Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-16 / 87. szám

1953. április 14.

2

I

Vasárnap

A csillagok és a Föld magja

Egy szovjet csillagász felfedezése

Évszázadok óta sok ország tudósai igyekeznek megállapítani, milyen szerkezetű Földünk belseje, elsősorban a Föld magjáé, hogy meg lehessen oldani olyan problémáikat, mint a hasznos ásványok települése, a vulkanizmus, a földrengések stb.

Mindmáig az ember közvetlen módon a földgolyónak csupán igen kis részét tudta vizsgálatnak alávetni: mindössze nyolc kilométeres mélységig. Igen ám, de mi van ennél mélyebben. Hiszen a Föld magja bolygónk tanulmányozásában különböző módszereket: szeizmikus, elektromágneses, gravi metrikus és egyéb módszereket alkalmaznak. Mindezek azonban csak 2900 kilométeres mélységig adnak felvilágosítást a Föld mé- hénől, vagyis addig a helyig, ahol a földmag kezdődik. (Egyébként éppen ezekkel a módszerekkel állapították meg, hogy a mag ponto. san 2900 kilométeres mélységben kezdődik.) Ennél mélyebben erősen megváltoznak az anyag tulajdonságai és azok nehezebben vizsgálhatók. Még a szeizmikus, tehát

lentéktelen és a mai napig senkinek sem sikerült megfigyelnie.

Nemrégiben Mihail Molo- gyenszkij szovjet tudós, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja bonyolult elméleti számítá— A Föld forgó mozgásának mechanikája azt mutatja, hogy a Föld magjának gömb alakja lenne, a mag és a burok határán pedig nem lenne súrlódás, akkor az ilyen mag nem gyakorolna hatást

Sok látogató kereste fel a napokban a moszkvai csillagvizsgálót, mivel a moszkvaiakat közelebbről is érdekli az új szovjet rakéta, a Luna—4. útja. A képen: a csillagvizsgáló látogatói a Hold-gömböt nézik.

(MTI Külföldi Képszolgálat)

a leghatásosabb vizsgálati módszer névén is csak korlátolt mérvű adatokhoz juthatunk a Föld magjára vonatkozóan.

Ma általánosain az a vélemény, hogy a Föld magjának bonyolult a szerkezete: két részre oszlik, külső és belső részre. De milyen a felépítése, folyékony-e vagy szilárd? E tekintetben nem alakult ki egységes vélemény.

Most azután Nyikoláj Popov poltavai csillagász, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa befejezte huszonhárom éves munkáját. Ennek eredményeképpen kiderült: a Föld külső magja — folyékony, nem vesz részt a burok rezgéseiben az úgynevezett „szabad nutációban”.

Nyikoláj Popov hosszú évekig figyelte a csillagokat és ennek alapján tette meg felfedezését.

A Föld méhe — és a csillagoki Ugyan mi közük lehet egymáshoz? Kiderült azonban, hogy a Föld tengelye, tehát a pólus is több oknál fogva (a Nap és a Hold vonzása, a Hold-pálya stb. síkjának a megváltozása) megváltoztatja helyzetét Ezenkívül, a tehetetlenségnél fogva a Föld pólusa a felületen igen bonyolult csigavonalszerű görbét ír le, amely nem jön ki a 26 méteres oldalú négyzetből. A csillagos ég „megismétli” ezeket a mozdulatokat.

Már a múlt században bebizonyították, hogy a Föld tengelyének teljes napi mozgására, egyéb okok mellett, a magnak is befolyást kell gyakorolnia. Igaz viszont, hogy ez a befolyás igen jeA világ

energiaszükséglete

Merre Chatenet, az Euratom elnöke egy bécsi konferencián bejelentette, hogy 1910-ben a nyugat-európai energiahiány eléri az 510 milliárd kilowattórát, s azt mondta, hogy „ezek szerint a nukleáris energia felhasználása alapvető problémává válik”. Ugyanezen a napon Load Robens, a brit országos szénbizottság elnöke egy sajtóértekezleten megállapította, hogy nem keli lemondani a szénkitermelésről, mert a világ még 2000-ben sem lesz abban a helyzetben, hogy ezt az üzemanyagot az atomenergia helyettesíthesse. „Évszázadunk végéig a világ energiaszükséglete a négyszeresére növekszik” — mondotta Lord Robens,

sok alapján arra a következtetésre jutott, hogyha a Föld magva folyékony, akikor a földtengely egyik rezgési periódusának, az úgynevezett teljes napi szabad nu- táoiának egyenlőnek kell lennie 23 óra 52 perc 58 másodperccel.

A rengések tényleges nagyságát, azaz a földtengely helyzetének a változását csak fáradságos csillagászati megfigyelésekkel lehetett meghatározni. Épp ezt tette Nyi- koláj Popov, a poltavai graivimet- rikus csillagvizsgáló munkatársa. Több mint húszesztendős munkáját nagy siker koronázta. Felfedezte a földtengely nutációs rezgését, amelyet már kimondott a folyékony magvú Föld forgó moz_ gésának az elmélete.

Zinaida Akszentyeva, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagja így kommentálta az ukrán tudós felfedezését.

