Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
Hibák, amelyeket nem szabad tétlenül szemlélni Népművelési tapasztalatok Orosházáról Bat hónap telt él az 1962 —63-as népművelési évadból. Munkatervék készülték, valóban nagyszerű feladatok vártak megvalósításra hat hónappal ezelőtt, me. lyékbői nem kis részt vállait a járási művelődési ház. Tény, hogy egy művelődési ház jó vagy rossz munkája — s ez alól a miénk sem kivétel —, sokban függ attól, hogy milyen külső behatás éri törekvéseit Erről és általában a népművelési munka tapasztalatairól kívánok a következőkben szólni. Az ismeretterjesztés Ebben az évadban a TIT Orosházán 39 szerződést kötött. A járási titkárság közlése szerint március 1-ig már 190 előadást tartottak meg, a hallgatóság átlaglétszáma azonban csak 43 volt. Ez bizony kevés. Volt termelőszövetkezeti akadémiánk a Béke és a Vörös Csillag Tsz-ben, de nem volt a Dózsa, az Üj Élet, a Petőfi Tsz-ekben. Volt munkásakadémiánk a vas. és kályhaipari vállalatnál, a városi kertészetben, a vasipari ktsz-ben, a ruhagyárban (négy), de nem volt a Bameválnál, a kőolajipari vállalatnál, a két téglagyárban, a bőripari, a kazánkovács, az építőipari és még jó néhány szövetkezetben, amelyekben pontosan 2890 munkás dolgozik. Hiba, hogy ezt csak tudomásul vettük és nem igyekeztünk ezen változtatni. Ahol azonban megkezdődték a tsz_ és munkásakadémiák, ott sok érdekes előadás hangzott el és az érdeklődés sem csökkent .Ezzel némiképpen ellentmond a ruhagyár négy munkásakadémiájának helyzete Ebben az üzemben tavaly negyvenen-ötve_ nen látogattak egy-egy akadémiát, az idén a hallgatók létszáma a felére esett. Ügy gondoljuk azért, mert az akadémiák szervezését és megbotlott volna és leejtette válláról a fát, mire annak a másik vége vállonsújtotta a brigadérost, de úgy. hogy egész nap alig bírta a karját emelni. így vonszoltuk a napot, nehezen, keservesen. Nem sokat beszéltünk, akkor is valami ennivalóról. Vastagkolbász, füstölt szalonna, főtt sonka, mákos tésza, palacsinta, rántott csirke, marhapörkölt és egyebek. Ezek voltak a kedvenc témák. Egynémelyikünk olyan átéléssel tudott beszélni róluk, hogy a nyálunk is kicsordult. Senki nem hinné, de nőkről soha sem esett szó, a férfivágy kihalt belőlünk. n másik örök témánk az otthon, a hazamenetel volt. Ekörül mindig óriási viták zajlottak le, mert a pesszimisták hitetlen lemondásával szemben ott voltunk a reménnyel teli bizakodók és amikor ők kijelentették: „sohse megyünk innen haza” meg hogy: „ezt a rengeteg romot egy életen át se lehet eltakarítani meg újat építeni helyettük”, mint a darazsak rontottunk nekik, majd megöltük egymást a nagy vitában. Az igaz, hogy az egyik orosz munkavezető azzal fogadott bennünket aoeg az elején, hogy „innen irányítását kivették a szakszervezeti bizottság kezéből, és azt most egy öttagú vegyes bizottság végzi, amelyben — a felelősség is jobban megoszlik. Kisebb probléma, de az .érdeiklődés csökkenése abból is ered, hogy az anyavállalattól, Békéscsabáról kiküldött előadók miatt több összejövetel elmaradt, mert bizonytalan volt a megérkezésük. Közel jár az igazsághoz annak megállapítása, hogy Orosházán túlságosan szét van aprózva az ismeretterjesztő munka A TIT szerződést köt és közvetít, de a szervezésre és az előadók rendszeres • ellenőrzésére már nincs sem lehetősége, sem ideje. A kérdés részletesebb boncolgatása nagyobb teret kívánna, egy azonban bizonyos: fontos, hogy a művelődési házak, otthonok mind szorosabb kapcsolatot teremtsenek a TIT-előadókkal és — megfelelő közvéleménykutatás alapján — tájékoztassák őket a hallgatók problémádról, kívánságairól. Szakszervezeti kultúráiét- Hosszú idő óta rendszere, sen látogatjuk a város üzemeit, így a szakszervezetek kulturális munkáját jól ismerjük. Igazi szakszervezeti kulturális életről csak a ruhagyárban beszélhetünk, ahol Mátyás Jánosné szb- titkórnak szívügye a dolgozók mindenféle művelődési problémája. Ebben az üzemben jó a könyvtármunka, a mozi- és színházszervezés, és a művészeti csoportok sem tétlenkednek. Négy addig haza nem mentek, míg fel nem építitek, amit leromboltatok”, de ezt csak