Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
1963. május 12. 3 Vasárnap Nagyra értékeljük — mondotta i— a termelőszövetkezeti elnökök munkáját. Tudjuk, hogy sok gonddal, nehézséggel kell megküzdeniük, de az a feladat, amelyet ellátnak igen szép és igen jelentős. Ennek eredményeként kialakulóban van a szocialista nagyüzem, az egységes termelőszövetkezeti parasztság. A szövetkezeti elnökök többsége fáradtságot nem ismerve dolgozik. Sokan nagy tekintélyt, megbecsülést, szeretetet szereztek maguknak és a mozgalomnak. Munkájuk elismerésekor a párt. bizottság fel szeretné kelteni érdeklődésüket önmaguk képzésére, szakmai, politikai ismereteik bővítésére. A követelmények minden területen növekednek. Nagy jelentőséggel bír a brigádvezetők szakmai hozzáértésének növelése. A brigádvezető „kulcsember” a tsz-ben. A jó tsz-elnök fáradhatatlan az egész tagság szakmai-politikai képzésének szervezésében. Nem szabad lebecsülni a legkisebb tanulási lehetőséget sem, mert a tagság szakmai-politikai fejlődése a gazdasági eredményekben bőven gyümölcsözik — majd a szövetkezeti demokrácia került szóba. Több szövetkezeti vezető már felismerte a választott szervek munkájának jelentőségét, ezért egyre erősíti a munka kollektív, testületi jellegét A szövetkezetért nemcsak az elnök, az agronómus, a függetlenített vezetők felelősek, hanem az igazgatóság, a vezetőség, a szociális, kulturális bizottság, az ellenőrző bizottság és így tovább. Támasszanak nagyobb felelősséget a főkönyvelővel szemben, hogy az mindig tiszta képet adjon a tsz gazdasági helyzetéről. Jó könyvelő nélkül olyan a tsz elnöke, mint az az ember, akinek hályog van a szemén. Az elnöktől példamutatást várnak és követelnek az emberek. Azt szeretik, ha igazságos és türelmes, tisztességes és becsületes, A szövetkezeti elnök akkor érezheti igazán jól magát, ha a gazdák jól élnek, s a közös gazdaság gyarapszik A párt megyei végrehajtó bizottsága e héten tanácskozásra hívta össze a termelőszövetkezetek elnökeit, amelyen Zalai György elvtárs, a párt megyei bizottságának titkára tartott beszámolót. határozott és következetes. Az elnök olyan ember legyen, aki mindig, mindenekelőtt a közösség érdekeit tartja szem előtt, aki meghallgatja az emberek véleményét, figyelembe veszi hasznos és jó javaslataikat, megfogadja bíráló észrevételeiket, emberséges és türelmes munkatársaival, de határozott és hajthatatlan a hibákkal szemben, aki sohasem feledkezik meg arról, hogy az emberek bizalmából lett vezető. Zalai elvtárs ezután a szövetkezeti gazdák helyzetéről beszélt és példákkal bizonyította a dolgos emberek számára előnyösen változott helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti gazdák túlnyomó többsége végleg hátat fordított az egyéni gazdálkodásnak. Az emberek őszintén, meggyőződésből álltak a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellé. „Kóstolót” kaptak az elmúlt két év alatt a termelés növelésének lehetőségeiből, perspektívájából, noha aszály is volt. Ezek az eredmények még a legegyszerűbb tagokat is megragadták. Ahol még van megélhetési probléma, a gyenge jövedelmet adó termelőszövetkezetekben, — mert itt van! — ott sem a tsz ellen vannak, hanem a gyengeség megszüntetéséért dolgoznak, kérnek segítséget. Ezt hogy javult a közös való részvétel. 1961-ben az összes tagok 77,7 százaléka vett részt a munkában, tavaly már 83 százaléka. Ezután megállapította, hogy az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják: a szövetkezeti gazdákkal való „szótértés” egyik legjobb. leghatékonyabb módszere a brirendszeresen megtartott gádgyűlés. Ez nagyon alkalmas fórum arra, hogy részletesen tájékoztassák a tagokat a szövetkezet ügyéről és megbeszéljék a problémákat, feladatokat, a tagság javaslatát bizonyos dolgokra. Természetesen a brigádgyűlés nem helyettesítheti a közgyűlést, azonban a közgyűlések közötti Időben a tagság ösz- szefogásának, a vezetőkkel való kapcsolattartásnak, a feladatok megoldására való mozgósításnak