Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-28 / 122. szám

1363. május 28. 5 Kedd író—olvasó-találkozók az ünnepi könyvhét első két napján Vasárnap megindult a vasúti személyforgalom Kötegyán és Salonta között Napfényes reggel köszöntött vasárnap a kötegyáni vasútállo­másra. A faluból már a kora reggeli órákban tarka, nyári ru­hába öltözött lányok, asszonyok, ünneplő» férfiak, egyenruhás, vörösnyakkendös úttörő-gyerekek indultak az állomás felé. Sokan hoztak magukkal virágcsokrot az ünnepi eseményre. Hét óra után néhány perccel Békéscsaba felől megérkezett az a motorkocsi, amelyik ezen a na­pon megtette az első utat Köte­gyán és a romániai határállomás: Salonta között. A kocsit a máso­dik vágányra állították be. Az út­törők virággal díszítették fel a kocsi belsejét, a rózsákból még a kocsi elejére is jutott. Míg a dí­szítés tartott, a kötegyáni KISZ- szervezet zenekara indulóikat ját­szott. Hét óra 44 perckor felbúgott a kocsi motorja, s az első útra be­szálltak a hivatalos küldöttség tagjai: Csányl Pál vonalfőnök, Ikládi Imre állomásfőnök, Márta János vonatvezető, Boros Miklós motorvezető és Szilágyi István kalauz. Az állomás dolgozói, a határőrök és a vendégek szeretet­tel búcsúztatták őket és forró A lottózó közönség már meg­szokta, hogy minden hónap utolsó játékhetének számsorsolását kö­vetően kerül húzásra az a játék­hét, amelynek szelvényei részt vesznek a havi jutalomsorsolás­ban. Június végén két ilyen húzásra kerül sor. A rendkívüli jutalom- sorsoláson a főbb nyereménytár­gyak között van egy kertes üdülő- lakás Balatonalmádiban, Renault gépkocsival, cam p i n g-fel s ze r elés. sei és csónakkal. Ezenkívül ugyan­csak kertes üdülőlakás a másik főnyeremény, szintén Balatonal­mádiban, melyhez oldalkocsis mo­torkerékpár .jár, valamint cam- ping-felszerelés és sportruházati utalvány. A főnyereményék kö­testvéri, baráti üdvözletüket küld­ték a salontaiaknak. Hét éra 45 párékor fímoi­Imre forgalmista magasba emelte a zöld tárcsát és — menetrend szerint — kigördült az állomás­ról a határon túlra a motorkocsi. Az ünnepélyes perc azt jelentette, hogy hosszú idő után ismét meg­kezdődött a vasúti személyforga­lom megyénk második legfonto­sabb határállomásén. A romén és magyar vasúti szervek közös meg­egyezése nyomán megindított for­galom jelentősen csökkenti a lő- kösházi és biharkereeztesi átlépő állomások túlterheltségét. A salontai (vagy ahogyan ná­lunk ismeretesebb: a nagyszalon­tai) állomáson lelkes fogadtatás­ban volt része a küldöttségnek. A peronon és az állomás környékén csaknem háromezer salontai szo­rongott és köszöntötte virágcso­korral a kocsi utasait. Rövid ün­nepségre került sor. A magyar vasutasok üdvözletét Csányi Pál vonalfőnök és Ikládi Imre állo­másfőnök tolmácsolta. A román vasutasok nevében a salontai ál­lomás főmenetirányítója mondott rövid üdvözlő beszédet, majd Szi­lágyi István elvtárs, a rajoni párt­zött van még több üdülőlakás és gépkocsi. A rendkívüli jutalomsorsolás szelvényeit a rendes havi jutalom­sorsolás! hét szelvényein kívül a megmaradó három játékhét szel­vényei közül sorsolják ki. A riport szereplői: — a magyarbánhegyesi iskola igazgatója, — az iskola tantestületének né­hány tagja, — később a járási tanács mű­velődésügyi osztályának gazdasá­gi