Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
1953. május 1. 8 Szerda A kis művészjelölt A balettvizsga főpróbáján találkoztam vele legutóbb, amikor — húsvéti szabadsága alatt — elsétált a művelődési házba, hogy 8 éves Jóska öccsét és apró pajtásait megnézze: mennyire sajátították el a táncművészet alaptudományát. Meg aztán a szive is hajtotta őt, hiszen itt kezdte el hat évvel ezelőtt Rózsi néni irányításával az első lépéseket a muzsika ütemére. Aztán annyira tehetségesnek bizonyult Kakukk Jancsi, hogy két évvel ezelőtt a budapesti balettintézetbe került növendékként. Akkor azonban még sehogyan sem tudott megragadni a nagyvárosban; idegen volt számára az új környezet, s főként anyás természete hazahozta. Tavaly aztán újra visszament, s most már nincs semmi baj, nyiladozó értelme, növekvő tánc- szeretete révén eljegyezte magát végleg a szép életpályával. Kálmán mesternő és Nádassy mester nagy hozzáértéssel, magas szintű pedagógiai készséggel vezeti őt egyre beljebb a tudás, a művészet birodalmába, hogy majd 9 év elteltével valamelyik dalszínházunk deszkáin elinduljon a hírnév felé a honvédtörzsőrmester igen tehetséges fia. Ott ült Jancsi a nézőtéren és szerényen, de magabiztosan kritizálta hajdani osztálytársait, pajtásait és kisöccsét is. Jól mozog a Jóska, — mondotta csendesen — jól követi a ritmust, csak az a baj nála, hogy a felsőtestét kissé előredönti. Hetykébben, legényesebben kell járni azt az ukrán táncot... Mosolygott Jancsi az óvodás kislányok kedves botladozásain, aztán elmesélte, hogy amikor Jóska 4 éves korában az első balettvizsgán szerepelt, a nézőtér első sorában ülő szüleinek lekiáltotta a színpadról, hogy nagyon éhes, adjanak neki valami ennivalót. Ehhez hozzáteszi még, hogy amióta ő a balettintézetben tanul, öccsének is jobb az előmenetele a táncban. Buzdítja az a lehetősét), hogy számára is nyitva az út az érvényesüléshez. Jancsi arról is beszélt, hogy az intézetben nemcsak a tánc, s a zene, de az általános iskola anyagának jó elsajátítása is igen szigorú követelmény. S bizony az ő tanulmányi átlaga még csak közepes. Ezért nagyon komolyan elhatározta, hogy legalább a jeles szintet eléri, hiszen sokszor hallja mestereitől, hogy csak az lehet igazán kiváló balettművész, aki magas műveltségre is szert tesz. Es Jancsi — mint elmondotta — azt akarja, hogy minden tekintetben derekasan megállja a helyét és hogy szülei is büszkék lehessenek rá. Sz. Farkas Lajos (h árdás h ir ál if ő Bemutató a Jókai Színházban Azt mondják, ha egy színház válságba kerül, felújítja a Csár- dáskirálynöt, s máris rendbe jön minden. Ennek a jelen esetben csak a fele igaz, az hogy színházunk felújította ugyan a Csár- dáskirélynőt, de nem azért, mintha válság fenyegette volna. Az említett szellemeskedés a „vál- ság”-gal csak azt húzza még jobban alá, hogy a Csárdáskirálynő sokat hallottak a hajnalig tartó dáridókról, a köny- nyelmű mágnásokról, a hír szárnyán magasba röppenő orfeum-csillagokról —, és hiába van úgy, hogy nekünk mindez már nem sokat mond, nem is túlságosan érdekel bennünket, mégis: felemelkedik a karmester varázspálcája és Kálmán Imre világhírű muzsikája elfeledteti az évtiSzilvia ég Edvin (Barcza Éva, Bánffy Frigyes). Bóni és a cicák (Széplaky Endre). egyike azoknak a daraboknak, amelyek tulajdonképpen nem bukhatnak meg Hogy miért nem, annak okait már sokan kutatták, bár a válasznál éppen elég eny- nyit említeni: muzsikáját Kálmán Imre szerezte. Amikor most Békéscsabán is — zedek távolságát, s régi dallamok szárnyán repül az egész színház... Ez a szép és ez az emberi ebben a zenében és ezért vágja maga előtt a siker dús rendjét még ma is. Csak ennyi, de mindez elég ahhoz, hogy az a három óra, amit a színházban eltöltünk, nem válik ezért dicsérhető. Barcza Éva (Szilvia) és Bánffy Frigyes (Edvin) a dallamok szépségét, Mátray Má. ria (Cecília), Beleznay István (Kerekes Ferkó), Székely Tamás (Miska), a „csárdáskirálynők” világának jól ismeirt figuráit, Déry Mária (Stázi), Széplaky Endre (Bóni), Demény Gyula (Ferdinand főherceg) és Beck György (Leopold Mária herceg) a humort, a szellemes sziporkázást hozták a színpadra tapsos sikerrel. UgyeVáltozatosahbá teszik a gyermekfoglatkozásokat az orosházi művelődési házban Több éve alakították meg az