Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

t 6 Vasárnap 1963. március 10. CSALÁD-OTTHON ■ ^AAA/\A^^VAA^^AWAA^SA/^/WW "^V^V^WW^ Mit hall a gyerek? Tavaszi divat Az ember jelleme igen nagymérték­ben az otthon légkörében formálódik. A legnagyobb ajándék, amit a család a gyermeknek adhat, a becsületes, tiszta jellem. ; Fontos tehát, hogy a gyermek, már egészen apró emberke korában „tiszta levegőt” szívjon a családi otthon falai között. Ez a «'tiszta levegő” sok ténye­zőből áll, A sok közül ezúttal egyet emelünk ki. Azt, hogy mit hallhat odahaza a gyermek? Sok szülő azt hi­szi,'hogy az apróságok előtt szabadon beszélhet mindenről, hiszen a Jucika és a Palika még kicsiny, ügyefogyott, úgysem érti meg azt, amiről a felnőt­tek beszélnek, sőt oda sem figyel, ö játszadozik. Igen nagy tévedés ez! :;A gyermeket — már egészen piciny korában is »— sok minden érdekli. A Szüts László: Durmoló Durmi Durmoló Durmi elaludt; egyet Kiáltott a kakukk; de föl se ébredt rája. Durmoló Durmi, süt a nap, melengeti a hasadat, mozdulj hát valahára! Durmoló Durmi elaludt, kettőt kiáltott a kakukk; de föl se ébredt rája. Durmoló Durmi, itt a dél, mire jut, aki igy henyél? marad mindig butácskái Durmoló Durmi elaludt, hármat kiáltott a kakukk, s akkor felébredt rája. Fák közé futó friss szellő rügyfakadásra serkentő, most már talpon találta. 3—1 éves gyerek érdeklődési köre né­ha meglepő. A további években pedig ez az érdeklődés egyre nő. Még akkor, amikor látszólag önfeledten játszik is — kíváncsian fülel. Érdekli, miről be­szélnek a felnőttek. És sokkal többet „megért”, „felfog” vagy „megjegyez” önmagának, mint azt a szülők gondol­ják. j Azok a gyerekek, akik előtt a szü­lők gátlástalanul teregetik ki anyagi gondjaikat, kudarcaikat, meghiúsult vágyaikat — gyakran idegessé, nyug­talanná válnak. Vannak szülők, akik képtelenek megérteni, hogy a gyer­mekeik élőtt nem szabad szapulni a szomszédokat, nem szabad becsmérlő­en vagy lebecsülően nyilatkozni más emberekről. Áz efféle felelőtlenség mély nyomokat hagy a gyermek lel­kében. Az a -papa és mama, aki gyak­ran elítélően, nem a szeretet hang­ján szól a saját szüleiről — menthetet­lenül valami hasonlót kap majd visz- sza a saját gyermekétől idők múltán. Talán éppen akkor, amidőn ők ma­guk a legjobban kívánják a szerete- tet. Nem szabad tehát a gyermeknek mindent hallania és látnia! De sem­mit sem szabad eltitkolni előle, ami valamilyen formában — életkorának megfelelően — rá is vonatkozik. Eb­ben a légkörben egészséges jellem fejlődik, s az ilyen jellem az élet mindén későbbi viharain és megpró­báltatásain átsegíti az embert. F. M. — Te bizonyosan ismered a madarak nyelvét — fordul a király a bölcshöz. — Érdekes lenne megtudni miről te­referélnek. — Valamicskét megértettem, de nem merem neked elmondani — feleli a bölcs. — Mondd csak, ne félj! — Ha megesküszöl, hogy nem bün­tetsz meg... — Esküszöm — mondja az uralkodó. Két bagoly beszélget A RAJNAI VÁRKASTÉLY FOLYTATÁSOS KÉPREGÉNY o Valentyin Ivanov tudományos-fantasztikus regénye nyomán irta: Cs. Horváth Tibor rajzolta: Sebök Imre. Előzmények: A Rajva-parti vár­kastély ódon falai modern gép­óriásokat, egy gigantikus sugár­ágyú első, még nem egészen töké­letes mintapéldányát rejtik ma­gukban. Feltalálói a szörnyű fegy­vert szovjet területen végzett rombolással készülnek kipróbál­ni. A krasznosztavszki Különleges Rendeltetésű Erőmű tudósai fel­figyelnek a veszélyre. — Az egyik bagolynak eladósorba jutott a lánya, a másiknak a fia nőtt fel, elhatározták hát, hogy összegár rátkoznak. Az egyik bagoly, á menyasszony anyja úgy döntött, hogy lányával hozományul száz le­rombolt falut ád, de a vőlegény any­ja — a másik bagoly — nem áll rá, azt mondja, kevés. Alkudoznak, huhog­nak, mígnem a menyasszony anyja azt mondja: „Ha ez a király, akit ott látsz, tovább is úgy uralkodik, ahogy eddig, egy év múltán ezer lerombolt falut adhatok.