Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-03 / 101. szám

1963. má..jns 3. $ Péntek Öt brigád versenyez a Szocialista címért és az újabb Élüzem oklevélért Ünnepélyes béretek között ad­ta át a Földművelésügyi Minisz­térium növényvédő szolgálata részéről Nagy Bálint élvtárs az Etüziem Mtünstetést a Békés me­gyei Növényvédő Állomásnak április 30-án délután. Az ünnep­ségen jelen volt Berkes Sándor elvtárs, a MEDOSZ Központi Bi­zottságától. Vass József élvtárs, a békési járási pártbizottság osz­tályvezetője méltatta az állomás múlt évi jó munkáját. Az Élüzem kitüntetéssel járó jutalmaikat Csomós István e&Vbárs, a növény­védő állomás igazgatója osztotta ki a dolgozók között A tavaly Szocialista címet nyert két brigád mellett most újabb három brigád nevezett be a mozgalomba, s vállalták együt­tesen, hogy az ez évi 57 500 holdas védekezési tervet 2—3 százalékkal túlteljesítik. Május elsejéig az állomás öt Szocialista címért küz­dő brigádja, többek között 460 hold gyümölcsösben, hétezer hold gabonában, kétezer hold cukor­répában, 200 hold lucernában, s 400 hold egyéb növényben végzett kártevők elleni permetezést, poro­zást és vegyszeres gyomirtást. Az eddig végzett munka csaknem 11 ezer holdra növekedett. OOOOGOOQOQOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Képek a dombegyházi Petőfi Tsz-ből Dús Jósze# 13 tagú Szocialista címért küzdő brigádja az elsők között sarabolta meg az Hsersorosan vetett borsót. A Petőfi Tsz-ből 165 anyakoca szaporulatából évente kétezernél több hízót adnak el a felvásárló vállalatnak. ciusban? A kérdést firtató ripor­terek különös összefüggésre buk­kantak. A BBC ugyan nem álla- 'mi igazgatású intézmény, de a kormány tudott a Bddault-interjá­rói. A TV már januárban értesí­tette az illetékeseket a filmszalag elkészültéről, a kabinet azonban leállíttatta az akciót mindaddig, amíg bizonyossá nem vált, hogy De Gaulle végleg keresztezte Anglia útját a Közös Piacba. Ek­kor aztan^ lepergették a fricská­nak szánt interjú-szalagot, Ki haílgat De Gautle-ra Alig valamivel korábban ép­pen Franciaország volt egy nem­zetközi botrány színhelye, amit ugyancsak az állami beavatkozás okozott. Franciaországban az ál­lam ellenőrzi a rádiót és a TV-t, így Pompidou miniszterelnöknek még csak különösebb erőfeszítésébe sem került, hogy „kiselejtezze” a műsorból azt az interjút, ame­lyet a francia riporterek a voigai csata évfordulóján Hruscsov szov_ jet miniszterelnökkel készítettek. Rossz nyelvek szerint a szigorú „kézbentartással” De Gaulle ellen, súlyozni szeretné azt, hogy a la­pok többségét — egyáltalán nem tudja kéziben tartani. Rádió- és TV-vétójára azonban a közönség a maga vétójával válaszol: a tá- jékoztaitásügyi minisztérium ada­tai szerint az emberek 18 %-a hallgat csak a francia rádióra és TV-re, a többiek a lapokból szer­zik értesüléseiket. Az Humanité karikaturistája szerint De Gaulle úgy nyergéli meg a rádiót, a TV-t, mint valami tankot, ám úgy lát­szik, ez a „csodafegyver” sem le­győzhetetlen, A vasét közbelép A kezelési botrányok sorozata nem kerülte el a nyugafhémet TV-t sem, amely elméletileg egy­szerre állami és független, gya­korlatilag azonban Adenauer-párti túlsúlyú „koalíciós’,’ vezetés aktit Hiba van a gazdaságban — Jó helyeit még .jobb! — je­gyeztem meg, amikefr az öntözési agronómust kerestem, s Mogyo­rósi József állattenyésztőt talál­tam a gyomai Űj Élet Tsz közpon­ti majorjában. Sudár termetű 30 év körüli fia­talember. A mezőgazdasági tech­nikum harmadik osztályát gyűri a levelező tagozaton. Alig három éve lépett az Üj Élet Tsz-be, az egyik gyomai egyes típusú szövet­kezetből, ahol rátermettsége (apja is jól gazdálkodó, 15 holdas gaz­da volt) és képzettsége (négy pol­gárit, ezüst, és aranykalászos tan­folyamokat végzett) előbb pénztá­ros, majd könyvelő, később elnök volt. Amint az Üj Életbe került, az állattenyésztés irányítását bíz­ták rá. — Nehéz voít a kezdet — em­lékszik vissza. — Az állatállo­mány zömét a 164 ló tette ki, ami­nek jó része ellenszolgáltatás nél­kül fogyasztotta az amúgy is ke­vés takarmányt. Tehén csak 21 volt meg 58 növendékmarha. De ezek is olyan szedett-vedett ve­gyes fajták voltak. A szarvasmar. ba-állomúny minőségével most sem dicsekedhetünk, de szá­muk 197-re emelkedett. Ebből 50 a fejőstehén. 80-at pedig hízóba- fogtunk. — Ez bizony nem sok a három­ezer hold földhöz, pláne ha figye­lembe vesszük azt, hogy 800 hol­dat öntöznek is, — vetettem köz­be. — Igen, tudjuk. Talajerő-utánpótlás nélkül nem sokat ér az öntözés. Viszont van 380 anyajuhunk, s csaknem ennyi idei bárányunk is. Meg az­pesfci Nemzetközi Vásár égjük legérdekesebb részének a nehéz­ipari-, a bányászat, a vegyipar és az energiaipar-kiállítása ígérkezik. A Nehézipari Minisztérium első­sorban az exportra alkalmas és számottartó termékekből válogat­ta össze a kiállítás anyagát, ame­lyet 80 nehézipari vállalat mutlat be. A bányászat pavilonjában a régebbről ismert szénfejtő- és ra­kodógépeken kívül különösen lsét új giép tarthat számot nemzetközi érdeklődésre: a szellemes megol­dású M—102-es típusú jövesztő- rakodó berendezés, valamint az áS. De találkozhatunk az ennél köz­vetlenebb nyomás eszközeivel is. Példa erre az a mulatságos epi­zód, amikor ,a nyugatnémet vasút nem engedélyezte, hogy területén egy TV-játék helyszíni felvételeit leforgassák, így a TV kénytelen volt a néhány filmkockát Dánjá­ban felvenni. Sokkal jellegzete­sebb és komorabb epizódja volt azonban ennek a nyomás-sorozat­nak nemrégiben Foertsch hadse- regfőfélügyelő mapipaiancsia, mely­ben minősíthetetlen hangon tá­madta a hitlerista hadsereg világ­háborús vereségeit bemutató TV- íilmet. ,.. Mrs. Craig tehát megnyugod­hat: nemcsak az amerikai újság­íróknak, nyugat-európai kollégáik, nak is vannak „kezelési” súrló­dásaik a maguk kormányaival. Ez különben természetes is és szót sem érdemelne, ha nem éppen aa említett országok hivalkodnának leginkább sajtójuk, tájékoztatásuk szabadságával. fehl Hiánytól is nyerünk szerves anya­got, amit főleg az öntözött földek­re terítünk. Ezenkívül pillangós- növényekkel, főleg lucernával is igyekszünk a talajerőt pótolni. Persze több trágya kellene, de ah­hoz, hogy több állatot tartsunk, több takarmány is kellene. A ta­valy öntözött 600 holddal, amely­nek mintegy kétharmada takar­mány volt, csak azt értük el, hogy nem szorultunk takarmányköl- csönre, s úgy, ahogy szűkösen átteleltettük az állatállományt. Az idén többet öntözünk, ráadá­sul régi vágyam teljesült: a már meglévő 180 hold lucernást 500 holddal növeljük az idén. Ezzel lényegében kielégítjük az állo­mány fehérjeigényét a sertések­nek is több zöldlucema és több hereliszt jut majd. _ — Nem takarmánytáppal etetik a sertéseket? — kérdeztem. — Tavaly szeptemberben kísér­letképpen táppal kezdtünk nevel­ni egy 130-as malacfalkát már a választástól kezdve. — Furcsán hangzik, hogy ná­lunk még csak kísérleteznek egyes szövetkezetek, Dániában viszont törvényerejű rendelet mondja ki: az állatók abrakolásához csak ta­karmánytápot szabad használni. — Nálunk még be kellett bizo­nyítani: megéri az a többletter­mény, amit a tápért adunk. Az ezen nevelkedő, most már héthó­napos süldők átlag 70 kilósak, csaknem olyan súlyúak, mint a hagyományos takarmányon nevelt 10 hónapos süldők. Most már nem ellenzi senki, hogy az ez évre ter­vezett 8000 csibével együtt a már meglévő és az ezután születő ma­lacokat is tápon neveljük, mert ASR típusú újfajta rakodó. Két különleges., helyváltoztatásra al­kalmas, úgynevezett hidraulikus önjáró biztosító szerkezet is ezút­tal kerül a nyilvánosság elé. Fi­gyelemre méltó, érdekes újdonság a műanyagból készült bányacsille. Bemutatják ezenkívül a pneuma­tikus, elektromos és hidraulikus automata osilletovábbítókat is. (MTI* Az elmúlt napok egyikén el­csendesedtek a gépek, leállt a munka az Endrődi Cipész Ktsz- ben. Persze, csak a járókelők lát­ták ezt így, akik napról napra az üzem előtt haladnak el, és fülük hozzászokott az utcára szökő mo­noton zajhoz, szemük az ablakok mögött szorgoskodó fehérköpe­nyes dolgozókhoz. A kíváncsiság csalt be bennün­ket is. Valóban nem dolgoznának ma itt? — hiszen hétköznap van. Tévedtünk. Igaz, hogy nem ta­láltuk a megszokott szorgoskezű szabászokat, tűzőket, ragasztókat és sifölókat. de helyükben egy kisebb brigád szorgoskodott. ezZel 9—10 hónap alatt tudjuk el­érni a hízott sertéseknél a száz ki_ logramrpon felüli súlyt, az eddigi 12—13 hónapos kor helyett. — Ezek szerint nem lesz takar­mánygondja télen az állattenyész­tőnek? — Remélem, hogy nem. A ter­vezett 800 hold öntözött terület­ből 340 hold lucerna, 300 hold szemes, 80 hold pedig silókukori­ca lesz. Ennek Is nagyon örülök, mert eddig csak 25—30 hold volt a szokásos, s bizony még a silót is csak szűkösen adagolhattuk a te­heneknek. Ez meg is látszik a teheneken : elég gyenge kondícióban vannak. A tejtermelés pedig egyenesen gyatra: 3—4 li­ter a napi átlaga. Nem is csoda, hiszen csak létfenntartásukhoz szükséges takarmányadagot kap. tak egész télen. Azért, mert nem a legjobb a takarmánygazdálko­dás ebben a szövetkezetben: részi­be adták ki a kukoricát tavaly is, most is, ráadásul az idén a háztáji kukoricát is öntözni akarják. Ha nem úgy nézne ki a tsz állatállománya, mint ahogy ki­néz (a juhok egy része is meddő maradt a gyenge takarmányozás következtében), akkor nem is szólna senki azért, hogy a háztáji gazdaságokba jóval több kukorica kerül, mint amennyi a közösben marad. De így? Véleményünk szerint, ha öntö­zik a háztá jit, akkor a közös kukoricát most nem kellene részművelésre kiadni. Azt, amire nem lesz szűk. sége a közös állománynak, ki le­hetne osztani munkaegységre. Valljuk meg őszintén: cseppet sem dicsőség az, hogy a közös tehén- és juhállomány csak létfenntartó takarmányadagot kap egész télen, a szövetkezeti gazdáknak pedig el­adó szemes terményük is bőven akad. Nem a szövetkezet az oka annak, hogy tavaly csak 15 forint valahány fillért ért egy munka­egység, hanem az ilyen helytelen felfogás. Az, hogy a rossz tartás miatt inkább ráfizetéses, és nem jövedelmező az állatállomány. Na­gyobb becsületet kell szerezni a fő jövedelemforrásnak, a közös ál­latállománynak a gyomai Űj Élet Tsz-ben is, mert másként megint hiba lesz a gazdaságban. Kukk Imre Köles János, GSric Béla, Pintér László és Bodon Lajos a szövetke­zet karbantartói. Bella József teremmester is itt tevékenykedett most. Tőle tudtuk meg, hogy néhány hét múlva, közel húsz tanuló szabadul fel, válik szakmunkássá üzemükben. Ezekre gondoltak, amikor a. ve­zetőség elhatározta, hogy a jelen­legi szalagot kibővítik. Az eddigi szalag befogadóképes­sége 1100 pár volt, mely most a bővítéssel 500 párral növekszik. Ez a napi termelést figyelembe véve azt jelenti, hogy az eddigi 450 párral szemben 550—600 pár cipőt tudnak előállítani. sz— Az É. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Lajos tél' 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 143 tán a 888 darabból álló sertésállo­Hyotcvan nehézipari vállalat mutatta be legűiabb termékeit a Budapesti Nemzetközi Vásáron A május 17-én megnyíló Buda­üj szakmunkások az Endrődi Cipész Ktsz-ben CTiulásttőnictót)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents