Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-17 / 113. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A M&G Y E-h'T AN ÁCS LAPJA. \ »«S. MÁJUS 17., PÉNTEK Ara 60 'fillér Világ proletárjai, egyesüljetek I lótan értelemmel | Újszalontai traktorosok | Hogyan lett élüzem a Békéscsabai PamutSZÖVŐ ? | Sport I Meleg idő SzerFezett gépjavítást! A Budapesti Nemzetközi Vásár a békés egymás mellett élés igazi szimbóluma A termelőszövetkezetekben évről évre, hónapról hónapra erőteljesen növekedett a géppark. Csupán az idén 750-néi több traktor kerül a közös gazdaságok kezelésébe, ebből 600-at a gépállomásoktól vásárolnak meg, 150-nél többet pedig állami beruházásból és saját erőből vesznek az AGROKER Vállalattal. Jelenleg a szövetkezetek birtokában 1600- náil több traktor van. A gépellátás a korábbihoz mérten lényegesen javult, azonban ezzel együtt nem tartott lépést a karbantartás színvonala. A szövetkezetek többsége korábban arra törekedett, hogy saját traktorát, munkagépét, gazdasági felszerelését meg is javítsa. Szerelőcsarnokot, több százezer forintot érő forgácsológépet, köszörűt, elektromos- és autógén- hegesztöt vásároltak, s a központi készletekből felhalmoztak több ezer féle pótalkatrészt Az almás. kamarás! Sallai Termelőszövetkezetben például csak csapágyból hatvannál többet tárolnak. Egyi- ket-másikat nem is tudják felhasználni, mert nincs olyan gép, amibe az jó lenne. Ezeket azért vették, mert az üzletben látták, hogy van, s gondolták, valamire majd csak jó lesz. Ezek a csapágyak mint értékek hónaitok óta elfekszenek, a közös vagyon egy részét lekötik, ugyanúgy, mint a többi felszerelés. Ezeket a tsz-ek azért vették meg, mert nem ismerték a kormány idevonatkozó rendeletét, amely előírja: ameny. nyiben a termelőszövetkezet a gépállomással javíttatja meg a gazdasági felszerelését — a traktorokat is — a javításnál 50 százalékos állami támogatást kell biztosítani. Ha a szövetkezetek tovább növelik a pótalkatrész-készletet könnyen előállhat az a helyzet, hogy a 200 tsz-ben 100—120 millió forint értékű alkatrész válik inkurrens cikké. Ez azt is jelenti, hogy a szövetkezet fejlesztésére szánt összegből ugyanennyit fagyasztanak be. (Ez az összeg annyi, mint a tsz-ek idei építkezéseinek beruházási összege). A párt és a kormány a szakirányítási szervek segítségével arra törekszik, hogy a szövetkezetekkel megértesse: a teljes gépesítettség időszakában a gépállomások szerepe mindjobban háttérbe szorul és előtérbe kerül a gépjavítás szervezettségének megoldása Me. gyénkben számos jelét tapasztaljuk annak, hogy egyes gépállomások fokozatosan gépjavítóvá alakulnak. Még a tél folyamán Két- egyházáről indult el egy kezdeményezés. Az itteni gépállomás átvette a körzetébe tartozó újkígyós! Aranykalász Tsz öszes traktorának, munkagépének javítá- tásáit, karbantartását. A szerelők is gépállomási alkalmazottakká SÓttak' Hasonló a helyzet a Medgyesegyházi Gépállomás körzetében is. Itt a gépállomás vezetősége a kétegyházinál magasabb szervezettséggel oldotta meg a szövet, kezeti gépek karbantartását. Beállítottak egy műhelykocsit és egy utánfutót. Az erre szerelt szerszámokkal a gépeket — kint a határban is — lemossák, lezsírozzák, olajat cserélnek. Ezzel a csaknem egymillió forintot érő gördülő- műhellyel tíznaponként keresik fel a körzetükbe tartozó termelőszövetkezeteket és a helyszínen gondoskodnak a gépek folyamatos karbantartásáról. A szerviz- és a javítószolgálat jól bevált. Ezt megerősítette Barna János, a kevermesi Kossuth Tsz gépcsoportvezetője éppúgy, mint Vízhányó Péter, a medgyes- egyházi Béke Tsz brigádvezetője, Petró