Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-19 / 141. szám

1863. június 18. 3 Kedd Á kukorica második kapálásában a szarvasi járás vezet A cukorrépa második kapálásában a gyomai járás termelőszövetkezetei járnak élen Másodjára kaszálják a lucernát A múlt héten megyénk terme­lőszövetkezeteiben általában ked­vezően alakult a növényápolás helyzete. A járási és a városi ta­nácsok mezőgazdasági osztályai, a kukorica első kapálását 160 000 holdnál valamivel nagyobb terü­letről befejezettnek jelentették, így egy hét alatt csaknem 20 000 holddal növekedett a kézzel ka­pált kukorica területe. A gyulai és a szarvasi járásban, továbbá Gyula város szövetkezeteiben a kukorica első kapálását teljesen befejezték. Az orosházi járásban viszont a kukorica első kapálásá­val a terület 86 százalékánál tar­tanak. Ezzel az eredménnyel az első kapálás sereghajtóivá vál-, tak. Az első kapálás befejezésével a tsz-ek nagy. ütemben hozzáláttak a kukorica második gépi és kézi kapálásához. Egy hét alatt gép­pel 57 384 holdon, kézzel pedig 46 500 holdon irtották ki a gyo­mot. A kukorica második kapálá­sában a szarvasi járás szövetke­zetei ragadták magukhoz a kez­deményezést. A járás területén 9024 höld kukoricát — a vetéste­rület 61 százalékát — kapálták meg. Mögöttük a mezőkovácshá- ziák 15 ezer hold kapálásával — a vetésterület 44 százalékának bérnövelésével — haladnak. A silókukorica kapálását a szö­vetkezetek többségében szintén befejezték. A napraforgó első ka­pálását a békési és a gyomai já­rás kivételével szintén késznek jelentették. Sőt, Orosháza város­ban, továbbá a szarvasi és a me­zőkovácsházi járásban már a nap­raforgó második gépi kapálásán is túl vannak. A szövetkezetek többségében a gyomai és a sarkadi járás kivéte­lével, a burgonya töltését is befe­jezték. A cukorrépaegyelés utáni ga­zoló kapálást a szövetkezetek cukrot ,,vörösnek’- bélyegezték, a szükséges mennyiséget másutt kellett megkeresni. Ez annál is égetőbb feladat volt, mert a rak­tárakban tárolt mennyiség roha­mosan fogyatkozott, az igényeket alig tudták kielégíteni. A was­hingtoni megrendeléseket Kuba helyett Peruba, Dominikába és a Fülöp-szigetekre irányították. E három ország együttes cukorter­melése azonban hétmillió tonna, Washingtonban pedig közölték, hogy 1963-ban 10 400 000 tonnára van szükségük. A hiány három és fél millió tonna volt. Megpróbál­koztak vásárlásokkal a nyugat­európai piacon, de amikor itt ér­tesültek a cukorhiányról, nemhogy az amerikaik segítségére siettek volna, de éppen ellenkezőleg: le­zárták a határokat, cukorkiviteli tilalmat rendeltek el attól tartván, hogy a válság őket is utoléri és saját szükségleteiket igyekeztek biztosítani. Anglia már meg is sínylette a hiányt. Az amerikai gazdaság komoly gondok előtt áll. A nemzetközi cukorpiac most, hogy a tőkésvilág ki akarta zárni Kubát, igen össze­szűkült. A latin-amerikai beszel­szintén befejezték. A múlt héten már a mélykapálásra került sor. Ebben a munkában a gyomai já­rás jár az élen. Vetésterületük 94 százalékán fejezték be ezt az igen fontos növényápolási munkát. A járási és a városi tanácsok jelen­tései alapján a cukorrépa vetéste­rületből június 15-ig 16 438 hol­dat kapáltak meg másodjára. • a• in i H a a a i zést az is akadályozza, hogy ki­éleződött Dominika és Haiti vi­szálya, a két Zsebköztársaságot saját villongásaik kötik le, holott az Egyesült Államoknak mind­kettő fontos lenne, mint szállító. A Kuba ellen szervezett zárlat te­hát bumeránggá változott, mert a forradalmi rendszernek nehézsé­geket nem okozott, ellenben a csapás visszahullt a blokád szer­vezőire. Végső soron az amerikai nép fizeti meg igen drágán a