felügyelője (számadó igazgató), — és egy probléma, mely ref- rénszerűen bukkan fel egyszer itt, máskor meg amott: a lakáshely­zet. A kérdés izgalmas, felettébb ér­dekes, és sok szempontból megéri az oldozgatásra szánt időt, fá­radságot. bizottság titkára méltatta az ese­mény jelentőségét. A búcsúzás után a motorvonat visszaindult Kötegyánba. Vissza­érkezése után baráti beszélgetés kezdődött a kötegyáni állomá­son. fl nagyobb méretű forgalom e hét végén indul maid meg. Mi­vel megyénkből is bizonyára so­kan a kötegyáni határállomáson keresztül utaznak majd Romániá­ba rokonokhoz, ismerősökhöz, ar­ra kértek, tájékoztassuk olvasóin­kat, hogy egyelőre csak a Belügy­minisztérium Űtlevélosztálya és a megyei rendőrkapitányság útle­vélcsoportja által, a Kötegyán— Salonta útszakaszra kiadott útle­velekkel, vagy útlevélpótló okmá­nyokkal (utazási igazolvánnyal és személyazonossági igazolvánnyal) lehet itt átutazni. Felkészült a vámiroda is. Vezetője: Balogh Endre törzsőr­mester eddig a lőkösházi határál­lomáson dolgozott. A gyors és pontos vámellenőrzés, az esetleges rendellenességek megelőzése ér­dekében ezúton kéri arra az uta­zókat, hogy mielőtt elindulnának, ismerkedjenek meg a kivihető és behozható árukra, ajándékokra, élelmiszerekre vonatkozó előírá­sokkal. Kötegyán és Salonta között egyelőre csak egy motorvonat közlekedik. Kötegyánból 7 óra 45 perckor indul Salontára és 9 óra 10 perékor érkezik vissza minden­nap. Az állomás dolgozói felkészül­tek a forgalom zökkenőmentes le­bonyolítására és mindent meg­tesznek azért, hogy mindenkor megbízatásuk magaslatán állva teljesítsék kötelességüket. Pallag Róbert családi okokból, a kartárs felesé­ge beteg, sok időt töltött már ed­dig is a szegedi klinikán, azért szeretnének Szegedre vagy a vá­ros környékére kerülni. Az asz- szonyka érdekében fontos ez. Érthető. A másik pedagógusnak Med­gyesegyházán van a lakása, és haza szeretne menni. Ügy érzem ez is érthető. Május 25-én megyénkben is megkezdődött szellemi élertünk egyik legnagyobb seregszemléje: az ünnepi könyvhét. A megnyitás­ra több neves író és költő érkezett Békéscsabára, majd többen más községekbe is ellátogattak, hogy olvasóikkal ott is találkozzanak. Az ünnepi könyvhét első nap­jára, szombaton délelőttre a bé­késcsabai városi nőtanács Csemai Zoltánt, a Titok a világ tetején című fantasztikus regény szerző­jét hívta meg ifjúsági író—-olvasó­találkozóra. Az írót úttörők kö­szöntötték, majd hosszasan elbe­szélgetett a pajtásokkal. Ugyan­csak szombaton délután került sor Vésztőn Hegedűs Géza, Bede Anna. Baráth Endre és Mátyás Ferenc írók és a község értelmi­ségi dolgozóinak találkozójára, es­te pedig a művelődési otthonban A mezőmegy er—nagys záll ási is- | kola 5188-as számú Dózsa György 1 úttörőcsapata és az iskola szülői' munkaközössége május 19-én nagyszabású majálist rendezett. Ez alkalommal tartották meg az anyák napját is, s az édesanyákat Baji Károly tanuló köszöntötte. Ezután több szavalat hangzott el, valamint tréfás dalokat és ének­számokot adtak elő az úttörők. Ezenkívül színdarabokat is bemu­tattak. A szülői munkaközösség gondoskodott ételről és hűsítő ita. lókról valamint fagylaltról. A jól sikerült majális a késő esti órákig tartott. Az úttörők és kisdobosok vasárnap a nemzetközi gyermek­napot ünnepelték meg, melyre valami jó dolog, és nem emeli kü­lönösképpen az oktató-nevelő­munka színvonalát. Viszont fia­talember, tele életerővel, akarat­tal. Főiskolai levelező hallgató: a biológia—földrajz szakos tanári oklevélért még az éjszakái felét sem sajnálja feláldozni. Közben pedig tanít, becsülettel. Miskolczi Miklós tanítóról már említettem, milyen elhatározásra jutott. nagy sikerű irodalmi ankéton vet­tek részt a vendégek. Május 26-án, vasárnap, Békés­csabán, a MEDOSZ-székházban Hegedűs Géza József Attila-díjas író, az V. kerületi pártházban Ba­ráth Endre és Mátyás Ferenc, a megyei írók képviseletében pedig Filadelfi Mihály beszélgetett el irodalmunk helyzetéről az érdek­lődőkkel. Vasárnap délután Me- zőkovácsházán és Eleken rendez­tek még író—olvasó-találkozót, melyen Bede Anna, illetve Hege­dűs Géza és Mátyás Ferenc vett részt. Az ünnepi könyvhét első két napján Békéscsabán és a megye községeiben, falvaiben több száz könyv — elsősorban a könyvhétre megjelent művek — talált már gazdára, új olvasóra. (s—n) | ugyancsak műsorral készültek. Az I ünnepségek megrendezéséhez a ' mezőmegyert Béke, a békés-í Oj Élet és az Október 6 Termelőszö­vetkezet anyagi segítséget adott. Gy. K. Berlinbe utazott a KISZ KB küldöttsége A KISZ Központi Bizottság de­legációja hétfőn Pataiki Lászlónak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével Berlinbe utazott a Szabad Német Ifjúsági Szövetség VII. parlamentjéne. (MTI) lám! és hamarosan le Is bontják, mert a helyére négy új tanterem épül. (Itt jegyzem ímeg, hogy négy tanulócsoport volt az iskolában, nagyon kevés a tanterem.) — A legsürgetőbb lakásproblé­ma? Rajki Ferencéké. A férj ag­rármérnök és a politechnikai fog­lalkozást vezeti, most tanul, hogy a pedagógiai képesítést is megszerezze. A feleség magyar szakos levelező hallgató, a felső­ben tanít. Fiatal házasok, két kis szobában lakó 3 család közül ők az egyik. — A kilátások? A községi ta­nács hogyan segít? Seprűnyél Végső következtetés: végén. a riport Rendkívüli lottó jutalomsorsolás júniusban Kertes üdülőlakás gépkocsival, camping-felszereléssel Magyarűánliegyesi pedagógusok a lakáshelyzetről Nagy sikerű majális volt a mezőmegyeri tanyai iskolában Az ország seprű szükségletének 60 százalékát az Orosházi Faipari Vállalat szállítja. Jelenleg más­fél millió seprű készítéséhez ele­gendő cirokszélt tárolnak. Né­hány hét múlva azonban nem tudnak egyetlen seprűt sem köt­ni, mert elfogy a nyél. A fel­sőbb szervek — a Könnyűipari Minisztérium kivételével — irattologatással próbálják elin­tézni az egyméteres rönkök ki­utalását. Faanyag lenne ugyan Békés megyében is. Az erdőgaz­daság és a kétegyházi lerakat — amelyek a Földművelésügyi Mi­nisztériumhoz tartoznak —, kise­gítésként tudnának rönköt szál­lítani, de — úgy látszik — az FM illetékeseinek nem érdekük, hogy a cirokból seprű legyen. S másfél millió cirokseprű anyaga egyre avasodik, s jóllehet, mikor­ra a nyélügyben a tárcák között egyesség születik annyira elavul, hogy legfeljebb szemétnek lesz jó. Ekkor azonban az okoz majd gondot, hogy mivel söpörjék ki! —sik. * Magyarbánhegyes szép kis köz­ség. Fő utcája rendezett, a főté­ren árnyas ligetben söröző, sört azonban csak akkor mérnek, ha... szóval nem tudom mikor, igaz, nem is érdeklődtem, mert nem ez volt a célom, hanem az iskola. A délelőtti nagyszünetben érkez­tem és valami rövid megbeszélés­re éppen összegyűlt az egész tan­testület. Amikor Tegyei Endre igazgatónak elmondtam, mi járat­ban volnék, az első meglepetés már nem is váratott magára. Nem csaptak rám, hogy: „végre el­; mondhatjuk a szívünk bánatát, éppen kapóra jött!” — szó sem volt ilyen hangulatról, bár meg­jegyezték, hogy náluk sem ép­pen rózsaliget környezi a lakás- helyzetet, de azért olyan nagy ! baj nincs. ■ ■ Kérdezem, hogy sokan kérték-e • áthelyezésüket lakásprobléma mi­• att? A válasz: mindössze ketten. • A kettő közül az egyik nem is ■ annyira a lakás miatt, hanem És azonkívül? Az igazgató válaszol, dióhéjban: — Tantestületünk létszáma hu­szonhárom és öt óvónő. Ha a la­káshelyzet érdekli, közölhetem, hogy úgy-ahogy rendezett. Persze, van probléma, nem is egy. De ar­ról mér szó sincs, ami régen volt, mikor év vége előtt heten-nyolcan is bejelentették távozási szándé­kukat. És majdnem mindenki a lakás miatt. Olyan is akadt, aki jóformán meg sem érkezett, és máris menni akart. Tehát lassan, de annál bizto­sabban kialakul a magyarbánhe­gyesi tantestület stabilitása. Ez pedig az iskolareform új tanter­vet hozó éve előtt nem csekélység. Az igazgatói irodában már töb­ben beszélgetünk. Itt van a szak- szervezeti titkár, Tasi János, Mis­kolczi Miklós, aki Szegedre kíván­kozik, s néhány percig Bálint György is, aki az utazó pedagó­gusok nevében kér szót. Elmond­ja, hogy naponta utazgatni — az ő esetében Kétegyházáról — nem — A lakásom sem jó — mondja, és később meg is győződöm arról, hogy a két aprócska, nem egészen kinyújtott kézzel' könnyen elérhe­tő mennyezetű szobában valóban méltatlan körülmények között él­nek. Bár egyszer ő is gondolt arra, hogy végleg letelepszik a község­ben, összegyűjtött pénzén ház­részt akart vásárolni, a vásár azonban nem sikerült, mert a teljes leválasztást nem engedé­lyezték. (Azóta már leválasztot­ták — mondja Miskolczi, csak ép­pen nem az én kérésemre.) Mióta azonban feleségét a betegség annyiszor hónapokra Szegedhez kötötte, nem gondol a maradásra. A szakszervezeti titkár község­beli, fiatalember, jól érzi magát otthon, és most azokkal együtt tanít, akik valamikor őt is taní­tották. Mindenkit jól ismer, tudja a problémákat. — Hét pedagógus-lakás van a községben — tájékoztat készsége­sen — ezek közül egy, ahol Mis­kolczi kartárs lakik, gyenge Va­— Segít. Nagyon sokat. És a já­rás is, közvetlenül a számadó igazgató, Marosi elvtárs. Most is intéz égy-két épület-cserét, amely ha sikerül, két lakást eredményez. Egy óra múlva MezŐkovácshá- zán Marosi elvtárs személyesen mondja el ugyanezt. • Később, már lassan 12 óra felé jár az idő, és mind világosabban kibontakozik előttem a magyar­bánhegyesi tantestület élete, s egyre jobban meggyőződöm arról, hogy a községi és a járási tanács mennyire törődik velük, és meny­nyire megértik egymást. Éppen ezért a végső következ­tetés: ahol így van, ott nem lehet különösebb baj, s a még refrén- szei’űen fel-felbukkanó lakásprob­lémákat is teljesen megoldják előbb vagy utóbb, és egyetlen pedagógus sem kívánkozik majd el a községből azért, mert nincs munkájához, társadalmi helyze­téhez méltó lakása. Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents