Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-19 / 115. szám
Új utak, új módszerek keresése az üzemi és falusi ismeretterjesztésben HMM _______, fy^AfW 1 Keserű szerelem Orosházán, a Partizán filmszínház mutatja be 1963. május 18-tól 19-ig ezt az érdekes és izgalmas francia filmet, melynek mondanivalója napjainkban különösen élő probléma. • Örök hála Meglepetten néztem Zsig. raána, mikor egyszer nyűt színen kijelentette, hogy ő bizony örök hálával tartozik egy sokat átkozott mél- táságos úrnak, mert éppen neki köszönheti az életét. Hogy bebizonyítsa, menynyire oka van erre az örök hálára, el is mesélte az életmentés történetét. Akkor esett a dolog, mikor az amerikai bombázók majdnem naponta sétáltak Budapest fölé. A háború vészes szakaszába lépett, Zsig- rait is behívták, mint annyi más fiatalt. Egy katonatéirsával éppen a budai villák között party ázott, mikor megszólaltak a szirénák. A legközelebbi villa bejáratához rohantak, hogy bebocsátást kérjenek az óvóhelyre. A kapuban azonban a házmester útjukat állta, mondván, hogy keressenek más menedéket, mert gazdája — és ekkor áhítattal elrebegte az országosan ismert méltóságos nevet — nem engedi, hogy az ó bún. kérj ükbe idegenek bejöjjenek. Zsigrai erősen megütközött ezen a kijelentésen, de mert a szirénák veszettül vijjogtak és a helyzet komolynak látszott, társával együtt szó nélkül továbbrohant. A következő házban nem volt kifogás ellenük. Alig csukták be az óvóhely vasajtaját, rettenetes robbanás rázta meg az épületet. Rengett a föld, rengett a ház. Azt hitték, hogy mindjárt Őket is találat éri, de nem... a becsapódások zaja távolodott.. Mikor egy idő múlva még a rémülettől sápadtan, és a reájuk hullott vakolattól porosán napvilágra merészkedtek, szörnyű kép tárult szemük elé. A szomszéd villa helyén szürke porfelhő gomolygott... A méltóságos úr bunkerja telitalálatot kapott. Az ottlévők közül senki sem maradt életben... Zsigrai a történet végén szelíden elmosolyodott. — Ezért... hát ezért vagyok haló poraiban is any- nyira hálás Öméltóságának! Szabó Ibolya amikor a tvoisztnM tartottunkvidáman csapongóit ide-oda, most meg, amikor már azt magyarázza, hogy megtanult feketét főzni, de a gőzölés! ha tudná, hogy az milyen nehéz! — semmivel sem másabb, csak talán felnőttebbnek tűnik. Olyan felnőttnek, aki meg is keresi a szórakozásra valót, — Száztíz forint havonta, ennyit kapok. Mondom, hogy nem valami sok. — Elég az, tanulónak nem is kell több! Ez aztán önkritika! Vagy a fiatalság őszintesége ? Nem mindegy?! — És mit csinál a pénzzel? — Elköltőm. Most utólag, jót nevetek magamon: hát mit is csinálna vele, talán múzeumba vinné? — És mire? — Apróságokra, Meg zsebpénz. Meg gyűjtök is néha. Szeretem a szép ruhákat. Anyu is belesegít, — Szóval ma este csínotok leszünk?.-* A Tudományos Ismeret” terjesztő Társulat az .idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját Az elmúlt évtizedben a társulat ereje és jelentősége megnőtt, mind a tagság létszámának emelésében mind tartalmi, szervezési kérdésekben. Jelentős helyet kapott Békés megyében is: tagjaink között megtaláljuk megyénk valamennyi szakágazatának értelmiségeit, előadásaink száma megnőtt, s ma már azt mondhatjuk, hogy tevékenységünk két legfontosabb bázisává az üzemi és a falusi ismeretterjesztés lett Az Ismeretterjesztés