Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-09 / 57. szám
196S, március 9. 4 Szombat Együtt a tanácstagokkal és a hivatal dolgozóival Munkájáról nyilatkozik Vhljár Mihály elvtár*, a békéscsabai városi tanács vb-elnöke Nem bástyázza körűd magát különböző kimutatásokkal, kezében mindössze csak a városi párt. értekezletre készült jelentést tartja. A számokat idézi, s a nevek mellé mindjárt jellemzésül néhány mondatot is elmond. Uhljár Mihály, a 42. évébe lépett, de ennéd sokkal fiatalabbmak látszik és ahogy beszél munkájáról, s a városról, érzik az, hogy ismeri a feladatokat, számot vetett a nehézségekkel is.-— Nem tehetek különböző ígéreteket, hogy ezután így vagy úgy lesz — mondja csendesen, majd így folytatja: és kevés Is lenne az én erőm a feladatok végrehajtásához, ha nem számíthatnék a most megválasztott tanácstagok segítemiakarására és nem igényelném a hivatalban dolgozó kollektíva együttműködését. Az elmúlt években sok szó esett a városfejlesztésről, s olyan hangokat is hallani, hogy a fejlődést akadályozta több felsőbb szerv részéről a támogatás hiánya. Az elkövetkező években gyorsul-e a város fejlődése? — A Népújságban is több cikk Jelent meg grról, hogy nem minden feltételt teremtettünk meg Békéscsaba igazi várossá válásához. Többek között a víz-, csatorna-, úthálózat fejlesztését már korábban meg kellett volna valósítani. Az a szemlélet, hogy a felsőbb szerveik esetleg nem úgy támogatták a város fejlesztését, mint azt elvárták volna sokan, abból is adódott, hogy ehhez nem voltak meg a szükséges feltételek. Sokain kérdezték már tőlünk, hogy korábban miért nem épített az OTP térsasházakat? Azért, mert a hiányzó alaplétesítmények tovább drágították volna az amúgy sem olcsó lakásokat. Éppen a vízhálózat és csatornahálózat építésével válik lehetővé az is, hogy az OTP közreműködésével most már nagyobb erővel építsünk szövetkezeti és társasházakat. A városkép alakításához tartozik az is, hogy tovább kell fokoznunk a magasszíntű építkezést. Hiszen, ha összekötjük a várost át. szelő távolságokat, akkor 6—8 kilométeres átlókat kapunk, amelyek azt bizonyítják, hogy hatalmas területen fekszik a város. Ennek a területnek a növelése éppen a kiépítetlen közművesítés miatt további súlyos bajokat okozna. Ezért arra törekszünk, hogy a lehető legkisebb szanálással, de a városkép fejlesztését szem előtt tartva, a belterületen építünk minél több lakást. Ezt szükségessé teszi az is, hogy a város arca fejezze ki azt a változást, amely egész társadalmunkban végbement. Öröm számunkra az, hogy elkészült már a város rendezési terve, amelynek jóváhagyása most van folyamatban. Az elkészülő részleges rendezési tervek már rögzítenek olyan változásokat, amelyek azt bizonyítják, hogy még szebb lesz a város. Erre csak egy példát: a GELKA régi helyén még ebben az évben elkezdik egy háromemeletes ház felépítését. Nehéz problémánk a lakáskérdés, vajon milyen lehetőségek vannak itt? — Ebben az évben 206 lakás épül meg a városban, részben szövetkezeti, részben állami erőből. Öröm az, hogy a lakosság már ebben az évben eddig 165 magánház-építésre kért engedélyt, s az előzetes számítások szerint még további 200 építési engedély kiadása vár elintézésre. Sajnos, sok lakásban még iroda van. Dicséretes az, hogy az Építőipari Vállalat, a vízmű, a Téglagyári Egyesülés és most legutóbb a tervezőintézet saját szélkházat épít, de jó lenne, ha valami úton-mó- don egy központi irodaházat tudnánk építem Békéscsabán, mert legalább 40—50 lakást tudnánk felszabadítani a mostani irodák helyén. Márpedig az bizonyított, hogy az irodaépítés olcsóbb, mint egy-egy lakás megépítése. Nem szándékozunk különösebben az ipari beruházások helyzetét boncolgatni. De az elmúlt években sokszor panaszkodtak, különösen