I a burok forgására. De feltételez- I hető, hogy a mag és a burok közti határon a gravitációs kölcsönhatás és a hidrodinamikai nyomás bonyolult folyamata játszódik le. Ez hatást gyakorol a Föld burkára, és a burok úgynevezett „nu_ tációs” mozgását idézi élő. Nyikoláj Popov a nutáció egyik fajtáját fedezte fel, amikor elemezte a poltavai szélességi fokon jelentkező rezgésekkel kapcsolatos csillagászati megfigyeléseinek az eredményeit. Ez a nutáció arról tanúskodik, hogy a Föld magja — folyékony.

Popov felfedezése ezenkívül lehetővé teszi, hogy meghatározzák például a mag zsugorodását, pontosabbá tegyék a Föld belsejében lévő tömegek eloszlásának törvényét, felbecsüljék a mag tehetetlenségi nyomatékét és más értékeket

Valerij Luc fáj

Á hozzáértő vezető

A VIII. pártkongresszus nagy figyelmet szentéit a vezetés színvonala emelésének. A Központi Bizottság beszámolója a többi között megállpította: Ha igaz az márpedig igaz —, hogy a jelenlegi szakaszban a szocialista társadalom további fejlődése és megszilárdulása igen nagy mértékben attól függ, jól oldjuk-e meg gazdasági és kulturális életünk vezetését, akkor igaz az is, hogy minden vezető hely betöltésénél előírás kell, hogy legyen a hozzáértés, a szaktudás is.

Közvéleményünket és nem utolsósorban a vezetőket élénken foglalkoztatják ezek a kérdések. Különböző nézetek és érvek csapnak össze. Találkoztam olyan igazgatóval, aki barátilag közölte „magánvéleményét”: Nem értem ezt a nagy felhajtást a vezetés körül. Szerintem — ezt gyakorlatból tudom — hat vagy tizenkét évvel ezelőtt kiélezett politikai harcok közepette sokkal nehezebb volt vezetni, mint most. Ma a dolgok szinte maguktól is mennek, mint a karikacsapás. Szétvertük az ellenséges osztályokat, leraktuk a szocializmus alapjait városon és falun — ez valóban új helyzetet teremtett. De abból, hogy jelenleg a társadalom minden dolgozó

osztályának és rétegének érdeke a szocializmus teljes felépítése — ez az alapja egyébként a szocialista nemzeti egység politikájának — egyáltalán nem következik, hogy a feladatok és a követelmények egyszerűsödtek. Ellenkezőleg: a politikai harc döntő sikerei után a kapitalizmust sokkal bonyolultabb területen kell most legyőzni, a munkában.

A szocializmus alapjainak lerakásával az osztályharc nem szűn. meg, csak a frontvonalak változtak. A fő front jelenleg a munka termelékenységének emelése. A kapitalizmusénál nagyobb termelékenységi színvonalat kell elérnünk, hogy megteremthessük a javak nagyobb bőségét. S annak a politikai energiának nagyobb részét, amit eddig a volt kizsákmányoló osztályok felszámolása, majd a mezőgazdaság átszervezése kötött le, a gazdasági építőmunka szolgálatába állíthatjuk. S ki merné állítani, hogy a szövetkezeti nagyüzemi formák tartalommal telítése: a szervezett, kor. szerű nagyüzemi módszerek kialakítása, a gyenge szövetkezetek megerősítése, a közösségi tudat formálása stb. egyszerűbb, mint maga az átszervezés. Hasonlóképpen az iparban is nőveEg* v fittes erővel

Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a tanácsi apparátusok zöme szervezetten és eredményesen segíti a termelőszövetkezeteket a termelés növekedésében, gazdálkodásuk megszilárdításában, Ez szinte magától értetődik, hiszen a tanácstagok zöme termelőszövetkezeti tag a megyében. De az életszínvonal további növelésének követelményei, a második ötéves terv célkitűzései, s a párt Vili. kongresszusán elhangzott „Egy kicsit még jobban” a tanácsokra is vonatkozik. Amellett a bejelentés, mellett, hogy a tanácsapparátust újabb és jól képzett agrár-szakemberekkel erősítik, az is elhangzott a megyei tanácselnökök országos értekezletén, hogy jobbá kell tenni a mezőgazdaság állami irányítását, s hatha- tósabbá a termelés növelésére eddig kifejtett erőfeszítéseket.

Számos olyan, tanácsapparátusban dolgozó nevét sorolhatnánk fel, akiket hívnak és szívesen fogadnak, mert egyetlen céljuk az, hogy zavartalan és jó legyen a gazdálkodás, a termelés, mind a fiatal, mind a régebbi termelő- szövetkezetekben. De most nem ezek dicsérése a célunk, hanem szóvá tenni az ilyen sok jó példa néhány esetben előforduló ellenkezőjét. Azt, hogy a tanácsapparátusban dolgozók között akadnak, akik kiválasztottak maguknak néhány kedvenc szövetkezetei, s ha törik-szakad, kijárják nekik a kért beruházási hitelt, úgyannyira, hogy egyik-másik korábban jól gazdálkodó szövetkezet fuldokla- ni kezdett, mert felborult az egyenlege, az agyondédelgetéstől eltúlzott hitelek miatt. Ugyanakkor egyik-másik olyan szövetkezet, amelyet lökésszerűen segített volna egy-egy épület, egynéhány gép vagy öntözőberendezés, nem kapott.

