Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-19 / 90. szám
/ 1963. április 19. Péntek HULIGÁN A ragyogó magángépkocsi elegáns ívben fordult be a főutcára. Két jól öltözött fiatalember ült benne: a vezető hanyag biztonsággal fogta a volánt, arcán öntelt mosoly, amely talán a gyalogjáróknak szólt... Az egyik autóbusz-megállónál hirtelen lassított a kocsi, majd megállt, s a vezető megszólította az ott várakozó fiatal leányt: Nincs kedve velünk jönni? Percek alatt hazarepítjük... — A lány egy pillanatig habozott, végül győzött a kísértés: beszállt... A többit a rendőrségi nyomozás derítette ki. A két autós huligán a néhány kilométerre levő erdőbe vitte ki a lányt, erőszakoskodni kezdtek vele, majd leteperték és... megbecstelenítve, testileg, lel. kileg összetörve vonszolta ki magát az erdőből az útra, ahol egy arra haladó teherautó vezetője találta meg, s vitte kórházba. Nem véletlenül neveztük a fenti történet két férfi szereplőjét autós huligánnak. A huliganizmus — noha bűnüldöző és igazságügyi szervein^ eredményesen harcolnak ellene, s mint sajátos bűncselekményforrna, megjelenésében csökkenő tendenciát mutat — még mindig olyan társadalmi jelenség, amellyel számolni kell. A fogalom — sajnos — nemcsak bírósági ítéletekben, ügyészségi vádiratokban szerepel megfelelően értelmezett törvényi tényállások formájában, hanem a közhasználatban is forog. Éppen ezért, talán nem lesz szükségtelen dolog, ha a fenti példa kapcsán közelebbről — s röviden — megnézzük: mit is értünk, mit érthetünk huliganizmus alatt? Az imént írtuk le, hogy a huliganizmus sajátos bűncselekményforma, s fiatalkorúak vagy felnőttek speciális büntetendő cselekményének sajátos megjelenési anyagát értjük alatta. Lényege: a szocialista együttélés írott és íratlan szabályainak szándékos, erőszakos és tudatos megsértése. A huligán magatartásával, cselekményével azt fejezi ki: őt nem érdekli az életnek mindenkire kiszabott fegyelme, nem érdeklik az emberek közötti normális kapcsolatok. Nagyon fontos itt hangsúlyozni — elsősorban a megítélés szempontjából —, hogy a huligánVeronese 1963. április 19. — 375 évvel ezelőtt, 1588. április 19-én halt meg Veronese (Paolo Cagliari) olasz festő, a velencei festészet egyik jelentős képviselője, az ő müve az ottani Doge-pálota freskó-sorozata. Gazdag színezésű, mozgalmas, bravúros perspektívájú, vallásos tárgyú festményein is a korabeli nagypolgári társadalmat ábrázolta (Kávai meny- nyegző), ugyanígy az előkelő velencei társaságot mutatja az Európa elrablása című képe. ’ *».*«» — 70 évvel ezelőtt, 1893-ban e napon született Borisz Vve- denszkij szovjet rádiófizikus és rádiótechnikus. 1922-tőO. kezdve az ultrarövid hullámok terjedését tanulmányozta, 1952-ben állami díjjal tüntették ki. 1951-től a Nagy Szovjet Enciklopédia főszerkesztője volt. — 400 évvel ezelőtt, 1563. április 19-én alakult meg Moszkvában Ivan Fjodorovics első orosz nyomdája. kodás tudatos cselekvőséget feltételez. Véletlenül senki sem lesz huligán! Tehát: mindazon cselekmények, amelyekkel embereket zaklatnak, nyugtalanítanak, erkölcsi méltóságukban vagy testileg megsértenek, vagy idegen tulajdont veszélyeztetnek — kimerítik a huliganizmus, a huligánság kritériumát. A huligánság megjelenési formái sokfélék és e formák megítélése is széleskörűséget feltételez. Milyen súlyú egy bűncselekmény? — Ennek mértékét az adja meg: mennyire veszélyes az a társadalomra. A huligánság társadalomra veszélyessége igen nagy. Az elkövetett cselekmények legtöbb esetben — mint induló példánk is mutatja — súlyosan sértik, súlyosan veszélyeztetik á társadalmi