társadalmi követelmény, ezért nem közömbös, hogy tevékenységünk milyen utakon jár, milyen a módszere. Cé. lünk, hogy a társadalom minden tanulni vágyó tagjához elvigyük a legkorszerűbb tudományos vívmányok ismeretét, s ez a legkorszerűbb módon történjék. A korszerűség egyik fő jellemzője az élettel és a társadalommal való kapcsolat. Korszerűen tehát akkor adjuk át az ismereteket, ha a legteljesebb mértékben figyelembe vesszük a társadalom igényeit, s módszereink is csak akkor korszerűek, ha ezeknek az igényeknek megfelelő tudományos ismeretterjesztő anyaggal a legmagasabb hatásfokot érjük eL Fontos feladat tehát, hogy módszereink az ismeretterjesztés tartalmával egységben legyenék. Munkánk a művelődés egységének jegyében a magasfokú szocialista tudat, a természettudományos világnézet, a munkaszeretet, a szakmai fejlettség, a társadalmi érdekek iránti mély odaadás, a fejlett, korszerű szépérzék és ízlés elsajátítására és ki- fejlesztésére törekszik. Az alábbiakban az ismeretterjesztés egészéből tóra. gadva néhány olyan tartalmi, módszerbeli, szervezeti, — A, azért nem kell mindig kiöltözni. Nem szokás nálunk. — A klubban? — Persze... — Tánc lesz? — Igen. — És ott is megvan a Gonzálesz? — Jaj, nincs. Alig van egy pár jó lemez. Mondja, Csabán lehet jó lemezeket kapni? — Nem tudom. Igaz, hogy még nekem sincs meg a Gonzálesz. — Vegye meg. Nagyon jó szám. Szokott twisztelni? A váratlan szerepcsere meglep, de aztán emlékeztetem, hogy a twisztet lezártuk. Különben is: a harmadik ikszen túl már nem nevetteti ki magát az ember olyan könnyen... Kiderül, hogy a földszö. vösök KISZ-klub jóban mégsem csak táncból áll a világ. Van ott szellemi vetélkedő is meg politikai előadás. — Nemzetközi dolgokat mondanak el. Sokszor nagyon izgalmas. És amikor nem izgalmas? szervezési kérdésről szólnék, mely jelen pillanatban fémjelzi társulatunk törekvését az előbb jelzett feladatok megoldására, leivel egyre nagyobb tö- 1 1 megek vesznek részt előadásainkon, a dolgozók művéltségbeli, korbeli, életmódbeli rétegeződésére még nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Így valóban azoknak szól az átadott tudásanyag, akiknek szántuk, mert hiszen érdeklődési szintjükön mozog. Ezért dolgozzuk tó az ismeretterjesztés rendszerességét biztosító akadémiáinkon a tagozati felépítést. Így akadémiáink nem a szűk prakti- cista reflektorral sugározzák majd a tudás fényét, hanem sokoldalúan — a tu. dományok szerves egységében, harmóniájában, komplexitásában —, társadalmunk alapvető követelménye alapján. Lényegében ugyanezt a koncepciót tükrözik egyéb ismeretterjesztő formáink is. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy abban az üzemben vagy tsz-ben volt nagyobb az érdeklődés, a részvétel és sikeresebb magának az ismeretterjesztő évadnak a lebonyolítása, ahol a fentieket figyelembe vették. Jó példának említeném a Békéscsabai Pamutszövő munkásakadémiáját, a békésszentandrási és a nagyszénési tsz-akadénüá- kat A pamutszövőben nem maradt él egyetlen előadás sem, a nagyszénás! tsz-aka- démiára először csak 15— 20-an jelentkeztek, de az előadások hatására az akadémia hallgatósága 62—67- re szaporodott. Miért történhetett meg ez? Azért, mert az akadémia olyan fórummá vált, amelyen nem 6záraz előadások hangzanak el, hanem a tárgyalt témával kapcsolatban sor kerülhetett