Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

1963. április 21. 6 Vasárnap CSAIAD-OTTHON sri előtt Gyors ütemben közeledik a „nagy nap” s ennek eredménye sok tekintetben befolyásolja a most még csupán 18 éves ifjú ««berek jövendő életét.- Diákjaink többsége helyesen fog­ja fel a feladatát és okosan hasz­nálja fel az érettségi vizsgákig még hátralevő idejét. Akadnak azonban a soraiban olyanok, aki­ket helytelen, sőt káros nézeteik­re már eleve és határozottan fi­gyelmeztetni kell. Az egyik effajta nézetet azok hangoztatják, akik kijelentik: Én nem akarok to­vább tanulni. Nem pályázom sem technikumba, sem egyetemre, ne­kem megfelel az elégséges bizo­nyítvány. Ipari pályára megyek, cérna.' A. sor: Uí láncszemből gyűrű. 2. sor: A gyűrűben 1 kétráhajtásos pálca és S láncszem ismétlődik 8-szor. 3. sor: Az ivekben 4 egyszerre befejezett kétráhaj­tásos pálca és 9 láncszem ismétlődik körbe. 4. sor: A icüencláncszemes ívek­be 4 kétráhajtásos pálca, 4 láncszem és 4 kétráhajtásos pálca kerül, a kővet­kező ívbe 3 láncszemmel megyünk át. S. sor: Az előző .sor pálcacsoportjaira 13 kétráhajtásos pálcát öltünk a kö­vetkező elosztásban: az első és az utol­só pálcába 2—2, a többi pálcákra 1—1, a négyláncszemes ívbe 3 kétráhajtá­sos pálcát horgolunk, 3 láncszem után ismétlőnk. 6. sor: A 13 pálcára 4 egy­szerre befejezett kétráhajtásos pálca, 5 láncszem, 7 kétráhajtásos pálca (az első és utolsó 2—2 pálcát egyszerre fejezzük be), s láncszem és 4 egyszerre befejezett kétráhajtásos pálca kerül, 3 láncszem után ismételjük a mintát. A sort 3 láncszem helyett 1 egyrábajtá- sos pálcával fejezzük be. 7. sor: 12 láncszem után a 7 kétráhajtásos pál­cára 5 egyszerre befejezett kétráhajtá­sos pálcát horgolunk, 12 láncszemet 1 ismétlődik. ott nem nagy a követelmény. Má­sok viszont azt mondogatják ^tár­saiknak: Már nem érdemes ta­nulni. Javítani úgysem lehet. Súlyosan tévednek ezek a fiata­lok. Ráadásul nem ártalmatlan, amit mondanak, mert esetleg megzavarják vele társaik gondol­kodását. Mi hát a teljes igazság? Nos, bármilyen pályára készül a diák, jó érettségi bizonyítvánnyal mindenütt szívesen fogadják. Ami pedig a követelményeket illeti, ezeket a rohamos fejlődés üteme szabja meg. Valójában nemhogy alacsonyak lennének az iparban, hanem éppen ellenkezőleg. A jó szakmunkás manapság egyre in­kább technikussá fejlődik, s a Pók: 9 láncszemből gyűrű, majd 7 láncszemet 1 rövidpálcával leültünk a csillag lázieívének közepébe, 7 láncsze­met 2 rövidpálcával visszaültünk a gyűrűbe. Ezt körbe ismételjük 8-szor. technikus mérnökké. Az új gép­csodák, az automatizálás, a techni­kai eredmények ugrásszerű fejlő­dése idején az előképzettség szín­vonala igen fontos. Nyugodt lé­lekkel- állíthatjuk: a jő szakmun­kás jelző már ma is magas szak­mai és társadalmi kvalifikációt jelent. És még valamit: az esetek ezrei bizonyítják, hogy az a diák, aki „ma nem akar tovább tanul­ni”, később — óriási nehézségek árán — mégis nekivág: Könnyebb lesz annak az útja, akinek érté­kes érettségi bizonyítvány van a tarsolyában. Az éveken át kiemelkedő ered­ménnyel dolgozó diákok végbizo­nyítványa nem kétséges. Ezek számára könnyítések is lehetsége­sek. De kivétel nélkül minden egyes diák számára fennáll az a lehetőség, hogy az érettségin egy vagy akár két fokkal javíthat. Az érettségin elhatárolják a ko­rábbi eredményeket a vizsgán nyújtott teljesítményektől. Sok évi átlag-tapasztalat bizonyítja, hogy az érettségi vizsgák eredményei rendszerint jobbak az osztályvizs- gai eredményeknél. Minden eset­ben ez a helyzet, amikor az érett­ségiző fiatalok a rendelkezésükre álló időt maximális szorgalommal és elmélyedéssel használják fel. Az érettségiző diák szülői pe­dig azzal segíthetik gyermekük felkészülését, hogy a kellő nyu­galmat biztosítják neki. Meg kell teremteni a felkészülés jó családi légkörét. tít ». .. ........