együttélés szabályait, ezért üldözése nemcsak rendőri, igazságügyi szerveink, hanem az egész társadalom elsőrangú feladata. S ez a feladat egyáltalán nem egyszerű, hanem sokoldalú, következetességet és nagy türelmet, határozottságot igénylő munkát, s ha kell, kemény kezet is megkíván. Szerveink — akár hivatalos szerveinkről, akár társadalmi szervezeteinkről, van is szó — rendelkeznek mindazokkal az erkölcsi- anyagi eszközökkel, amelyek eredményre viszik a huliganizmus elleni küzdelmet. Mindannyiunknak érdeke, hogy a huligánság elleni harc eredménnyel járjon. A társadalom, a társadalmi együttélés tudatos semmibevevőivei, ezek bűncselekményeivel még számolni kell — a közlekedésrendészet hatáskörének területén éppen úgy, mint másutt. Példákat idézhetnénk erre: azt a huligán bandát, amelynek tagjai abban „lelték örömüket”, hogy a parkírozó személy gépkocsik szélvédő üvegeit sorra betörték; azokat a részeg huligánokat, akik gépkocsit loptak, amelyet végül összetörve hagytak el távol a tett színhelyétől; és lehetne folytatni a felsorolást. A küzdelem határozottan és keményen folyik a huliganizmus ellen — az autós huligánok ellen is A légkör tisztul — végül olyan légkört teremtünk, amely nem tűr meg semmiféle huligán-szeny- nyeződést. Dér Ferenc A tanulók személyiségének megismeréséről Bartháné valóban nincs itthon, elment valahova, szomszé- dolni vagy dolgozni, a gyerekek megkapták zsíroskenyér-adagju- kat és most hogy az apjukat itthon érzik, enne mind. Bartha a konyhába küldi őket, rájukhagy. ja az egyik kenyeret meg egy darab szalonnát. A sofőr a szobában ül, előtte kenyér, kolbász, szalonna, az asztal sarkán demi- zson s Bartha buzgón, tölt a poharakba. — Nem számít! — mondja. — Semmi sem számít. Az asszony elkódorgott, majd hazahozza a hasa. Takács úr, nekem tíz süldőm van, eleven, étkes mind. Körüljárjuk a határt, aztán kihozzuk az állatorvost, oltsa be őket, mert a szomszédba beleesett a dög. Ki fizet akkor nekem jövőre? Ki fizet, ezt mondja meg Takács űr? Sokat dolgoztam én a maga apósánál, Takács úr, itt a Katahegyen. Sokszor csak úgy figyeltem az öreget, mit babrál a szőlővel. Azt mondja: — Sándor, te leselkedsz! Na gyere ide, megmutatom. Sokat tanultam én az öregtől, isten nyugosztalja És 'tölt és emeli a poharát, íyújtja a kenyeret, a kolbászt, a sofőr fal emberül és a poharat is meg-megemeli, a két csámcsogó ember között János is ráeszmél, hogy éhes. Szel hát a kenyérből szalonnából, de csak mértékletesen, közben próbálja magyarázni Barthának, hogy az állatorvost kellene kihozni mindenekelőtt, a határt meg megnézheti máskor is, járhat még benne annyit, hogy meg is unja, meg ismer is itt minden dűlőt, mi a fenének akar most furikázni. A sofőr elkomorul, mint akinek az üzletét rontják, Bartha meg a fejét ingatja: azt nem lehet. Hogy ő most visszalépjen, ne lássa a birtokot, most frissen, mikor összeírták az egészet. — Hej! — kiált föl hirtelen. — Milyen vagyok, eszembe se jutott. Lehet, hogy az asszony már hozza is az állatorvost. Biztosan odament. És már ugrik is föl az asztaltól, megy ki a konyhába, az ajtóból kiált át a túlsó házhoz: — Juli, Julikéin, hova ment keresztanyád? — Nem mondta, csak elment. — Nem mondott semmit? — Nektek se szólt? — kérdi a gyerekeket. akik már nagy szelet kenyerekkel igyekeznek kifelé a konyhából. — Azt mondta, délre megjön. — Adott zsíroskenyeret — selypíti a kisebbik lány. — Biztosan az állatorvoshoz ment — tér vissza Bartha a szobába — különben már itthon volna. — Na, menjünk mi is, mert az óra jár — kel föl János az asztaltól. I^ianapság, amikor egyre több