annak tulajdonítottuk, hogy hitleristáknak nézett bennünket német katonaru- iánk miatt. Azt kaptunk, hogy ide kiérkeztünk és még a német mundér is gyűlöletes volt a szovjet emberek szemében. A pesz- szimistákkal folytatott vitáinkban azért nem tudtunk teljesen felülkerekedni, mert fogalmunk sem volt róla, hogyan áll a háború. Azt ugyan lépten-nyomon mondogatták, hogy: „Hitler szkora kaputt” meg „nicse- vo, szkora domoj”, dehát ezt annyiszor hallottuk • a fogság alatt, hogy már nemigen adtunk rá semmit. Azon a napon is — kihasználva, hogy a brigadérost behívták az irodába — csoportba verődve vitattuk a hazatérés lehetőségeit, amikor egy torkaszakadtá- ból kiabáló pufajkás ember szaladt felénk: — Tovaris! Tóvári®! Rögtön szétugrottunk, biztosan valami nacsalnik. Ö meg csak rohant felénk és tovább kiabált: —r Vojna kaputt! Hitler kaputt! Berlin kaputt! Pillanatok alatt körülvettük és össze-vissza ordítoztunk: turális vonatkozásban mi segítjük. A Barneválnái, a faipari vállalatnál és egy sor ktsz-nél azonban szinte elszomorító a helyzet. Legtöbb helyen a kulturális bizottságok nem működnek és a bultúrfelelősök sem hallatják szavukat az üzem kulturális érdekeiért Nem véletlen és az előbbiekből logikusan következik, hogy ilyen helyeken több száz szépirodalmi és szakkönyv fekszik el, és azokat senki sem olvassa. Ez a helyzet a vasipari és a szolgáltató ktsz-nél, a malomban és a sütőiparnál. A ruhagyár és a bőripari szövetkezet élénk olvasó-élete megfelelő példa arra, hogy ügyes, hozzáértő könyvtáros munkájának mindenütt eredménye van. A hibák ellenére azonban megállapíthatjuk, hogy a művelődési ház és az üzemek kapcsolata, ha lassan is, de javul és eredményékre vezet. Ha még a szakmaközi bizottság is megfelelően támogatná e munkánkat, ezek az eredmények gyorsan megsokszorozódhatnának. A KISZ és a művelődési ház Ez is olyan témakör, melyet e cikk keretében nem lehet teljesen kibontani és csak arra a megállapításra szorítkozhatunk, hogy Orosházán a KISZ-szervezetek és a művelődési ház kapcsolata igen sok kívánnivalót hagy maga után. A kétségtelenül szép eredményék nyomában visszahúzó erőként sok hiba jár. Régi probléma, hogy a művészeti csoportokban, az ismeretterjesztésben kevés fiawwwwvmwwwwv — Emberek! Vége a háborúnak! Megyünk haza! Sírtunk, mint az anyátlan borjú, öleltük, csókoltuk egymást meg a pufajkás oroszt, aki velünk sírt-neve- tett és az összes dohányát szétosztotta közöttünk. Mi akkor csak szánandó hadifoglyok voltunk, de mégis gazdagabbak mindenkinél: ránk ragyogott a szabadság fénye. Aztán odajöttek hozzánk a munkahely vezetői is és egyikük beszédet mondott: — 1945. május 9-e van. Soha ne felejtsék el ezt a napot, mert a mi végső győzelmünk napja és a maguk szabadságát is jelenti! A vén Donyec-medence olyat még nem pipált, amit aznap mi végeztünk. Mint a megszállottak rohantunk a bányafákkal: háromszázötven százalékra teljesítettük a normát. A brigadéros még a fájó válláról is elfelejtkezett nagy boldogságában. Visszafelé menet mindenütt ölelkező, ujjongó embereket láttunk, Bzállt az ének és a harmonikaszó. A lágerkapuban most nem volt motozás, ölelkezett, dalolt az egész fogolytábor. Pedig úgy indult ez a nap is mint a többi... • 0. Kovács István tál vesz részt. Kötelező szerénységgel jegyezzük meg, hogy véleményünk szerint az üzemi KlSZ-szervezetek- ben sokkal mozgalmasabb életet kellene kialakítani. Kevés a művészeti csoport, a szellemi vetélkedő, gyenge az olvasómozgalom, ritkák a közös mozi-, színház- és tárlattá togatásoh, még táncos rendezvényt is rendszeresen csak a területi KISZ-csoport rendez. Egy- egy üzemben az egész ifjúságot átfogó programot kellene kidolgozni és ebben mi szívesen segítünk. Például a nyolc orosházi ktsz-ben sok száz fiatal dolgozik és hozzájuk szinte alig jut el a KISZ-élet hatása, a közösség szeretetóre nevelő ereje. Színház, mozi, televízió Orosházán 1160 televízió- készülék működik, és a tv-készülékek örvendetes elszaporodása nálunk is megritkította a mozi- és a színházlátogatók sorait. Tapasztalataink arra mutatnak, hogy a színházi előadások és a mozik látogatottságának