Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

Új utak, új módszerek keresése az üzemi és falusi ismeretterjesztésben HMM _______, fy^AfW 1 Keserű szerelem Orosházán, a Partizán filmszínház mutatja be 1963. május 18-tól 19-ig ezt az érdekes és izgalmas francia filmet, melynek mondanivalója napjainkban különösen élő probléma. • Örök hála Meglepetten néztem Zsig. raána, mikor egyszer nyűt színen kijelentette, hogy ő bizony örök hálával tarto­zik egy sokat átkozott mél- táságos úrnak, mert éppen neki köszönheti az életét. Hogy bebizonyítsa, meny­nyire oka van erre az örök hálára, el is mesélte az életmentés történetét. Akkor esett a dolog, mi­kor az amerikai bombázók majdnem naponta sétáltak Budapest fölé. A háború vé­szes szakaszába lépett, Zsig- rait is behívták, mint annyi más fiatalt. Egy katonatéirsával éppen a budai villák között par­ty ázott, mikor megszólaltak a szirénák. A legközelebbi villa bejáratához rohantak, hogy bebocsátást kérjenek az óvóhelyre. A kapuban azonban a házmester útjukat állta, mondván, hogy keressenek más menedéket, mert gaz­dája — és ekkor áhítattal elrebegte az országosan is­mert méltóságos nevet — nem engedi, hogy az ó bún. kérj ükbe idegenek bejöjje­nek. Zsigrai erősen megütkö­zött ezen a kijelentésen, de mert a szirénák veszettül vijjogtak és a helyzet ko­molynak látszott, társával együtt szó nélkül továbbro­hant. A következő házban nem volt kifogás ellenük. Alig csukták be az óvó­hely vasajtaját, rettenetes robbanás rázta meg az épü­letet. Rengett a föld, rengett a ház. Azt hitték, hogy mindjárt Őket is találat éri, de nem... a becsapódások zaja távolodott.. Mikor egy idő múlva még a rémülettől sápadtan, és a reájuk hullott vakolattól po­rosán napvilágra merész­kedtek, szörnyű kép tárult szemük elé. A szomszéd villa helyén szürke porfelhő gomolygott... A méltóságos úr bunkerja telitalálatot ka­pott. Az ottlévők közül sen­ki sem maradt életben... Zsigrai a történet végén szelíden elmosolyodott. — Ezért... hát ezért va­gyok haló poraiban is any- nyira hálás Öméltóságának! Szabó Ibolya amikor a tvoisztnM tartot­tunkvidáman csapongóit ide-oda, most meg, amikor már azt magyarázza, hogy megtanult feketét főzni, de a gőzölés! ha tudná, hogy az milyen nehéz! — semmi­vel sem másabb, csak talán felnőttebbnek tűnik. Olyan felnőttnek, aki meg is keresi a szórakozás­ra valót, — Száztíz forint havonta, ennyit kapok. Mondom, hogy nem vala­mi sok. — Elég az, tanulónak nem is kell több! Ez aztán önkritika! Vagy a fiatalság őszintesége ? Nem mindegy?! — És mit csinál a pénz­zel? — Elköltőm. Most utólag, jót nevetek magamon: hát mit is csinál­na vele, talán múzeumba vinné? — És mire? — Apróságokra, Meg zsebpénz. Meg gyűjtök is néha. Szeretem a szép ruhá­kat. Anyu is belesegít, — Szóval ma este csíno­tok leszünk?.-* A Tudományos Ismeret­” terjesztő Társulat az .idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját Az elmúlt évtizedben a társulat ereje és jelentősége megnőtt, mind a tagság létszámának emelésében mind tartalmi, szervezési kérdésekben. Je­lentős helyet kapott Békés megyében is: tagjaink kö­zött megtaláljuk megyénk valamennyi szakágazatának értelmiségeit, előadásaink száma megnőtt, s ma már azt mondhatjuk, hogy tevé­kenységünk két legfonto­sabb bázisává az üzemi és a falusi ismeretterjesztés lett Az Ismeretterjesztés tár­sadalmi követelmény, ezért