azokra az üzemi, gyakorlati problémákra, a társadalmi együttélés, a kői. (Ezt nem kérdem meg, még zavarba jön). — De van úgy, hogy unjuk egy kicsit. Tessék! Meg se keli kérdezni. Mari egyáltalán nem jön zavarba. — És hová járnak még? — Néha bálba... De a kultúrházba nem szeretünk. — Miért? — Akik odajárnak, azok azt hiszik, az övéké az egész. Nagyképűek. Próbálom vallatni, érdekelnek a részletek. Nemigen tud többet mondani, Ügy látszik, egy-két rossz élmény hatására nem tud szabadulni attól a szubjektív érzéstől, hogy őket egy kicsit ,.kinézik” onnan. Persze, ez sem jó kifejezés. Talán úgy lenne a legjobb mondani: valami van... de azt nehéz meghatározni. — Hát a mozi? — Minden filmet megnézek, — Akkor maga nélkül nem is tartják meg az előadást? — Majdnem. — Olvasni szeret? — Nagyon. lektíva azon kérdéseire, me- : lyek esetleg gátjai voltak [ az előrehaladásnak vagy ; tisztázást követeltek világ- : nézeti, vagy egyéb, például | esztétikai kérdésekben. E hhez szorosan kapcso- i lódik ismeretterjeszté- ! sünk színvonalának emelése, az előadók felkészültsége, a szemléltetés, hogy a fontosabbakat említsem. Jól szemléltetett előadásoknak csakhamar megmutatkozott a gyakorlati haszna is, például a méhkeréki Bal- cescu Tsz akadémiáján. A sertéstenyésztés cimű előadás után az előadáshoz kapcsolódó filmet vetítették. Az előadáson elhangzottak és a film olyan hatással volt a hallgatókra, hogy az állattenyésztők minden figyelmeztetés nélkül elkészítették a sertéstelepen a hiányzó négy darab fertőtlenítő ládát, s azokat azóta rendszeresen használják is. Igen jelentősek az üzem- látogatások, a tapasztalat- cserék, sajnos, egyelőre csak akadémiáinkon használják fel ezeknek a lehetőségét, pedig ezeknek a haszna felmérhetetlen. A békésszentandrási tsz-akadémia hallgatói például megtekintették a szarvasi ÖRKI kacsatelepét. A hallgatók elismeréssel nyilatkoztak a kacsatelep nagyszerű eredményeiről, s azonnal konklúziókat is vontak le. Egybehangzóan állapították meg, hogy a pecsenyekacsák hizlalását nem érdemes kinyújtani december végéig, mert a korai fagyok nehezítik a gondozást, s ezzel megdrágítják a hústermelést A TIT az IBUSZ-szal " karöltve úgy állítja össze tanulmányi kirándulásainak programját, hogy azok történelmi, építőművészed, földrajzi ismereteket adjanak, ugyanakkor a résztvevők érdeklődési körének megfelelően betekin— Van könyvtára? — Kicsi, De az egész járási könyvtár az enyém, ha akarom, — mosolyog, aztán már jót nevet azon, hogy milyen'nagyot mondott. — A kalandos könyveket szeretem. Egy kis romantika... Ezen sem csodálkozhatok. Karórám mutatója egymás után falja a perceket. Már másfél órája csevegünk, és még mindig annyi mindenről lehetne... De nem lehet. Majd máskor. — Mari, gyere, sok a ven. dég — szól a cukrászda belső termébe a főnöknő; s Mari megy, — Viszlát — mondja még, és hunyorít is egyet: — Tényleg írni akar rólam? — Muszáj. — Ugyan, miért? — Mert annyi érdekes dolgot mesélt el. — Én?... Észre se vettem. Persze, hogy nem vette észre. Hiszen önmagáról mesélt Mari, aki a gyomai cukiban első éves ipari tanuló és tizenhét éves. Sasa Ervin tést nyújtsanak korszerű üzemeink termelőmunkájába is. Dolgozóink esztétikai műveltségének emelése céljából a békéscsabai és a gyulai múzeumokban képzőművészeti kiállításokon tárlatvezetést