kormány vezetőinek esztelen po­litikáját, mert a több száz száza­lékos drágulást a fogyasztók zse­beiből vasalják be; Eközben Kubában a gazdasági életben is forradalmi változások történtek. Megkezdték a gazdaság egyoldalúságának felszámolását, a cukortermelést csökkentették, hogy helyet adjanak a rizs, a ga- bonaneműek, a zöldfőzelék ter­melésének, a mezőgazdaságot belterjessé tegyék, fejlesszék az állattenyésztést is. Ennek követ­keztében a cukor mennyisége át­menetileg 3,7 millió tonnára csök­kent. De csupán átmenetileg, mert Fidel Castro legutóbbi moszkvai tárgyalásainak eredmé­nyeként a Szovjetunió két éven A szövetkezetekben jó ütem­ben haladnak az öntözéssel. Ed­dig 9647 holdat öntöztek meg. Egy hét alatt csaknem 2000 holddal növelték az öntözött területet. Békéscsabáról, Orosházáról, to­vábbá a gyulai, a sarkadi és a szarvasi járásból jelentették: el­kezdték a lucerna második kaszá­lását. belül 3500 traktort szállít Kubá­nak, ezenkívül cukornád-arató gépeket, hogy korszerűsítsék az elavult, még a Batista-diktatúrá- tól örökölt berendezéseket. Azt várják ettől az intézkedéstől, hogy kisebb területen, nagyobb termelékenységgel hamarosan el­érhetik az 5—5,5 millió tonnás termelési szintet,. A gépvásárlások feltételei is igen kedvezőek Kubá­nak, mert a Szovjetunió tekintet­tel a világpiaci áremelkedésekre az új, magasabb áron vásárolja meg a lekötött cukormennyiséget. Amerika számára pedig a nyu­gati cukorválság több oldalú ta­nulságlevonásokra adhat alkal­mat. Rádöbbentheti, hogy a nem­zetközi kereskedelemben a meg­torlások és megkülönböztetések politikája a szocializmusnak mit- sem árt, viszont visszaüthet az alkalmazókra. Megszívlelik-e ezt a tanulságot, egyelőre még’ korai lenne megmondani. Midenesetre Fidel Castro ismét tárgyalásokat kínált fel a washingtoni vezetők­nek a kubai—amerikai kapcsola­tok helyreállítására és ha kapnak az alkalmon, a cukorválság ügye is megoldást nyerhet. Várkonyi Tibor Pulykát is, gyöngyöst is nevelnek A békési Egyetértés Tsz a közé a kevés termelőszövetkezet közé tartozik, amelyben a csibék mellett pulykát és gyöngyöst is nevelnek. Ráadásul nem is keveset, csaknem 7000 pulykát és 10 ezer gyöngyöst. Átgondoltabb ügyintézést! Az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésére megyénkben évről évre 40—50 millió forintot for­dítanak. Vannak beruházások, amelyek szinte golyóscsapágyon gördülő gyorsasággal kerülnek megvalósításra. Sajnos vannak olyanok is, amelyek kisebb na­gyobb zökkenőkkel, az átadási határidő ide-oda tologatásával készülnek el. Általában az a hi­ba. hogy a termelőszövetkezet és a kivitelező között egy sor, a tervben szereplő felszerelés be­szerzése tisztázatlan. A köröstarcsai Petőfi Tsz-ben egy 130 holdas öntözőtelepet 1961 decemberére kellett volna a kivitelezőnek átadni. Az átadás­ra a múlt héten kerülhe­tett sor! A szövetkezet gazdái azonban egyelőre csak gyönyörködhetnek a mér­nöki pontosságú csatornákban, a benne hömpölygő vízben, mert azok a felszerelések, amelyek az öntözéshez szükségesek — a be­rendezések — teljes egészében az átadásig még nem kerültek elő: hiányoznak a tiltok, a szi- vornyák és egy MIB—100-as mo­tor. A szövetkezet az építkezés műszaki ellenőrzését kiadta a Tsz Beruházási Irodának. Ez a szerv megkötötte a megállapo­dást a kivitelezővel, s azután minden ment a maga módján. A Tsz Beruházási Irodának — mint a tsz megbízottjának — összhangba kellett volna hozni a kivitelező és a termelőszövetke­zet között a műszaki terv ma­radéktalan megvalósítását. (Egyesek szerint a Tsz Beruhá­zási Irodának ez nem feladata.) A szövetkezet vezetői abban a tudatban éltek, hogy a Tsz Be­ruházási