem, már sikerült teljesen gyökeret eresztenem. Korábban a Bánkúü Állami Gazdaságban dolgoztam és aranyikalászos mezőgazdászként vonultam be. A határőrségnél lehetővé tették, hogy beiratkozzam a mezőgazdasági technikum levelező tagozatára. Mire leszereltem, már el is végeztem a második évfolyamot. Első évfolyamként ugyanis beszámították a kétéves mezőgazdasági szakiskolát. Ez év tavaszán vágtam neki a képesítő vizsgának, s az érettségi bizonyítvány megszerzése után kineveztek a szövetkezet főállattenyésztőjévé... Elhallgat, mint aki be is fejezte mondanivalóját. Tűnődöm, fag- gassam-e tovább, hiszen éppen a mostani munkája érdekelne; aztán úgy döntök, hogy inkább a gyakorlatban nézem meg, amire kíváncsi vagyok. Jobbra, egészen a látóhatár széléig, egyetlen hatalmas búzatábla hullámzik *— Lehet-e innen telefonálni? Rauter mindenre el volt készülve, csak éppen erre nem. «— Persze, hogy lehet. — Akkor kérem kapcsoltasson össze Berlinnel, Himmler birodalmi vezető úrral. Rauter felugrott székéről. — Ez lehetetlen. Még én sem hívhatom fel közvetlenül Himmr lert. Előbb Heydrichnél kell jelentkeznem. Érti, még én sem, hogyan hívhatná fel maga, közönséges civil. — Próbálja meg minden esetre, majd meglátjuk. — Jól van. Majd meglátjuk, gondolta magában Rauter — hogyan leckéztetik meg ezt az öntelt orvost. Levette a hallgatót, felhívta a Gestapo-közpon tot és azt mondta, hogy dr. Kersten nevében hívják fel Himmler számát Azután visszaült az asztalhoz és úgy tett, mintha elmélyedt volna az előtte lévő iratok tanulmányozásába. öt perc sem telt el és csengett a telefon. Rauter levette a hallgatót a készülékről olyan arckifejezéssel, ami semmi jót sem ígért. No, most lesz... Pánikkal határos meglepetés tükröződött az arcán, amikor a készülékből jövő hangot meghallotta. Kersten felé nyújtotta • hallgatót. Gyökerei eresztett — Tizenhárom-tizennégy mázsás átlagot várunk — pillant oda riportalanyom. — Nem sok, de ha figyelembe vesszük, hogy a múlt évben csak kilenc-tíz mázsa termett holdanként, azt hiszem, elégedettek lehetünk majd ennyivel is. Régi tanyaépület előtt húzza meg a hajtószárat. — Itt megállunk — mondja és fürgén leugrik a földre. Szellő békésen legelni kezd, mintha csak tudná, hogy gazdája nem szabadul egyhamar innen. Az épületben kopácsolás zaja fogad bennünket, s akkor látom csak, hogy az ütött-kopott tanyaház belsejét korszerű borjúnevelő- vé alakítják át. — Régi vágyam teljesül ezzel — mondja büszkén. — Ha befejezzük, áttérhetünk a borjúállomány itatásos nevelésére, amely boriamként hat-hétszáz forintot hoz a konyhára... Már nem is keli kérdeznem; ha a munkájáról esik szó, olyan lelkesen magyaráz, mintha nemrég született kislánya első mosolyáról tartana előadást. — Alig fél esztendeje a két litert sem érte még el a napi fejést átlag, tehenenként. Száz tehéntől szárikilencven liter tejet fejtek. Ma pedig... Erre a korszerű százférőhelyes istállóban kapunk vá. laszt, ahová éppen fejéskor toppanunk be. — Azt hiszem, hozhatja a pálinkát! — szól oda egylábú fejőszékéről az egyik gondozó. Csodálkozásomat látva, kísérőm nyomban bővebb magyarázattal szolgálj — A pálinka; „célprémium’’. A napi száz litert fejő állatgondozóknak ígértem. — Száz litert? Hány tehéntől? — Tizenkettőtől. Gyors számítás: több mint nyolc liter tehenenként. Hát már itt tartanak? Mosolyogva válaszai ki nem mondott kérdésemre: — Nem kell rögtön csodára gon- I azonban a szövetkezet jövedelmé- dolni; messze vagyunk még et- I rak 25—30 százalékát az állattól. Talán egy hónap is beletelik, mire elérjük... Egy