Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-18 / 114. szám
1963. május 18. 3 Szombat Feldolgozó üzemmé alakítják át a Herbaria békéscsabai telepét Bé&éscsabár^ a Kazinczy utca 3. szám alatt található a város egyik legcsendesebb üzeme, a Herbaria országos gyógynövény, és selyem- gubóíorgalmi szövetkezeti központ 18 üzemének egyike. Ha „gu- bógyár” néven említjük, többen ráismernek, ugyanis ezzel a megjelöléssel ment át a köztudatba évtizedekkel ezelőtt, amikor még csak selyemgubót szárítottak és szállítottak. Idestova hét éve már, hogy az országnak sok valutát jelentő különféle gyógynövények szárítását, csomagolását és exportálását megkezdték. Az ötvenes évek végéig nem sok gondot fordítottak az üzem fejlesztésére, korszerűsítésére, a dolgozók munkakörülményeinek Kiváló tojástermelő törzsállományt nevel a körösladányi Új Barázda Tsz A Békés megyei Építő és Tatarozó Vállalat hozzálátott a körös- ladátiyi Üj Barázda Tsz-ben két, egyenként ötezer férőhelyes tojóház építéséhez. A két és fél millió forint beruházással épülő tojóházakba szánt 13 ezer csibe három héttel ezelőtt érkezett' a szövetkezetbe a Bábolnai Állami Gazdaságból. Ez a szekszáit tyúkfajta — amelyek között kakast egyáltalán nem tartanak — 550 napos koráig egyenként 250—260 tojást termel Legalábbis a Bábolnai Állami Gazdaságban egy effajta 20 ezer darabból álló állomány ennyit termelt átlagosan. A körösladányi Űj Barázda Termelőszövetkezet egyébként ebben az évben 28 570 árucsibét és 3000 pulykát is értékesít a terv szerint. javítására. Az elmúlt három évben azonban pótolni igyekeztek a mulasztást, s csaknem másfél millió forintot költöttek új gépek beszerzésére, szociális létesítményekre. Tavaly üzembe helyeztek egy MT—2-es, porelszívóval felszerelt magtisztító és osztályozó gépet. Éveken át gondot okozott a bálák készítéséhez szükséges présgép hiánya. Az idén már hidraulikus prés helyettesíti az emberi erőt A napokban érkezett meg az Egri Dohánygyárból egy vágógép. Beállításával az eddiginél jóval jövedelmezőbb munkát végezhetnek az üzemben. Az elmúlt hét év alatt Békéscsabán csak válogatták és szárították a gyógynövényeket. A megrendelő, vásárló holland, francia, svájci, nyugatnémet, angol cégek saját üzemükben végezték a vágást-aprítást, s emiatt olcsóbban vették meg az exportárut. Most, hogy az aprításra, vágásra Békéscsabán kerül sor, a külföldi vásárlók 50 százalékkal magasabb árat fizetnek a küldeményekért. A szárító- és csomagolóüzem feldolgos» üzemmé lép elő. Még az idén üzembe helyeznek egy kalapácsos darálót és több szállítószalagot. A gyógynövény szállítására alkalmas zsákok varrását három zsákvarrógép segíti majd. Az üzem udvarát és a selyem- gubó-válogató színt tavaly lebetonozták. Ezekben a napokban készül a 60 személyes ebédlő és a konyha. A hideg-melegvizes női és férfi fürdőt tavaly adták át a ren. deltetésének. A munkások megváltozott körülmények között dolgozhatnak. BAKAIT MEGVÁLASZTJÁK Bánni a tegnap kapott levelet már legalább tízszer elolvasta, de még mindig nem tudott betelni vele, íme, most is hirtelen abbahagyta a borotvafenést * kiment a konyhába, ahol a felesége éppen moslékot kavart a malacoknak. — Nem is mondod, hogy mit szólsz a meghívóhoz — dugta orra alá sugárzó ábrázattal a levelet. Majd ezt követően fennhangon olvasni kezdte: Banai Mihály seHésgondozóvak. Helyben, A Búzakalász Tsz vezetősége meghívja önt a f. hó 20-án délelőtt 9 órakor tartandó közgyűlésre, melynek napirendjén — egyebek között — az új sertéspásztor megválasztása is szerepel. Vezetőség. — Tudod mit jelent ez, asszony? — nézett önérzetesen feleségére. — Azt, hogy nem vagyok többé csürhés, mint eddig, hanem sertés pásztor! A Búzakalász sertéspászto- ra! A kis töpörödött, sovány asz- szony — aki kilenc gyereke mellett még amolyan bojtárféle is volt a férje oldalán — nem tartozott a könnyen lelkesedek közé, ezért közönyös hangon így szólt: — Hát aztán? Nem mindegy az: csürhés vagy sertéspáéztor? Akárhogy titulálnák, csak a disznókat őrződ. Inkább borotválkozz gyorsan, mert elkésel a saját megválasztásodról. Banai — ekkora érzéketlenség láttán — sértődötten fordult be a szobába, s a fiókos tükör előtt szappanozni kezdte borostás arcát. De eközben is minduntalan az őt ért nagy megtiszteltetés járt a fejében, Mert immár 30 esztendeje, hogy községi csürhés, de ezalatt még egyetlen alkalommal sem választották, csak fogadták, ahogy a cselédet szokás. így > tavasz küszöbén a kézbesítő mindig hozta az idézést, amivel felment a legelteté- ti társulat elnökéhez, aki rendszerint ezekkel a szavakkal fogadta: Na, Miska — mert őt mindenki csak így szólította a faluban — akarsz-e újból csürhés lenni? Mire ö ezt felelte: Hát, ha nincs kifogásuk ellenem ... És így telt el harminc esz- tendő, Aíár azt hitte, hogy haláláig Miskának meg csürhésnek marad, amikor a minap a tsz elnöke megszólította az utcán: Álljon már meg, Mihály bátyám! Azt akarom kérdezni, hogy elvállalná-e nálunk a sertésgondozást? Ha igen, akkor legközelebb közgyűlés elé visz- sziik a dolgot, hogy a tagok is jóváhagyják. Ahogy a borotválkozással meg a mosakodással végzett, felöltözött és kilépett az utcára. — Hű, de nyalka máma ez a Miska! — néztek utána csodálkozva a járókelők, ami igaz is volt, mert amióta a meghívót kézhez kapta, még a járása is megváltozott: nem olyan tityi-mutyi, mint eddig, hanem peckes és határozott. A szövetkezeti kocsma élé érkezve megtorpant egy pillanatra. — Felhajtok egy fél deci kisüstit — gondolta — ennyit már csak megérdemlek ezen a sorsdöntő napon, — Azzal benyitott és rendelt. — Ejnye, de jólesett! — törülte kétoldálra tenyerével a bajuszát. — Töltsön még egy kupicával! Elvégre nem mindennap megy az ember a saját megválasztására. Aztán a harmadikkal is ivott. A negyedik után már előhúzta zsebéből a meghívót, s mindenkinek mutogatta, hogy milyen nagy megtisztelés érte, — Bizony — ereszkedett le az egyik asztal melletti székre —, mától kezdve ne merjen engem senki csürhés Miskának szólítani, mert van nekem rendes, tisztességes rangom meg nevem. Ehun-e, itt a bizonyíték! — lobogtatta meg a levelet. — Az áll rajta, hogy Barmi Mihály sertéspásztor. De nem ám akárhogyan, hanem csupa nyomtatott betűvel! Még beszélt és hadonászott egy ideig, majd ismét pálinkát rendelt, de azt már nem itta meg, mert az asztalra borulva elaludt. Hiába rázogatták a jelenlévők, mondván, hogy: Ébredj Miska, elkésel a közgyűlésről — nem boldogultak vele, — Szegény Banai — mondogatták részvéttel — sose szokott ez inni, oszt’ azért ártott meg neki ilyen hamar. Délre járt, mire ébredezni kezdett. Ahogy körülnézett és valamennyire tájékozódott, az elnököt látta maga előtt. — Jó napot, Mihály bátyám! — hunyorított rá barátságosan. — Kár, hogy nem jött el a közgyűlésre, mert igen sok szépet mondtak magáról az emberek, Banai csak most ébredt teljesen tudatára, hogy mi történt vele. Szó nélkül visszaborult az asztalra. A körülötte állók azt hitték, újra elaludt. Csák akkor látták, hogy ébren van, amikor egy kövér könnycsepp gurult végig a kezef ején„. Ari Kálmán Gondoskodnak a csökkent munkaképességű tsz-tagokról „Községünk területén a három termelőszövetkezetnél 180 csökkent munkaképességű ember van...” A fenti mondat azon a megbeszélésen hangzott el, amelyet Ör- ménykúton tartottak a három tsz csökkent munkaképességű tagjai problémáinak megoldásáról. Számuk, legalábbis a három örménykúti tsz-ben, igen nagy a fiatalokhoz mérten. A tsz-tagság 40—45 százaléka ötven éven felüli. A nemrég alakult termelő- szövetkezetekben még nem elég magas a kereset. A fiatalok ezért is igyekeznek városokban, állami gazdaságokban munkát találni. Ahogy a megbeszélésen a községi orvos, Dr. Olasz Béla mondotta: Ez a kérdés egyik oldala. A másik szociális jellegű. A csökkent munkaképességűek nagy része nem a legjobb anyagi viszonyok között él. Ezért aztán azt a megoldást választják, hogy egy részük szinte állandóan az orvoshoz jár. A gyakorlat ilyenkor az, hogy betegnek találja őket az orvos, legalábbis a többségük nehéz munkát nem végezhet. Az évek óta elhúzódó