Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-23 / 118. szám
1963. május 33. 3 Csütörtök Nem látszik a dús levéltől a cukorrépaföld Végegyházán és Szabadkígyóson Megyeszerte szépen nő a tavaszi növény. Az üdezöld határ jó munkakedvre deríti a mezőgazdaság dolgozóit. A szarvasi járás termelőszövetkezeteinek határában egyetlen tavaszon sem dolgoztak még annyian, mint most. Még a gyenge termelőszövetkezetek földjein is ott szorgoskodnak a tagok és a családtagok egyaránt. A mezőkovácsházi járásban például élen jár a tavaszi munkákban a battonyai Vörös Október Tsz, amelyet évek óta sereghajtóként emlegettek ezen a környéken. A jó növényápolás kedvez a növénynek s még gyorsabb a fejlődés. A végegyházi Szabadság Tsz-ben és a Szabadkígyóst Tangazdaságban már olyan dúsak a cukorrépalevelek, hogy a sorok között ki sem látszik a föld. Mindkét helyen egyelés utáni mély kapálással porhanyósítják a cukorrépa földjét. Gyönyörű a kender, a kukorica és egyéb növény megyénkben. Nem ritka a középlábszárig érő kukorica sem, Szakmunkásképző-tanfolyam a Zsadányi Állami Gazdaságban A hosszú tél miatt a Zsadányi Állami Gazdaságban a korábbinál gyengébb volt a malacok választási átlaga és súlygyarapodása. Január hónapban kocánként csak. hat malacot választottak el 15 kilós átlagsúlyban. Áprilisban már 8,5 volt a fialás, s a választási átlag 17,11 kilogramm a tervezett 16 kilogrammal szemben. A januári választási átlagot és súlygyarapodást hátrányosan befolyásolta az alomhiány. Ezért az idén a gazdaságban 1700 holdon főleg takarmánygabonát tériméinek. A jobb és gazdaságosabb sertésnevelés és hizlalás érdekében megszervezték a gondozók továbbképzését, tanulását. Jelenleg húszán vesznek részt a szakmunkásképző-tanfolyamon. Az eddigi hetenkénti egyszeri előadás helyett a nyári hónapokban kétszer tartanak előadást. Szakmunkás- képző előadói, Balázs Mihály főállattenyésztő, dr. Csizmadia Bertalan községi állatorvos és Pa- gyi József, a gazdaság sertéstelepének vezetője. Több nagy összegű felújítás, tatarozás kezdődött megyénkben Az eleki nevelőotthon felújítására, tatarozására 150 ezer forintot biztosított a megyei tanács, a gyulai román gimnázium és általános iskola épületének rendbehozására pedig 80 ezer forintot fordítanak. Nagy összeg — mintegy 400 ezer forint — felhasználásával tatarozzák a békéscsabai és a gyulai múzeumot, valamint több helyiséget átalakítanak ezekben. A békéscsabai múzeumban az átalakítás, tatarozás 'után állandó kiállítás nyílik, mely a megye történetét tükrözi majd. becsületesen. Nem is kerestem rosszul és azon túl semmi sem érdekelt. Hiszen tudod... — gyorsan bólintottam, vigyázva, nehogy ezzel a mozdulattal véletlenül megsértsem, inkább olyanformán, hogy hagyjuk ezt, ne is gondoljunk rá. Megtörülte a szemüvegét és folytatta. — Mondom, akkoriban már több mint egy fél éve dolgoztam egy új létesítmény ipari vágányának tervein. Szép, komoly munka volt. Egészen beletemetkeztem. Jóval a határidő előtt elkészültem vele, be is adtam. És egy napon... Szervusz! — koccintás. — Mondom, egy napon szólnak, hogy a társalgóban röpgyűlés lesz öt perc múlva. Tudhatod, mennyire utáltam az ilyesmit. Hát képzelheted, hogy milyen képpel mentem a többiek után. Persze, szokásom szerint a hónom alá vágtam egy szakfolyóiratot, hogy a drága időmet ne vesztegessem hiábavalóságokra. Mert azt sose szerettem. Ott volt mindenki a főnökségtől a hivatalsegédekig és még három ismeretlen ember. Ez azután néhány nappal volt, hogy veled összezördültünk. — Felnézett. — De érdekel ez egyáltalán téged? — Nagyon! Kérem, folytassa, Lajos bácsi. —Na, jó. Mondom, oda se figyeltem a dumára. Csak akkor kezdtem fülelni, amikor a nevemet hallottam. Öregem, el se hiszed mi történt. A tervedért kitüntettek, adtak pénzjutalmat is. Abból vettem a tévét. Apropos! — emelte fel a kezét. — Mikor jössz el tévézni? — Rövidesen, Lajos bácsi... De... de nem értem a dolgot. Hiszen nem az a jutalóin, nem az a pénz... — Nem hát'! Utána fogadás volt, amolyan házi. Nahát! Az én tiszteletemre. Mondom. akkor történt, hogy a miniszterhelyettes mellém ült és beszélgetni kezdtünk ... Akkor történt, hogy elszóltam magamat, méghozzá alaposan. Kínos volt, nagyon kínos! Olyan kutyául soha az életben nem éreztem magam. — Mi történt hát?