Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 81. szám

A szakosított oktatás továbbfejlesztéséért ; A FELSZABADULÁS szállítási feltételeket, ame- községi tanács KÖFA-ból fi- Igaz, hogy egyre nehezefo- ] ÓTA, de különösen az utób- lyen tulajdonképpen a mun- zette ki a több gyermekes bek lesznek a körzetesítési I egyik kiemelt ka sikere múlik. Tárgyaltak családok gyermekeinek szál- körülmények, de megköny- 5 : : bd években feladatunk volt, a szak- rendszerű oktatás fokozatos javítása a körzeti iskolahá­lózat fejlesztésével. Állan­dó feladatként áll a megyei művelődésügyi osztály előtt hogy a tanyai településeken felső tagozattal működő részben osztott, vagy kdslét- számú iskolába járó tanu­lóink számára körzeti — központi iskolákat szervez­ha szüksége mutatkozott, ál­lami gazdaságokkal, terme­lőszövetkezetekkel, a megyei AKÖV illetékesével. Derék igazgatóink, nevelőink tá­mogatták ezt a munkát, mert szemük előtt lebegett a legmostohább körülmé­nyek között élő paraszt ta­nulóink tanulmányi szánvo­lítási költségét. Számos ta­nuló elhelyezése nagyszü nyíti a munkát a szülők vé- j leményének fokozatos váltó. lemenyének fokozatos váltó-! i i r , />. I . . löknél, rokonoknál történik zása. A kezdetben tapasztalt j f\ 1101100 111171161 raeg. eilenvéleménvpílr ma mir • f ‘ J meg. KOORDINÁLD MUNKÁ­VAL igyekeztünk megte­remteni a körzetesítés, az iskolaépítés és a napközi otthonok szervezésének összhangját is. Lehetőség ellenvélemények ma már £ szűnőben vannak. Vésztőn • panaszt emeltek annak ide- } jén a kótpusztai felső tage- J zat körzetesítése ellen. ' Ugyanebben a községben azóta a II. számú iskola NAPFÉNY ES ÁRNYÉK zünk. A feladatot, amelynek rtala, jutásé- szerint igyekeztünk új is- egyik szülői értekezletén a megoldását számos pártdo- ^ek lehetősege. kólát építem ott, álról tér- következő módon nyilatkoz­Vagy átmenetileg nehéz- vünk szerint körzetesíteni tak a szülők: „Ha visszaál- ségeket vállalni, — termő- fogunk. Így épült meg pél- Irtanak Kótpusztán a felső szetesen ezt úgy, hogy ne dául a gyulai 4 tantermes tagozatot, akkor sem len­veszélyeztesse a tanulók iskola, ezért szerveztünk új nenk hajlandóak osztatlan egészségét _vagy tovább- napközi otthont örménykút iskolába járatni gyermeke­r a is megmaradni a korsze- községben, juttatunk újabb inket!” -----—------; k umentáció, kormány és MM. rendelet is szorgalma­zott, illetve előírt, a falu és a város közötti művelődés­beli különbség minél előbb történő minimumra csök­kentése érdekében, üteme­sen igyekeztünk végezni, az adott lehetőségek figyelem­bevételével. Az ütemet gyorsította 1959-től a mező­napközis csoportot a dobozi általános iskolának. rűbb oktató nevelőmunkát nem biztosító tanyasi isko­lákban; több helyen így je- összetett munkánk és él- lemtkezett a kérdés. Üjkí- sősorban a társadalom tá­gazdaság átszervezése is. gyóson például pár hónapig mogatásómak inkább a nehézséget válasz­tották. A község adta a ko­csit, a tsz a lovat, a posta a kocsist a tanulók központi iskolába történő beszállítá­sához. A megértésre jellem­Figy elembe vettük és vesz. szűk a Megyei Statisztikai Igazgatóság részleges felmé­rését, mely szerint a tanyai lakók 41 százaléka bizonyos idő után belterületre szán­dékozik költözni. Ügy lát­juk, hogy 1—2 éven belül a beköltözni szándékozók 39 százaléka, 3—5 éven belül 42 százaléka, 5 év után 19 százaléka kíván belterületen letelepedni. Pártunk VII. kongresszu­sa annak idején abban je­lölte meg a legfőbb felada­tot, hogy gyorsítsuk meg ha­zánkban a szocializmus építését, és rakjuk le a szocializmus alapjait. E leg­főbb feladat megoldására irányuló tevékenység egyik fő területe a tanyavilág volt