rendszeresítettünk. Terveink között szerepelnek a vándorkiállítások is, amelyeken akadémiáink, sorozataink hallgatói szervezetten vesznek majd részt. Ugyancsak nagy jelentőségűek voltak a Világhírű regények, drámák filmen című sorozataink. A következő évadban a Békés megyei Jókai Színház művészeit is sűrűn szeretnénk foglalkoztatni és rendszeresebbé tenni az irodalmi színpadok részvételét is az ismeretterjesztésben. Nem használtuk ki eddig a televízió-adta lehetőségeket sem. Azon túl, hogy a TV-nek összeállítunk Békés megyei vonatkozású műsort, a termelőszövetkezeti és az üzemi klubokban a televízió színházközvetítéseit, ismeretterjesztő előadásait össze kellene kapcsolni a TIT megyei programjával. A feladatok megnövekedésével együtt jár társulatunk szervezeti munkájának tószélesítése. Nagy jelentőségűek a TIT üzemi, intézményi és községi előadói csoportjai. Ezek a csoportok ismerik legjobban a helyt igényeket, s ezért csak általuk tudjuk megvalósítani ezeknek az igényeknek az országos művelődéspolitikai programmal való egységét. Az előadói csoportok tagjai részben önállóan, társadalmi munkában látják el feladatukat. A működő előadói csoportok, mint például a Békéscsabai Ruhagyárban, a megyei kereskedelmi osztályon, a Szarvasi Mezőgazdasági Technikumban az évad előkészítésében komoly munkát végeztek. Nemcsak az egész évad tematikáját határozták meg a társulat megyei szakosztályainak javaslatára, hanem közreműködtek a rendszeres ismeretterjesztő munka végzésében és irányításában. Sok esetben a művelődés állami feladatait is magukra vállalták. A községi előadói csoportok közül az orosházi járásiak végeztek kiemelkedő munkát. Az orosházi járási szervezetünk versenyt hirdetett az egyes községi előadói csoportok között, melynek minden vonatkozásban nagy haszna volt. Nemcsak azért, mert a tótű. zött terveket megvalósították (Nagyszénáson, Csorvá- son, Csanádapácán stb.), hanem felhívták a figyelmet az olyan kérdésekre js, mint a koordináció, a korszerű szemléltetés, előadóink képzése. anuári megyei elnökségi ülésünk határozatai ezeknek a kérdéseknek a megoldására is köteleznek bennünket: társulati tevékenységünknek olyannak kell lennie, hogy megyénk értelmiségének tömegmozr galmává váljék, él kell érnünk, hogy mindenütt hozzáértő szakemberek tartsák az előadásokat a legújabb tudományos eredmények alapján, vagyis szervezettebbé kell tenni az előadók képzését. Ezt a célt szolgálják élőadói konferenciáink és módszertani füzeteink (Termelőszövetkezeti akadémia Békésszentandráson, A történelmi és művészeti ismeretterjesztés néhány szemléltetési és módszertani problémája). A jövő évad sikeres lebonyolítása érdekében javítanunk kell a szervezés színvonalát, még jobban együtt kell működni a rendező szervekkel. Az együttműködésben mind a TIT, mind a rendező szervek felelősségét jobban tó kell hangsúlyoznunk. tormáink, módszereink 1 az elmúlt évadban sokat javultak, újabb és újabb megoldások születtek, de az ismeretterjesztés egyes területein még csak a kezdeti lépéseket tettük.meg. A hiányosságok ellenére erőink még nagyobb egyesítésével és komolyabb erőfeszítéssel munkánk még jobban fölfelé ívelődhet, s ezért bizakodva nézhetünk az újabb évad elé. Dr. Krupa András, a TIT Békés megyei titkára MtHVVVmMVtMHHMHHHHtmVMMVHMMtMUtVtaVVVVHHmtHtWWMtWHWVVVMHUmtHMmMt