----kérdez em. *— Csak az, hogy én megcsináltam óriási megtakarítással stb., stb. a terveket abban a hitben, hogy vegyikombináthoz készülnek azok, itt derült ki, hogy erőműhöz készültek. Hadarni kezdett. — Persze a tervek jók voltak! Megkaptam én minden adatot, mindent, ami a munkához kellett. Tulajdonképpen nem is volt fontos, hogy mihez készülnek, olyan volt a terep. De mégis, ezt nem tudni!? Talán megértesz, én a becsületes ember, ezt nem tudtam! Na és? Hiszen azt mondtad Lajos bácsi, hogy minden rendben volt. — Rendben hát, azóta fel is épült. Kiváló. Csakhogy engem aznap, a fogadás után majd megevett a fene. Nem vettem figyelembe a szélirányt! Állattenyésztési helyzetkép az okányi Alkotmány Tsz-ből ggyik központi napilapunk nemrégen cikket közölt az okányi Alkotmány Tsz állattenyésztéséről és az igazgatóságnak arról a határozatáról, hogy hatezer forint ösztöndíjat biztosítanak egy olyan egyetemistának, aki a diploma megszerzése után meghatározott időre állatorvosi munkakört vállal a szövetkezetben. Most Kiss Lajos elvtárs, az elnök mutatja az azóta érkezett tucatnyi pályázatot. Még nem döntött az igazgatóság arról, hogy kinek adják az ösztöndíjat, de valószínűnek tartja: egyhangúlag valamelyik negyedéves hallgatóra esik a választás, aki ez év nyarán már a szövetkezetben tölti a gyakorlati időt, s jövőre hozzálát hivatása betöltéséhez. jV/I iért kell állatorvos ebbe az 52i00 holdas gazdaságba? — kérdeztük, arra gondolva, hogy ennél nagyobb szövetkezetek is időszakos megállapodást kötöttek a községi állatorvosokkal. — Egyrészt azért, mert jelenleg 3113 vegyes állatállományunk van. határozatot hozott, a szövetkezeti munkaverseny kiszélesítésére. A termelőmunkában legjobb eredményt eléri dolgozókat erkölcsi elismerésben és anyagi juttatásban részesítik. Készítettek egy dicsőségkönyvet amelybe bejegyzik azokat a tsz-gazdákat, akik a termelésben kitűntek. A bejegyzésekből minden évben fényképpel ellátott tablót készítenek és a kiváló dolgozók portréit a tsz-el- nök irodájába kifüggesztik. A dicsőségkönyvbe jegyzett szövetkezeti gazdák közül terjesztenek fel miniszteri kitüntetésre. A kitüntetés átadásakor 500.—1000 forint pénzjutalmat adnak. A szövetkezetben versenyt indítottak a Szocialista munkacsapat óim elnyeréséért. A munkacsapa— A szélirányt? ..» — Igen. A kitüntetést követő éjszaka alig aludtam. Másnap rendkívüli szabadságot kértem és elutaztam oda, ahol az erőmű épült. Véletlenül nem volt semmi baj. — Nem értem... — szóltam közbe. — Mindjárt, mindjárt... Mondom, a vasúti rakodópályák, a rámpák nem estek a kéményekkel együtt a fő szélirányba. Ha oda estek volna, akkor a műszakilag egyébként kiváló munkahelyeken, ahol rakodni kell, esetleg a munkaidő nagy részében füstben dolgozhattak volna az emberek. Meg koromban. Ugye apróság? — Igen, igen, már értem, de ..: — Hát éppen ez a „de”. Nagyon iól tudom, hogy engem soha senki nem vonhatott volna felelősségre. Soha senki! Érted? Igen ám, de miként számolhatok el a saját lelkiismeretemmel? Az ember nem hazudhat magának, különösen az az ember, aki becsületesnek tartja magát... Csak egy kis füst... — eltűnődött. — Na, szervusz. Koccintottunk. Később megkérdeztem. — És most hol dolgozol? — A régi vállalatomnál vagyok osztályvezető. Rágyújtott, mosolygott. — Na, megiszunk még egy litert? Nem szeretem különösebben a bort, mégis bólintottam. Kiss Dénes Rövidesen megfial 100 kocánk. Nem táplálunk túlzott reményeket, de úgy gondoljuk, hogyha a hosszúra nyúlt tél ellenére 7,8 volt az idei élső fialási. átlag, akkor most legalább 8 lesz kocánként. Egyszóval növekszik az állatállomány. Másrészt szeretnénk minden születő borjút és malacot felnevelni. A tavalyihoz képest