Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-16 / 139. szám
1963. június 16. 2 Vasárnap •• Ünnepélyesen megnyílt a VI« Magyar Békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról. séget szolgálta és valósította meg. A mi mozgalmunk is teljes őszinteséggel és nyíltsággal keresi mindazoknak kezét, akik a béke ügyéért tevékenykednek. Ahogyan idehaza a legszélesebb népfront valósult meg a békéért folyó küzdelemben, éppúgy készen állunk arra is, hogy tekintet nélkül faji, vallási, világnézeti különbségre összefogjunk mindenki, vei, aki segít a nukleáris világháború elhárításában. Ahogy a háború és a háborúk mögött bujtogató embertelen Ideológiák feldarabolták és szembeállították egymással az emberiséget, úgy fogja majd a béke győzelme, a békeszerető emberek humanista szelleme a népeket egységre vezetni. Mi a fegyverek nélküli világban azt a korszakot is magunk előtt látjuk, amelyben nem léteznek többé társadalmi és nemzeti ellentétek sem. Ezután békemozgalmunk továbbá tennivalóiról szólott a főtitkár. — Továbbra is hirdetnünk kell, hogy a béke szeretete hazánk valamennyi polgárát áldozatos munkára kötelezi népköztársaságunk erősítéséért és felvirágoztatásáért. Az erős, szocialista Magyarország mindannyiunk becsületes napi munkájából épül fel. A szocializmus és a béke együvé tartozik. De ugyanígy együvé tartoznak állampolgári erényeink is, a haza, a béke és a munka szeretete. — Kongresszusunkkal a magyar békemozgalom történetének fontos és eredményes zárjuk. Ugyanakkor azonban megnyitjuk ennek a történelemnek új szakaszát is. Teljes bizalommal ügyünk igazsága és egymás iránt, határozzuk el hát magunkat a további erőfeszítésekre, hogy megvédhessük a békét — mondotta befejezésül Dezséry László. Dezséry László beszámolója után megkezdődött a vita. Elsőnek Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében üdvözölte a hazai és a külföldi küldötteket Kállai Gyula felszólalása — A béke híved a szocialista országokban, így Magyarországon is kedvező körülmények között végezhetik munkájukat — mondotta többek között. — Nálunk — ellentétben igen sok, magát demokratikusnak nevező kapitalista állammal, ahol a béke híveit üldözik és mozgalmukat korlátozzák — a békemozgalom szocialista államunk legteljesebb támogatását élvezi, mert célkitűzései minden tekintetben egybeesnek a Magyar Népköztársaság külpolitikájával. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány vezérlő külpolitikai alapelve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, A szocialista tábor országainak ez a politikája kiállta az idők próbáját. Kállai Gyula ezután méltatta a nemzetközi békemozgalom rohamos fejlődését, hangoztatva: a kongresszus örömmel üdvözli, együttérzéséről és szolidaritásáról biztosítja a béke híveit és harcosait szerte a világon. örömmel üdvözöljük azt a tényt, .hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői között Moszkvában a közeljövőben magas szintű tárgyalások kezdődnek a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek megszüntetéséről. A szocializmus, a kommunizmus lényegéből adódóan a Szovjetunió a békejavaslatok egész sorát terjesztette elő a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon annak ellenére, hogy a világ leghatalmasabb katonai, tudományos és technikai felkészültségével rendelkezik. Ezt bizonyítja az a nagyszerű hír is, hogy az ötödik „Vosztok” űrhajó a fejünk felett kering az űrben, fedélzetén Bikovszkij alezredessel, a