bajok — amelyek sokszor abból fakadnak, hogy korábban nem kaphattak ingyenes orvosi ellátását — s a fiatalkori megerőltető fizikai munka, most öregebb korban érezteti hatását. Az orvosi igazolásra a tsz napi fél munkaegységre jutó munkát biztosít ilyenkor számukra a közgyűlés határozata alapján. A másik oldala társadalmi jellegű. A csökkent munkaképességűek, betegnek, a társadalomban feleslegesnek érzik magukat. Nehezebb munkát végezni huzamosabb ideig nem tudnak. Folyamatos könnyebb munkát, elfoglaltságot pedig a tsz nem tud biztosítani számukra. Ezek a gondok hozták felszínre annak a szükségességét, hogy ez a megbeszélés létrejöjjöp és, hogy konkrét javaslatokkal, alapos szétnézéssel mérjék fel a lehetőségeket. A megbeszélésen jelen volt a községi tanácselnök, a tsz- től az elnök, a szociális állandó bizottság elnöke és tagjai, valamint a községi orvos. Elmondották, hogy a tsz szociális keretéből hathatósan támogatják a csökkent munkaképességűeket. A három tsz tavaly több mint 350 ezer forintot fordított pénzben és természetben a szociális alapból erre a célra. Ez az anyagi juttatás azonban nem oldja meg a problémát. A kérdés megoldása: ezeknek az embereknek a termelőmunkába állítása, folyamatos foglalkoztatása. A megbeszélésen megalakult brigádnak tehát feladata felmérni a lehetőségeket, konkrét javaslatokat kidolgozni a foglalkoztatásra vonatkozóan, figyelembe venni azt is, hogy az idősebbeknek és csökkent munkaképességűeknek ne kelljen mesz- sze menniük a munkahelyre. A megbeszélésen javaslatok is elhangzottak. Mindhárom tsz-ben van kertészet. Így mód és lehetőség van arra, hogy a tsz házinyúl- tenyésztést állítson be az idős vagy csökkent munkaképességű tagok segítségével. Kevés fáradsággal járó, s aránylag jól jövedelmező munka volna ez. Másik javaslat: idős munkabrigádok alakítása 10 százalékkal csökkentett normával. És még egy igen könnyen megvalósítható javaslat a gombatelepek létesítése, gombatermelés. A Petőfi Tsz szociális állandó bizottságának elnöke elmondotta, hogy náluk már két éve működik egy idős brigád lazább normával. Ezeknek aránylag jó a keresetük, s szívesen mennek dolgozni. Az ő feladatuk a takarítás, szénagyűjtés, kaparékszedés. A termelőszövetkezetek képviselői úgy döntöttek, hogy ezeket a javaslatokat közgyűlés elé terjesztik. Vannak tehát törekvések és tapasztalatok a jelentkező probléma megoldására. A brigád megalakult és tagjai napról napra, mindenki a maga területén, azon fáradozik, hogy a helyes megoldást megtalálja. S ez, úgy véljük, nemcsak örménykút gondja. Ezért jó volna tudni, hogy. más termelőszövetkezetekben hogyan oldják meg ezeket a gondokat, milyen lehetőségeket találnak a csökkent munkaképességűek és az idősebbek foglalkoztatására. Nógrádi Margit mm Ötvenedszer hajtotta legelőre a gondjaira bízott állatokat Horgász Sándor Az aranyat érő májusi eső és az azt követő jó meleg hatására dú- sabb lett a legelő s megyénkben is megtörtént a kihajtás. A legelőkön összesen negyedmillió szarvasmarhát, lovat, sertést, juhot terelgetnék a pásztorok. Horgász Sándor, megyénk egyik legidősebb pásztora Békésen — akinek a gondjaira most háztáji teheneket bíztak —, életében ötvenedszer hajtott ki a legelőre. Ugyancsak Békés községben legeltet megyénk legfiatalabb pásztora ist a 15 éves Bon- dár János. A legeltetés újdonsága ebben az esztendőben a helyszíni megtermékenyítés. Az inszeminátorok minden gépkocsival megközelíthető legelőre kiviszik a termékenyítő anyagot s kinn a legelőn végzik el a termékenyítést. Ahol a legelő a kövesúttól messze esik, oda igen jó apaállatokat biztosítottak. Elfekvő készletünkből eladó: lóvonta tású és gépi vontatásé porozógépek 10 000 forintért. Orkán típusú háti porozógépek 200 forintért, valamint 470 kilogramm rézgálic. Porozógépek kijavított, használható állapotban vannak. 4000 db használt, jó minőségű 26.39/db 8000 db 80 százalékos 42.22/db répamagos zsák (135x72 cm). Ellenérték fedezetigazolással egyenlíthető ki. MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR 211