nem közömbös, hogy tevé­kenységünk milyen utakon jár, milyen a módszere. Cé. lünk, hogy a társadalom minden tanulni vágyó tag­jához elvigyük a legkorsze­rűbb tudományos vívmá­nyok ismeretét, s ez a leg­korszerűbb módon történ­jék. A korszerűség egyik fő jellemzője az élettel és a társadalommal való kapcso­lat. Korszerűen tehát akkor adjuk át az ismereteket, ha a legteljesebb mértékben figyelembe vesszük a társa­dalom igényeit, s módszere­ink is csak akkor korsze­rűek, ha ezeknek az igé­nyeknek megfelelő tudomá­nyos ismeretterjesztő anyag­gal a legmagasabb hatásfo­kot érjük eL Fontos feladat tehát, hogy módszereink az ismeretter­jesztés tartalmával egység­ben legyenék. Munkánk a művelődés egységének je­gyében a magasfokú szocia­lista tudat, a természettu­dományos világnézet, a munkaszeretet, a szakmai fejlettség, a társadalmi ér­dekek iránti mély odaadás, a fejlett, korszerű szépérzék és ízlés elsajátítására és ki- fejlesztésére törekszik. Az alábbiakban az isme­retterjesztés egészéből tóra. gadva néhány olyan tartal­mi, módszerbeli, szervezeti, — A, azért nem kell min­dig kiöltözni. Nem szokás nálunk. — A klubban? — Persze... — Tánc lesz? — Igen. — És ott is megvan a Gonzálesz? — Jaj, nincs. Alig van egy pár jó lemez. Mondja, Csa­bán lehet jó lemezeket kap­ni? — Nem tudom. Igaz, hogy még nekem sincs meg a Gonzálesz. — Vegye meg. Nagyon jó szám. Szokott twisztelni? A váratlan szerepcsere meglep, de aztán emlékez­tetem, hogy a twisztet lezár­tuk. Különben is: a harma­dik ikszen túl már nem ne­vetteti ki magát az ember olyan könnyen... Kiderül, hogy a földszö. vösök KISZ-klub jóban még­sem csak táncból áll a világ. Van ott szellemi vetélkedő is meg politikai előadás. — Nemzetközi dolgokat mondanak el. Sokszor na­gyon izgalmas. És amikor nem izgalmas? szervezési kérdésről szól­nék, mely jelen pillanatban fémjelzi társulatunk törek­vését az előbb jelzett fel­adatok megoldására, leivel egyre nagyobb tö- 1 1 megek vesznek részt előadásainkon, a dolgozók művéltségbeli, korbeli, élet­módbeli rétegeződésére még nagyobb figyelmet kell for­dítanunk. Így valóban azok­nak szól az átadott tudás­anyag, akiknek szántuk, mert hiszen érdeklődési szintjükön mozog. Ezért dolgozzuk tó az ismeretter­jesztés rendszerességét biz­tosító akadémiáinkon a ta­gozati felépítést. Így akadé­miáink nem a szűk prakti- cista reflektorral sugároz­zák majd a tudás fényét, hanem sokoldalúan — a tu. dományok szerves egységé­ben, harmóniájában, komp­lexitásában —, társadal­munk alapvető követelmé­nye alapján. Lényegében ugyanezt a koncepciót tük­rözik egyéb ismeretterjesz­tő formáink is. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy abban az üzemben vagy tsz-ben volt nagyobb az érdeklődés, a részvétel és sikeresebb magának az ismeretterjesz­tő évadnak a lebonyolítása, ahol a fentieket figyelembe vették. Jó példának említe­ném a Békéscsabai Pamut­szövő munkásakadémiáját, a békésszentandrási és a nagyszénési tsz-akadénüá- kat A pamutszövőben nem maradt él egyetlen előadás sem, a nagyszénás! tsz-aka- démiára először csak 15— 20-an jelentkeztek, de az előadások hatására az aka­démia hallgatósága 62—67- re szaporodott. Miért tör­ténhetett meg ez? Azért, mert az akadémia olyan fó­rummá vált, amelyen nem 6záraz előadások hangzanak el, hanem a tárgyalt témá­val kapcsolatban sor kerül­hetett azokra az üzemi, gyakorlati