Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-27 / 97. szám
1963. április 21. s Szombat Növényvédelmi tanácskozást tartottak a békési járásban A békési járás} tanács és a me-1 szolgálatának megszervezését ezt gyei növényvédő állomás mintegy 30 termelőszövetkezeti növényvédelmi felelőst hívott tanácskozásra és növényvédelmi bemutatóra április 25-én. A békési Október 6 Tsz-ben megtartott tanácskozáson elsőnek Nagy István, a növényvédő állomás főagronómusa adott tájékoztatót a már fellépett cukorrépa-, lucerna-kártevők elleni védekezés módjáról, az aranka, irtás és a kukoricamoly kártételének megakadályozásáról. Felhívta a jelenlévők figyelmét: emlékeztessék a termelőszövetkezetek vezetőit és a szövetkezeti gazdákat is, hogy bűn totó eljárást von maga után az, ha május 15-ig nem semmisítik meg vagy jó vastagon le nem takarják a tavalyi kukorieaszár-maradványo- kat. Részletesen beszélt az évről évre visszatérő burgonyabogár kártételének megakadályozásáról. Elmondotta, hogy a burgonyabogár szaporodásának szinte melegágya a burgonyaprizmák helye, fertőtlenítésének és az árvakelésű burgonyák kiirtásának elhanyagolása. Kutasi László, a járási tanács agronómusa a növényvédelmi felelősök feladatait szedte csokorba a tanácskozáson. Elsőnek a növény- és rovarkártevők íigyelőkövetően pedig a növényvédő gépek üzemképessé tételének szükségességét említette. Felhívta a figyelmet, hogy a növényvédő felelősök tanulmányozzák a növényvédő állomás által rendszeresen kiadott prognózist, s a kártevők felléptének pillanatában lássanak hozzá a védekezéshez. Részletesen beszélt Kutasi elvtárs az arankairtásról. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek tavaly elhanyagolták az 5200 hold lucerna, és vöröshere vetésünk nagy részében az arankadrtást. Véleménye szerint jutalmazni kellene azokat a traktorosokat, akik a fűkaszával nem vágják le azt a részt, amely arankával van fertőzve, mert az a tapasztalat, hogy az összerendsodrózott aranka hosszú csíkokba fertőzte meg a lucernát A tanácskozáson felszólalt Rig- Ier József nyugdíjas agrármérnök, a köröstarcsai Petőfi Tsz növény- védelmi felelőse is. Elmondotta hogy tanítványával és segítőtársával: Bokor Sándorral felméréseket végezték az őszi és a tavaszi vetésekben. Négyzetméterenként az egyik őszi árpa táblában 15 árpa és 153 gyomtövet számoltak meg. Egyes tavaszi árpatábláknak csaknem a fele gyom. Ezek a tények nagyon sürgetik a vegyszeres gyomirtást, s a Petőfi Tszben előreláthatólag ezt el is végzik 537 hold gabonában. A tanácskozáson részt vevők megtekintették az Október 6 Tsz szakszerűen kezelt 18 holdas gyümölcsösét és a szövetkezet méregkamráját is. Erre azért volt szükség, mert amint Kutast László, a járási tanács agronómusa elmondotta, a járás 21 szövetkezetéből legfeljebb öt helyen kezelik szakszerűen a rendelkezésükre álló vegyszereket. Helyenként a könnyen emberi halált okozó mérget kukoricagóré- ban vagy más könnyen hozzáférhető helyen tartják. A délutáni programban a vegyszeres gyomirtáshoz használatos gépek beállítását és működését tanulmányozták a gyakorlatban a növényvédelmi tanácskozáson részt vevők. A tavalyinál több hízott sertést értékesít a sarkadi Dózsa Tsz A tavalyi 400 helyett az idén 600 hízott sertést értékesít a sarkadi Dózsa Tsz. Ebből kétszázat már el is szállítottak. Csak saját nevelésű süldőket hizlalnak. Az 59 kocától 100—800 malacot nevelnek fel évente A januárban megfialt 26 kocától például 140-et választottak le. Paprika-, káposzta- és karalábpalántákat hoznak forgalomba a fő Id in ü vessző ve (kezetek A Földművesszövetkezetek Megyei Értékesítési Központja 200 melegágyi ablakkeret alatt neveltetett mintegy 320 ezer paprika-, különböző káposzta-, karaláb- és karfiolpalántát, a nagyobb kertészettel rendelkező szövetkezetekben, többek között a békési Október 6 Tsz-ben. A palántákat azokba a községekbe szállítja a MÉK, s hozzák forgalomba az ottani földművesszövetkezetek, ahol a háziasszonyok eddig kevésbé foglalkoztak káposzta-, karaláb. és paprikatermeléssel. A békési Október 6 Tsz-ben már szedik a fejlett palántákat, ahonnan a MÉK Sarkadkeresztúrra, Zsadányba, és a sarkadi járás más községeibe továbbítja. Ünnep után - ünnep előtt Nemcsak Mezőberényben, de a félkész és készáru fogyott el. De környező községekben * híres ké- már ^ ünnepek után fel kellett szitmenyeirol a Mezoberenyi Foldművesszövetkezet cukrászdája. I készülni a hétköznapokra és a kö- Húsvétra több ezer forint értékű vetkező ünnepre, május elsejére. jrnmmmmmmm Nagy ösztönzőére» a prémium a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben tolták. Ezerhatezáztizanhét hold kora tavaszit tettek földbe. Jelenleg a legsürgősebb munkával, a kukorica vetésével vannak elfoglalva, amelynek a többsége már a földben, van. Sőt már az első gépnyomok után sorol a kukorica is. A kétezer