szovjet nép nagyszerű fiával, akinek e helyről forró üdvözletünket küldjük és nagyszerű vállalkozásához teljes sikert kívánunk! A Szovjetunió eme hatalmas tudományos és technikai felkészültsége a béke védelmét szolgálja. — A szocialista országok töretlen békepolitikát folytatnak, mert változatlanul vallják, amit Lenin mondott: „A kard nem a mi jelvényünk.” A nemzetközi békemozgalom erőfeszítéseinek sikerét, a népek békevágyának hatalmas erejét látjuk a háromhatalmi tárgyalások tervében. Üdvözöljük az Amerikai Egyesült Államok elnökének a napokban elhangzott szavait, amelyekkel ezeket a tárgyalásokat kommentálta. a washingtoni egyetemi hallgatók előtt tartott beszédében kijelentette, hogy „az Egyesült Államok — amit a világnak jó tudni — sohasem fog háborút kezdeni.” Mennyivel szebben hangzik ez a kijelentése, mint tavaly — csaknem hasonló időben — elhangzott ama megállapítása, hogy az Amerikai Egyesült Államok bizonyos körülmények között kész nukleáris háborút kezdeni a Szovjetunió ellen! Nem kétséges, hogy a világ népeinek — közöttük az amerikai népnek — melyik elnöki nyilatkozat nyeri meg a tetszését Reméljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének a békére vonatkozó szavait részükről tettek követik. Reméljük, hogy a moszkvai háromhatalmi tárgyalás eredményesebb lesz, mint a Genfi 18-hatai- mi értekezlet és elvezet az atom- fegyverkísérletek megtiltásához. Ez csakis az angol és amerikai tárgyalófelek és kormányaik akaratán múlik! Kedves Barátaink! — Ügy gondoljuk helyes, ha a magyarországi békemozgalom egész tevékenységét továbbra is annak a kipróbált helyes elvnek az alapján folytatja, amely szerint a szocializmus és a béke édestestvérek — mondotta felszólalása végén Kállai Gyula. Szélesítsék tovább a békemozgalom sorait, nyerjenek meg újabb és újabb embereket nemes célkitűzéseiknek, főleg olyanokat, akik másfajta politikai megmozdulásban nem Igen vesznek részt. Tegyünk meg mindent a saját portánkon, a hazai békemozgalom fejlesztésében, a szocializmus teljes felépítésében, tegyünk meg mindent a nemzetközi békemozgalom erősítésében azért, hogy diadalmaskodjék a béke. Valósítsuk meg a Moszkvai Le- szerelési és. Béke-Világkongresz- szus üzenetét a világ népeihez, amelynek jelmondata ott van a meghívón minden kongresszusi küldött kezében, de belopózott szívébe is: „Mi a békét akarjuk és sokan vagyunk, ha mindannyian cselekszünk, és ha mindannyian barátságban együtt cselekszünk, megnyitjuk az utat közös célunk, a maradandó béke felé.” Még egyszer szeretettel üdvözlöm önöket és munkájukhoz sok sikert kívánok! — fejezte be beszédét Kállai Gyula. A kongresszus ma folytatja munkáját. Hz Orosházi Üveggyár építkezésén dolgozó monkások várják dr. Bártfai Imre orvost Bártfai Imre 1950-ig Budapesten, a Ganz Villamosság Gyárban dolgozott, mint villanyszerelő és esztergályos szakmunkás. Közben tanult és sikeresen leérettségizett. Ezután a párt. és szakszervezet segítségével a Budapesti Orvostudományi Egyetemre került. A gyár ösztöndíjat is biztosított részére. Küzdelmes hat esztendő következét!.. Ki ne emlékezne arra a hősi korszakra, amikor a munkások ezrei tettek vállalást hasonló nagyszerű feladatok végrehajtására? ö is ott volt velük egy sorban... Szinte mindenről lemondott, ami csak jó az ember életében. Óriási akaraterő kellett hozzá, de végül a tanulás sikerrel járt Har. minchat éves volt már, amikor a neve elé oda került a két betű: dr. Mindezek