Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-25 / 120. szám
1963. május 25. 4 Szombat A szociális otthon látképe. Hűség és hozzáértés Körgát sor 16-17 Az udvar csendes. Akik a hús lombú fák alá húzódnak az erősen tűző napsugarak elől, a nyugágyakban, fonott karosszékekben ülve hallgatnak. Csak néha szólal meg egyik-másik, azt is halkan, hogy az ebéd után pihenőket ne zavarja. Van aki elgondolkozva néz maga elé. Talán a régmúlt ifjúság emlékeinek él, mit sem törődve a körülötte élőkkel. Akad, aki kézimunkával, könyvvel a kezében «1 a többiek között, így fogja rö- videbbre a napokat. öregek csaknem minds a Körgát sor 1'6—17 lakói. Hivatalosan a Békéscsabai „A” Szociális Otthon nevet viseli ez az épület. Otthon a szó szoros értelmében véve. Azok otthona, akiket megtépázott az élet vihara, akik egyedül, társtalanul maradtak idős korukra. Beszélgetünk, s néhány mondat után életsorsok tárulnák elérik. Rülön-külön regény mindegyik, s jmmmMmmmmmzmmmz&m Szulimán mama, akihez a legsűrűbben jönnek látogatók. akiket nem sok kapcsol a mához, azok talán e regény megmaradt, szép emlékeiből élnek. A 79 gondozott között meglepően sók a magas életkorú. Ez a gondos orvosi kezelés, a jó táplálkozás, kellemes pihenés eredménye. Az otthon dolgozói sok-sok szeretettel gondoskodnak róluk. Szulimán Istvánné 71 éves nagymama erről beszél és a saját példáját mondja el a vendégeknek. A sors viszontagságai őt sem kímélték. A háború nehéz éveiben özevegyen, egyedül nevelte fel a fiát. Bármilyen nehéz volt a munka, vállalta, hogy a megélhetésüket biztosítsa. A munka mellől hozták be az otthonba is, megviselt szervezete nem bírta tovább. Az itteni szerető gondoskodás, a figyelmes ápolás, a jó étkezés hozta rendbe, s ma egészséges, ‘életerős, vidám asszony, akin nem látszik meg a magas életkor. Itteni életét bearanyozza az is, hogy fia — aki már felnőtt, két gyermek apja — nem hagyta el, bár körülményei nem teszik lehetővé, hogy magához vegye. Szulimán mamához jön a legsűrűbben látogató. A fia, a menye és az unokái. Ilyenkor ő a legboldogabb, a család együtt van. Az unokák tanulásáról, fejlődéséről mindent tud, s ők a látogatásaik alkalmával be is számolnak mindig mindenről. Elhalmozzák a nagymamát apró ajándékokkal, édességgel, körülveszik szeretettel, gyengédséggel. Arra a kérdésre, hogy miért nem költözik a fiához, így válaszol: — Nekem nagyon jó itt. Ez az én igazi otthonom. Az öröm, hogy ők megértik egymást, nekem mindennél többet ér. A fiam pedig sohasem feledkezik meg rólam, sűrűn látjuk egymást, pedig más megyében dolgozik és ott lakik a család is. Bár az otthonban többségében olyanok vannak, akiknek közeli hozzátartozójuk nincs, látogató azért sűrűn akad. Csontos nénihez eljönnek a szomszédok, a távoli rokonok. Máshoz a jó barátok, régi ismerősök. Az öregek hátralévő éveit ezek a látogatások, az apró figyelmességek, kis ajándékok is szebbé, derűsebbé teszik. Hiszen idős korban az ember kevéssel is beéri. Elég egy jó szó, egy kedves mosoly, meleg kézfogás, s hetekig, hónapokig emlékszik rá az, aki kapta. Csakhogy nem mindenki kapja meg ezt a kevés jót sem. Nyolcvanhárom éves, szikár ember fekszik az egyik szobában. Az évek súlya ágynak nyomta. Hosszú hónapok óta ki sem mozdult a szobából. — Én mennék, de a lábaim nem bírják. Nem ér ez áz élet semmit — legyint kezével egyet, s amikor gyermekeiről — akik élnek, felnőtt, családos emberek — érdeklődünk, a hangja megváltozik. Tizenöt év összesűrűsödött, megkérgesedett fájdalmával törnek elő szavai. — Nem jönnek azok... Keveset hagytam rájuk, csak a házat... Nem jön ide egyik sem... soha! — súlyosan koppannak ezek a nehezen kipréselt szavak, s megdöbbentik az embert. Tizenöt éve, ahogy kitört a csáládi vihar. Már nem tudni mi volt az oka, de az öreg otthagyta az asszonyt, a gyerekeket, eladta