igen bevált módszere. A tsz-ekben igen sok olyan embert lehet megismerni, akik szerényen, szorgalmasan, szinte észrevétlenül végzik munkájukat. Nem a hízelgőkre, a jól helyezke- dőkre, a nagyszájú törtetőkre kell építeni, hanem a becsülettel, nagy akarattal dolgozókra. Csak az öntudatra és lelkesedésre azonban nem lehet építeni.Biztosítani kell a tagok anyagi érdekeltségét is. Zalai elvtárs ezután részletesen kitért a termelés anyagi ösztönzésére. Elemezte az eddig jól bevált premizálási módokat. Utalt arra, hogy a tsz-ekben ne találjanak ki minden évben újabb és újabb premizálást, hanem azt, amelynek követését elhatározták, csiszolják. S az anyagi ösztönzés nemcsak a gyenge termelőszövetbizonyítja, I kezetek megszilárdításának módmunkában I szere, hanem a párt parasztpolitikájának egyik alapvető tétele. Ha minden termelőszövetkezet erős lesz, akkor is szükséges az az anyagi ösztönzés. Ahol erről lemondanak, ott a termelés növelésének egyik fontos hajtóerejéről mondanak le. Mindenki tudja, hogy az emberek megkapálják a kukoricát 40 forintos munkaegység mellett is, de még jobvéve is 1800 vagon lucemaszéná- val többet nyernénk. Ez 20 millió forint értéknek felel meg. Nagy takarmánytartalékunk a 75 ezer katasztrális hold legelő. Az idén 4000 katasztrális hold kerül öntözésre. Ez évben mintegy 20 millió forintot fordítunk a megye legelőire. A minél nagyobb takarmánykészlet biztosításához tartozik a megtermett takarmánynyal való jól gazdálkodás. Állítom — hangoztatta —, ha sok tsz- ben jobban meggondolták volna a készletek felhasználását, akkor most' kevesebb gond lenne a közös takarmányalappal. Amikor látták, hogy zárszámadáskor a tervezett munkaegységérték nem lesz meg, akkor megemelték a tagok járandóságát. A közös takarmányalapból adtak ki kukoricát (árpát, szénát), hogy a munkaegység értékét 2—3 forinttal növeljék. Tavasszal aztán jelentkeztek, hogy adjon az állam abrakot. Ügy kell gazdálkodni a takarmánnyal, hogy minden szem felhasználódjon, s minden tsz termelje meg a saját szükségletét! Az ipari növények közül a cukorrépát, a napraforgót és a cirkot említette. Sajnos miég 900 katasztrális hold ciroknak „nincs gazdája”, pedig a cirok valutát jelent a tsz-nek is és az országnak is, majd a zöldségtermelésre tért át. Tervbe van véve — mondotta —, hogy megyénket az ország egyik legjelentősebb zöldségtermelő bázisává fejlesztik. Ezután az öntözéses gazdálkodásról beszélt. Az idén 37 ezer katasztrális holdra növekszik az öntözött terület. A további években még jelentősebb területek válnak öntözhetővé, ha megépül a tervbe vett békési duzzasztó és a víztárolók. teni, amelyre még sokáig szükség lesz. (A megyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságokban termelik meg a lakosság összfogyasztásá- ra kerülő 29 ezer tonna hízott sertést, 8000 tonna vágóbaromfit, 50 millió tojást, 170 ezer hektoliter tejet, ezenkívül árutermelésük adja a megyében felvásárolt hízott sertés 38 százalékát, vágómarha 26 százalékát, vágóbaromfi 53, tej 30, és tojás 93 százalékát.) Az 1963-ra tervezett állományfejlesztés igen jelentős, azonban nincs kellően megalapozva takarmánnyal. A tavalyi tényné! 25 ezer darabbal több hízott sertést, 4414 vagonnal több kenyérgabonát, körülbelül a tavalyi ténynek megfelelő mennyiségű baromfit Az ez évi felvásárlásban máris probléma jelentkezik az első félév hízott sertés előirányzatának teljesítésénél. Főként takarmányhiány miatt a II. negyedévről 6—8 ezer hízó áthúzódás mutatkozik a III. negyedévre. Ezt előre látva, gondoskodni kell már jó előre a közös hizlalásból kieső hízott sertés háztájiból való pótlására. Ezt követően az árutermelés néhány tapasztalatát mondta el. Előfordul, hogy a tsz nem teljesíti a szerződéses kötelezettségét az állammal szembeni baromfiból, zöldségféléből, burgonyából. Ugyanakkor a teherautója majd mindennap úton van a Haller-pi- acra, Csepelre, Miskolcra, Salgótarjánba. Befejezésül szólott Zalai elvtárs a beruházásokról, megemlítette a tagság jövedelmének alakulását, s kitért a gyenge tsz-ek problémájára, majd a következőkkel fejezte be beszédét: Ha minden termelőszövetkezeti vezetőség, elnök, agronómus, brigádvezető okosan, takarékosan gazdálkodik, akkor egy év múlva, a megye tsz-elnökeinek következő megyei találkozóján nagy és még jelentősebb eredményekről, újabb, még nagyobb feladatokról tanácskozhatunk majd. Zalai elvtárs beszámolója utáni vitában felszólalt többek között OOCOOOOOCOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQCOOOOOGOOOÜCC Halastavi pillanatkép ban megkapálják, jobban vigyáznak a tőszámra, gyorsabban igyekeznek betakarítani, ha tudják, hogy a termés egy része vagy annak értéke közvetlenül az övéké lesz. Az a véleményünk, hogy az anyagi érdekeltséget ki kell terjeszteni a termelés minden ágára, így az állattenyésztésre is. A beszámoló további részében a termeléssel kapcsolatos idei feladatok kerültek szóba. Zalai elvtárs ismertette az őszi gabonák állapotát, majd a takarmánygazdálkodásról beszélt. Külön szólott a kukoricatermesztés fontosságáról, az elért eredményekről. A termésátlag növelésében az aszály ellenére már eddig is szép eredményeket értünk el. Az 1956 —60. évi 13,6 mázsás ötéves átlaggal szemben 1961-ben 16,4 mázsa, 1962-ben pedig 18,5 mázsa átlagtermést takarítottak be a tsz-ek. Ezt tovább fokozhatják a tőszám növelésével és a jobb műveléssel, a betakarítási veszteségek csökkentésével. Igen fontos takarmány- növényünk a lucerna. A betakarítás szervezetlensége miatt a megtermett lucerna tápanyagértékének gyakran 40—70 százaléka vész el. Ha 20 százalék megtakarítható veszteséggel számolunk, a jelenlegi vetésterületen a tavalyi ló mázsás termésátlagot alapul Ezt követően a talaj védelméről szólott, majd áttért az állattenyésztés és az állati termékek termelésére. Bevezetőben arról beszélt, hogy az állatállomány több mint fele még a háztáji és a kisegítő gazdaságokban van. Ebből az következik, hogy a közös állomány takarmányellátásán túl meg kell oldani a háztájiban lévő állatok takarmányellátását is. Egyetlen elnöknek vagy bármelyik vezetőnek sem lehet közömbös, hogy tagtársai, akik őt vezetőjüknek választották, vágnak-e hízót, van-e mindennap friss tej a gyerekeknek, rántott vagy paprikáscsirke, tojás, „konyhapénz’’ az asszonynak. Az elnök akkor érezheti igazán jól magát, ha a tsz-gaz- dák jól élnek, ha a közös gazdaság megfelelően gyarapszik. Az elnök ugyanakkor, mint a népgazdaság egy részének vezetője, erkölcsileg felelős az ország, az állam, a munkások előtt, hogy az a terület, amely a vezetése alatt áll, háztájival együtt mit produkál. A pártnak az az álláspontja, hogy elsődleges a közös gazdaság erősítése, fejlesztése. Ugyanakkor a háztáji gazdaságot a közös gazdaság kiegészítőjének kell tekinKlaukó Mátyás elvtársi a párt megyei bizottságának első titkára, aki részletesen beszélt a gyenge termelőszövetkezetek helyzetéről. Hangsúlyozta: a gyenge tsz-ek gazdasági megszilárdítása további előrehaladásunk kulcskérdése. A megyei pártbizottság kezdeményezésére szakemberekből álló munkabizottságot hoztak létre, amely a gyomai, a szeghalmi és a sarkadi járás gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteit vizsgálja felül, és intézkedéseket javasol a gazdálkodás javítására. Az a célunk — mondotta a továbbiakban —, hogy az említett járások gazdálkodási körülményeit lényegesen javítsuk. Ezt a párt megyei bizottsága és a megyei tanács a termelőszövetkezeti vezetők egyetértése nélkül nem tudja megvalósítani. Igen nagy szükség van az erős termelőszövetkezetek segítőkészségére. Ezután a szerződésre termelt áruk minősítésével, majd az ifjúság szerepével foglalkozott. Beszédét a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek soron következő feladataival; a termelés költségeinek csökkentésére tett intézkedések fontosságával, a terméshozamok további növelésének jelentőségével, a termelési tervek maradéktalan teljesítésének hangsúlyozásával fejezte be.