*! A király mélyen elgondolkodott és 3ttől a naptól igazságosan uralkodott országában. Fordította: Györg Emil C^£ú3jeg,a nőieszla púk Az egyik * iskolá­ban virággal köszön­tötték a gyerekek a tanító néniket a nemzetközi nőnap al­kalmából. Valameny- nyien ünneplőbe Öl­töztek, volt aki még verset is tanult, az ünnepség tiszteleté­re. Hanem az egyik osztály kis tanulód megfeledkeztek a ta­nító néniről. Mi ta­gadás, bántotta is ez őt. S csak a harma­dik vagy negyedik szünetben tudták meg a gyerekek, hogy milyen hibát követ­tek el. Akkor már minden késő volt. Nem tudtak mást tenni, mint szomor- kodni. Búcsúzás előtt megdicsérte őket a tanító néni. — Ma különösen jók voltatok, gyere­kek. Felcsillant az egyik kislány szeme. — Ez volt a mi nő­napi ajándékunk. * _. R uha teszi az embert. Lajos példá­ul ünneplőbe öltözik, amikor kölcsönt kér. »—» Az egyik színész barátom karikatúrát rajzolt a Csabában egybegyűlt társaság tagjairól, A jellemző torz vonásokon jókat nevettünk. Egyi­künkről azonban se­hogy sem akart ka­rikatúra kerekedni. El is szomorodott szegény. — Még karikatúrá­nak sem vagyok jó? Nem gazdag em­ber, de annyira so­sem szegény, hogy ne legyen öntudatos. »__* J ogtanácsosunk válaszol. Diáklány jeligére: panasza, amelyből megtudtuk, hogy igazságtalanul buk­tatták meg matema­tikából, jogos. Javasoljuk, hogy orvoslás végett for­duljon az iskola egyeztető bizottsá­gához. K. M. OLVASTOK Történetek híres emberekről A fiatalon már hírneves Alék- szandr Puskin részt vett egy bá­lon, ahol egy fiatal hölgy szépsé­ge szinte lenyűgözte a költőt. Oda­lépett hozzá, bemutatkozott és táncra kérte. Az ifjú szépség becsmérlően mustrálta végig, s orrát magasra tartva, így szólt: Gyerekkel nem táncolok. Puskint rendkívül sértette ez a váratlan válasz, s a vér az arcába szökött. Pillanatok alatt lehdg- gadt azonban, s talpraesetten így válaszolt: Bocsánat kisasszony, honnan sejthettem volna, hogy gyermeket vár! Elegánsan meg­hajolt és otthagyta a leforrázott fiatal hölgyet • Mark Twain megígérte felesé­gének, hogy többé nem káromko­dik. Egy nap elhatározta, hogy megtanul kerékpározni és néhány leokeóra után egyedül indult a városba. Hazatérve így szólt: —-■ Most végre tudom, hogyan ken igazán káromkodni. Felesége szemrehányóan tekin­tett rá: — Hányszor megígérted már, hogy nem fogsz káromkodni! — Ugyan drágám, dehogyis ká­romkodtam. De hallottad volna, hogy miket mondtak azok, akik­nek nekimentem. (A ,,Volksst.imme”-bői) * 12 éves svéd költőnő Ylva Nilsson 12 éves „irodalmi csodagyerek” hétéves kora óta ír verseket. Első verseskötetét idén tavasszal Svédország legrango­sabb kiadó vállalata, a Bonnier cég jelenteti meg. A kislány első kö­tetének címe: «Tengeri kisbabák”. (AB) * Fohász Valaki mesélte társaságban: A mi kis városunkban szép kis plé­bániahivatal van. Egy alkalommal kopottruhás anyóka lépett be, hogy lerójja az egyházi adót. Ami­kor a pénz a főtisztelendő fiókjá­ban eltűnt, á nénike hangosan fel­sóhajtott: Ó, istenem, egy százast már megint elvitt az ördög! (A „Volksstimme”-bOl) ÚJRA A RAJNA! VÁRKASTÉLYBAN VAGYUNK. TavvNSAND TERMÉSZETESEN ÉRTI MIT KÍVÁN TCÍL£ HAac.BR. ÉS A B£LADAT VÉGREHAJTÁSÁRA NYOM- RAN PARANCSOT AD EGYIK SZOL­GÁLATKÉSZ EMBERÉNEK... Tinker őrmester elégedett pillantást vet áldo­zata UTÁN. A CSAPÓAJTÖN túl. lent a MÉLYBEN A FOLYAM HULLA'MAt CSOBOGNAK. r x7 LIFTNÉL SZOLGALATOT *^8 TELJESÍTŐ KATONA OLYASMINEK . volt tanúja Sir Arthur... hm:... TRAGIKUS HALÁLÁVAL KAPCSOLATBAN. AMINEK NEM SZABAD KISZIVÁROGNIA. ÉRTJÜK EGYMÁST, UGYE ŐRNAGYOM # r* MeG/S CSAK OKOS EMBEREK VOLTAK A VÁR építői! ELŐRELÁTOK ÉS GONDOSAK! }-f Olyan közel " Krasznoszta vszkhoz. mint tegnap este, MÉG EGYSZER SEM ÉRTE . A FÖLD FELÜLETÉT. Változik az iranya . T ES MINDEN NAP CSAK KÉT-HAROM ’ percre villan fel. ezek a jelek . ARRA VALLANAK, HOGY A SUGA'R ft NEM TERMÉSZETES EREDETŰ. A* Mint valami tü. ÚGY FÚRJA ÁT A M/NDENSÉGET. ■ Helyes a következtetés- Mihail Andrejev/cs! az Erőmű ve SZÉLYBEN VANÍ NEM TUDOM. KIK FENEKEDNEK RA, DE ROMBOLÓ SUGARUKKAL LEGJOBB MUN KATARSAMAT KIS HÍJÁN MEGGYILKOLTAK, NEK I 1UN­£j PoDARJOV AKADÉMIKUS KOCSIJA CSIKOROGVA FÉKEZ AZ Erőmű bejáratánál, a tudós izzó türelmetlenség­gel SIET FEL A LÉPCSŐNCSAK NAGY ÖNURALOMMAL TUDJA LEKÜZDENI A TORKÁT FOJTOGATÓ IZGALMAT.

Next

/
Thumbnails
Contents