problémákra, a társadalmi együttélés, a kői. (Ezt nem kérdem meg, még zavarba jön). — De van úgy, hogy un­juk egy kicsit. Tessék! Meg se keli kér­dezni. Mari egyáltalán nem jön zavarba. — És hová járnak még? — Néha bálba... De a kultúrházba nem szeretünk. — Miért? — Akik odajárnak, azok azt hiszik, az övéké az egész. Nagyképűek. Próbálom vallatni, érde­kelnek a részletek. Nemigen tud többet mondani, Ügy látszik, egy-két rossz él­mény hatására nem tud sza­badulni attól a szubjektív érzéstől, hogy őket egy ki­csit ,.kinézik” onnan. Persze, ez sem jó kifejezés. Talán úgy lenne a legjobb monda­ni: valami van... de azt ne­héz meghatározni. — Hát a mozi? — Minden filmet megné­zek, — Akkor maga nélkül nem is tartják meg az elő­adást? — Majdnem. — Olvasni szeret? — Nagyon. lektíva azon kérdéseire, me- : lyek esetleg gátjai voltak [ az előrehaladásnak vagy ; tisztázást követeltek világ- : nézeti, vagy egyéb, például | esztétikai kérdésekben. E hhez szorosan kapcso- i lódik ismeretterjeszté- ! sünk színvonalának emelé­se, az előadók felkészültsé­ge, a szemléltetés, hogy a fontosabbakat említsem. Jól szemléltetett előadások­nak csakhamar megmutat­kozott a gyakorlati haszna is, például a méhkeréki Bal- cescu Tsz akadémiáján. A sertéstenyésztés cimű elő­adás után az előadáshoz kapcsolódó filmet vetítet­ték. Az előadáson elhang­zottak és a film olyan ha­tással volt a hallgatókra, hogy az állattenyésztők minden figyelmeztetés nél­kül elkészítették a sertés­telepen a hiányzó négy da­rab fertőtlenítő ládát, s azo­kat azóta rendszeresen hasz­nálják is. Igen jelentősek az üzem- látogatások, a tapasztalat- cserék, sajnos, egyelőre csak akadémiáinkon hasz­nálják fel ezeknek a lehe­tőségét, pedig ezeknek a haszna felmérhetetlen. A békésszentandrási tsz-aka­démia hallgatói például megtekintették a szarvasi ÖRKI kacsatelepét. A hall­gatók elismeréssel nyilat­koztak a kacsatelep nagy­szerű eredményeiről, s azonnal konklúziókat is vontak le. Egybehangzóan állapították meg, hogy a pecsenyekacsák hizlalását nem érdemes kinyújtani de­cember végéig, mert a ko­rai fagyok nehezítik a gon­dozást, s ezzel megdrágítják a hústermelést A TIT az IBUSZ-szal " karöltve úgy állítja össze tanulmányi kirándu­lásainak programját, hogy azok történelmi, építőmű­vészed, földrajzi ismerete­ket adjanak, ugyanakkor a résztvevők érdeklődési kö­rének megfelelően betekin­— Van könyvtára? — Kicsi, De az egész já­rási könyvtár az enyém, ha akarom, — mosolyog, aztán már jót nevet azon, hogy milyen'nagyot mondott. — A kalandos könyveket sze­retem. Egy kis romantika... Ezen sem csodálkozhatok. Karórám mutatója egy­más után falja a perceket. Már másfél órája csevegünk, és még mindig annyi min­denről lehetne... De nem lehet. Majd máskor. — Mari, gyere, sok a ven. dég — szól a cukrászda bel­ső termébe a főnöknő; s Mari megy, — Viszlát — mondja még, és hunyorít is egyet: — Tényleg írni akar rólam? — Muszáj. — Ugyan, miért? — Mert annyi érdekes dolgot mesélt el. — Én?... Észre se vet­tem. Persze, hogy nem vette észre. Hiszen önmagáról mesélt Mari, aki a gyomai cukiban első éves ipari ta­nuló és tizenhét éves. Sasa Ervin tést nyújtsanak korszerű üzemeink termelőmunká­jába is. Dolgozóink esztéti­kai műveltségének emelése céljából a békéscsabai és a gyulai múzeumokban kép­zőművészeti kiállításokon tárlatvezetést rendszeresí­tettünk. Terveink között