Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-28 / 98. szám
Világ proletárjait egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA NÉPÚJSÁG 1963. ÁPRILIS 28., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XVm. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Fidel Castro a Szovjetunióba érkezett | Taggyűlés Töviskesen | Ébred a gyár | Közügy-e vagy egyéni? | Hűvös éjszaka Nemcsak a jövedelem alapja Újítási ankét és kiállítás Békéscsabán Négy év alatt 9 millió forint értékű újítás Tegnap Békéscsabán, a Balassi Bálint Művelődési Otthonban, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezésében újítási ankétet tartottak, ahol részt vettek az üzemek újítási felelősei, az szb-k kiküldöttei és a legnevezetesebb újítók, valamint az Országos Találmányi Hivatal, a SZOT és a megyei pártbizottság képviselői. Énelmiszerboltjaink tömöttségét és dolgozó népünk jóltápláltságát figyelve, az a látszat, hogy nálunk minden rendben van az árutermelésben. A valóság azonban az, hogy hazánkban, s megyénkben is egyelőre magasabb a fogyasztás, mint a termelés, s az állatállomány összlétszáma a közös és háztáji gazdaságokban nem növéke- dett az igényekkel párhuzamosan, hanem inkább csökkent Mint mindennek, ennek is okai vannak. Olyanok is, amelyeket a természet mért csapásként az állattenyésztésre, de olyanok is, amelyeket az emberek idézték elő sok kisebb- nagyobb mulasztással. A két egymást követő aszály alaposan megtépázta a takarmánytermelésről, s az állatállomány növeléséről korábban alkotott elképzeléseket. Megyénk jó néhány szövetkezetében szűkös, csak éppen létfenntartási eleség jutott az állatállomány egy részének. S legyengült szervezetüket könnyen megtámadták a különböző betegségek. De az elhullást növelte a szakszerűtlen, a huzatos, az egészségügyi követelményeknek nem megfelelő szerfás férőhely is. Ezek, s még egy sor hasonló, az állatállományt csökkentő tényező ellen nem sokat tehettek a termelőszövetkezeti gazdák és a vezetők. De az, hogy most csökkenésről beszélünk a tervezett s a szűk. séges növekedés helyett, sok ki- sebb-nagyobb vezetési, gondozási mulasztásból eredt főképpen. Az elhullás jórészt arra vezethető vissza, hogy szövetkezeteink egy részében nem az állatokat szerető, gondozásukhoz jól értő emberekre vian bízva az állomány, hanem azokra, akik éppen vállalják egy ideig a családtól való távolmaradást, s azt, hogy addig nem lesz se ünnepük, se vasárnapjuk. Kevés szövetkezetben keresték még ebben az elhullás egyik fő okát, ehelyett inkább az állatorvost és a szérumot ócsárolták. Az állatorvosok mindegyike sem kifogásta- talan, hivatását odaadó lelkiismeretességgel gyakorló ember — ez tény. De tény az is, hogy a szakszerűen és jól gondozott állomány ellenálló a betegségekkel szemben, s nem kell sem a többé, sem a kevésbé lelkiismeretes állatorvos beavatkozása. Állattenyésztésünk fejlődésének és egészségvédelmének alapvető kérdése az, hogy mindenütt hozzáértő gondozás alá kerüljön az állomány, s ne legyenek olyan égbekiáltó különbségek az egyes, ugyanazon idős növendék- vagy hízóállatok fejlődése és súlya között. Mielőbb meg kell oldani azt, hogy istállónként, juh-, sertés- és baromfi-falkénként annyi ember dolgozzon, hogy váltást, mindenkinek szabadnapot lehessen biztosítani. Megéri ez a többletmunkaegységet, mert akkor nemcsak hó. napokig vállalják az emberek az állatgondozást, s nem lesz annyi elhullás, mint például tavaly a mezőkovácsházi járásban, ahol a 37 szövetkezet átlagában csupán ez a tény három forinttal csökkentette minden egyes munkaegység értékét A szakszerű gondozás megoldásán túl most kell gondoskodni az állatállomány számbeli és minőségi gyarapodásának más feltételeiről is. Többek között a télen is egészséges, tiszta körülményeket biztosítható férőhelyek kialakításáról, a megfelelő vízellátásról, s a megtermelhető lehető legtöbb takarmányról. Nem az állatorvosokat meg a tudományt, a szérumot kell szidni, hogy nem tudják megakadályozni a megbetegedett állományban az elhullást, hanem ezekkel a nem nehezen biztosítható feltételekkel elejét venni a fertőző megbetegedéseknek. Az állattenyésztési bajok legfőbb forrása a tisztaság, a gyakori fertőtlenítés, a frissen készített eleség elhanyagolásán túl, a takarmányhiányban van. Egy sor öntözési lehetőséggel és berendezésekkel rendelkező szövetkezetünkben fontosabbnak tartják a cukorrépa, a burgonya és íjiás, úgynevezett pénzes növények öntözését a kukorica, a lucerna és a legelő hejyett Mindaddig, amíg megfelelő takarmánybázis nincs, fordítva kellene ezt csinálni. Ehhez természetesen