Mihály, a kevermesi Vörös Csillag Tsz elnöke és rajtuk kívül még sokan mások. A Med- gyesegyházi Gépállomásnak már tíz termelőszövetkezettel van szerződéses kapcsolata a gépek karbantartására, javítására S mert a tervszerű megelőző karbantartásra — TMK-ra — nagy gondot fordítottak, a tavaszi idényben gépkiesés nélkül fejezték be az összes , szántás-vetési munkát. Több gépállomáson, így a kondorosán, a tótkomlósin, a mezőbe. rényin hasonló módon láttak hoz. zá a szervezett gépjavítás előkészítéséhez. A megyében azonban az említetteken kívül sokkal több gépállomás van. Vajon ezeken foglalkoznak-e a termelőszövetkezeti gépek szervezett karbantartásával? Az új módszerű gépjavításról a vélemények természetesn megoszlanak. Egyes szövetkezetekből szinte árad az idegenkedés. Ez abból adódik, hogy még nem számolták: hogyan olcsóbb és jobb a gépjavítás. A vélemények alapos kialakítására feltétlen helyes lenne, ha a szövetkezetek többsége kalkulációt készítene. A kétegyhá- zi, a medgyesegyházi, a mezőbe- rényi és a Tótkomlósa Gépállomás körzetében kialakított gépjavítási módszerrel a termelőszövetkezetek a közös gazdaság fejlesztését szem előtt tartva helyesen jártak el, mert a közös vagyon egy részét nem a gépjavítás eszközeinek beszerzésére fordítják, hanem a termelés hatékonyságát közvetlenül szolgáló beruházások, ra. Megyénkben a gépjavítás szervezetté tétele lassú ütemű. A korábban vásárolt szövetkezeti gépek jó része mór nagyjavításra szorul. Az idő sürgeti ezeket a tsz. eket, hogy a gazdaság fejlesztése szempontjából alaposan gondolják meg a gépjavítás gazdaságosságát és azt az utat kövessék, amelyet a számok tükrében a jövedelmezőség diktál. Dupsi Károly Csütörtökön délután került sor a Budapesti Nemzetközi Vd- sár gazdag eseménysorozatának első aktusára: a hazai és külföldi sajtó képviselői ismerkedtek a vásárvárossal. Dr. Vitéz András vásárigazgató megnyitó szavai után Naményi Géza, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője adott tájékoztatást. Naményi Géza tájékoztatója ötvenhét év telt el azóta, hogy első ízben rendeztek Magyarországon Nemzetközi Árumintavásárt a fővárosi Vigadóban, s ezzel Budapest Európában harmadikként belépett a vásárvárosok azóta rendkívül kibővült sorába — mondotta Naményi Géza, majd így folytatta: A vásár ebben az évben fejlődésének kimagasló jelentőségű állomásához érkezett. A pénteki ünnepélyes megnyitó alkalmával már a Nemzetközi Vásárok Szövetségének tagjai közé tartozó Budapesti Nemzetközi Vásár kapui nyílnak meg. A vásár jellegének, nemzetközi rangjának ez a változása annak a fejlődésnek elismerését is jelenti, amely a Magyar Népköztársaság politikai-társadalmi előrehaladásával párhuzamosan népgazdaságunkban is végbement. Ezeknek az eredményeknek alapján nőtt állandóan a külföld érdeklődése a vásár iránt, fejlődött külkereskedelmi forgalmunk, amit maga a vásár is hatékonyan előmozdított. Évről évre és mind rohamosabban nőtt a külföldi kiállítók száma. 1958-ban — az akkor még Budapesti Ipari Vásáron — 73 külföldi kiállító jelent meg. Néhány év alatt számuk tízszeresére emelkedett, a mostani nemzetközi vásáron ugyanis — mintegy 150- el meghaladva a tavalyi csúcs- eredményt — az európai, ázsiai és amerikai kontinens 27 országából már több mint 716 kiállító tárja a látogatók elé értékes termékeit. A nemzetközi érdeklődés növekedését mutatja az is, hogy a külföldi kiállítók által elfoglalt terület a tavalyinál kereken 3000 négyzetméterrel nagyobb. Ezt elsősorban az tette lehetővé, hogy a vásár ez évben négy új, teljesen korszerű kiállítási pavilont avat. Ezek a pavilonok ötletes