Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

0 0 Magyarok Sao Paulában | Hetipiac | Ítélet | Öt perc telefon | Ax okos ló | Sport | Hűvös éjszaka Világ proletárjai, egyesüljetek J A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG T 1963. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XVin. ÉVFOLYAM. 124. SZÁM Okulásul — Fekete széna — fehér ke­nyér. így tartja a régi magyar közmondás. Ez arra vonatkozott, hogyha májusban a lucerna, a vöröshere és a fű kaszálása ide­jén sok volt az eső, akkor ugyan a széna megfeketedett, viszont jól termett a búza, s nem kellett kor. pásan őrőltetni, hogy elég legyen újig a kenyémekvaló. Most májusban — a búzák nagy hasznára — elég sok eső esett, a széna zöme azonban nem fekete- dik meg a renden, a csapadékot követő napsütéstől, mert jó részét hideglevegős módszerrel és állvá­nyon szárítják. örvendetes, hogy a megye szö­vetkezetei immár 35 hideglevegő­vel szárító ventillátorral és mint­egy 60 ezer állvánnyal rendelkez­nek Azonban elszomorító az, hogy május közepéig, vagyis az első ka­szálás idején csak 19 ventillátor üzemel a 35 közül, az állványon való szárítást pedig vagy a hozzá nem értés, vagy a nemtörődömség jellemzi. Mi legalábbis így láttuk néhány helyen. Az eleki Lenin Tsz-ben például boglyázhatóvá vált száraz lucernaszénát szedet­tek fel rendről a Meláderrel s hordtak az állványokra. Többször is megnéztük fejcsóválva ezt a szénát, s szomorúan állapítottuk meg, hogy a legértékesebb része, a levélzet egynegyede, ha ugyan nem egyharmada élpergett a rend. felszedés, a vontatóról való ledo- bálás és az állványokra rakás közben. A muronyi Lenin Tsz-ben en­nek az ellenkezője történt: befül­ledt, megpenészedett a lucernaszé­na egy része az állványokon!? A szövetkezeti gazdák, akik a befül­ledt szénát széjjel szórták a napra, részben a sok esőt, de főként azo­kat hibáztatták, akik idő, vagyis ä lucerna megfelelő fonnyadtságú állapota előtt rendelték el annak állványra rakását, s azokat is, akik túlságosan vastag rétegben rakták fel az állványokra az ér­tékes szálastakarmányt. E két példa is bosszantó! Meny­nyire bosszantó lenne, ha meg többet is felsorolnánk a megtör­téntekből. Az nyilvánvaló, hogy a sok esőzés miatt nehéz a legjobb minőségben betakarítani most a szénát, de az eleki túl száraz, a muronyi túl vastag rétegben áll­ványra rakott szénát még özön­vízzel sem lehetne mentségként magyarázni. A jelentős kár forrá­sa mindkét helyen az, hogy a szö­vetkezeti vezetők nem magyaráz­ták meg a szénát betakarító em­bereknek azt, hogy milyen fpny- nyadtságú állapotban és milyen vastag rétegben szabad állványra rakni. Ha már ezt elmulasztották Muronyban, legalább azt. ellen­őrizték volna idejében — az esős időjárás miatt is —, hogy nem melegszik-e az állványra rakott takarmány, s akkor meg tudták volna gátolni a penészesedést. Le­gyen e két példa okulás arra, ho­gyan nem szabad elfecsérelni a jnár meglévő értékes takarmányt. K. I. Öntözési tanácskozás Békéscsabán Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Brigád mozi helyiségében a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lya rendezésében öntözési tanács­kozást tartottak, ahol részt vettek a termelőszövetkezetek öntözésért felelős agronómusai, járási taná­csok öntözési felelősei, valamint a megyei vízügyi igazgatóság megbí­zottai. A megjelent, mintegy 100 sze­mély tanácskozását Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács vb elnök, helyettese nyitotta meg, aki rö­vid beszédében az öntözéses gaz­dálkodás kulturáltságát élemezte, s azt, hogy olcsón, magasabb fo­kon gazdálkodni a megyében csak akkor lehetséges, hogyha az ön­tözéses gazdálkodásunk adta lehe­tőségeit maximálisan kihasznál­juk. Ezt a megye lakossága, s a népgazdaságunk érdeke is megkí­vánja. De fejlődő iparunk mező- gazdasági termékkel való ellátott, sága is kötelezően írja elő. Nincs még minden lehetőség ki­használva megyénkben az öntözé­ses gazdálkodás területén, ezt bi­zonyította Sebestyén Antal me­gyei öntözési felügyelő beszámoló­ja is. A vitában több szakember nyilvánította véleményét. Majd a korán délutáni óráikban öntözéssel kapcsolatos szaíkfilmet vetítettek a tanácskozáson részt vevőknek. Többet essünk, de kevesebbet issünk és dohány sunk Tallózás 3 óv kiskereskedelmi forgalmának adatai között Három év — 1960—61—62 — kiskereskedelmi forgalmának adla. tait összegezték és hasonlították össze a statisztikai szakemberek A számok az életszínvonal egyen­letes emelkedéséről tanúskodnak, s azt mutatják, hogy tovább szi­lárdítjuk előkelő helyezésünket a vilá^ legtöbb élelmiszert fogyasz­tó nemzeteinek élcsoportjában. Póktermékekből 1960-ban mind­össze 682 000 tonna kelt el az üz­letekből, 1961-ben 722 000, tavaly pedig már 780 000 tonnánál is több — s & fogyasztás emelkedé­sének jelentős része abból adó­dott, hogy a korábbiaknál jóval több kalácsot, kiflit, zsemlét, bu­cit és egyéb péksüteményt ettünk. Lényegében hasonló a kép va­lamennyi fontos élelmiszernél. Zsírt, zsírszalonnát 1960-ban 45 700 tonnát, 1962-ben 51 000 tonnát vet. tek meg a háziasszonyok. S hogy az étvágynövekedés nem elszige­telt, néhány cikkre kiterjedő je­lenség, azt mutatja többek* között az js, hogy három év alatt 44 miL lió literrel több tej, 47 millió da­rabbal több tojás, 3500 tonnával Egymást segítik a szocialista brigádok Élenjáró kezdeményezés az építőknél — Nehézségek a Felvonóban Békéscsaba háromé nagy üze­mét kerestük fél szerkesztőségünk telefonján, hogy érdeklődjünk a mumkaverseny jelenlegi állásáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a brigádversenyek eredmé. nyesek, segítik a termelést, a Bé­késcsabai Felvonógyárban azon­ban a termelés kezdeti nehézsé­gei a munkaversenyben is látsza­nak. A Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgépgyárban a fizikai dol­gozóknak több mint fele verseny­ző brigádokban tevékenykedik. Három, brigád elnyerte a Szocia­lista címet, 11 brigád pedig küzd a kitüntető cím elnyeréséért. Má­jus 28-án, kedden értekezletet tar­tottak a brigádvezetőiknek, ahol megtárgyalták az egymás segíté­sének módszereit, lehetőségeit. A már Szocialista címet nyert bri­gádok vállalták, hogy patronálják a többieket, elsősorban a napló vezetésének módszereit, a közös rendezvények szervezésének lehe. tőségeit figyelik és segítik baráta­ifcítál. A brigádversenyeken kívül a műhelyek között is folyik a ver­sengés. A pontozás alapján érté­kelt eredmények szerint a kilenc műhely közül a hajtáselosztó mű. hely jár az élen. A Békés megyéi Állami Építő­ipari Vállalatnál négy szocialista brigád tevékenykedik, 12 pedig előreláthatólag júliusban kapja meg a címet. Az eddigi értékelé­sek szerint, ha hiba nem csúszik a brigádok munkájába, akkor va­lamennyien érdemesek lesznek a Szocialista brigád cím viselésere. Az építésügyi miniszter rende­leté alapján a kiemelt építkezése­ken hetente nyolc túlórát dolgoz­nak. Mint megtudtuk, a szocialis­ta brigádok élen jártak a túlóra­munka szervezésében, példamuta­tóan helytálltak, ezzel is segítették az építőiparban való lemaradás pótlását. A Magyar Felvonó békéscsabai gyáregységénél Nagy Mihály gyárvezető vette fel a teleion- haJlgatót. Kevés eredményről tu­dott beszámolni. — Sajnos, a termelés szervezé­séből adódó kezdeti nehézségek a munkaversenyen is meglátszanak. Állandó a programmódosítás és programváltozás, félig elkészült darabokról kell átallnunk mások­ra, s ezért nem tudjuk a munka­versenyt sem értékelni. több baromfi és 18 500 tonnával több cukor fogyott él, mint ko­rábban. A statisztika számai a legfőbb élvezeti cikkek forgalmának ala­kulásában már korántsem mu­tatnak ilyen egyértelműen emel­kedő tendenciát. Borból például 1960-ban még 128,2 millió liter fo­gyott, 1962-ben viszont csak 89,8 millió liter. Igaz, a sörfogyasztás növekdett — 1962-ben 392 millió 200 000 liter volt — de rumból és pálinkából az 1961-es 10 millió 443 000 literes forgalom a múlt évben 7 millió 312 000 literre csök­kent. Némiképp megcsappant a „füstö­lők” tábora is: 1960-ban ugyanis 15 milliárd 348 millió, 1961-ben 16 milliárd 71 millió cigarettát szív­tunk, tavaly pedig „alig” 15 milli. árd 300 milliót. (MTI) — kis — A divatkülönlegességek műhelye Kilenc kazalban szárad a lucernaszéna Felsőnyomáson Két évvel ezelőtt kezdték el a lucernaszéna hideglevegős szárítá­sát a Felsőnyomási Állami Gazda­ságban. Akkor két kazalt raktak és nagy teljesítményű ventilláto­rokkal, villamos energia felihaszná­lásával igen jó minőségű lucerna­szénát készítettek. A múlt eszten­dőben tovább növelték a kazlak számát, s az idén a 2270 hold lu- cematerület termésének jelentős részét szárítják a Vámosi-féle el­járással ' A gazdaság felsőnyomási köz­pontjában hat — külön erre a célra készített — vetillátort állí­tottak munkába. Ezeket mind be­építették. Ideiglenes megoldásra a lengyel gyártmányú széna-szal­ma kazalozókat is üzembe helyez­ték. Három ilyen szalmafúvóval három kazlat szárítanak. Ezeket a munkából kiöregedett Hoffer trak­torokkal hajtatják. Az eddigi tapasztalat az mutat­ja, hogy a lucernaszéna készítésé­hez a lengyel gyártmányú, ventil­látorral működő kazalozók is be­válnak. A tapasztalatok alapján a gazdaságban még három szalma­fúvót állítanák üzembe lucerna- széna-kazal szárításra. (Képei riport a 6. oldalon) Fotó: Kocziszky László

Next

/
Thumbnails
Contents