előrebocsátására azért van szükség, hogy jobban megértsük, miért vállalt el dr. Bártfai Imre orvos nemrég egy megbízatást: körzeti orvosi teendői ellátása mellett hetenként két alkalommal rendelést tart az Orosházi Üveggyár egészségügyi szobájában. Csak úgy díjtalanul vagy más szóval: társadalmi munkában. A gyár építőinek régi kívánsága volt ez, mert az ország minden részéből jöttek össze ide s nincs módjuk arra, hogy kisebb rosszallót, vagy valamilyen fájdalom esetén hazamenjenek és ott kezeltessék magukat. Ha pedig a város valamelyik körzeti orvosát keresik fel, sokszor órákat kell kinttölteniük. Ez kihalt a kérésé, tükre, de megérzi az építkezés is, aminek inkább a megyorsítására lenne szükség. Áprilisban, májusban minden rendjén is ment. Ámde június 3- án a városi tanács közölte vele: a megyei tanács 40/1958. Eü. K. 19. utasítás második paragrafusa első pontja alapján az ottani működése közben megtiltja a vényírást. Enélkül mi értelme lenne annak, hogy dr. Bártfai Imre orvos továbbra is kijárjon? Talán tanácsokat adjon? Küldje körzeti orvoshoz a jelentkezőket? így aztán az üveggyári munkások két hét óta nem részesülnek ebben, a számukra igen kedvező orvosi ellátásban. Elmarad az egészségügyi ellenőrzés is a munkásszálláson, amit szintén dr. Bártfai Imre vállalt magára és három hónapon át eleget is tett a kötelezettségének — társadalmi munkában. De hát folytatná ezt bárki ilyen „epizód” után? Vajon miért alakult így a helyzet? A feljelentést — ahogy megtudtuk — kb. egy hónappal ezelőtt ifj. dr. Árvái Béla SZTK-orvos küldte a megyei tanácshoz. A kollegájával előzőleg nem közölte, hogy valamiféle szabálytalanságot tapasztalt. Ez a „titoktartás” arra enged következtetni, hogy valamit gyanított. Nem vagyok gondolatolvasó. De az ember tetteiből a gondolataira is lehet következtetni. Mert végződhetett volna úgy is a dolog, hogy dr. Bártfai Imre vállalását — mondjuk — az SZTK legalizálja. Ez lett volna a helyes. Hiszen csak megbecsülést és tiszteletet érdemel az, aki a közösség érdekében áldozatot hoz. A gyanakvásnak és bizalmatlankodásnak itt semmi helye nincs. A jótét helyébe jót vár az ember, nem pedig — ha körülírva is — megalázást. Mert ez közömbösséget, elszigetelődést eredményez önkéntelenül is. Minek tegyek jót, ha így járhatok? — merülhet fel joggal a kérdés az emberben. flz üveggyári építkezésen dolgozó munkások várják dr. Bártfai Imre orvost, amit több írásbeli beadvány igazol. És, ha a bizalmatlansággal meg is sértették őt, ez a tény bizonyára erőt ad neki ahhoz, hogy ne vonjon le helytelen végső következtetést az ügyből és továbbra is vállalja a félbehagyott munkát, amit a megyei tanács és az SZTK Megyei Alközpont remélhetőleg m<^st már hamarosan „szentesít” maja. Pásztor Béla Feladataink az ifjúság eszmei—politikai nevelésében Ifjúságunk eszmei—politikai— erkölcsi fejlődése az elmúlt években töretlen volt és ez elsősorban a párt helyes politikai irányvonalának köszönhető. A fiatalok nagy többsége közelebb került a marxizmus—leninizmus- hoz, a párt politikájához, egyetért azzal és ezt tetteiben is kifejezésre juttatja. Ez nemcsak azokra a fiatalokra vonatkozik, akik már szilárd politikai öntudattal rendelkeznek és a párt ifjúsági bázisát képezik, hanem azokra is, akik nem kapcsolódnak még be aktívan a politikai és társadalmi életbe ugyan, de életfelfogásuk egészséges, rendesen dolgoznak, kulturáltan szórakoznak és nem közömbösek a körülöttük zajló eseményekkel és