a 9 hold földjét, s ennek értékével önként beköltözött az akkori szegényházba. Azóta megváltozott az élet, a szegényházból otthon lett, az öregek otthona. Gondoskodnak róla is. Most már az állam, mert a családnak nem kell. Három fia él, Csontos nénit még a távoli vidékről is felkeresik jó barátai. családot alapított, gyermekeik is, vannak. — Az egyik fiú a régi házban lakik — az apáról azonban nem akarnak tudni, feléje sem néznek. Az sem érdekli őket, él-e. Az unokák talán azt sem tudják, hogy nagyapjuk is van. Megdöbbentő ez a közömbösség. Nem gondolnak a fiai, a menyei arra, hogy ők is szülők, s az öregkor mindenkit elér? Sajnos, nem ez az egyedüli ilyen történet. Hozzá hasonló akad még néhány a szociális otthonokban. Pedig egy parányi szikrája is a szeretetnek elég lenne ahhoz, hogy megváltozzon ezeknek a magukra maradt, elhagyott öregeknek az élete. Hi- szen bármennyire is gondoskodnak róluk az otthonban, bármilyen jók is hozzájuk az itt dolgozók és legyen bármily nagy az a szeretet,' amellyel körülveszik őket; az mégsem az, amire ök várnak, mert a gyermek, a férj vagy a feleség mosolya, egy-egy Aki egyedül volt és otthonra talált. jó szava felmérhetetlen kincs, gyógyír a fáradt, beteg szívnek. Vajon gondoltak-e erre valaha is azok, akiknek közömbös szüleik, hozzátartozóik sorsa? Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László Békéscsabán a két templom tor; nya felett piszkosszürke felhők lógnak és a májusi eső szinte ..akadozva”, csak cseppenként hull az éjszakai esőtől összegyűlt víz- tócsákba. Reggel 6 óra. Már felébredt a város. A Szabadság téri csemegebolt előtt hangos csatta- nással teszik le a tejeskannát, a roló nyikorogva enged, a zöldségesholt előtt pedig piros és fehér retkeket raknak a kocsiról a kosárba. Az úton kerékpáros, kerékpárost követ, s néha hangos dudálással egy-egy autó, vagy hangos pufogással egy-egy motoros előz. A reggeli útra kísérőmül szegődött Ledzényi János, a Békéscsabai Kertészeti és Kötisz- tasági Vállalat fiatal főmérnöke, hogy megnézzük, mit mutat magából a város ilyenkor korán reggel? Az utcaseprők Motorbiciklink néha nagyot ugrik a Szarvasi út macskakövein és Jaminában hangos csikorgással kell megállnunk, amikor a buszra várakozók közül valaki átszalad előttünk. Az Orosházi úton két utcaseprő tolja a kiskocsiját, ők öt órakor kezdtek. — Már végeztek? — Csak egy szakasszal — válaszolják. Ahogy végigszaladjuk az utat, A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság néhány hetes vizsgálat után, amelyet 6 helyiipari vállalatnál tartott, az összefoglaló jelentés alapján megtárgyalta többek között a vállalati vezetés helyzetét is. Megállapította a NEB, hogy a vizsgált vállalatoknál az igazgatók nagy többsége szakmai, politikai és általános képzettséggel rendelkezik és ez rátermettséggel is párosul. Elítélték azonban a vizsgált vállalatok közül háromban tapasztaltakat, ahol meg. állapították, hogy az igazgató semmilyen magasabb szakmai vagy általános műveltséget biztosító szervezett oktatásban nem vesz részt. A legmagasabb iskolai végzettségük a nyolc általános. Megállapították azt is, hogy a műszaki vezetőknél elsősorban a sok éves gyakorlat jelenti a rátermettséget. Mindössze két vállalatnál van technikusi végzettségű műszaki vezető, a többi, nél nincs. A vizsgálat megállapította azt is. hogy néhány vállalatnál elmaradt az üzemi technológia, hiányos a gyártáselőkészítés, a programozás, amelyek követkéz, menyeként számokban nem is mindig kifejezhető népgazdasági kár keletkezik. A NEB megállapításai helyesek és úgy vélem, nyomós társa, dalmi problémát érintenek. Mert a műszaki fejlettség sok között elsősorban a műszaki vezetés színvonalától függ. S azért kerültek a példák így egymás mellé az írás elején, hogy maA Lengyel Népköztársaság központi üvegipari