sutba kellene dobni az olyan felfogást, hogy az állattenyésztés nem jövedelmező. Ez csak azokban a szövetkezetekben igaz, ahol kevés gondot fordítanak rá, ahol a rossz tartás következtében a sertések 13—14 hónapos korukra érik el azt a vágási súlyt, amelyiket máshol szakszerű gondozással 9—10 hónap alatt elérnek. Az állattenyésztés természetesen nemcsak a szövetkezetek jövedelmének, hanem dolgozó népünk húsellátásának kérdése is, amit nem lehet sem félvállról venni, sem azzal elintézni, hogy a szövetkezeti gazdák nevelnek annyi baromfit, s hizlalnak maguknak annyi sertést, amennyi nekik élég, a munkások ellátásáról pedig gondoskodjon a kormány. Kimondatlanul is van ilyesmi abban, hogy a közös és a háztáji gazdaságok egy részében csökkent az állatállomány, főleg a szaporulatot adó tehenek és kocák száma. A munkások a legnagyobb hőséggel, a föld mélyének sok veszélyével szemben küzdenek azért, hogy javuljon a falvak energia- és iparcikkellátása. Küzdjenek a szövetkezeti gazdák is azért, hogy ne hulljon, hanem gyarapodjon az állatállomány, s biztosított legyen a hús, zsír, tej és az egyéb termékekből egész lakosságunk igényének kielégítése. K. L Az ankétem Erdős Károly, az SZMT újítási bizottságának vezetője tartott beszédet. Elmondotta, hogy megyei szinten négy év alatt 3008 újítást nyújtottak be a dolgozók, amelyből 1394-et bevezettek. Gazdasági számítások szeA jó meleg időben szinte szemlátomást nő az őszi és a tavaszi vetés megyénkben. A szokásosnál korábban nyíltak ki az orgonák is. Az üde zöld és virágzó határ ösztönzőleg hat a mezőgazdaság dolgozóira s megyeszerte jól, halad az időszerű munka. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nagytábláin hétszáz traktorvontatású gép veti a kukoricát. A Mezöhegyesi Állami Gazdaságban — ahol 22 gép dolgozik — naponta ötszáz holdon kerül földbe a kukorica. Ebben a gazdaságban egyébként az ezer hold cukorrépának 80 százalékát már megsarabolták, s a peregi üzemegységben százan egyeltek szombaton. Szarvason, az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet gazdaságában megkezdték az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtását Kétszáz holdon vetés előtt alkalmazzák a Hungazint a kukoricaföldön. A búzaföldön jelenleg traktorvontatású gépek vegysze- reznek, de a jövő héten repülőgép szórja a gyomirtó szereket a gabonára, s így 200 holdon gyorsabban elkészül a munka. Ugyancsak az ÖRKI kákái üzemegységében kezdték meg megyénkben elsőnek a rizs vetését is. Az 1488 holdból hatszáz holdat repülővel vetnék. Az előcsíráztatott riz&maMegnyitotta üzemi konyháját a tüzesgyarmati Vörös Csillag Tsz A termelőszövetkezet az elmúlt hét elején nyitotta meg üzemi konyháját. Jelenleg kétszázan ebédelnek, de a nagy munkák idején 800—900-an is igénybe veszik az ötforintos áron biztosított kót-háromfogásos ízletes és bőséges ebédet. Az üzemi konyhától távollevő dolgozóknak a helyszínre szállítják az ebédet. rint az újítások eredménye mintegy 9 millió forint. Hangsúlyozta, hogy az újítómozgalom leglényegesebb pontja, hogy az elfogadott újítások 86,5 százalékát be is vezették. A továbbiakban az elmúlt évek got repülőből a jövő héten szórják a gondosan előkészített magágyba. Az ÖRKI traktorosai eddig 1800 hold kukoricát vetettek. Megkezdték a legelő öntözését is. kiváló újítási tevékenységeivel foglalkozott, s többek között megemlítette, hogy a Gyulai Harisnyagyár, a Békéscsabai Kötöttárugyár, Békéscsabai Pamutszövő, Gyulai Cementipari Vállalat, a Békéscsabai Forgácsoló újítói —■ természetesen rajtuk kívül még mások is — érték el a legszebb eredményeket. Hangsúlyozta, hogy az élért eredmények nem engednek pihenőt. Az újítási mozgalom 15 éves múltra tekint vissza és a nagyszerű eredményeket még több munkasiker kell, hogy kövesse. Beszélt arról is, hogy az újításoktól és találmányoktól gyakran idegenkednek, még nem minden vezető támogatja kellően az újítókat. Beszéde után a mozgalom előtt álló feladatokhoz sok újító és újítási felelős szólt hozzá. Délután megnyitották az újítók kiállítását az Építők kultúrotthonában. Iskola épül Szeglialmon A n. számú iskola mellett egy nyolctantermes új iskola építését kezdték meg Szeghalmon. A tantermek mellett épül három politechnikai műhely, egy úttörőszoba, valamint egy üvegház, amely ugyancsak a politechnikai oktatást szolgálja. Az 5 millió 50U ezer forintos költséggel épülő iskolát augusztus 20-án adják át rendeltetésének. Vetik a rizst, egyelik a cukorrépát megyénkben Naponta 500 hold kukoricát vetnek Mezőhegyesen Éljen a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány!