hónap? Fél esztendő alatt így is szép teljesítmény. Meg is mondom neki, mire szerényen szabadkozni kezd: — Ha az állatgondozók nem végeznék lelkiismeretesen a feladatukat, még sehol sem tartanánk. Az én érdemem legfeljebb annyi, hogy megmagyaráztam nekik, mit miért kell tenni. Ezt azonban bárki megtehette volna. Megtehette Tolna... De nem tette. A legbeszédesebben és a legszomorúbban az a másfél millió forintos ráfizetés bizonyítja ezt, amelyet az elhanyagolt állattenyésztés okozott a múlt évben a tsz-mek. — Sokat, nagyon sokat keli még dolgoznunk, hogy minden teljesen rendibe jöjjön... — Hegedűs József hangja kicsit elgondolkodó. — Ebben az évben csupán annyit szeretnék elérni, hogy az állattenyésztésből visszatérüljön a ráfordított pénz. Két-három év múlva tenyésztésnek kell biztosítania. — Csak a kezdet nehéz — vigasztalom tréfásan. — Ha egyszer rendes kerékvágásba kerül, szinte magától megy majd itt minden. Akkor aztán bőven jut idő a pihenésre is. — Azzal még várni kell egy kicsit — mosolyog, miközben újra helyet foglalunk a homokfutón. — Egyelőre kemény tanulás következik. Ősszel már az Agrár- tudományi Egyetemen szeretnék továbbtanulni... De azt hiszem, pihenni később sem igen érek majd rá. Nagyon szeretem a munkámat és a szabad időmet is szívesen ráfordítom, ha azzal jobb eredményt érhetek el, nagyobb jövedelmet biztosíthatok a szövetkezetnek. Mert remélem, kicsit én is hozzá tudok járulni ahhoz, hogy a betervezett 28 forintos munkaegység értéke egy-két év múlva harminc fölé emelkedjék, sőt, rövidesen elérje a negyven forintot is. Mit mondhat itt a riporter? Sok sikert kíván hozzá. Túrán István Bővítik a békéscsabai Kossuth Tsz öntözőtelepét lás-'.ws»' A békéscsabai Kossuth Tsz- ben a téglagyári bányavíz Az orvos füléhez emelte és beszélni kezdett. — Éppen az imént lertartóz- tatták egyik legjobb barátomat Teljes szavatosságot vállalok érte. Kérem Reichsführer úr, hogy adjon utasítást, hogy szüntessék be ellene az eljárást. Himmler talán nem is értette, amit az orvos mondott, újra beteg volt és szenvedett. Első szava az volt: — Mikor érkezik vissza. Rettenetes fájdalmaim vannak. Kersten hallatlan megköny- nyebbülést érzett. A sors kegyes volt hozzá. Himmler most az ópiumszívóhoz volt hasonlatos, aki hajlandó mindent megtenni, hogy kábítószerhez — az orvos kezeihez — jusson. Kersten így válaszolt: — Csak a jövő hét elején mennék vissza. De ha barátomat letartóztatják teljesen megtörve érek haza és egy ideig képtelen leszek dolgozni. — Honnan beszél? — Rauter úr hivatalából. — Adja ide gyorsan, rendelkezett Himmler. Hollandia mindenható Gestapo főnöke átvette a hallgatót, közben katona állásba helyezkedett. Így maradt a beszélgetés végéig. Kersten csak annyit hallott: Parancsára Reichsfürer úr.s Ahogy parancsolni méltóztatik... Utána Rauter visszaadta a hallgatót az orvosnák. — Megbízom önben — hallotta Himmler hangját. — Barátja szabadlábra kerül, de jöjjön vissza miinél előbb, jöjjön vissza, amilyen gyorsan csak tud. — Nagyon köszönöm. Az összeköttetés megszakadt, Kersten helyére tette a hallgatót és dermed ten állt. Ugyanolyan dermedten állt vele szemben Rauter is. A Gestapo-főnö- köt személyes kudarca és megaláztatása dermesztette meg, Kerstent pedig az hogy hirtelen felismerte, milyen nagy hatalma van adott időközökben Himmler fölött. Biggnell kiszabadítása után az orvos Berlinbe utazott. Brandt, Himmler személyi titkára gratulált Kerstennek, hogy sikerült barátját kiszabadítani. De figyelmeztette arra, hogy Rautemek hathatós és hatalmas pártfogója van Himmler