jelenségekkel szemben. Erősödött a fiatalok körében a KISZ politikai befolyása is. Az ifjúsági szövetség főbb nevelési módszerei, mozgalmai közkedveltté és általánossá váltak, mint az Ifjúság a szocializmusért mozgalom, a Szakma ifjú mestere mozgalom, a Takarékossági mozgalom, a KISZ-oktatás rendszere, a Kulturális Szemle stb. 1962-ben csaknem 25 000 fiatal vett részt az ISzM-ben Békés megyében. Több mint kétmillió forint értékű társadalmi munkaórát végeztek. A mezőgazdasági termelési versenyekben részt vevő mintegy 10 000 fiatal 15 millió forint pluszt adott a népgazdaságnak. Huszonkétezren tanultak a pártós a KISZ-oktatás különböző formáin és tízezren gyarapították tudásukat az állami és szakmai oktatásban. A Kulturális Szemle is nagy népszerűségnek örvend és évről évre többen vesznek részt a különböző művészeti ágak területi, járási és megyei bemutatóin szép sikerrel, tanujelét adva tudásuknak, szorgalmuknak, kulturális műveltségüknek. Az ipari tanulók szellemi vetélkedőjének országos döntőjén pedig a lpkös- háziak képviselik Tiszántúl öt megyéjét Ezek a tények azonban korántsem jelentik azt, hogy nincs tennivalónk* A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja és az MSZMP VIII. Kongresszusa azt a jövőt jelöli meg, amelyben a mai ifjú nemzedék, mint felnőtt társadalom fog élni, dolgozni, vezetni. A szocializmus és kommunizmus emberének nevelése hallatlanul nehéz és felelősségteljes feladat, amit azonban feltétlenül vállalnunk kell a gazdasági építőmunkával egyidőben. Ezért tulajdonít fontos szerepet az ideológiai s kulturális nevelő munkánknak a VIII. pártkongresszus is. A hazánkban végbement gazdasági és politikai változásokkal együttjáró új feladatokat tükrözik a KISZ Központi Bizottságának ez év áprilisában elfogadott „Nevelési irányelvei” is, amely hosszú időre megjelöli az ifjúság ^nevelésében előttünk álló utat. Kétségtelen tény, hogy megyénk fiataljai is derekasan helytállnak a mindennapi termelő- munkában és a termelésben, a szocializmus végleges felépítése azonban sokkal többet követel tőlünk. A termelés színvonalának emelése, a termelékenység fokozása az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok többsége előtt még fogalom. Nem látják pontosan az összefüggéseket a mindennapi egyéni munkájuk és a jövő között, illetve ezt személyes holnapjukra korlátozzák csupán. Nem alakult ki bennük az a népgazdasági szemlélet, amely ambicionáló erővel hatna termelő tevékenységükre és az egész társadalom jövője iránt érzett felelősségüket fokozná. Ezért az egyik legfontosabb feladatunk napról napra magyarázni a fiataloknak a jövőt, a szocializmust, a kommunizmust, amely immár elérhető közelségbe került. Az ifjúság nagyon fogékony az új iránt (ez már lassan közhellyé válik), hajlandó nagy tettek végrehajtására, szereti a romantikát. Ezt a tulajdonságát kell kihasználnunk a nevelő munkánkban és erejéhez mért, politikai öntudatát és jellemét formáló feladatokkal kell megbízni. El kell ítélnünk a „nem értetek ti hozzá”, „gyerekek vagytok még” stb. megnyilvánulásokat, mert nem helyes és mert az élet az ellenkezőjét igazolja. A Népújság május 19-i számában Lehoczky elvtárs, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főagronómusa éppen arról ír, hogy a fiatalok lelkesedésének felhasználása az idősebbek tapasztalatának párosításával a tsz erősödésének záloga. De hasonló példaként említhetem az eleki Lenin és a dobozi Petőfi Termelőszövetkezeteket