©2, ö. i* , ^ « IWÜ, ^íiíKiiiUik'i jJO&’&íilwll $ • Fecskehívogató Szép tavasz van, újra száll már a dalunk; vissza vár régi eresz, régi ház, Füsti fecske ott tanyázz! Déli szél fú, virág pattan, fecske-szárnyon jön a nyár, Csivitelő kisbarátunk, egész házunk vissza vár! Kátay Antal Az istenek és a marhanyelv A legnagyobb isten- nek, akit a nép Obata- lonak nevezett, volt egy segéde: Orula isten. Mikor Obatalo meg- akarta jelölni a világ urát, először Orulára gondolt. Mégsem határo­zott rögtön, félt, hogy Orula még túlságosan fiatal és tapasztalatlan. Ezért elhatározta, hogy először meggyőződik ké­pességeiről és próbára teszi bölcsességét. Ma­gához hivatta. Orula megjelent, Obatalo pe­dig megbízta, hogy ké­szítse el neki a világ legfinomabb ételét. Orula elment a piac­ra és , végig szemlélte mindazt, amit az árusok kínáltak. Végül is vett egy marhanyelvet. Ott­hon jól megfőzte, aztán sokféle zöldséggel és fűszerrel ízesítette. El­készülvén így az étel, elvitte Obatalonak. A nagy isten megízlelte és meglepődött, ilyen jót még sosem evett. Kubai népmese =4 No, most Orula, fe­lelj: annyi eledel kö­zül miért éppen a mar­hanyelvet választottad? Orula felelt: — Nagy isten, bizony a nyelv nagyon fontos dolog. Vele dicsérheted a jót és aki jót cselek- szi: általa terjed a jó hír, vele befolyásolhatod a népet, hogy a helyes utat válassza. SoJcak ta­nítója lehetsz, ha jól használod. Mindez amit mond­tál igaz — hagyta hely­ben Obatalo, magában pedig. ezt gondolta: Orula valóban bölcs. Am elhatározta, hogy még egyszer próbára te­szi. Tegnap elkészítet­ted a legfinomabb ételt. Most azt akarom, hogy a legrosszabb eledelt hozd elém. Orula ismét elment a piacra, s ez alkalommal is marhanyélvét vásá­rolt. Mikor az étel sok­féle zöldséggel és fű­szerrel ízesítve elkészült, elvitte a nagy istennek. Obatalo meglepődött, majd így szólt:-—4 Korábban ugyanezt tetted elém és jó volt, most idehozod, s íme, rossz. Hogy magyarázod ezt? Orula feletti — Nagy isten, bizony a nyelv nagyon fontos dolog.- Becsméretheted vele az ember alkotását és szétrombolhatod di­csőségét. Befolyásolha­tod általa az embereket, míg elvesztik állhatatos­ságukat, hitvány szavak­kal elveheted minden javukat. A nyelv az, mellyel elpusztíthatod a földet s a népeket rab­ságba vetheted. Obatalo meghallgatta s szólt: ~ Mindaz amit mond­tál igaz. Valóban bölcs vagy. Fordította: Győry Emil Egy csokor a bécsi fodrászverseny ez évi díjnyertes frizuráiból (MTI Külföldi Képszolgálat) Búzavirágok Aayaga: SO-as. vagy «O-as horgoló- a csillagokat 2—2 helyen, mégpedig az öttagú pálcacsoportoknál rövidpál­cákkal horgoljuk össze. CJizeAeg^a noteszlapok Negyedév vége van, számadással tarto­zom. A Fecsegő no­teszlapokban Lajos eddig kölcsön kért 3656 forintot, meg- ivott 470 liter fröccsöt és 75 féldeoit. Elvált hatszor és nyolcszor nősült. Ebben az egy pont­ban valami hiba le­het. * Hirdetőtáblán: „Van Önnek disz­nója? Ha van, akkor biztosítsa az Állami Biztosítónál.” Nekem nincs, most mit csinálják? * A húsvéti ünnepek előtt kétségtelenül nagy izgalom volt minden családban. De mi az ahhoz ké­piest," ami a locsolko- dás után van? Az egyik barátom felesé­ge például idegössze- roppanást kapott, mert csak a jövő hét­re ütemezték be a fodrásznál. Több je­lentés érkezett arról is, hogy néhány csa­lád anyagi össze­omlása tökéletes lett. Az asztalosok éjjel- napp>al dolgoznak, hogy rendbe rakják a megrongált bútoro­kat, Lajos pedig elke­seredve rohant hoz­zám kölcsönt kérni, mert megkapta hús­véti számláját a gyo- mörmosásról. Társaságban arról beszélgetnek, hogy milyen módon álla­pítják meg a régészek egy kétezer év előtti koponyáról, hogy az illető annak idején például kelta volt? A társaságban van egy 60 éves lány is, aki felháborodva vi­tatkozik: — Ugyan kérem, néhány ezer év múl­va előkerülök én is a föld alól és akkor ho­gyan állapítják meg rólam, hogy milyen nő voltam? Válaszol az intri- kus, a csúnya: — Önről megálla­pítják, hogy nem ,átélt a nő.” K. M. Ilyen is van... A modern művész A „lórátett44 megtalálók Nem, kedves olvasóink, nincs hiba a címben. Az történt ugyan­is, hogy pénteken este két fiatal, ember egy négylábú, igazi élő lo. vat vitt be a rendőrség talált tár. gyak osztályára Békéscsabán. Eddig nem is lenne semmi fur­csa a történetben, hiszen vittek oda már kacifántosabb „tárgya­kat” is, amióta dolgozik ez a kü­lönben igen fontos hivatal. Tehát az elárvult piaci reme­gő térdekkel állt a rend szigorú épülete előtt, miközben megtalá­lói nem csekély meglepetéssel vették tudomásul, hogy még nem ért véget feladatuk. Több telefon után ugyanis megszüle­tett a hivatalos döntés: „A ta­lált állatot a megtalálónak köte­lessége eljuttatni a Köztisztasági Vállalat telepiére, ahol gazdája megjelenéséig őrzik majd.’­Téljesen érthető, hogy egy lo­vat nem tarthatnak a talált tár­gyak polcán, azonban a „lóvá- tett” megtalálók is valami jobb megoldáson gondolkoztak, míg a járókelők nevetése mellett ki­baktattak átkozott szerzemé­nyükkel a város szélére. (Medveczky) ÖSZVÉR

Next

/
Thumbnails
Contents