Irodának adott megbí­zás alapján a kivitelező „kulcs- átadás”-szerüen jár majd el az öntözötelep építésénél. A dolog azonban nem így áll. S erre ke­serű szájízzel csak most jött rá a termelőszövetkezet. A beruhá­zás megvalósulásának bizonyos fázisában sem a kivitelező, sem a Tsz Beruházási Iroda, sem pe­dig a termelőszövetkezet veze­tői nem ültek zöldasztalhoz a részfeladatok megbeszélésére. Csakis ezért juthatott addig az ügy, hogy a tsz vezetői az FM-be panaszos levelet írtak. Az FM-nek küldött levelet — véleményem szerint — nem a legmegfelelőbb helyre címezték. Sérelmeiket elsősorban a megyei tanács vb-elnökhelyettesének kellett volna eljuttatniuk, mert a náluk épült öntözőtelep sorsát a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Sebestyén Antal öntözéses főelőadó intézte, így magasabb szinten első­sorban vele kellett volna tisztáz­ni a többszörös ígérgetések való. ra váltásának akadályait, esetleg azt is, hogy az AGROfíER-nél a 10 napjánál is hosszabb idő óta elfekvő MIB—100-as kiutalá­sát miért halogatja?! De azt is meg lehetett volna vele tárgyal­ni, hogy miért összpontosított Békésszentandrásra három csa- tornanyitó ekét, s miért nem adott Köröstarcsára is legalább egyet, amikor az általa is jól is­mert beruházási programban többek között ez is szerepel?! Az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésére fordított több tízmil­lió forint beruházás a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályától kezdve a kivitelezésen dolgozó fő- és alvállalkozók jól összehan­golt munkája nélkül nem kép­zelhető el. Erre, mint egyedi pél­da, kifogástalanul csillog a körös­tarcsai eset. Az ilyenek elkerü­lésére tényeken alapuló, átgon­dolt ügyintézést követel az élet a megyei tanács öntözéses főelő­adójától éppúgy, mint a kivitele­zőtől, a beruházási irodától és a termelőszövetkezettől. A be­ruházási munkák sokoldalú ösz- szehangolása, lényeges alapfelté­tele a terv szerinti megvalósu­lásnak. Dupsi Károly ló hír a háziasszonyoknak: kitűnő a zöldborsó- és a zöldbabtermés 24 ezer ember helyett dolgoznak a betakarító-gépek Minden eddiginél nagyobb te­rületen: 19 009 holdon termett az idén zöldborsó, s a termés ország­szerte kitűnő. Mint az Élelmezés- ügyi Minisztérium konzervipart igazgatóságán tájékoztatásul kö­zölték, a termő területnek több mint feléről máris betakarították a termést. A korai fajtákból a tervezett tizmázsás átlag helyett 14 mázsa szem termett egy-egy holdon. A későbben érő fajták aratását és fejtését nemrég kezd­ték, ezekből 12 mázsa a holdan­ként! átlag. A borsóbetakarítás nagy részét az idén már gépesítették: 95 nagy teljesítményű arató- és fejtőgép dolgozik a borsótáblákon. A gé­pek kereken 24 000 szedőmunkást helyettesítenek. A munkájuk jó minőségű. A kifejtés után vissza­maradó borsószár etetése révén a termelő g’azdaságok tehenészetei­ben a napi fejési átlag 4 literrel emelkedett. A korai borsófajtákból 10—15. a későbbiekből 20 százalékkal több konzervet készítenek, mint amennyit eredetileg terveztek. Hasonlóan jó termés ígérkezik a konzervkészítésre termesztett zöldbabból. (MTI) ÉM. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat; azonnali belépéssel alkalmaz KŐMŰVES, ÁCS, VÍZVEZETÉKSZERELÖ, KÖZPON- TIFÜTÉS-SZERELÖ, BÁDOGOS, LEMEZLAKATOS, HE­GESZTENI TUDÓ LAKATOSOKAT, FESTŐ, PARKET­TÁS, VILLANYSZERELŐ. ÉPÜLETASZTALOS. ÉPÜLET- LAKATOS, SZERELŐIPARI SEGÉDMUNKÁST. ÉPÍTŐ­IPARI SEGÉDMUNKÁS KUBIKOSBRIGÁDOKAT ÉS VILLAN YHEGESZTÖKET. Vidéki dolgozók részére, munkásszállást, üzemi étkezést, munkaruhát biztosítunk. Jelentkezés: Szeged, Bocskai 10—12. Munkaerőgazdálkodás. ______ 40934

Next

/
Thumbnails
Contents