orosházi művelődési házban a gyermek-klubot, azóta vasárnap délelőttönként 40—50 gyermek is részt vesz egy-egy foglalkozáson. A művelődési ház vezetői azonban úgy látják, hogy a gyermekklub életében sürgős változásokra van szükség, mert a rendszeresen ismétlődő játékok, mesemondások idővel megszokottá válnak, és nem vonzzák a gyermekeket. Különböző tapasztalatcserék és megbeszélések után úgy döntöttek, hogy a vasárnapi gyermekfoglalkozások élénkítése érdekében minden héten más és más alsó tagozati osztályközösséget hívnak meg a gyermek-klubba. Ügy számítanak, hogy a meghívások rendszeresítésével vasárnaponként száznál is több gyermek szórakozik majd a művelődési házban. Hegedűkoncert a tanyán Kint a dobozi úton, ahol valamikor a Stéberl gyáros villája volt, ott van ma a gyulai Vörös Csillag Tsz központja. Nem a legjobb, de nem is a leggyengébb szövetkezetek közé tartozik. Tavaly, dacára a rendkívüli aszálynak, elég szép eredménnyel zárták a gazdasági esztendőt: 32 forintot fizettek egy munkaegységért. Az idén jobb eredményt várnak, szép kertészetük van, ahonnan máris alig győzik szállítani a primőr árukat: retket, salátát, kalarábét. Egy dologban azonban alighanem az élen állnak: pezsgő kultúráiét alakult ki náluk. A nemzetközi nőnap alkalmából gazdag kultúrműsorral és ajándékokkal kedveskedtek a nőknek, április 27-én pedig, hogy a férfiak se érezzék magukat mellőzve, az ő tiszteletükre is rendeztek egy Apák köszöntése című műsoros estet. Ezt az estet azzal tették emlékezetesebbé, hogy azon a környékbeli kisdobosok, úttörők, és kiszisták is közreműködtek. A kisdobosok és úttörők verssel és virágcsokrokkal köszöntötték értük dolgozó édesapáikat, a kiszisták pedig a kultúrműsor nívóját emelték. Megható jelenet volt, amikor Szabó József brigádvezető Ilona nevű gimnazista lánya, a gyulai zeneiskola egyik kiváló növendéke, hegedűkoncertet adott. Ve- rocini: Largo, és Raff: Cavatine zeneszámait mutatta be nagy sikerrel. Nemigen akadhatott a hallgatók közt zeneszakértő, mégis mindenki elmélyülten hallgatta e szép zeneszámokat. I. I. Sikerre! szerepeltek a Balassi szirátszők A Kulich Gyula kulturális lemle keretében április 25-én, ékéscsabán, a Balassi Bálint tűvelődési Otthonban nagy si- srrel mutatták be a művelődési rthon színjátszói Kállai István: .ötéltánc című színművét. A szereplők közül különösen kiemelkedett Székelyhídi Magda, Pomucz Judit, Vitaszek Zoltán és Marik István alakítása. Mind a négy szereplő színvonalas, művészi játékot nyújtott. A darabot Máté Lajos rendezte. Cecília.. Kerekes Ferkó, Miska. (Mátray Máriái Beleznay István, Székely Tamás). Cecília, Ferdinand, Leopold Mária herceg (Mátray Mária, Demény Gyula, Beck György). öt vagy hat esztendő után — újból színre került, elsősorban a Kálmán Imrei-i dallamvilág szépségét .köszöntjük és Beleznay István friss, modern rendezését. A jubiláns — a színész-rendező 40 éves jubileumát ünnepid — kitűnő munkát végzett. Igyekezett megtisztítani az operettet az évtizedek óta rárakódott sallangoktól, félredobta az operett-rendezés kon. zervatív módszereit és — egészséges húzásokkal is — pergőbbé, elevenebbé, valahogy még a ma emberéhez is közeláilóbbá tette a bemutatót. Az évad során már jó néhány alkalommal megállapitot- tuk, hogy összeforrott együttest láttunk játszani a színpadon, még a legkisebb szerepet alakító színész is teljes tudását és szívét adta az egészhez. Most is így történt: szív és buzgalom fémjelzi a Csárdáskirálynő bemutatóját. ... Felmegy a függöny és Suki Antal remekbeszabott díszletében elkezdődik a játék... Az orfeum csillogó pompája mögött egy-egy csepp keserűség, szomorúság is meghúzódik — milyen távoli világ, milyen furcsa világ! Nagyapáink, nagyanyáink kora, akik elfecsérelt időtöltéssé, hanem fel. frissülést, kellemes élményt jelent. Nem akar többet, nem is tud. na többet nyújtani, hiszen operett Amit az előbb a szívről és a buzgalomról említettem, az nagyon igaz. Mindenki ezt adta és sen karikfrozott figurát láttunk Baricsa Rózsától és Sándor Imrétől, és nem egy nívós táncbetétet Boross István koreográfustól. A zenekar — Németh László vezényletével — színdúsan, tetszetősen szólaltatta meg az operett muzsikáját. Sass Ervin Stázi és Edvin (Déry Mária, Bánffy Frigyes). Fotó: Demény Gyula