Az 1960 óta itt történt hatal­mas változások kedvező ha­tással voltak tanyai iskolá­ink körzetesítésére is. Meg­indult a tanyavilág dolgo­zóinak járásonként, váro­sonként változó, helyenként lassúbb, helyenként erőtel­jesebb beáramlása községe, inkbe, városainkba, a szü­lők itt kezdtek teremteni új otthont maguknak. eredménye­ként értük el, hogy 1961— 1962. iskolai évben 50-ről 57-re emelkedett a körzeti iskolák száma, a tagiskoláké 71-ről 91-re. Most az 1962— Kondoroson, — mi­vel az autóbuszjárat meg­felelő —, a szülők az alsóbb osztályos gyermekeket is be­járatják az osztott iskolába. EGYES HELYEKEN, — különösen többgyermekes családoknál, — a vasúti, vagy autóbuszbérlet összege jelent némi akadályt, vagy az — ugyancsak a többgyer­mekes családoknál —, hogy az utazgató gyermekeket 63. tanévben a tanulók 80,5 ző, hogy a Mezőhegyes! Ál- százaléka osztott, 8 száza- laird Gazdaság kisvasútjá- léka részben osztott, és 11,5 jobban el kell’látni ruhával, nak menetrendjét az iskola százaléka kislétszámú isko- Ezek azonban már nem aka- igazgatójának kérésére úgy Iáiba jár. dályozzák meg a további alakították, hogy a tanulók Érdekes a szakrendszerű fejlődést, az üzemegységekből be tud- oktatást biztosító iskolákba Pártunk VIII. Kongresz. janak járni a központi is- járó tanulók számának ala- szusa határozatának megfe­kólába. Nem egy esetben a kulása: Szakrendszerű oktatásban részesülők száma: Tanév összesen Az összes felső­tagozatosok '/,-ban 1558—59 21119 8»A 1959—00 22 490 *0,4 1960—01 24 806 82,2 1961—62 26 865 84.8 1962—63 28 144 87.» A számok alakulása őr- korszerű járművekkel meg­vendetes. A 87,3 százalék közelíthetetlen területen azonban egyelőre csak azt mutatja, hogy megvan a szervezeti lehetőség a szak- rendszerű oktatásra, de nem azt, hogy az egyes tantár­gyakat azonos szakú neve­lők tanítják. Jelenleg 28 szá­zalékos megyénkben a sza­lélően „Gondoskodnunk kell arról, hogy az egyetemre fel­vett fiatalok között ne ke­vesebb, hanem az eddiginél is több legyen a munkás és paraszt származású”. Ennek csak úgy tudunk eleget ten­ni, ha minél több munkás és paraszt gyermeket juttatunk be megfelelő tudásalappal középiskoláinkba, hogy ott jó tanulmányi színvonalat érhessenek ed; hiszen az j vannak. További megoldás­ként, — különösen a követ­kező tanévtől — most már egyetemre való bejutásnak £ csak az általános iskolai diákotthon jöhet számítás­ba. Jelenleg két ilyen álta­lános iskolai diákotthonunk működik; az elmúlt iskolai ez az előfeltétele. Nyilvánvaló tehát, hogy a lehetőséghez képest minél hamarabb be kell fejezni tanyai iskoláink körzetesíté­Látva ezt a helyzetet, újult kos-nevelőhiány. Ugyanak- évben 40 férőhellyel indult, ^ nem v^rva meg a erővel. — de az eddigieknél - - .... - —. ne „ív.« > 0 is több lehetőségekkel —, fogtunk hozzá a körzetesítés munkájához. A SZAKRENDSZERŰ ok­tatás előnyeinek ismerteté­sére, a konzervatív gondol­kodásnak, az egyet nem ér­tésnek a leküzdésére az kor 151 szakos-nevelő jelen- s jelenleg 65 gyermek el he. légi helyén szakját tekintve lyezéset biztosító eleki és feleslegként mutatkozik Munkaerőgazdálkod ásunk során ezt a helyzetet figye­lembe vesszük, és igyek­szünk ezeket a nevelőket olyan iskolákba helyezni, egész tanév folyamán a szü- ahol szakjukra szükség van. lök között végzendő felvilá­gosító munkát tartottuk a legfontosabbnak. Nagy se­gítséget adott ehhez a me­gyei pártbizottság ágit. prop. osztályának összeállí­tásában megjelent ötéves művelődéspolitikai terv is. Nem egy járásban, városban vagy községben párt/ és ta­nácsi funkcionáriusaink (Természetesen a családi, szociális körülményeket is figyelembe véve.) VAROSUNKBAN a szak- rendszerű