Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-29 / 123. szám
1963. május 29. 3 Szerda Mit mennyiért termelnek a Felsőnyomási Állami Gazdaságban? Palántát ültető lányok Mintha a reggeli nap azért bujt volna felhők mögé, hogy a palánta ültetésnek kedvezzen. A lányok a gépek mellett sürög- nek. Minden alkatrészét megnézik, hogy nem változott-e azokon valami tavaly óta. Laukó Jani, a fiatal zetoros megnyugtatja őket. Legszívesebben felpattannának az ülésekbe, hogy próbára tegyék az ültetőgép okosságát. Az asszonyok a melegágyak között válogatják a palántáit Némelyikük irigykedő pi Hántást vet a lányok felé. Dehát azokat már nem lehet onnan eL- csaüni. Meg kell elégedniük azzal, hogy odakiálthatnak nekik. — Gyertek mór a palántáért! Négy súlyos láda kerül az ültetőgépre. A lányok feltelepszenek a zetoros mellé. Szoronganak, de az égvilágért se mennek gyalog még 100 métert sem. Jókedvük versenyre kel a gép berregésével. A Köröspart mellett egy negyven, holdas tábla várja őket A műanyag korong sima tapintású tenyerével elkapja a 10—15 centiméterre nőtt palántát. Lehelyezi a barázdába. A korog gyorsan fordul. Ügyes kéz kell ide. érti mit jelent az. Gyorsan úgy helyezi, hogy csak a palántafej kerüljön a koronglapok közé. Közben beszélgetünk. — Szórakozni? Igen, minden vasárnap eljárok. Hol moziba, hol táncolni. — És színháziba? — Nemrég láttam az Alacsony mennyezet című darabot Remek volt. — Egyedül? — Nem, a barátnőmmel. Hogy ki az? Itt van mellettem, a szőke, mosolygós Bagyinka Mari — Áprilisban mennyit kerestél Marika? — 1300-at Kell a pénz ruhára meg bútorra. — Hallom tanulsz is. — Ezüstkalászos tanfolyamra járunk Erzsikével. Persze csak télen. Mikor végére érnek a soroknak, teleszedik palántával a ládákat. Akkor újra szárnyra kap a kacagás. — Szerettem volna ipart tanulónak menni — mondja Galovicz Joli. Nem sikerült De már nem is bánom. — Vasárnap hova jársz szórakozni? — Sehova. 16 éves vagyok. Még ráérek. — És? — Olvasok. — Mit? — Most Szabó Páltól a Talpalatnyi föld-et. Délfelé néhány férfi is kijön megcsodálni a gép munkáját. Hoz. záértő szemekkel vizsgálják a sorokat — Most már csak a víz hiányzik, de az sem sokáig. Az öntöző - brigád már rak. ja is le a csöveket. S mire letelik az ebédidő, kígyózó vízsugarak permetezik a táblát Serédi János Békéscsaba Olcsó csibenevelő épült Gyulaváriban Mindössze 280 ezer forintba került tavaly egy 10 ezer férőhelyes csibenevelő a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben, Ha állami építőipari vállalat készítette volna, legalább 700 ezer forintot fizethetett volna érte a szövetkezet. Az olcsóság titka nem az, hogy elspórolták a csibenevelőtől az anyagot, hanem az, hogy mintegy 300-an dolgozták rajta három héten keresztül, minden térítés nélkül, társadalmi munkában. Négy lány ül a gépen. Arcukon feszült figyelem. Csak néha szólnak, akkor is a vezetőnek, hogy gyorsítson vagy lassítson. A gép után hosszú sorokiban zöl- dellnek a palánták. Két lány követi a gépeit, ha netán valahol hiányzik egy-kót palánta, azt pótolják. Szép arcú, karcsú lány hajlong a sorok közit. Vandlik Éva. Komolyságáról ítélve alig hinné él valaki, hogy csupán 17 éves. Két éve dolgozik itt a békéscsabai Május 1 Tsz-ben. — Hogy almennék-e a tsz-ből? Hát miért?! — emeli fel tekintetét. A múlt hónapban 19 napot dolgoztam és 1100 forintot kerestem. Míg beszél a keze gyorsan dolgozik. Kifogta a sort. Sok a hibásan ültetett palánta. Nem is állja szó nélkül. — Erzsi, hát beljebb rakd azt a palántát. A csattanó kedvű Magyar Erzsi Termelőszövetkezetünkben évek óta viszonylag magas szintet ér el a tagok jövedelme. Az elmúlt esztendőben az egy dolgozóra eső évi részesedés meghaladta a 19 200 forintot. Az egyik üzemegységben dolgozó leányok egy hónapra eső jövedelme felülmúlta az 1500 forintot, a fiatalemberek keresete pedig a 2 ezer forintot. Legjobban természetesen a gépesítés területén dolgozó fiatalok kerestek. Például: Oláh Gyula 20 éves fiatalember 1962. évi, szövetkezetből származó jövedelme 31112 forint volt. Ugyancsak szépen keresték az állattenyésztésben dolgozó fiatalok is. Fegyver Józsefnek 30 996 forint vöt az évi jövedelme. Szövetkezetünkben a fiatalok megszokták, hogy minden