Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

t963. május 5. 3 Vasárnap Együttes erővel Jó gépkihasználás Néhány nappal ezelőtt dr. Málik Istvánnal, a domlbegyházi állat­orvossal beszélgettem: a szakmun­ka, a vélemény becsületéről, a meghallgatásról, az adott tanácsok aprópénzre váltásának mikéntjé­ről. Jó volt hallgatni, ahogyan ez az orvos, a „nekünk” és a „mienk” szavak hangsúlyozásával szőtte mondatait. Szavaiból érződött a szövetkezethez tartozás lényege. Számítanak véleményére, szaktu­dására, segítségére. Az eredmény: igen jó az állategészségügy hely­zete. A szövetkezet gazdái meg­értik a kívülállótól feléjük áradó bizalmat. Ez jó jel, igen jó ered­mény. Mindezt kiegészítette Ke­rék István tsz-elnök azzal, hogy az igazgatósági ülésekre, a köz­gyűlésekre meghívják az állator­vost, s ha munkája engedi, ott van, érvel, vitatkozik, segít az új­nak utat tömi. Községeinkben egyre több dr. Málik-kai találkozunk. A sízövet- kezeten kívüli értelmiség ma már nemcsak szemlélője annak a nagy átalakulásnak, amely az egységes paraszti osztály kialakítását viszi előbbre, hanem segítője, szorgal­mazója. Azt mondta a dombegy­000000000000000000000000000000000000000000000000 Negyven hold erdőt telepítenek a nagyszénási Dózsa Tsz-ben ■ Im ■ .é , Ifjjlpif ■-'V' : . ' k: • 1* T. ' . " tllÉilb Az elmúlt hét elején fogtak hozzá a százezernél több csemete­fa kittltetéséhez a nagyszénási Dózsa Tsz-ben. A hajdúvölgyi és a központi majortelepekre 20—20 holdas erdőt telepítenek, s ezenkívül a dúlok szegélyeire is több ezer, főleg akác. és nyárcsemetét ültetnek. ezen fennakadna: hát már sem­mi sem elég? örvendezzünk, hogy idáig eljutottunk Amerikában a példamutatás terén. Mert hogy ez példa a fejletlenebb országok fe­lé, az a napnál világosabb. Súlyos tévhiedelembe esne az, aki úgy képzeli, hogy pusztán a rendelet szigora, a büntetlen elő­élet és rendőri ujjlenyomat az, ami megragadja az embert. Jó­magam például sokkalta nagyobb szerepet tulajdonítok annak a passzusnak, mely szerint a koldu­lás, mint forrása a megélhetésnek, kaucióhoz van kötve. Vaskos meglepetés ez számomra és vak­nak kellene lennem, hogy ne lás­sam: az amerikai koldus életnívó­ja fölötte áll a világ összes többi koldusainak. Már hogyis ne állna fölötte, mikor azt is megenged­heti magának, hogy súlyos dollá­rokat fizessen a majdan aláhulló rézpennysekért. Akadhatnak per­sze elesett koldusok, akiknek ez nem áll módjukban, hiszen kol­dus és koldus közt különbség van. Akadhatnak továbbá olyanok, akik mert nem tudják befizetni a kauciót, önön hibájukból felfor­dulnak és éhen halnak. Hát persze, hogy akadhatnak! No, de ki mer­né azt állítani, hogy egy komoly társadalmi forradalom végbeme­het áldozatok nélkül? Mert, hogy ez a rendelkezés valóságos forra­dalmat jelent az amerikai koldu­sok társadalmában, azt nem én állítom, hanem maguk az eredmé­nyek és az értük hozott áldozatok fogják bizonyítani. S ha már itt tartunk, hadd ho­zakodom elő a farijával és kérdez­zem meg messze csengő hangon: mi, akik élenjáró eszmék zászlaja alatt munkálkodunk, vajh képe­sek lettünk volna-e egy ilyen kormányrendelet meghozatalára? Lett volna erőnk és bátorságunk e vasszigorú következetességre? Próbáltuk-e méltányos kaució­hoz kötni a koldulás jogát? De minek is kérdezzem tovább, hi­szen minden gyerek tudja, mi semmit nem tettünk a koldulás körülményeinek megjavítása ér­dekében. A koldulási viszonyok javítása helyett magukat a viszo­nyokat szüntettük meg, már évekkel ezelőtt. S így, bárha tet­szetősnek tűnhet is az eredmény, egy idő múlva könnyen mellünk­nek szegezhetik a kérdést Ameri­kában: jó, jó, de hogy állunk a békés gazdasági versennyel a két ország koldusai életnívójának vi­szonylatában? És akkor mi csak állunk majd és nem tudunk mit válaszolni. Volt már ilyen. Ivanics István házi állatorvos, hogy a Dózsa Tsz tagjai sok évi vajúdás után végre rájöttek a szövetkezeti termelés titkára: a rendezett saját sorok feltétlen szükségességére. Ez a helyzet azonban nemcsak Dombegyházán figyelhető meg. Kétsopronyban például sohasem tanult annyi felnőtt az esti iskolá­ban, mint ebben az évben. Sőt húszán már mezőgazdasági tech­nikumba járnak. Velük a község pedagógusai foglalkoznak végte­len türelemmel és odaadással. Az okos, tapasztaltabb szóra hallgatás falun is egyre terjed. Az emberek többsége ismeretlen utak bejárására vállalkozik, s ehhez igénylik a tudást, a szakértelmet A termelőszövetkezetek többségé­ben szakemberek irányítják a ter­melést, igénylik ezek munkáját Az utóbbi években megnőtt a szaktudás jelentősége, ezért nem véletlen, hogy az orosházi és a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikumban csaknem ezren ta­nulnak a levelező óktatáson. Az idén tovább növelik a most induló első osztályosok számát. A szövet­kezetek segítik a tanulókat. Szabad időt biztosítanak, az órák látoga­tásához, egész napot a konzultá­ciókon való részvételhez, szabad­ságot a vizsgák előtt. Mindezt a szövetkezet közössége vállalja. Ez erőt, lendületet kölcsönöz azok­nak, akik deresedő fejjel ülnek újra iskolapadba. Helyes lenne, ha különféle iskolákban tanuló szövetkezeti gazdák tanulmányi eredményét a párt üzemi szerve­zete a korábbinál nagyobb figye­lemmel kísérné, ha a taggyűlése­ket időszakonként tájékoztatná az oktatás eredményéről, s ha az igaz­gatóság is megkapná az őt megil­lető információt a vizsgák ered­ményéről, a tanulásgátló ténye­zőkről. Több szövetkezetben a pártszervezet tanulmányi felelőst jelölt ki, hogy az oktatási munka állandóságát egész évre biztosít­sák. Szerény, de nem lebecsülendő tények ezek, bizonyítékai annak, hogy a fejlődés, a termelőszövet­kezetben szakadatlanul továbbha­lad. Dupsi Károly Ritka látvány a szövetkezetek földjein a vetőgépet vontató G—35-ös körmöstraktor. A pusztaföldvári Aranykalász szö­vetkezetben Király Sándor erőgépvezető — aki most jött át az Orosházi Gépállomásról ide szövetkezeti tagnak —, azt vallja, hogy a kormos is hasznos a vetés meggyorsításánál. Hiszen szükség van minden erőgépre, s most a vetés mielőbbi befejezése a legsürgősebb munka. A képen Király Sándor és Leczki János a kendert vetik. A körzet szövetkezetei a gépállomással javíttatják gépeiket A gádoros! Petőfi Termelőszö­vetkezet május 2-án 1200 holdon befejezte a kukorica vetését. Tsz-vezetőség. Az udvaron megkapó a rend. A műhelytől nem messze az elevá­torok katonás rendben sorakoz­nak. Kissé távolabb a kijavított és új rafastett szalmiagyűjtő kocsik fénylenek. A kaputól nem messze új köntösben gépek állnak. Eze­ket eladják. A szerelőcsarnokban néhány, darabjaira szedett Hoffer. traktor felett meditál Szabó Ben­jámin szerelő. Arrébb két lánctal­pas-traktor ezüst színűre festett motorját nézegetik. Ezeket néhány nappal ezelőtt kapták cseremotor­ként. Majd beépítik abba a két lánctalpas-traktorba, amelyet a gépállomás eladásra kínál a ter­melőszövetkezeteknek. Kövesdi Lajos gondnok újságolta, hogy egy­re több termelőszövetkezet jár be a Mezőberényi Gépállomásra gé­pet javíttatni. Havi szervizre 10, negyedévesre pedig kilenc szövet­kezet kötött eddig szerződést. A gépeket garanciával javítják, s ez megnyugtató valamennyi szövet­kezetnek. Kovács Pál egy egész listát so­rol fél azokról a gépekről, amelye­ket az idén javították meg. S ezek között említi a szövetkezeti traktorokat. Edidg 33 traktort és egy gépkocsit, pótkocsikat, műtrá. gyaszórókot adtak át üzemkész ál­lapotban. A szerelők egy része már a nyári betakarítási munkák, hoz szükséges gépeket szereli. Az alkatrész-ellátás nem minden te. kintetben kielégítő. A függesztett, szovjet gyártmányú vetőgépekhez például még nem kaptak alkat­részt, s emiatt bizony elhúzódott a javítás. Olyan alkatrészek és vil­lamossági felszerelések, amelyek a gépjárművek biztonságos közle­kedésének nékülözhetetlen kel­lékei. mint például az index vil- logója már hónapok óta nincs. Or­szágos hiánycikk. De több alkat­részre áll ugyanez. Megpróbáltak már a megye határán túl is alkat­részt szerezni. Sajnos, nem sok eredménnyel. Ennek ellenére a termelőszövetkezetek gépeit csak új alkatrésszel javítják. A szol­noki és a vásárhelyi gépjavító váL lalat nem egy alkalommal adott már segítséget ehhez a munkához. A M ezőberényi Gépállomás kör. zetében egyre több szövetkezet veszi igénybe gépjavításra a gép­állomást. A gépállomáson javított gépek után minden termelőszövet­kezet 50 százalékos árkedvez­ményt kap. Így nem érdemes egyik szövetkezetben sem saját műhelyt fenntartani, mert az AGROKER-tőd közvetlen beszar, zett alkatrészek teljes áron kerül­nek a szövetkezeti gépekbe. Érthető tehát az a nagy érdek­lődés, amely a Mezőberényi Gép­állomáson a szövetkezeti gépek javításával kapcsolatos. isi porcelánvásár 30—50 smáxaléhos átmeneti árcsökkentéssel A megye üveg-porcelánt árusító valamennyi állami és szövetkezeti szak- és félszakárudáiban, valamint a Körös Állami Áruházban 1963. április 29-től május 11-ig kaphatók: mély-, lapos-, csemegetányér fehér — mély-, lapos-, csemegetányér színes — bögrék, levescsészék. kávés­Most egészítse ki hiányzó háztartási felszerelését! 47696

Next

/
Thumbnails
Contents