Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

1963. május 31. 4 Péntek A magánkísípar nem vadászterület a gyors meggazdagodásra Kitüntetett kisiparosok — Néhány an exportra is termelnek —Hetven kisiparos részesült eddig nyugellátásban —Akik rontják a kisiparosság hírnevét Beszélgetés Plenter Lajossal# a KIOSZ megyei titkárával A napokban Plenter Lajos elv- társsal, a KIOSZ megyei titkárá­val beszélgettünk, s megkértük válaszoljon néhány kérdésünkre. — A kisiparosok negyedik or­szágos küldöttértekezlete után hogyan látja Plenter elvtárs a megye kisiparosságának hely­zetét? — A küldöttértekezleten dr. Tí­már Mátyás elvtárs, pénzügymi­niszter mondotta, hogy a párt és a kormány számit az ország kis­iparosságára a szocializmus építé­sében. Azt hiszem ez a leglénye­gesebb, amellyel ezt a beszélge­tést kezdhetnénk. Megyénkben 3600 kisiparos tevékenykedik és többségükben becsületesen helyt­állnak, valóban építői is a társa­dalomnak Hatvanöt kisiparos tanácstag van és többen — egy részük az országos küldöttértekez­leten is — kitüntetésben részesült. Megyénkből Gráf László békés­csabai mázoló kisiparos a Könnyű, ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta a miniszternőtől. Sokan részt vesznek a társadal­mi élet különböző területén — Ülést tart a megyei pályaválasztási tanács A Békés megyei pályaválasztási tanács 1963. június 3-án, hétfőn tartja meg újabb ülését. Az ülés­re ezúttal Békésen, a mezőgazda- sági szakiskolában kerül sor, és az eddig végzett pályaválasztási munkát, a fiatalok elhelyezkedé­si lehetőségeinek alakulását és a továbbtanulás problémáit vitat­ják meg. Külön napirendi pont­ként szerepel az ülésen a mezőgazdasági szakmunkásképzés módszereinek és rendszerének vizsgálata, mellyel kapcsolatban a szakiskola gyakorlati bemutatót is rendez. Munkában az építők Ai eleW Lenin Tsz egyik üzemegységében egy nagyszabású állattenyésztési telep létesítéséhez láttak hozzá. Már a magasba emelkedtek egy 60 férőhelyes lóistálló és egy 32 vagonos mag­tár falai. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat egyik kőműves-brigádja a múlt hetekben hozzálátott egy 100 férőhe­lyes tehénistállóhoz is. A távlati tervben még 3 hasonló nagy­ságú Istálló épül, mert a jelenlegi 280 darabból álló tehénállo- mányt jövő tavaszra már 350-re, s később még többre növelik. mamiim. «SW ÚJ NYÁR ÚJ FÜRDŐRUHA Karton fürdőruha 85,-------- 105,— Ft-U S zatén-karton fürdőruha 93,------- 130,— Ft-ig P iké fürdőruha 100.------- 145,— Ft-ig P amut, kötött fürdőruha 60,------- 80,— Ft-ig B ánion fürdőruha 160.-------- 302,— Ft-ig ______________________4431 a zonkívül, hogy tanácstagok — más szerveit munkájában is. Sok kisiparos végez társadalmi mun­kát. Hogy egy példát említsek: Gyuláin Babi Imre, a Várfürdő csúszdáját társadalmi munkában készítette el. Egyszóval mindenütt megtalálhatók, ahol szükség van rájuk, de munkájukkal sem ma­radnak alul. — Volt-e wz utóbbi időbe« iparengedély-megvonás ? — Mostanában alig fordul ilyen elő Régebben sajnos többször kéllett ehhez az eszközhöz folya­modnunk. Sokan úgy gondolták, hogy a magánkisdpar jó vadászte­rület ahhoz, hogy gyorsan meg­gazdagodjanak Pedig ez nem így van. Becsületes, jó munkával szé­pen meg lehet élni, néhányam még kocsit is vehetnék, de hát ez ma már nem újdonság. Aki pedig visszaél az iparengedélyével, nem becsületes úton szerzi a pénzt, azt maguk a kisiparosok zárják ki so­raikból, ők javasolják iparenge­délye megvonását. Mondom, ko­rábban 1957—58-ban nagyon sok iparengedély-megvonást kellett eszközölnünk azokkal szemben, akik rontották a kisiparosság hír­nevét, becsapták a vevőket, nem tartották be a határidőket. Ez utóbbi jelenséggel még most is le­het találkozni, de sokkal keve­sebbszer, mint régebben. — Van-e a kisiparosoknak a termelést összehangoló szerve ? — Egy ilyen lehetőségről tudok beszámolni, a kisipari exportra