Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

1963. március 2. 2 Szombat „Baráti szó" A Pravda szemleírójának cikke Moszkva (TASZSZ) Mintha vihar száguldott volna végig a Kreml Kongresszusi Palo­tájának gigászi termében, amikor elhangzott az erőteljes szilárd ki­jelentés: „Szavunkat adtuk, test­véri szavunkat adtuk a kubai nép­nek, hogy a Szovjetunió Kuba se­gítségére siet és nem hagyjuk őt a bajban” — írja Jurij Zsukov, a Pravda szemdeírója. Zsukov hangsúlyozza, hogy a szovjet kor­mány ezzel a kijelentésével vilá­gosan tudtára adta azoknak, aki­ket illet: „Ha megtámadják Ku­bát vagy bármelyik szocialista or­szágot, a Szovjetunió barátainak segítségére siet és megsemmisítő csapást mér az agresszorra.” Mint a Pravda szemJeíróia meg­jegyzi: „A szovjet emberek béké­ben és barátságban kívánnak élni minden néppel, köztük az ameri­kai néppel is”, A szovjet emberek Minden előfeltétele megvan a két ország baráti erősödésének Moszkva (TASZSZ) Karjalainen finn kormányfő, aW hivatalos látogatáson van a Szovjetunióban, nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. Ennek során kifejezte azt a vé­leményét, hogy „minden előfelté­tele megvan a két ország baráti viszonya további fejlődésének és erősödésének”. „A látogatásom során szerzett benyomások elmé­lyítik bennem ezt a meggyőző­dést” — fűzte hozzá a miniszter­elnök. A képen: N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök, a moszkvai Kremlben fogadta A. Karjalainen finn miniszterelnököt. (Hrus- csovtól balra.) (MTI Külföldi Képszolgálat) helyesléssel fogadták a múlt év októberében, a Karib-tenger tér­ségében támadt válság napjaiban az Egyesült Államok elnökének kijelentését, mély szerint ő őszin­tén reméli, hogy most az egész világ kormányai „komoly figyel­met szentelhetnek a fegyverke­zési verseny csökkentésének és a nemzetköizi feszültség enyhítésé­nek. Eltelt azonban négy hónap — folytatja a szemleíró — és a fegy­verkezési verseny nemcsak, hogy nem szűnik meg, hanem éppen el­lenkezőleg, fokozódik. Egyes fe­lelős amerikai személyiségek, akiket saját honfitársaik is „ve­szetteknek” neveznek, ismét ösz- szeesküvést szőnek Kuba megtá­madására, mondván, hogy nem tűrhetik meg a „másként gondol­kodó szomszédot”. Az amerikai állam hajója — írja a Pravda szemleírója — fur­csa cikik-cakikokban közlekedik, hol erre, hol arra csavargatják a kormánykereket. Zsukov véleménye szerint ez az­zal magyarázható, hogy Washing­tonban és New Yorkban már meg_ kezdődött a harc a Fehér Házban elfoglalandó helyért az egymással szemben álló pártok, az „elefánt” j és a „szamár” között. „A józan gondolkodású amerikaiak keserű­séggel és aggodalommal állapít­ják meg, hogy ezúttal az ellenfe-; lek a robbanékony kubai kérdést' teszik meg a választási harc leg­főbb céljául.” A szemleíró befejezésül hang­súlyozza: Malinovszíkij marsall február 22-én elhangzott nyilatko­zatában keményen figyelmeztette m/mmnurnsr, 1963. március 2., szombat. Hooke mikroszkópja Fotó. Tudományok Múzeuma, London 260 évvel ezelőtt, 1703 márciusában halt meg Robert Hooke (ejtsd: Huk) angol fizikus és természettudós, az optikai távíró, a hajszálrugós zsebóra készítője. A róla elnevezett fizikai törvény a testek nyúlás vagy össze­nyomódás miatti alakváltozását sza­bályozza. Öt tartjuk a mikroszkóp mai formájának (1675) felfedezőjének, amellyel a növényi anyagok sejtszerű felépítését állapította meg. — 95 évvel ezelőtt, 1868. március 2-án halt meg Nagy Károly csillagász és matematikus, aki Bicskén, az ország első csillag- vizsgálóját rendezte be. A