lényegesen csökkent ugyan az elhullás, de még mindig elég magas. Pedig magam is a fíaztató- ban aludtam egy-két éjjel, amikor a kocák fialtak, s a fűtött kályha fölött szárogattük a kismalacokat, nehogy megfázzanak, elpusztuljanak. És mégis... t1 gy füzetet vesz elő, amelyben naplószerű pontossággal vázolta fel az eddig általa megtartott hálom küldöttközgyűlés a beszámolóját, a szövetkezet állat- állományának alakulását, a takarmánykészletet, a végzett és megoldásra váró feladatokat. Az április 5-én és a május 10-én megtartott közgyűlés beszámolójához egy-egy összehasonlító táblázatot is készítők versenyét kiterjesztették a szövetkezet egész területére. A versenyzők elé követelményként állították: a termelési terv 10 százalékos túlteljesítését, a szakmai és a politikai oktatásban való részvételt, a kulturális és a sport- rendezvények csoportos látogatását. A Szocialista munkacsapat cím adományozását évenként egyszer — az előző évi munka alapján — május elsején, a munka ünnepén gyűlésen ismertetik. A munkacsapatnak ötezer forint pénzjutalmat adnak és a szövetkezet hozzásegíti a nyerteseket egy csoportos országjáráshoz. A Petőfi Tsz-ben létrehozták egy versenybizottságot, melynek elnöke Lábos László főagronómus. A legkülönfélébb munkaterületekről nyolc versenybizottsági tagot jelöltek. A versenybizottság feladata: a szövetkezetben folyó munkaverseny figyelemmel kísérése, az elért eredmények propagálása és a versenyben elért helyezések megállapítása. tett. Ebből kitűnik, hogy tavaly márciusban 220, az idén márciusban pedig 102 volt az elhullás malacból, bárányból és borjúból. Tavaly áprilisban 281; ez év áprilisában pedig 128 elhullás volt a 3555 darabból álló állományból. Sok még ez is, de a rendteremtés nem megy egyik hónapról a másikra. És Kiss Lajos meg néhány szakember még csak ez év elején került a szövetkezet élére. Az elnököt — aki azt tanulta a mezőgazdasági akadémián, hogy az állattenyésztés, a tej- -s a hústermelés a napi lelkiismeretes gondozáson, etetésen, fejésen múlik — a hajnali pirkadás már az istállóban és a sertésólak körül találja. Nem valami bőséges volt a takarmány egész télen, s most sem az, a tápértéke sem valami magas, mégis hónapról hónapra növekedett a tejtermelés, s a napi tehenenként! átlag már 9,5 körül mozog. Pedig csak eztán kezdik a zöldtakarmány etetését. Tavaly az év első négy hónapjában csaknem hasonló számú tehéntől 16 960, az idén pedig 21 510 liter tejet fejtek. A z idén jobb a takarmányter" més-kilátás a tavalyinál. Nemcsak az időjárás miatt, hanem azért is, mert nagyobb gondot fordítottak a talajerőutánpótlásra is. Érdekes itt megjegyezni, hogy tavaly az év első négy hónapjában 14 374, most pedig 15 769 munkaegységet használtak fel, an. nak ellenére, hogy míg tavaly ilyenkor egy deka trágyát sem, az idén pedig 22 ezer mázsát hordtak ki a földekre. A 38 fogat a múlt évivel szemben május elsejéig 1067 fogatnappal, az erőgépek pedig 1905 normálholddal teljesítettek többet.-C1 zek a számok nemcsak a munkafegyelem javulását, hanem a többre való törekvést is tükrözik. Mindenből kell a több, de különösen több kell a takarmányból, hogy az egész állatállomány jobb tartásával, a vemhes állatok ellésre való jó előkészítésével csökkentsék a szaporulat elhullását, addig is, amíg a szövetkezet ösztöndíjas állatorvosa megérkezik. K. I. Megkezdte a fácántojás gyűjtését és keltetését a Körösladányi Vadásztársaság Az elmúlt évben 2500 fácántojást gyűjtött össze, s rakott kotlók alá a Körösladányi Vadásztársaság. A tavalyi példához hasonlóan az idén is hozzáláttak a íácántojások összeszedéséhez, a kaszálásra kerülő lucerna- és vörösheretáblákröl. A vadásztársaság több napidijas tojásbegyűjtőt alkalmaz, akik a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a lucernabetakarítást végző zetorosoktól és dolgozóktól veszik át a fácántojást. Az összegyűlt tojást vásárolt kotlók alá rakják. Készülnek a további keltetőfészkek. Dicsőségkönyv Dobozon A dobozi Petőfi Tsz közgyűlése