termelő irodáról. Ez a szerv ösz- szefogja, irányítja és lehetőséget teremt a kisiparosoknak az exporttermeléshez. A megyében hét kisiparos, főleg tömegárut szállít ennek az irodának, s egy békéscsabai géplakatos különleges, gyár és ktsz által nem gyártott géppel jelentkezik rövidesen exporttermelésre, — Mi a helyzet az idős kisiparo­sok nyugellátásával kapcsolat­ban? — Két évvég, ezelőtt hozott a kormány egy olyan rendeletet, hogy a kisiparosoknak kötelező­en nyugdíj'hozzájárulást kell fizet­niük. Ez a rendelet az idős kis­iparosok öregkorát kívánja bizto­sítani, s el kell mondanom, hogy igen sokan nem tettek eleget en­nek a rendeletnek. Pedig ez is, mint az adófizetés elmulasztása iparmegvonással jár. A kisiparo­sok nagy része azonban már meg­értette, hogy elsősorban a saját érdekükben történt mindez, me­lyet mi sem bizonyít jobban, hogy már eddig hetven idős ember ré­szesült kivételes nyugellátásban. — Mi a KIOSZ legfontosabb feladata Békés megyében? — Azonkívül, hogy eredmény­nyel akarják zárni a nyugdíjbiz­tosításban eddig kifejtett tevé­kenységünket, fő feladatunk, hogy a kisipari termelőszövetkezetekkel együtt betöltsük megyénkben a „fehér foltokat”. Sok olyan köz­ségünk van, ahol a legszüksége­sebb kisipari ág is hiányzik. Mindent megteszünk azért, hogy ezéket a községeket ellássuk szol­gáltató hálózattal. Gondot fordítunk a kisiparosok szakmai továbbképzésére is, job­bam meg kell ismerniük a korsze­rű technika alkalmazását, a ma­gánkisiparban is egyre nagyobb tért hódító műanyagok alkalma­zását. Ezért szakmai tanfolyamo­kat, továbbképzéseket szervezünk. K. >1­Az ember éltető eleme — a munka Hazánkban leraktuk a szocia­lizmus alapjait és hozzákezdtünk a szocializmus építéséhez. Ebben a hatalmas munkában alapvetővé vált a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása. Rendkívül sok fel­adat merül fel itt. Minden foglal­kozási körnek, szakigazgatásnak, sőt minden egyes embernek részt kell vállalnia ebben és megtalál­ni a maga munkáját. Az egészség­ügy szempontjából sokoldalúan jelentkezik ez a megállapítás és közvetlen szükségletek kielégíté­sével hozzájárul a termelőszövet­kezetek megszilárdításához. Gon­doljunk csak arra, hogy a gyógyí­tó és megelőző feladatok egysze­riben megnövekedtek a biztosí­tottak számának óriási növekedé­sével. S bátran mondhatjuk: az egészségügy megállta helyét eb­ben a kötelességében. Ugyancsak új formában kellett megvalósítani és meg is valósítot­tuk a közegészségügyi, a járvány­ügyi feladatokat. A tsz-ek mint tömegszervezetek is új lehetősé­get adtak az egészségügy társa­dalmasítására. Azonban az egész­ségügyi szervezésnek is keresnie kellett a módját annak, hogy az egészségügyi szolgáltatásokon kí­vül is szolgálja a termelőszövet­kezetek megszilárdításának ügyét. így jutottunk el a tsz-dolgozók rehabilitációja kérdéséhez. A re­habilitáció egyszerű megfogalma­zásban annyit jelent, hogy meg­keressük a módját, bármi okból csökkent munkaképességűek munkába állítására. Akármi okiból következik be a csökkent munka- képesség: öregkor, kóros állapot stb. Ha meggondoljuk, hogy a szö­vetkezeti gazdáknak körülbelül 30 százaléka a csökkent munka­képességűek kategóriájába tarto­zik, láthatjuk a kérdés nagy je­lentőségét. Sokan nyúltak ehhez a problémához; termelőszövetkeze­tek, hatóságok egyaránt. Sok hasz­nos kezdeményezés merült fel, de a feladat az, hogy intézménye­sen karoljuk fel az ügyet. Ebben is fontos részt kér az egészségügy. Igen szép példa a rehabilitáció­ra a következő kezdeményezés: a gyulai József Attila Szanatórium 25 ágyat mentesített gümőkóros betegségben szenvedők részére, tehát csökkent munkaképességű tsz-tagoknak. Ezeknél a gyógyí­tást egybekapcsolja átképzéssel. A mezőgazdasági osztály felkéré1- sünknek eleget tett és kertészeti szaktanfolyamot szervezett meg az itt elhelyezett betegeknek. A kórház rendelkezik célgazdaság­gal, benne kertészettel. Hat hónap múlva ezek a betegek gyógyultan, mint kertész szakmunkások kerül­nek vissza termelőszövetkezetük­be. Ez a rehabilitációnak legtöké­letesebb formája, amelyben a munkaképesség 100 százalékosan helyreállt és egzisztenciához jut­nak az emberek. Ennek a kezde­ményezésnek a dolgok természeté­nél fogva csak az a hátránya, hogy igen kevés embert tudunk ebben részesíteni. Meg kell tehát találni a rehabilitációnak tömege­sebb eredményre vezető módját. így jutottunk el ahhoz a kiin­dulási ponthoz, hogy a gyárak­hoz és intézményekhez hasonlóan itt is vezessük be. azt a rendszert, hogy bizonyos munkakörök le­gyenek fenntartva a csökkent munkaképességűeknek. Az iparban és intézményekben a Munka Törvénykönyve kötelezi a vezetést, hogy egyes munkakörök­ben, például telefonkezelő, portás stb. csak rokkantakat alkalmazza­| nak. A Munka Törvénykönyvének kötelező erejű határozata azonban nem terjed ki a mezőgazdaságra. Itt ezt társadalmilag kell megva­lósítani. Megyénk adottságainál fogva alkalmas erre, de kötelessé­ge is, hogy elöl járjon termelőszö­vetkezeteink ezen problémájának társadalmi megoldásában. Nincs olyan termelőszövetkezet, ahol nem volna olyan munka, amely nem kíván 100 százalékos mun­kaerőt. Ha valaki nem rendelke­zik 100 százalékos munkaerővel, de például megmarad 25—30 százalék, feltétlenül lehet találni olyan munkát, amely a megma­radt munkaképességgel is elvégez­hető, sőt épp oly jól, mintha tel­jes értékű munkaerővel rendel­kezne az illető. Van erre szép pél­da a kondorosi Dolgozók Terme­lőszövetkezetében, ahol a reha­bilitációt magas szárú gyógynö­vény termesztése mellett valósít­ják meg. Itt olyan munka adódik, amelyet rokkantak, öregek elvé­gezhetnek. Ilyen részlehetőségek akadnak az apróállat-nevelésben és számtalan sok más területen. Egy szakfolyóirat 120 munkane­met sorol fel, melyeket csökkent munkaképességűek végezhetnek. Ügy gondolom, ezeknek száma még szaporítható. Más oldalról: nincs olyan termelőszövetkezet, amelyben a felsorolt 120 munka­nem közül valamelyik vem szere­pelne­Az akció sikeresen vonul eddig az egészségügy szakigazgatási kezdeményezése nyomán az egész­ségügyi állandó bizottságokon, a Vöröskereszten és egyéb tömeg­szervezeteken keresztül. De a kér­dést le kell bontani a körzeti or­vosig, s a ma már csaknem min­den termelőszövetkezetben beál­lított egészségügyi felelősig. A körzeti orvos ismer minden gon­dozásra szorulót, az egészségügyi felelőssel és a termelőszövetkezeti vezetőséggel együtt felmérheti azokat a munkanemeket, amelyek szóba jöhetnek és akkor konkreti­zálódik a megoldás abban, hogy a megfelelő munkaképességű em­ber egybekapcsolódik a megfele­lő munkanemmel. Ez a szervezési típus óriási energiáit, ügyszerete­tei és politikai öntudatot kíván, hiszen fentebb említettük, hogy viszonylag milyen nagy tömegre terjed ki ez az akció. E mozgalom a termelés tekinteté­ben sem lekicsinylendő, hisz egyesítve a számos csökkent munkaerőt, tekintélyes összeghez jutunk. Tehát reálisan is lemér­hető az akció eredménye. De nem kevés erkölcsi érték is van az arra rászorulók gondozásában Az embert a munka tette emberré és bízvást mondhatjuk, hogy az ts az éltető eleme Sok példát látunk arra, ha az öregtől megvonjuk a kapcsolatot a munkával, elveszti az élet értelmét és meghal. A fa­lukban mindinkább megvalósítják október valamely vasárnapján az öregek napját. Ha évente egyszer elővesszük az öregeket és vala­milyen lakomában részesítjük, az magában véve külsőségles cselek­mény. Tartalmassá válhatik azon­ban, ha egész évben a maga mód­ja szerint foglalkozunk minden emberrel, öreggel, csökkent mun­kaképességűvel, tartalmat aduink munkával Setének, amely szer­zett munkaegységekben is ki­fejeződik és ennek betetőzése­képpen szervezzük meg az öregek napját. Dr. Farkas Ernő megyei főorvos

Next

/
Thumbnails
Contents