Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-15 / 62. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai* egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA. NÉPÚJSÁG 1963. MÁRCIUS 15., PÉNTEK Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságainak levélváltása Közéletünk tisztaságáért Sokan összekeverik a közéletünk tisztaságáról alkotott fogalmat azzal, hogy sajnos, akadnak még vezetők, kereskedelmi, s egyéb intézményi szinten, akik a társadalmi tulajdont megkárosítják, magyarán bűntettet követnék eL Az ilyen esetekből sokan azt a torz következtetést vonják le, hogy nem beszélhetünk a közélet tisztaságáról ott, ahol ilyesmi előfordul. A bűntett azonban — noha vezető beosztású személyek követik is el — nem meríti ki a közélet tisztaságáról alkotott fogalmat. Sőt, szorosan véve, nem is erre gondolunk elsősorban, amikor erről a fogalomról beszélünk. A sikkasztás, csalás, okirathamisítás stb. — amire sajnos van példa megyénk életében is — természetesen nem jó fényt vet a közéletre, de elkövetői éppen a szocialista erkölcstol távol álló emberek, S». inkálbb a rendőrség, bíróság illetékessége alá tartoznak, mint a közélet tisztaságán egyéb foltot hagyó jelenségek, amelyekről írni akarunk. Szükséges pedig erről fmi azért, mert legnagyobb tömegszervezetünket, a tanácsokat, amelyek államigazgatási rendeltetésüknél fogva is mindennapi, eleven kapcsolatban állnak a tömegekkel, február 24-e előtt sokszor érte szó a bürokratikus, régi hivatalnokszerű, lekezelő, figyelmetlen s udvariatlan ügyintézésért, amelyek mind-mind csorbát ejtenek a közélet tisztaságán. Egy hónapja sincs, hogy újjáválasztottuk a tanácsokat. 4427 régi tag közül 2414 új ember került a közéletbe, akiknek jó része korábban esetleg magán is érezte, hogy valami új, közvetlenebb, elvtársiasabb viszonyt kellene kialakítani sok helyen a vezetők és a vezetettek között. Ez a megsejtett új viszony nem más, mint a szocialista erkölcs kialakulásának kívánalma az állami hivatalokban is, de minden olyan helyen, ahol vezetők érintkeznek az egyszerű dolgozókkal. Tegyük szívünkre a kezünket és valljuk be: magunk is elégszer találkoztunk egyes hatóságoknál azzal, hogy bizony nem úgy bántak velünk, ahogyan azt elvárhattuk volna. Sokszor a türelmetlenség, az éles hang, az „őrmesteri stílus” emlékeztetett bennünket ilyenkor a régi hivatalokra, amelyekben a Hortihy-rendszer néptől távol álló önkényurai basás- kodtak, visszaélve hivatali beosztásukkal. Nem sorolunk fel példát arra, hogy néha bizony fellelhető ma is ilyen és éppen ez az, ami fertőzi még közéletünk tisztaságát a szó erkölcsi értelmezésében. Nem általános jelenség ez, de most, amikor csaknem 2500 új tanácstag kezdi meg közéleti tevékenységét az államapparátusban, szükséges erről szólni oku- ,iáaként más szervek felé is.». E visszásságok ellenére az az általános, hogy új gazdasági helyzetünknek megfelelően, amikor is túl vagyunk már a szocialista gazdasági alapok lerakásán, új viszony alakul ki a, vezetők és vezetettek között. Ez az új viszony az érdekazonosságon, a kölcsönös megértésen, bizalmon és közös célon alapul, amelyet azonban tudatosan szükséges formálni mindenekelőtt a vezetők részéről, de a vezetetteknek is.' Frázisként tűnik, amikor mondjuk: a vezetőknek, hogy munkájukat jól végezhessék és megfeleljenek a kitűzött feladatoknak, az emberekhez való viszonyban új munkastílust kell kialakítaniuk. Pedig nem frázis ez, nagyon is mély értelmű igazság. A parancsolgatás, őrmesteri stílus, a dolgozók igényeivel, észrevételeivel, problémáival nem törődő vezetési módszer ugyanis az, ami beszeny- nyezi közéletünk tisztaságát, s ami ellen kötelessége küzdeni minden vezetőnek, minden párt- szervezetnek. Ez a küzdés jelenti többek között egy-egy szerven belül a szocialista erkölcs kialakítását. Más szóval annak a szellemnek a vérré válását, hogy minden vezető együtt éljen, lélegezzen a dolgozókkal, hallgassa meg kívánságaikat, támaszkodjon a véleményükre, mert enéJkül úgy sem megy semmire. A [kiskirályok, basáskodók, ha ilyenek még vannak (mint ahogy fel is lelhetők) nem lehetnek a szocialista munka irányítói. A szakképzettségből eredő tekintély, becsületesség, következetesség, állhatatosság, igazságosság, szerénység és elvhűség — ezek a jó vezető legfőbb erényed. Senki ne éljen vissza a beosztásával. „Mi azt követeljük a, vezető beosztásban lévő, hatalmat gyakorló emberektől — mondotta Kádár elv- társ —, hogy inkább még azzal se éljenek, amihez joguk van, semmint visszaéljenek befolyásukkal és azokkal a lehetőségekkel, amelyek a beosztásukból adódnak.” S hogy így legyen, ebben — habár ez ellentmondásnak tűnik — nemcsak a vezetők a felelősek, hanem a beosztottak is. Az új erkölcs nem szembenállást, de pozitív támogatást követel a beosztottaktól, s minden egyes dolgozótól abban, hogy az ilyen hibáktól is fal italaimé tegyük közéletünket. Ezért a közélet tisztaságáért, vezetők és vezetettek egyaránt felelősek, kölcsönösen egymásra utaltak vagyunk. A február 24-i választások ilyen értelemben is magasabb szintre emelték az állam- igazgatási munkát. A továbbiakban pedig közéletünk tisztaságának, hivatalainkban a szocialista erkölcs kialakulásának emelője az a bizalom lehet, amellyel megválasztották a tanácstagokat megyénk dolgozói.