hónapban teljesítményük után megkapják a nekik járó jövedelemrészt. Ennek eredménye elsősorban, hogy az elmúlt esztendőben kilenc ifjúsági munkacsapat nevezett be az országos és a megyei termelési versenybe, s közülük négy jutalomban is részesült. Ebben az esztendőben tíznél több munkacsapat vesz részt a versenyben. Szövetkezetünk idősebb tagjai s a szövetkezet vezetősége meg van elégedve a fiatalok munkájával annál is inkább, mert a munka fizikai értelemben vett nehezét zömmel ők végzik eL A kereseti lehetőségek azonban csak magukban nem elegendők ahhoz, hogy egy-egy termelési «Bőségünkben a fiatalok egészen otthon érezzék magukat. Feltétlenül sokat kell beszélgetni a fiatalokkal a termelőszövetkezet távlati fejlesztéséről és ezzel kapcsolatban a fiatalokra háruló feladatokról. 1961-ben született az az elhatározás szövetkezetünkben, hogy amennyiben lehetőség lesz rá, az 1962-es esztendőben az alapvető munkákban gépesítjük a szövetkezetét. Ezt elmondottuk a fiataloknak is és ennek hatására, valamint a jó kereseti lehetőségek láttán csaknem negyven ifjú végezte el 1961—62 telén a traktoros-gépész iskolát. Amikor elhatároztuk, hogy nagyobb arányokban foglalkozunk a kertészeti, termeléssel, igen sok fiatal jelentkezett kertésztanulónak és iratkozott be a szövetkezet által szervezett tanfolyamra. Hasonló volt a helyzet az állattenyésztésben is, ahol főleg a lányok közül nagyon sok jelentkező volt a baromfitenyésztéshez. Természetesen a fejlesztés arányainak megállapítása, és a szakmunkásgárda kialakítása nem könnyű feladat. Előfordulhat, hogy nem minden fiatalt tudunk elhelyezni az általa választott szakmában, azonnali hatállyal. Nem kialakult még a szakmunkásképzés rendszere, sokat kell még javítani azon, hogy az élet igényeihez alakítsuk azt. Fontos, hogy a szövetkezet fiatalsága rendelkezzen a szövetkezetben legalább minimális kulturális berendezésekkel. Nagyon lényeges, hogy helyiségük, kisebbnagyobb kézikőnyvtáruk legyen; a tsz vezetősége vagy a KlSZ-szer- vezet járassa a legfontosabb napilapokat, folyóiratokat, a színes képeslapokat; a tv, rádió, lemezjátszó legtöbb esetben rendelkezésükre álljon és így tovább. A fiatalok szeretnek sportolni is, és éppen ezért a szövetkezet megfelelő alapjából biztosítani szükséges a legfontosabb sportfelszereléseket. Igen lényeges, hogy a Kommunista Ifjúsági' Szövetség szövetkezeten belüli problémáival a szövetkezet párt- és gazdasági vezetése is minél többet foglalkozzon, lehetőleg néhány állandóan ezzel a munkával megbízott elvtárs révén, akik az ifjúsági szervezet tevékenységét helyes irányba tudják terelni. Szövetkezeteink ifjúságával meg kell értetnünk, hogy a mezőgazdasági munka egyenértékű bármely más munkával. Meg kell értetni, hogy a mezőgazdasági munkás életkörülményei egyre inkább közelednek az ipari munkáséhoz. Szükséges megértetni, hogy a mezőgazdasági gépekkel, berendezésekkel, kémiai anyagokkal, a biológia törvényeinek ismeretében való munka komoly tudást, komoly tanulást igényel és ennek megfelelően fokozott becsülete lesz mindinkább szocialista társadalmunkban. LehoczM Mihály a füzesgyarmati Vörös C°r lag Tsz főagronómusa A gazdaság idei termelési ter” vében többek között ez áll: tejből 2 856 000 liter, 4050 mázsa hízó marha, 8200 mázsa hízott sertés, 1050 mázsa vágóbaromfi, 850 ezer étkezési tojás és 880 ezer naposcsibe kerül az idén eladásra a népgazdaságnak. Ezzel a mennyiséggel ez a gazdaság megyénk egyik igen jelentős élelmiszerbiztosító bázisát alkotja. A számokat vizsgálva arra gondolhatnánk,. hogy itt már minden olyan kérdést megoldottak, amely a termelést hivatott előrébb vinni. Miután Sákovics József főállatte- nyésztővél szót váltunk a termékek előállításáról, a költségek alakulásáról, másként ítéljük meg a helyzetet. Mint máshol, itt is megvan a mindennapi gond. Több termelőszövetkezetben 1 viszonylag jobban megoldották az állatok elhelyezését, mint Felsőnyomáson. Itt nincsenek 100-as magtárpadlásos istállók. A gazdasági épületek jó része „kiöregedett”, korszerűtlenné vált, de az újak sem váltatták be a hozzájuk fűzött reményt. Így nem véletlen, hogy a tehenészetben az egy takarmányozási nap költségét, amelyet 1,64 forintra terveztek, 2,18 forintból