Nagyon is időszerű napirendre tűzni az állami irányítás javítását, az egyes

tanácsi és szövetkezeti vezetők közti torzsalkodás, személyeskedés mielőbbi megszüntetését. Akadt ugyanis olyan községi tanácselnök, aki csak azért nem adott a termelőszövetkezetnek építési engedélyt és telket, mert az ott épülő szolgálati lakásból az az elnök is kapott volna, akinek a megválasztásával nem értett egyet. Előfordult az is, hogy a helyi tanácselnök üzengetett az egyik szövetkezetbe került szakembernek: Jobb, ha visszamegy előző munkahelyére és „nem” zsákmányolja ki a község parasztságát!?

A községek további fejlődése most már elsősorban a lakosság zömét tömörítő termelőszövetkezetek fejlődésén, azok gazdálkodásának javulásán múlik. Amellett, hogy a megyei és a járási apparátusban dolgozók ezután kivételezés nélkül és szükség szerint segítsék mind anyagi, mind szakmai vonatkozásban a tsz-eket, tegye hathatósabbá a szövetkezeti munkáját minden községi tanácsapparátus is. Akad javítanivaló. Egyik-másik tanácsi vezető segítsége ugyanis ritka, futó látogatás, bál áll, hogy „no dolgoztok? Jól van, jó egészséget hozzá”, s ezzel kalapot is emel. A szakmai jó tanács is elkél a szövetkezetekben, de elsősorban az emberekkel való bánásmódhoz, a rend betartásához, a jogok és a kötelességek, a törvények megismertetéséhez adjanak segítséget a helyi tanácsok, mert sokszor néhány izgága lélek bajkeverése, a meg nem értés felborítja a kiváló tsz-szakve- zetók legjobb terveit is.

A második ötéves terv, az életszínvonal további növelése nagy feladatokat hárít a mezőgazdaságraEzek megoldása megértést és szoros együttműködést követéi a szövetkezeti és a tanácsi vezetőktől, dolgozóktól.

Kukk Imre

fcedtok a feladatok, azzal, hogy mind a gyártás szervezésében, és módszereiben, mind a termék korszerűségében nem a régi tőkés üzemeink, s a már általunk is elért eredmények, hanem a világszínvonal a mérce. De ugyanígy az ipar szerkezeti átalakítása, a nemzetközi méretű munkamegosztás megszervezése elsősorban a vezetéssel szemben támaszt új, eddig ismeretlen követelményeket.

A VIII. kongresszusnak a vezetés színvonalára utaló megállapításai időszerűek és rendkívül figyelemreméltóak. Azt ma már senki nem vitatja, hogy minden területen hozzáértő, szakavatott vezetőkre van szükség. Előfordul viszont, hogy különbözőképpen értelmezik e nélkülözhetetlen követelményt. Van, aki azt hangsúlyozza, hogy ma a tudományos és technikai forradalom időszakában korunk vezető egyénisége a mérnök, a tudományos képzettségű szakember. Mások viszont az évtizedes mozgalmi és gyakorlati tapasztalatokra, a politikai rátermettségre esküsznek. A párt politikája egyértelmű a vezetéssel szembeni követelményekben: nem a politikai hűséget cseréli fel a szakmaj hozzáértéssel, hanem a szocializmus ügyéhez való feltétlen odaadás elsődleges követelménye mellett hangsúlyozza, kiemeli a szakismeretek létfontosságú szerepét.

E kettős követelmény között nincs semmiféle ellentmondás, szorosan kiegészíti egymást. A rendszerhez való hűség nem szavakban, politikai deklarációkban tükröződik, hanem köznapi tettekben. A vezetőket sem feljegyzések és jelentések, hanem munkájuk szerint értékelik. Nem az számít tehát, ki, hogyan „mozog” és értékeli önömagát, hanem hogyan dolgozik. S az a vezető segítheti szocialista építőmunkánkat leginkább, aki alapos szakmai ismerétekkel is rendelkezik. Megfordítva is igaz: az egyéni tehetség és rátermettség teljes kibontakozása feltételezi rendszerünk lelkes támogatását, határozott igenlését.

Hazánkban a pártfunkciók kivételével bármely vezető tisztséget betölthetnek a pártonkívüliek is. A párt ezt 1957 óta többször is leszögezte. A közfunkciók betöltésénél tehát nem lehet az szempont, hogy párttag-e az illető vagy sem, kizárólagos mérce a szakmai és politikai rátermettség. A párt vezető szerepe sem akkor érvényesül egyik vagy másik poszton — legyen az miniszteri, igazgatói, vagy személyzetis állás —, ha oda feltétlenül párttag kerül, hanem ha olyan ember, aki erre a legalkalmasabb, mert a leginkább képes megérteni és hozzáértően segíteni a párt politikáját. Ilyen módon rendszerünkhöz hű