hold közös és háztáji kukoricából csütörtök estig 1300 holdat vetettek el. Borsó első kapálásával végezték és a hét utolsó két napját a cukorrépa sarabolásával töltik. Senkit sem kell noszogatni a munkára. A járás egyik legjobb szövetkezete az Űj Alkotmány, amelyet a tagok szorgalmas munkája, valamint a jó szakvezetés tett azzá. Munkájuk értelmét meg is találják. A szövetkezet készpénzzel fizet. Munkán or m ánként 40 forintot garantál és ennek 75 százalékát sziakat. A több mint kéthetes ké-1 — 30 forintot — havonként elő- sést nagy-nagy szorgalommal pó-|legben kapják a gazdák. Az öszA mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz irodájában ritkán lehet megtalálni a megbízott elnököt, Radovies elvtársat, aki egyben a tsz főagronómusa is. Reggeltől estig a határt járja, szervez, irányítja a munkát, a szántást vetést. A napókban, amikor ott jártunk, szerencsénk volt, az irodába találtuk az elnököt, akinek éppen az elvégzett munkáról számoltak be az agronómusok. Melegében fel is jegyeztük, hogy milyen tavaszi vetőmag került eddig földbe és mit csinálnak az elkövetkezendő napokban. Az Üj Alkotmány Tsz a község fél határát mondhatja magáénak. Van mit tenni a több mint hatezer holdas gazdaságban. Nem is tétlenkednek a gazdák. Azt tartják, hogy a kései kitavaszodás hátrányát szorgalommal pótolhatják. Ez mennyire így van, arra bi. zonyíték az, hogy semmivel sem vannak hátrább, mint azokban az években, amikor már március első napjaiban vetették a kora tavaMl csabaiak rossz szülők vagyunk A cukrászműhelyben Zsíros András, az üzem vezetője megkezdte a munkát, ö még csak előkészíti a tortákat. Virág János cukrászmester már az utolsó simításokat végzi. Jöhetnek a vendégek, nem lesz hiány a választékban. Nem kell túlmenni az Óperenciás tengeren, de még az üveghegyen túlra sem, csak Debrecenig, s ott bárki megláthatja a Nagyerdőben a város egyik büszkeségét: az állatkertet. Nem a Nagyerdővel együtt nőtt ki a földből, jóval később, de akikor sem magától. Azt nem lehet felsorolni, hogy mi minden van ott, szép és látnivaló. Akár felnőtt, akár gyermek látogatja meg azt, megtalálja amiért kiment. Az állatkert keletkezéséhez csak annyit fűzök, hogy annak létrehozásában sok-sok társadalmi munka fekszik. Ma is látható az állatketrecek falán egy- egy kis tábla, s hirdeti: ezt a házikót ez az üzem vagy gyár dolgozói készítették. Voltak az építkezésen öregek, fiatalok, kiszesek, egyetemisták. Szép példája ez a társadalmi összefogásának és a város széppé varázsolásának. Nem akarom a békéscsabai állatkert szépségét, sem egyéb tényeit felsorolni. Az előbbit csak azért nem, mert nincs. Az utóbbit pedig azért nem. mert túl sokat kellene írnom. Helyette, aki régen látta, az tekintse meg és mindent megért. Gyenge* sivár képet és látványt nyújt az. Nem beszélve arról, hogy az állatok helyei sem jók, és az épületek is amolyan elhanyagolt falusi csőszkunyhók benyomását keltik. Sokan kérdezik: nem lehetne ezen segíteni? Ha másként nem, hát társadalmi munkával? Sokkal szebbé, gyermekeink számára látványosabbá tudnák tenni a ligetet, az állatkertet. Egy kicsit mi csabaiak rossz szülők vagyunk, mert gyermekcipőben hagyjuk járni azt, ami már máshol óriássá nőtt: a társadalmi munkát. Kerekes László Békéscsaba tónzó prémium is nagy hajtóerő. Olyan prémiumot dolgoztak ki a kapásoknál, amely valóban a többtermelést segíti elő. Cukorrépából 170 mázsát terveztek holdanként. Nem magas a terv, elérhető. Aki csak 170 mázsát termel* az mázsánként 2,50 Ft-ot kap, aki ezen felül termel, az minden mázsa után 5 forint prémiumban részesül. Kukoricából 19 mázsa májusi morzsolt a terv holdanként. A terv eléréséig minden mázsa után négy forintot kap a dolgozó, azon felül mázsánként 20 forintot. A magvas cirokszakáltaél a tervig mázsánként 16 forintot, a terven felfii pedig 20 forintot. Dohánynál 9 mázsáig — ennyi a terv —, 110— 160 forintot — minőségtől függően —, a terven felül 220—320 forintot fizetnek mázsánként. A dughagy- mánál szintén a minőségi osztályo. zást veszik figyelembe. A tervig mázsánként 10—40 forint a terven felüli mennyiségért mázsánként 20—80 forintot térítenek készpénzben. Ez a prémiummegállapítás nagyban ösztönzi a nővén ytermesztőket arra, hogy a legnagyobb gondossággal, legjobb tudásukkal dolgozzanak. Ügy ütemezték be a munkát, hogy a cukorrépát, cirkot háromszor kézi, a kukoricát kétszer kézzel és háromszor géppel kapálják meg. Így minden feltételt megteremtenek ahhoz, hogy a tervet teljesítsék. Amennyiben a termelőszövetkezet a termelési tervét legalább 5 százalékkal túlteljesíti, abban az esetben 85 ezer forint plusz-prémiumot osztanák ki a legjobban dolgozó munkacsapatok, brigádok között. Csepkó Eta TERMELJEN TÖBB BABOT! Az idén a tavalyinál magasabb átvételi árat fizet értékesítési szerződéskötés esetén a helyi földművesszövetkezet. 38888