helyettese, Heyd- rich személyében. Heydrich sohasem fogja megbocsátani Kerstennek, hogy aláásta hollandiai megbízottjának tekintélyét és ezáltal az ő tekintélyét is. — Legyen óvatos — figyelmeztette Brandt. (Folytatjuk) szomszédságában már elkezdődött az öntözés. Most új csatornát készítenek, hogy a tsz távolabb fekvő tábláira is eljusson a víz. Az új csatorna elkészítése után tudják a zöldségtermő területet növelni. Szakszervezeti mozaik „Hűséggel a nép egészségéért’. Ez a felírás olvasható azon az ízléses kivitelezésű, apró törzsgár- da-jelvényen, amelyet július elsején adnak át a megye egészség- ügyi intézeteiben ünnepi munka- értekezletek során. Akik immár 30 éve dolgoznak, gyógyítanak, azok arany-, akik 20 éve, azok ezüst-, akik pedig 10 éve egészség- ügyi dolgozók, azok bronzjelvényt kapnak. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeténeik megyebizottságán hallottuk, hogy az idén 22 arany-, 71 ezüst, és 153 bronzjelvényt adnak át. o Száznyolcvan iskolás gyermek kedvezményes nyári üdültetését segíti a KPVDSZ és a Textiles Szakszervezet megyei bizottsága ebben az évben. A miskolc-tapol- cai üdülőben június 25-től augusztus 25-ig hat turnusban 10—10 napig nyaralhatnak a gyerekek gondos felügyelet mellett, nagyon szép környezetben. o Oktatási és tanulmányi bizottságokat hoznak létre a megye textilipari üzemeiben a dolgozók továbbtanulásának segítésére. Az oktatási bizottságban a vállalat- vezető, a személyzeti vezető, a párttitkár, szakszervezeti bizottság titkára és a KlSZ-titkár kap helyet. A tanulmányi bizottságok 3—4 tagúnk lesznek és arra hivatottak, hogy megszervezzék a dolgozók iskolájába, a gimnáziumba, technikumba járók tanulásának segítését. o Korábban már hírül adtuk, hogy rendelet jelent meg az üzemi tanácsok újjáválasztására és hatáskörének bővülésére vonatkozóan. A jövőben csökkentik a tanács tagjainak létszámát, s ezzel — minden bizonnyal — eredményesebbé válik a munka. Megyénkben júliusban és augusztusban, a 111. negyedévi termelési tanácskozásokon kerül sor az üzemi tanácsok újjáválasztására. o • Június második felében és júliusban munkavédelmi ankétokat rendeznek a megye egészségügyi intézményeiben. A gyulai kórházban, a József Attila Szanatóriumban és a szeghalmi kórházban ez idő alatt tüzetesen megvizsgálják a munkavédelem helyzetét és intézkedéseket tesznek arra, hogy a jövő évi költségvetésből megfe- I lelő összeget áldozzanak a mun-, I kavédelemre. Megalakult a Magyar Nyúltenyésztők Országos Egyesülete Eddig a Magyar Agrártudományi Egyesület keretében működött a házinyúltenyésztési szakosztály, amelynek tagjaiból most — a földművelésügyi miniszter engedélye alapján — megalakult a Magyar Nyúltenyésztők Országos Egyesülete. Az új egyesület 11 nyúltenyésztő termelőszövetkezet, továbbá kereken 200 szövetkezeti társulás, szakcsoport, illetve ifjúsági szövetkezet és több tízezer egyéni kistenyésztő munkáját irányítja majd. A tervek szerint rövidesen megkezdik a legjobb hazai nyúlfajták törzskönyvezését, ugyanakkor az állomány feljavítására több kiváló külföldi prém- és húsnyúl törzset hoznak be, s megszervezik a nagyüzemi pecse- nyenyúl-tenyésztést. (MTI) Az Aszfaltútépítő Vállalat keszthelyi és békéscsabai munkahelyeire azonnali hatállyal felvesz segédmunkásokat, kubikosokat, kövezöket és kőműveseket. Szállás, étkezés és különélésd pótlék, négyhetes hazautazása költségtérítés biztosítva. Jelentkezés sürgősen Békéscsaba, Lenin út 5/a., személyesen vagy írásban, esetleg 28—06 telefonon. Felvételkor utazási költséget megtérítjük. 60527