dekoratív megoldásokkal előnyösen emelik a vásár külső képét is. A vásárnak hivatalosan is nemzetközivé történt nyilvánítása azzal a megtiszteltetéssel is jár számunkra, hogy vezető külföldi személyiségeket üdvözölhetünk vendégként Budapesten. Baráti szocialista országokból kormánydelegációkat várunk, s más külföldi országokból is több küldöttség látogatására számíthatunk. Iparunk, külkereskedelmünk és a vásár rendezősége ez évben különösen törekedett arra, hogy a magyar árubemutató méltó módon reprezentálja egészségesen fejlődő népgazdaságunkat, színvonala megfeleljen a megnövekedett nemzetközi érdeklődésnek. A több mint ezer magyar kiállító-állami vállalat, szövetkezet, illetve exportra termelő kisiparos gyártmányaiból gondos rostálás alapján választották ki azokat a termékeket, amelyek a vásárra — a hazai és a külföldi közvélemény elé tárt kirakatba — kerülhettek. Több helyütt találkozunk a magyar árubemutatón a KGST-n belül fokozatosan előrehaladó nemzetközi munkamegosztás eredményeivel. Ebben a vonatkozásban kiemelkedő a nehézipari pavilon alumí- niumikiállítása, amely az export szempontjából is fontos színes- fémiparunk fejlődése mellett bemutatja nagy jelentőségű magyar —szovjet alumíniumfeldolgozási kooperáció népgazdasági előnyeit. Az idei magyar árubemutató új vonásai közé tartozik, hogy sikerült előrehaladást elérni a kiállítások szakosításában. Ez ma már természetes követelménye a nemzetközi vásároktól elvárt áttekinthetőségnek, mert hasznos összehasonlítási lehetőséget nyújt. Az idén a minisztériumi, a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek gyártmányai már szakosított elrendezésben, termékcsoportok szerint sorakoznak fel. Ez megkönnyíti az exportáruink iránt érdeklődő külföldi partnereink jobb tájékozódását is. A külföldi kiállítókat illetően néhány vonatkozásban kiegészítem a tájékoztatóm elején elmondottakat. A 27 résztvevő ország közül a következő 16 hivatalos nemzeti kiállítással illetve információs irodával jelenik meg a vásáron: Anglia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, India, Jugoszlávia, KuAhol évente 50 ba, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, a Szovjetunió, Uruguay. A külföldi kiállítók között még vannak belga, dán, török japán, liechtensteini, luxemburgi, monacói, norvég, svájci, svéd cégek, és könyvkiadók az Amerikai Egyesült Államokból. A külföldi kiállítók bemutatóját magas színvonal és az a törekvés jellemzi, hogy termékeik legjavából nyújtsanak ízelítőt. Az elmúlt hetekben itt a Városligetben a magyar és a külföld, ről érkezett munkások, szakembe. rek együtt dolgoztak, vállvetve együtt fáradoztak azon, hogy a megnyitásra készen álljon a vásár. Közös munkával, egymást segítve építették, díszítették a pavilonokat, helyezték el a termékeket, a dolgozó emberek alkotó, fizikai és szellemi munkájának gyümölcseit. Úgy érzem, mindez kissé szimbólum is: a békés egymás mellett élés igazi szimbóluma. S .úgy gondoljuk, hogy maga az egész vásár is a békés egymás mellett élés politikád jának megnyilvánulása. Előmozdíthatja — s reméljük* élő is mozdítja — gazdaságpolitikánk ama alapelvének érvényesülését, amely szerint az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján készen vagyunk minden országgal kereskedni. Befejezésül, kérem, engedjék meg, hogy valamennyiünk nevében köszöntsem a vásár építésében és szervezésében részt vett összes dolgozókat. Köszönjük nekik, hogy munkájukkal méltó keretet teremtettek a Budapesti Nemzetközi Vásárnak. * \ A sajtótájékoztató résztvevői ezután megtekintették a vásárt. (MTI) laaaaanaaaw Képes riport a 3. oldalon.