oktatás általában jó. Gyulán például 96,5 szá­zalék. A községi iskolák ese­tében számos helyen éppen a települési viszonyokból adódóan és az alacsony osz­taggyűléseken ( szabad párt- tálylétszám miatt a további napokon, tanácsüléseken, fejlesztés nehézségbe üt- kisgyűléseken, tanácstagi közik. Ilyen a helyzet töb- beszámolókon folytattak bek között a szarvasi járás­felvilágosító munkát. Ahol ban, ahol a felső tagozatú ez a munka intenzí- tanulóknak csak 76 száza- vebb volt és az agitáeióból léka tanul szakrendszerű a tömegszervezetek is job- oktatási keretben. bam kivették a részüket, nőtt a körzetesített iskolába járó tanulók száma, és a szülők szinte egyetlen egy esetben sem fordultak pa­nasszal a felsőbb szervek­hez a körzetesítési intézke­dés ellen. A járási, városi osztály- vezetőink tanévről-tanévre kézben tartották a körzete­sítés munkáját szem előtt További nehézség az is, hogy a szakrendszerű okta­tást biztosítani tudó iskolák száma 333 iskolánk közül az 1962—63. tanévben 113, az összes iskolák 33,9 százalé­ka. Az egy és két tanuló- csoportos iskolák felszámo­lása van tehát még hátra, amely népgazdasági érdek­ből is fontos. Ezek az isko­tartva az útviszonyokat, Iák azonban sok esetben az ebben az iskolai évben megszervezett 40-es létszá­mú kevermesi általános is­kolai diákotthon. Az 1961— 62. iskolai évben az eleki diákotthonban, melyet tel­jes egészében társadalmi erőből hívtak életre, a teljes ellátásért a tanulók 50—100 forintos térítési díjat fizet­tek. Az arra rászorulók té­rítésmentesek voltak. Példa­mutató tény, hogy a község­ben lévő termelőszövetkezet látta el a diákotthont az ét­kezéshez szükséges nyers­anyaggal. A kevermesi diákotthont az 1 millió 700 ezer forintos költséggel felújított volt ha­tárőr-laktanyában létesítet­tük. Ebből az összegből 1 millió forintot a mezőko­vácsházi járás érdekelt köz­ségei adtak össze község- fejlesztési alapból. Az 1963—64. iskolai évben további 346 tanuló részére kívánjuk biztosítani a szak- rendszerű oktatás lehetősé­gét. Kevermesen 40, Eleken 15 férőhellyel növeljük a diákotthonos tanulók szá­mát. Üj általános iskolai diákotthon nyílik Gyulán 50 és Csorváson 80 gyermek részére. világ teljes elhalását, vagy a körzetesítés minden lehe. tőségének államunk által való biztosítását. A tanyai általános iskolai diákottho­nok létesítését azonban fel­tétlen intézményesen kell biztosítani, és biztosítani kell azok üzemeltetését is. A szállítási költségek rendezé­se is megoldásra vár, hi­szen az általános iskolai ok­tatás ingyenes. Megoldást kell találni arra is, hogy az orosz nyelvi ismereteket pó­toljuk az általános iskolai diákotthonokba bekerülő VI—VII—VIII. osztályos ta­nulók esetében. A szakos nevelői ellátás javítása ér­dekében szükségképpeni £ gyors megoldásként talán! érdemes lenne azzal a gon­dolattal is foglalkozni, hogy az egyetemi és főiskolai ta­nárjelölték az államvizsga előtt 1 évet már a gyakor­latban töltsenek él. A KŐVETKEZŐ ÉVEK­BEN a körzetesítés tervezé­sével kapcsolatosan az a vé­leményünk, hogy ebből me­gyénk társadalmának áldo­zatvállalása a jövőben sem fog hiányozni. Nagy Ferenc, Békés megyei Tanács VB Művelődésügyi Oszt. vez. Magyarul beszélő bolgár film, mely két fiatal szerel- • mének tükrében a nagy kérdésről: a béke megóvásáról • beszel. SÉTA A NÁRCISZOK KÖRÜL Angol film, az emlékezetes sikerű „Folytassa nővér" £ alkotóinak új, derűs filmje egy szanatórium betegeinek £ életéből. ELLOPTAK EGY BOMBÁT i Román filmszatíra, telve kacagtató ötlettel, sziporkázó £ humorral. £ HUSZARKIS ASSZONY Magyarul beszélő, színes szovjet operett-film, a köny- nyű műfaj kedvelőinek nagy élmény.

Next

/
Thumbnails
Contents