szabadságharcban való részvétele miatt Franciaországba emigrált és itt tette közzé szakmunkáit francia és német nyelven. • — 40 évvel ezelőtt, 1923. március 2-án fejezte be Lenin az utolsó cikkének megírását (Inkább kevesebbet, de jobban), mely­ben az államapparátus működésének megjavítását és a takaré­kosság miatt egyes szervek összevonásának szükségességét szor­galmazta. Szoviet—ahanai árncsereforgalmi egyezmény Accra (TASZSZ) I podását. Az egyezmény értelmé- Ghana fővárosában aláírták a | ben a két ország idei árucsere- Szovjetunió és a Ghánái Köztár­saság 1963. évre szóló árucsere- forgalmi jegyzőkönyvi megálla­forgalma az 1962. évihez viszo­nyítva jelentősen növekszik. (MTI) Ötvenliét középiskolából érkeztek nevezések a gyulai „Erkel” Diákünnepekre Hónapokkal ezelőtt adtunk elő­ször hírt arról, hogy a Gyulai Er­kel Ferenc Gimnázium KISZ-szer_ vezete felhívással fordult Bács- Kiskun, Békés, Csongrád, Pest és Szolnok megye, valamint Sze­ged város középiskolás ifjúságá­hoz, melyben a KISZ Kulturális Szemle keretében megrendezésre kerülő Gyulai Diákünnepekre hív­ja az említett megye 102 középfo­Ráhibázott Az egyik londoni lap februári szá- S mának hasábjain azon búsong egy ■ régivágású magyar politikus, hogy ; voltaképpen nincs semmi különbség • a mai magyar parlament és a Hor- S thy-rendszer parlamentje között, : mert a választás most sem ad egye- ■ bet, mint a múltban: növeli a rend- S szer haszonélvezőinek biztonságérze- ! tét. , ! E sorok kétségkívül az Igazság tü- ; körképei, s elismeréssel kell megái- S lapítani, hogy rég szóltak ilyen iga- ; zat a hazánkból, a szocializmus elől ; elmenekült politikusok. Logikus, sőt természetes, hogy ! minden választás az adott társadalmi S rendszer haszonélvezőit erősiti meg ; pozíciójában. A teljes igazság kedvé- ; ért azonban még egy kiegészítő kér- • dést kell feltenni: azt, hogy például ; hány tízezer ember volt a Horthy- j rendszer haszonélvezője, s hány mil- 5 Uó ember biztonságát szilárdítja meg • a szocialista rendszer választási győ- • zelme S ez a nem csekély mennyiségi | különbség mégiscsak azt mutatja, ; hogy azért akad némi minőségi kü j Mnbség la a két rendszer között... S V. A. ; kú tanintézetének tanulóit. A keszthelyi „Helikon” ünnepségek immár ötéves tapasztalata és az elmúlt évi Sárospataki Diáknapok sikere nyomán alakult ki az el­gondolás, hogy hazánk e déli ré­szén is meg kell rendezni a kö­zépiskolás diákság kulturális ta­lálkozóját, vetélkedőjét A gyulai gimnazisták felhívása a jelek szerint nagy visszhangot vált ki, hiszen a jelentkezési ha­táridő — március 15 — még nem érkezett el, és már eddig is 57 is­kola ifjúsága küldte el nevezéseit. A rendező bizottság véleménye szerint azonban a nevezések szá­ma lényegesen már nem változik, hiszen a résztvevők igyekeztek mi. előbb részletesen közölni, hogy a diákünnepek kulturális vetélke­dőin milyen csoporttal vagy egyé­ni versenyzővel szándékoznak in­dulni. Érdekes, hogy a rendező Békés megye 808 résztvevője mellett a legtöbben, 501-en Szegedről jelent­keztek. Bács megyét 370, Csong­rád megyét 105, Pest megyét 284 és Szolnok megyét 297 diák kép­viseli majd. A szemle különböző ágazataiból említésre méltó, hogy a vers és próza előadásra 126-an, az énekesek vetélkedőjére 49-en !3len ikeztek, 70-en indulnak a hangszerszólisták versenyében, és 23 irodalmi színpad, 24 énekkar, 10 zenekar, 9 tánczenekar, 14 népitánc-csoport is összeméri tu­dását. Az irodalmi, néprajzi, képzőmű­vészeti és fotópályázatra is sorra érkeznek a különböző pályamun­kák. A Gyulai „Erkel” Diáküne- peket — mint ismeretes — 1963. május 23 tói 26-ig bonyolítják le Gyulán. Tömegtüntetés Delhiben a semlegesség! politika támogatására a „veszetteket” és ezt a figyel­meztetést február 27-én alátá­masztotta Nyikita Hruscsov, a szovjet kormány veze.ője. „A Szovjetunió szilárd testvéri szavát adta a hős Kubának: nem engedjük át Kubát az amerikai imperializmus nagy cápáinak. A szovjet nép internacionalista kö­telességéhez híven sohasem hagy­ja a bajban sem Kubát, sem bár­mely más szocialista országot.” (MTI) Delhi (TASZSZ) Pénteken Delhiben az összin- diai szakszervezeti kongresszus felhívására többezres tömeg tün­tetett a béke és a katonai tömbö­kön való kívül maradás politikája mellett. A tüntetők transzparen­sein a következő jelszavak szere­peltek: „Támogatjuk az agresszív katonai tömbökön való kívülma- radás politikáját!”, „Nemet mon­dunk a katonai szövetségeknek!”, ,,Nem tűrünk imperialista katonai támaszpontokat indiai földön!”, „Legyünk éberek — a rekació mozgolódik!” (MTI) 24. Anti borúsan nézte a fenye­getve könyörgő embert. Ocs- mány gyávaságnak tartotta vol­na, ha a hatalmat hívja segít­ségül, ha azzal szalad a párthoz, hogy megfenyegette a fiatal Kustán. Nem kételkedett ab­ban, hogy magamagáért is állja a sarat, ha mindenképpen ma­rakodni kell. De ezt ő sem akar­ta. Bánatáért senkit nem okol­hatott. Gyűlölete megfeküdte a mellét, mégis türelmet paran­csolt magának. — Nem állhatlak, elismerem. Azt se mondom, hogy nem lesz rossz vége ennek a türelemjá­téknak. De tévedsz, ha arra gon­dolsz, hogy a hivatallal ártsak neked. Ha nem utálnálak, ak­kor se jöhetnél a szöve'.kezetbe. Hogy miért, azt nálamnál oko­sabb emberek dön*ö*ték el. Eh­hez kell tartani magam. Meglóbálta a hajtószárat, os­torával a lovak farára pöccin­tett. A két muraközi lépéseitől egészen parányit rugózott a föld. Halkan harangoztak a vetőgép csövei és a sárga magvak csíko­kat hímeztek a földre. Az öreg Kincses zavartan ha­jolt le a mogyoróbotért. Anti szavai meggyőz'ék, hogy a vő ügye nem is olyan egyszerű. Csakugyan kitiltotta a párt a kulákokat a szövetkezetből és bármiképp is alakult a helyzet az öreg Kustán meg a fiatal Kustán között, a poli ika szem­pontjából ez teljesen mellékes volt. A származás számított, az anyakönyvi adatokból ítéltek, ezen meg nem lehetett változ­tatni. Roskadtan, bocsánatkérőn né­zett a fiatalokra. Hiába volt el­nök, mégsem festhetett. — Menje.ek haza. Erre még alszunk egyet — mondja vigasz, talán, de az aggódás határozat­lanná tette szavait. Lehajtott fejjel indult a vetőgép után, egyszer visszanézett, mosoly­gott és a szeméről élesen verő­dött vissza a fény, ahogy az üvegcserepekről szokott. Pilledten bandukolt hazafelé a két muraközi. Patájuk alig vert valami port a sárga dűlőúton, fá­radt testüket csípős verejtékszag lengte körül. A szekér mögött rekedt cimbalomként pengett a vetőgép. Kincses József gör- nyedten ült a bakon. Anti haj­totta a lovakat. Az ő feje is ha­nyagul billent egyet-egyet a döccenésekre, laza ujjai közül a saroglyára kígyózott a gyeplő vége. — Állj meg itt a kőrisfa alatt — mondta fáradtan az öreg és a szemét lehunyta egy pillanatra. — Gyújtsunk rá. Anti nem értette, miért kell a cigaretta miatt megállni, hiszen füstölni menetközben is lehet, de nem kérdezősködött. A lovak a magányos faaggastyán haragos­zöld üstöké alá értek. Rájuk szólt csitítóan: — Pszsz... Elhalt a zörgés, egyszerre az alkonyati nyugalom kellős köze­pében találták magukat. A kő­risfa lombja kesernyés illatot

Next

/
Thumbnails
Contents