szó esik a közösségi nevelésről, nem árt, ha egy kicsit behatóbban foglalkozunk a közösségeket alkotó egyének megismerésével, nevelésével. Az egyén nevelése a család és az iskola, majdan a család és a társadalom keretein belül megy végbe, azaz, az egyén kisebb-na- gyobb közösségekben kovácsolódik személyiséggé. A személyiség formálása már gyerekkorban megkezdődik, és zömmel az iskolák, az iskolákban tanító nevelők munkájának hatására alakulnak ki alapvető jegyed. A tanulók teljes megismerése a nevelők részéről elengedhetetlenül szükséges. A gyermekek oktatása, nevelése megkívánja mindenekelőtt annak a beható tanulmányozását, hogy milyen folyamatok mennek végbe az oktatás és nevelés kapcsán a gyermekben, milyen változások történnek egyéniségében, szellemi tevékenységében, magatartásában, erkölcsi tudatában. Egy tanulót nagyon sokféle szempontiból tanulmányozhatunk. Vizsgálhatjuk éreklődési körét, megismerő képességét, közösségi magatartásét, a munkához és a tanuláshoz való viszonyát, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Amikor egy tanulót megközelítő pontossággal megismertünk, úiabb feladatok előtt állunk, hiszen azok a tulajdonságok, amelyek jellemzik, nem megváltoztathatatlanok, s nem állandók még. A jellemző jegyek tehát nem lezárlak, mert ha ezt állítanánk, akkor tagadnánk a nevelés lehetőségét. Éppen ezért a tanulók megismerése tovább folytatódó, oktató-nevelő munkánkkal párhuzamosan haladó tevékenység. A közösség} nevelés és a ta- ” nulókkal történő egyéni bánásmód, az egyes tanulók megismerése szorosan összefügg egymással. A közösségi nevelés keretein belül helye van az egyéni bánásmódnak, hiszen azért kell jó közösségeket kialakítanunk, hogy az egyének fejlődhessenek, közösségi emberré válhassanak. Az egyén megközelítésének elsősorban a közösség útján kell történnie, s az így megközelített egyén tulajdonságai a közösség hatására — Annyira azért nem sürgős — és Bartha újra teletölti a poharakat. Nem hajt bennünke* senki. — De a sofőr is bekattint- ja a bicskát s már állva isszák meg a János áldását. A gyerekek elszéledték, Isten tudja hová. talán még mindig a kenyéren osztozkodnak a tanya napos oldalán. Csótó Juli átjött a sáron és az autót nézegeti nagy kíváncsisággal. A kerekeket, csa. varokat, bent a kormány alatt a különféle órákat, az üveget, mely így sárfoltosan is tükröt tart eléje. János búcsúzkodik, hogy indulhasson már, a sofőr beül az autóba, megfordul, kiáll a tanya kivezető útjához, Bartha meg zárja már az ajtót és fölakasztja a kulcsot a kisab- lakba a szokott helyre. János még hátralép az ól mellé, mikor indulna vissza, látja, hogy az ól sarkánál a hosszú Bartha szinte rádőlve szorongatja a hibáskezű lányt. — Te, bogyós galamb, te... — Ne, Sándor bécsi, igazán, hagyjon... De semmi ellenkezés nincs a mozdulatában és az arca. tüzel mint a hajnali ég. (Folytatjuk) fognak tovább alakulni. Vigyázni kell azonban arra, hogy a közösséggel való foglalkozás ne legyen túl egyoldalú, mert ez könnyen tipizáláshoz vezethet, ami további munkánknak komoly akadálya lehet. I ényeges felfigyelni, az egyes — viselkedés-változásokra és azok okát felkutatni. Erre kitűnő alkalmat nyújtanak a tanulókról készített .feljegyzések, melyeket családlátogatások alkalmával ered. ményesen fel tudunk használni. Ezeken túlmenően nagyon sokat jelentenek a megismerés szempontjából a tanulóval folytatott meghitt beszélgetések. A tanulók megismerése során sokan esnek abba a hibába, hogy csak az igen jó, és a feltűnően rossz’ tanulók tulajdonságait kutatják. Ezekről a tanulókról alapos jellemzést tudnak