csökkenése azért következett be, mert még mindig nem teremtettünk kapcsolatot a művelődni vágyó emberek újabb tömegeivel. Állítjuk, hogy a televízió közönségelvonó hatása csak átmeneti és megsokszorozza majd például azoknak a számát is, akik a televízióból szerették meg a színházat, és később már közvetlen színházi élményeikre vágynak. Némi kis vizsgálódással más városokban és községekben is könnyen megálkapítható, hogy évek óta nagyjából ugyanazok az emberek járnak moziba, színházba, könyvtárba és a számuk csak igen lassan növekszik. Űjabb közönséget kell behoznunk a művelődési házakba! Ennek azonban sok feltétele van. Az egyik; hogy az üzemi, termelőszövetkezeti közönségszervezők munkájában fordulat következzen be. Csak egy példát ennek igazolására: a ruhagyár és a Barnevá! nagyjából azonos létszámú üzem. A ruhagyárban, ahol jó a közönségszervezés, az elmúlt évben 5000 mozijegyet adtak el, a Bamevál- ban viszont, ahol rossz, mindössze százat Ehhez Új könyv Becher: A költészet hatalma A nagy német szocialista költő esztétikai cikkeiből és feljgyzéseiből állították össze e kötetet. A műben önvallomásokat találunk Becher költői fejlődéséről, tanulmányait Nietzschéről, Brechtről, Goethéről, s még néhány verset, és szellemes jegyzeteiből azokat melyek a költészet műhelytitkaival, magyar irodalmi vonatkozásokkal, verstani kérdésekkel foglalkoznak. A kötetet számos fotó illusztrálja. úgy véljük, semmiféle kommentár nem kell. Néhány szót a színházról: az évad elején sok nagy erejű élményt sugárzó előadást láttunk Orosházán, azonban nem tartjuk helyesnek, ha a műsor meghirdetésénél olyan darabokat is beiktatnak a bérlettervbe, melyeket nyilvánvaló, hogy Orosházán, kis- színpadon, technikailag gyengébb körülmények között nem tudnak bemutatni. Sokan várták a városban Hugo: Marion de Lorme című romantikus drámáját, ehelyett azonban egy elég gyenge zenés vígjátékot, a „Csacsifogatot” kaptuk. Nem a legszerencsésebb az sem, ahogy az évad elején a bérleteket szerveztük Az még nem hiba, hogy az üzemek, termelő- szövetkezetek, intézmények, kulturális kereteikből 10-i 50—100 bérletet megvásárolnak, de az már igen és számtalan példát tudunk arról, hogy ezek a bérletek kínos-keservesen találnak gazdára. És mit látunk a színházteremben? Sorok üresek, ahol minden egyes üres szék 16 forintot ér. Aki pedig nem bérletes és színházba akar menni, kénytelen a karzatról sóvárogva nézni az üres székeket és egyáltalán nem dicséri a művelődési házat. A legutóbbi előadáson — igaz, közlekedési nehézségek is közrejátszottak — csak a Petőfi Tsz bérletesei közül ötvenen hiányoztak. Lehet, hogy sok sötét szín fedezhető fel ebben a cikkben, a szándékunk azonban az volt, hogy a népművelési évad első hat hónapja nyilvánvaló eredményeinek ismeretében ezúttal olyan negatív jelenségekre mutassunk rá, melyeket nem lehet és nem szabad sokáig tétlenül szemlélni. Feldmann József az orosházi művelődési ház igazgatója Simon Lajos: Mint a füvekkel született madár En már lehetnék megelégedett, mint jóllakottak éhezés után, mint aki tudja: kölcsönös a vágy, s halálig ég a páros lángolás. Ha gyermekkori lábnyomomra nézek, — micsoda messzi, mélyben hagytam azt! — lehetnék mostan olyan boldog is, mint a füvekkel született madár. De mint morajló pályaudvaron az induló, a vonatérkezést, úgy várlak kor, te kor, amelyben nemcsak rakéta száll, de száll a lélék is, mert nem kötözi ember-butaság, se kín, se gond, 6e nyomorult szegénység, hisz mindannyian olyanok leszünk, mint a füvekkel született madár, mély nem tudja, hogy ínséges a tél. Mint a játékból dolgozgató gyermek, majd játszadozva eljátszuk a munkát, és még az ember szerelmében is csak szépséges-szép boldogság terem! ... És a te szerelmed is Berlin mindennapi életét élte. Vili munkába ment « Varsói-hídon át, Éva, a kis levélhordóleány megkezdte a posta kihordását, Klaus pedig Nyugat-Berlinbe készült, ő ott dolgozott. Nem sejtették, hogy ezen a napo-n összehozza őket a véletlen... így kezdődik az NDK filmgyártásának új alkotása, melyet a gyulai Petőfi mozi játszik május 13—14-ig. szocialista brigádjukat; kul-