szerepelnek a vándorkiállí­tások is, amelyeken akadé­miáink, sorozataink hallga­tói szervezetten vesznek majd részt. Ugyancsak nagy jelentőségűek voltak a Világhírű regények, drámák filmen című sorozataink. A következő évadban a Békés megyei Jókai Színház mű­vészeit is sűrűn szeretnénk foglalkoztatni és rendsze­resebbé tenni az irodalmi színpadok részvételét is az ismeretterjesztésben. Nem használtuk ki eddig a televízió-adta lehetősége­ket sem. Azon túl, hogy a TV-nek összeállítunk Bé­kés megyei vonatkozású műsort, a termelőszövetke­zeti és az üzemi klubokban a televízió színházközvetí­téseit, ismeretterjesztő elő­adásait össze kellene kap­csolni a TIT megyei prog­ramjával. A feladatok megnöveke­désével együtt jár társula­tunk szervezeti munkájá­nak tószélesítése. Nagy je­lentőségűek a TIT üzemi, intézményi és községi elő­adói csoportjai. Ezek a cso­portok ismerik legjobban a helyt igényeket, s ezért csak általuk tudjuk megvalósíta­ni ezeknek az igényeknek az országos művelődéspoli­tikai programmal való egy­ségét. Az előadói csoportok tagjai részben önállóan, társadalmi munkában lát­ják el feladatukat. A mű­ködő előadói csoportok, mint például a Békéscsabai Ruhagyárban, a megyei ke­reskedelmi osztályon, a Szarvasi Mezőgazdasági Technikumban az évad elő­készítésében komoly mun­kát végeztek. Nemcsak az egész évad tematikáját ha­tározták meg a társulat megyei szakosztályainak ja­vaslatára, hanem közremű­ködtek a rendszeres isme­retterjesztő munka végzésé­ben és irányításában. Sok esetben a művelődés állami feladatait is magukra vál­lalták. A községi előadói csoportok közül az oroshá­zi járásiak végeztek kiemel­kedő munkát. Az orosházi járási szervezetünk versenyt hirdetett az egyes községi előadói csoportok között, melynek minden vonatko­zásban nagy haszna volt. Nemcsak azért, mert a tótű. zött terveket megvalósítot­ták (Nagyszénáson, Csorvá- son, Csanádapácán stb.), hanem felhívták a figyelmet az olyan kérdésekre js, mint a koordináció, a korszerű szemléltetés, előadóink kép­zése. anuári megyei elnök­ségi ülésünk határoza­tai ezeknek a kérdéseknek a megoldására is köteleznek bennünket: társulati tevé­kenységünknek olyannak kell lennie, hogy megyénk értelmiségének tömegmozr galmává váljék, él kell ér­nünk, hogy mindenütt hoz­záértő szakemberek tartsák az előadásokat a legújabb tudományos eredmények alapján, vagyis szervezet­tebbé kell tenni az előadók képzését. Ezt a célt szolgál­ják élőadói konferenciáink és módszertani füzeteink (Termelőszövetkezeti aka­démia Békésszentandráson, A történelmi és művészeti ismeretterjesztés néhány szemléltetési és módszerta­ni problémája). A jövő évad sikeres lebo­nyolítása érdekében javíta­nunk kell a szervezés szín­vonalát, még jobban együtt kell működni a rendező szervekkel. Az együttműkö­désben mind a TIT, mind a rendező szervek felelőssé­gét jobban tó kell hangsú­lyoznunk. tormáink, módszereink 1 az elmúlt évadban so­kat javultak, újabb és újabb megoldások születtek, de az ismeretterjesztés egyes te­rületein még csak a kezdeti lépéseket tettük.meg. A hi­ányosságok ellenére erőink még nagyobb egyesítésével és komolyabb erőfeszítéssel munkánk még jobban föl­felé ívelődhet, s ezért biza­kodva nézhetünk az újabb évad elé. Dr. Krupa András, a TIT Békés megyei titkára MtHVVVmMVtMHHMHHHHtmVMMVHMMtMUtVtaVVVVHHmtHtWWMtWHWVVVMHUmtHMmMt

Next

/
Thumbnails
Contents