laboratóriumában új eljárást dolgoztak ki, melynek segítségével jó hővezető üveget állítanak elő. Az öntés után az üvegtáblára króm. vagy nikkelsót szórnak és azután égetik. azt látjuk, hogy az árokparton különböző formájú és rendeltetésű edények, tele szeméttel jobb sorsra várnak. A szemétgyűjtő kocsit az út végén találjuk meg, már az is tett néhány fordulót. — Kilenc-tíz órára végeznek a szemétszállítással az egész városban — világosít fel a főmérnök. Ahogy haladunk a motorral, egy idős bácsi kerékpárról kiált ránk, lestoppolunk, s a következő párbeszédnek leszek tanúja: — Ugye jól mutat most már az árok? — mutat az idős bácsi az Orosházi utat szegélyező árokra, és mutatja az elkészült új virágágyást is. — Jól, de mikorra lesz befejezve a munka? — kérdezi meg a főmérnök. — Néhány napon belül. Mindenki igyekszik levágni a füvet időben és ahol lehet, csinosítják is a házak előtti területet. Újra berreg a motor és már benn járunk a városban. A parkok A májusi eső jót tesz a városnak is. Tisztára mossa az utcákat és a járdaszegélyek parkjaiban szépen zöldell a fű. Egyre jobban meglátszik, hogy a kertészeti vállalat egységes elképzelése alapján szebbé akarja tenni köztereinket. — A fák alá nem mindenütt célszerű virágot ültetni, mert nem is guktól beszéljenek, lássák: aa üzemekben előforduló hiányosságok képzetlenségből is adódnak. Hűség és hozzáértés. Ezt a két. tőt emlegetjük, amikor azt mondjuk, hogy X. elvtárs rátermett a vezetésre. Csakhogy a fogalmat most már jól kellene értelmezni. A hűség és a hozzáértés fogalmát eggyé kellene venni és úgy alkalmazni, hogy akiből hiányzik a hozzáértés, bár lehetősége lenne tanulni, abból egy kicsit hiányzik a hűség is, a nép, a proletárhatalom iránt. Helyesen, szoktunk az érdemekre hivatkozni. A mi társa, dalmunkban a hatalom megszer. zésében, megvédésében szerzett érdemek elévülhetetlenek. De szükséges elmondani azt is, hogy hatalommal felruházott emberek csak úgy tudnak igazán tiszta kézzel segíteni, ha felkészültek is a vezetésre. Régen beszélünk erről. Sokat is tettünk ennek ér. dekében. Gondban, munkában megőszült munkásvezetők közül hányán viselnek doktori címet vagy a szekrényben őrzik a technikusi oklevelet, az egyetemi diplomát. Ha van abszolút tisztelet, akkor őket illeti meg ez leginkább. De éppen az ő példájuk bizonyítja kétséget kizáró módon, hogy a lehetőségek adottak, csak élni kell velük. Igen. Kihasználni a lehetőségeket a vezetőknek saját érdekükben a proletárhatalom érdekében; iránta való hűségből. Kiss Máté Ha az így kezelt üveget áramforráshoz kapcsolják, hősugárzóvá válik. A hősugárzó üvegtáblák nagyszerűen alkalmazhatók lakóházakban és járműveknél. A sciakowai üzemben rövidesen megkezdik a szériagyártást. mutatnának jól. Sokkal szebb, ha egységes, szép zöld pázsitot vetünk, — mutat a főmérnök az állami áruház előtti zöld sávra. De mindjárt hozzáteszi panaszul azt is: — Bizony sokan nem becsülik a friss zöld füvet, mert itt is, de a Szent István tér más helyein, így a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat előtt olyan helyen is átjárnak a zöldterületen, ahol nincs gyalogos átkelő. Sokszor olyan fához támasztják a kerékpárt, ami alatt most nő a friss vetésű fű. E rövid séta után könnyen leszűrhettük a látottakból, hogy a kertészeti és köztisztasági vállalat a lehetőségekhez mérten igyekszik gondoskodni a város tisztaságáról. Igaz, problémát okoz, hogy nem mindig kapnak megfelelő munkaerőt, különösen nem az utcasepréshez. Itt talán majd az segít, ha mégis megkapják a szükséges erőgépet, az évek óta használaton kívül álló utcaseprőgép vontatásához. A zöldellő parkok pedig akkor lesznek igazán szépek, ha azokat nemcsak a kertészeti vállalat, hanem mi magunk is, akik lakjuk a várost, gondozzuk és megbecsüljük. <d. M Hősugárzó ablaktáblák