tudják fedezni, általános költség nélkül. A régi típusú koporsófödémes istállók nyáron melegek, télen hidegek. Az új épületek falai vékonyak. Télen mínusz 15 fokos hőmérsékleten az önita- tókiba fagy a víz. A tejtermelés ebben az időszakban igen alacsony. (Május 20-án átlagosan 9,3 —9,4 liter tejet fejtek). A helytelen építkezés következtében a tehenek egy része méh-előesést kapott. Az istállók friss levegőjét ventillátorok felszerelésével akarják biztosítani. Ezek üzemeltetése tovább drágítja majd a termelést A tehenészetben azonban más is szembetűnik. Igen sok tehén tartása már nem gazdaságos. Mégis tartaniuk kell. ötven ilyen tehénnel etetik a drága takarmányt, — jóllehet, ennél is több van — havi 20 ezer liter tejért. Lényegében ez a tej drágítja a termelést, mesrt ennek literje 4—5 forint között van. Hogy ezeket a teheneket mégis tartják, azzal magyarázzák: a kiírt tejeladási feladatot teljesíteni kell! Ez tipikus példája a mindenáron való termelésnek. lg öltséges az üszőnevelés is. A szabadtartásos istállókat korábban valóságos dicshimnuszok övezték, most azonban egyre világosabb, hogy a termelés ezekben igen költséges. Az e célra használt épületek ideiglenes téliesítéZöldlucernával se gítik Bélmegyeren, az Aranykalász és a Béke Termelőszövetkezetben az igazgatóság néhány nappal ezelőtt állást foglalt ameUett, hogy a háztáji gazdaságoknak az állattartás megkönnyítésére lucernát juttatnak. Mázsánkért 16 forintot fizetnek a szövetkezeti gazdák a sére egyenként 60 ezer forintot kell fordítani. Ha viszont állandó jelleggel téliesítenék, akkor 110 ezer forintba kerülne. Hogy melyiket kellene megcsinálni, ahhoz számolni sem kell olyan sokat. A szatbadtartástoan nevelt állatok 20 —30 százalékkal több takarmányt igényelnek. A múlt évi aszály után még a takarmányszábvány előirt mennyiségét is csak körülményesen tudták biztosítani, az alom- szalmáróa nem is beszélve. A növendékmarha-tartást elsősorban a félszabadtartással tudnák olcsóbbá tenni, de csak oly módon, hogy a tanyákon lévő üszőszállásokat megszüntetnék és a gazdaság területén erre a célra megfelelő épületeket készítenének. Ezzel magyarázható, hogy a növendékmarha 14,38 forintra tervezett kilónkénti súlygyarapodása 23,14 forintba kerül. A sertéstenyészités helyzete, a ” gazdaságon bedül — noha kívánnivalókat hagy maga után — a körülményeknek megfelelően talán a legmegoldottabb. Mégis a sertéshízlalás a tervezettnél csaknem 2,50 forinttal költségesebb. Ugyanakkor a tétemónyvizsgálat- nál — ez egy kísérleti telep, ahol azt kutatják, hogy melyik kocától és kantól származó malacok a leg- hízékonyabbak — a kilónkénti önköltség 9,66 forint. Itt országos szabvány szerint takarmányoz- nak. A szakszerűség következtében kimagasló az eredmény. Jó lenne a kísérleti telep eredményeit a gazdaságban általánossá tenni, nagyüzemi méretekre kialakítani. A 8200 hízó sertés felnevelésében ez tetemes haszonnal járna. A gazdaság vezetősége az ön” költségek csökkentéséért már eddig is igen sokat tett. Korábban lényegesen drágábban termeltek.. Ezzel most mégsem magyarázhatjuk a jelenlegi helyzetet, mert az április végén kimutatott eredmények a termelési terv mutatóiból helyenként elmaradtak. Az az erőfeszítés, amit a takar- mánytermesztés költségednek csökkentésére tesznek, nyilván jól hat majd az árutermelés további költségeinek alakulására. A Vámosi-fele hideglevegős eljárással készített széna tápanyagban gazdagabb, mint a renden szárított, így olcsóbb a belőle nyert fehérje. A silókukorica öntözése és műtrágyázása szintén jó eredményt hozhat, s hozzájárulhat a takarmányozási napok költségeinek csökkentéséhez. Dupsi Károly a háztáji állattartást zöldtakarmányért. Áltálában 100 négyszögöl lucernát mérnek ki azoknak, akik erre igényt tartanak. A nyugdíjasokat is segíti a termelőszövetkezet. Háztáji gazdaságuknak térítés nélkül mértek ki 50—50 négyszögöl lucernát, amelynek termését hazarvihetik. Orosházi és környéki segédmunkásokat, lakatos, hegesztő, kovács szakmunkásokat Orosházi Üveggyárhoz és egyéb munkálatainkra felveszünk. Jelentkezés csak május 30-án Orosháza, Körösi Csorna út 15 alatt délután 1 órától 6-ig, ingyen munkásszállást és külszolgálatot biztosítunk. 85947