- Varga Dezső Új munkaszervezésre térnek át a Békéscsabai Ruhagyárban Összevonják a speciális gépeket — Csomagrendszer — Megszűnnek az átállási zavarok — NS a termelékenység A hét első napján nagyszabású átalakítás kezdődött meg a Békéscsabai Ruhagyárban. Aki most az 1-es és 5-ös varroda termébe lép ugyancsak csodálkozik és botladozik. A gépeket kiköltöztették, helyükre malterosládák, vezetékek, gépek, szerszámok kerültek, s kőművesek, szerelők vették birtokukba a helyiségeket. Reggeltől estig fúrnak, faragnak, szerelnek, gyors ütemben készítik a speciális gépek termét és a korszerű vasalócsamokot. Míg a munka tart, három műszakban termei a gyár. Nagy Lajos elvtárssal, a gyár műszaki vezetőjével jártuk végig tegnap az újjáfarmálódó termeket. A látogatás végén leültünk egy kis tájékoztató jellegű beszélgetésre. — Miért watt szükség a termek átalakítására? — Április elején új munkaszervezésre térünk át itt Békéscsabán és orosházi telepünkön. Varrodáinkban eddig összefüggő szalag- rendszer volt, egymás mellett dolgoztak a varrógépek és a félautomata lyukazó-, gombozó-, szála zógépek. Itt történt a vasalás is. Amikor gyártmányváltozás történt (élég gyakran), a varrógépek teljesítménye lecsökkent, s a félautomata gépeket csak 60—80 százalékosan tudtuk kihasználni. A vasalóknak várakozni kellett, növekedett az üres percek szórna. Az új munkaszervezéssel kiküszöböljük az átállási zavarokat, egy százalékkal emeljük a termelékenységet, elkülönítjük egymástól a varró- és speciális gépeket. Az 5-ös varroda termében állítjuk fel a félautomata masinákat, az 1-es varrodát pedig korszerűen berendezett vasalóteremmé alakítjuk át. A két varroda varrógépeit a félautomata gépek helyére rakjuk be. Hy módon szervezetebbé válik a termelés, száz- százalékos lesz a gépek kihasználása. A varrodákban folyamatos lesz a termelés, az anyag csúszdán érkezik a félautomata-gépek termébe. Eddig a lyukazók, gorntoo- zók egyenként kapták a munkadarabokat, az új teremben bevezetjük a csomagrendszert. Egy személy 60—80 munkadarabot kap egyszerre, nem kell tétlenül várakoznia, jobban ki tudja használni munkaidejét, fokozni tudja teljesítményét. A félautomata gépek termőből hevederes Szállítószalag viszi tovább az anyagot a vasalóterembe. Itt diszpécser-szolgálatot rendszeresítünk. Mind az 50 munkahelyre jelzőcsengőt szerelünk, s aki új munkát kér, az jelez a diszpécser-asztalhoz. A gombnyomás után néhány másodperccel már* asztalánál lesz az új munkadarab. Az anyagot meny- nyezetre függesztett láncos, körmozgást végző, villás szerkezet szállítja. A vasalónők erről sae- dik le a vasalnivalót és erre rakják a kivasalt anyagot. — Az orosházi telepről is behozzák a félautomata gépeket? — Igen. Ezzel nagy kiadásokat spórolunk meg. Eddig mindig Békéscsabára szállítottuk ezeket a gépeket generáljavításra. Ezután már nem lesz szükség ilyen fu- vanozgatásra. Orosházán csak varrógépek dolgoznak. Az anyagok befejező munkálatait — amit eddig Orosházán csináltak — itt végezzük el. — Mennyibe kerül az átalakítás? — Négyszázezer forintot költünk rá. Ez az összeg tíz hónap alatt tétül meg! Azt még Szeretném elmondani — megnyugtatás végett —, hogy senkit sem bocsa j tunk él az átszervezés miatt. (pallag) Megkezdődött a termelőszövetkezeti zárszámadások első komplett gépi feldolgozása A Földművelésügyi Minisztérium statisztikai és számítástechnikai igazgatóságán megkezdték a termelőszövetkezetek 1962. évi zárszámadási anyagának gépi feldolgozását. A mezőgazdaság legnagyobb szektorának mintegy nyolcmillió holdon folytatott közös gazdálkodására vonatkozó valamennyi fontos adatot most első ízben összesítik és csoportosítják teljes egészében gépi úton. Egy-egy termelőszövetkezet gazdasági helyzetét, egész évi termelési és pénzügyi tevékenységét 5500 adat jellemzi, így az ország 3700 szövetkezetében összesen több mint húszmillió adatot számítottak ki, ezek most 300 000 kártyába lyukasztva kerülnek a Hollerith-gépekbe. A szovjet és angol gépek néhány hét alatt több mint 200 műveletet végeznek el a teljes adatsorral. Május első feléig elkészítik a legfontosabb számításokat. így ezek már érdemiben hasznosíthatók lesznek a jövő évi tervek, gazdasági intézkedések kidolgozásánál. A termelőszövetkezeti zárszámadások eddigi legátfogóbb és legsokoldalúbb összesítése és csoportosítása az év derekára teljes egészében elkészül. (MTI) Szalagavató A gyulai kertészeti technikumban a napokban rendezték meg hagyományos szalagavató ünnepségüket. Képünkön egy végzős növendék ruhájára gondos leánykéz tűzi fel a szalagot. (Képriport a 4. oldalon.) Fotó: Kocziszky László