adni, míg egy közepes tanuló személyiségét alig vagy egyáltalán nem ismerik. Pedig ezek a tanulók is megérdemelnék a figyelmet, hisz sokszor értékes tehetség lapul itt meg. Sok tanuló kényelmi szempontból választja a közepességet, mert ebben a rétegben viszonylagos nyugalom van. Nincs verseny az elsőbbségért, s a dorgálás hullámai is csak ritkán zavarnak. Ezek a tanulók az életbe kikerülve sokszor érdekes meglepetéseket okoznak. Egyesek kiugró teljesítményeket érnek el, mások elkallódnak, hiszen a mindennapi élet ritmusában hamar felborul az évek alatt megszokott egyensúly. A szocialista társadalom erkölcsi fölénye többek között abban is rejlik, hogy a társadalom minden egyes tagja számára biztosítja a megfelelő fejlődést és a közösségben végzett munkát. kJ svelőmunkánk alapvető kér- désé tehát, hogy mi, pedagógusok megértsük a társadalmi igényeket, azt a világot, amelyben a fiatalok élnek. El kell tudnunk igazodni a fiatalokat érő pozitív és negatív hatások között. Ezt a nagy munkát azonban csak úgy tudjuk elvégezni, ha a lehető legjobban megismerjük tanulóink lelkivilágát, jellemét, s oktató-nevelő munkánkban támaszkodunk az egyénre, mint a közösség tagjára. Ifj. Szilárd Ádám Közlemények — HIRDETMÉNY. Orosháza város Tanácsának VB Mezőgazdasági Osztálya közhírré teszi az I860, évi ebve- szettségi oltások időpontját. Egyben felhívja az ébtartó lakosok figyelmét, hogy minden 3 Ivónappsnáll idősebb kutya veszettség elleni oltása kötelező. Az oltási díj benne foglaltatik az eb- adóban. Mindenki hozza magával az adókifizetésről szóló nyugtát, mert az oltás megtörténte erre lesz feljegyezve. Az adót az oltás helyén is ki lehet fizetni. — Április 20-án, 9—H óráig: a városháza hátsó udvarán az I. kerület részére; az új áűlatvásártér járlat- író házánál III. kér.; a Dózsa Tsz központi lóistállónál. — Április 23-án 9— 11 óráig: szentetornyai kirendeltségen; a BARNEVAL szállító-telepén (Fürdő és Nádasdi u.); a sportpályán a VI., VTI. kerület részére. — Április 24-én 9—(L1 óráig: rákóczitelepi kirendeltségnél, a pusztaszentetornyai kirendeltségen, a tatársánci volt kirendeltségen. — Április 26-án 9—11 óráig: az ái- latlkórház udvarán, IV. és V. kerület számára, a hajdúvölgyi olvasókörnél, 12 órakor a Ciráiki körnél, monotri. kirendeltségnél. 12 órakor a Gyulai úti iskolánál. — Április 2f7-én 9—ll óráig: Gyopárosfürdőn, a közs. szálló előtt, Földvári úti Gombkötő-féle tanyán, A városi I. sz. apaállatistállónál, a kis- csákói kirendeltségen. — Pótoltás: április 29-én, »—10 óráig az állatkórháznál, április 30-án, 2—4 óráig az állatkórháznál. A be nem oltott ebek elkobozta tnak és leöüe tnek. — A VÁROSI TANÁCS VB Egészségügyi Osztálya felhívja a 3-tól 60 éves korig a város lakosságának azon tagjait,, akik hastífusz elleni védőoltásban még nem részesülték, hogy az 1963. április 19-től 23-ig bezárólag a területileg illetékes körzeti orvosoknál jelentkezzenek oltásra, a rendelési idő alatt. Ezen pótol táson való részvétel mindenkinek saját érdekében kötelező, mivel a járványveszély még nem szikit meg. Az igazolatlanul távolmaradást szigorúan büntetjük. Dr. Maurer József városi főorvos. its — KÖZLEMÉNY: Felhívjuk a Békéscsaba és környéke lakosságának figyelmét arra, hogy a városi tanács építési és közlekedési osztályának engedélye alapján 1963. április 20-án délelőtt 9.30-tól 15 óráig Békéscsabán, Tessedik utca egész szakaszán a Békés megyei földművesszövetkezeti járművek szemléjét megtartjuk. Ezért a fenti útszakaszon közlekedési korlátozás lesz Földművesszövetkezetek Békés megyei Szövetkezeti Központja, Békéscsaba. 174