az asszonyok, hogy nehezen tudnak elhelyezked- ni. Mi most a helyzet? — Városunkban közel féHmilli- árd forintra tehető az az összeg ami ipari beruházásokra jut. Ez a meglévő üzemek korszerűsítését és bővítését jelenti. Az elmúlt évben, februárban és márciusban naponta 150—160 asszony állt itt munkára várva. Ma ez a szám nem haladja meg a harmincat és ez már azt is jelenti, hogy ha csak időszaki munkát tudunk is biztosítani a konzervgyárban, további bővítések egyre több családnál jelentik majd a keresők számának növekedését. A távolabbi tervekhez tartozik az, hogy az üzemek korszerűsítését és bővítését állandóan napirenden tartva, biztosítsuk a munkaalkalmat. Szó esett itt már városfejlesztésről, iparról, lakásról, de fájó pontja a városnak és különösen a háziasszonyoknak a gázellátás. Hogyan lehetne előrébb hozni a gázbevezetés megvalósítását? — Több alkalommal vettem részt olyan jellegű tanácskozáson, ahol a gázellátásról esett, szó. Az igazsághoz tartozik, hogy j ennek a problémának a megvalósítása meghaladja a város erejét, Képes tanulmány a megye műemlékeiről Békés megye feledésbe merülő műemlékeit fényképes leírásban örökítette meg dr. Tábori György, a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója. A helytörténeti leírás felhívja a figyelmet az értékes építőművészet! emlékekre, köztük az Ybl Miklós tervezte régi kastélyokra, tanácsházakra, továbbá a Szeghalmon, Gyulán, Szarvason és Békéscsabán a XVIII. században épült műemléktemplomokra is. A tanulmányt a megyei múzeumok közös évkönyvében teszik közzé. ezt nem lehet külön kiszakítani a népgazdaság egészéből és itt a felsőbb szervek, a megyed tanács támogatása nélkül nem tudunk előrébb jutni. Ezt a kérdést állandóan gondunkon viseljük és reméljük nem eredménytelenül. Néhány szót szeretnénk hal- lani arról, hogy a városban meglévő tanteremhiány megszüntetésére milyen terveket készítettek? — Ez sem újkéletű probléma, hiszen az 1960-ban készült nép- számlálás adatai szerint a város lakóinak száma 50 212 fő. A mostani adatok szerint már az 52 ezer főnél tartunk. Tehát évente átlagosan ezer fővel nő a város lakóinak száma. Ez a növekedés kihat a tanteremproblémára is. Jelenleg 26 szükségtanteremben folyik tanítás, de már épül a Kazinczy utcai általános iskola, hozzá kezdenek az erzsébethelyi 8 tantermes iskolához, jövőre acz új gimnáziumhoz, bővül az iparitanuló- intézet és a közgazdasági technikum. Jelenleg még három tanyai iskola működik 13 tanteremmel. Itt tovább folytatjuk a körzetesítést, de a közlekedés és a megfelelő kollégium hiánya nehezíti a megoldást. Reméljük tudunk segíteni! Utolsó kérdésem az apparátus munkájával van öszszefüggésben. Erte-e bírálat az elmúlt időszakban is a tanács mun. kaját? Vajon milyen lehetőségekkel indulnak meg a választások után? | (. — A korábbi években elhangzott bírálatok sok esetben jogosak voltak. De ma már egyre kevesebb a panasz, javult az ügyintézés, jelentős mértékben megerősödött az apparátus, új emberek kerültek be és a célunk az, hogy a kulturált közigazgatást megteremtsük. A tanács apparátusát képesnek érzem arra, hogy az előtte álló nehéz feladatokat sikerrel valósítsa meg. Az itt dolgozók mindnyájain részt vesznek az általános szakmai továbbképzésben, 26-an államigazgatási tanfolyam hallgatói, 22-en középiskolába járnak, 3-an pedig a Szegedi Tudományegyetem jogi karának hallgatói. S arról is meg vagyunk győződve, hogy a tanácstagság mellénk áll a feladatok megvalósításában, segíti munkánkat. Uhljár Mihály eivtárs tényleg nem tett ígéreteket, csak elmondta a tanács előtt álló feladatok megvalósításának lehetőségeit. Éveken keresztül vb-titikár volt, most tanácselnök lett. Munkája szerteágazó, többet kell foglalkozni az emberekkel. Erről így vélekedik: — Hiszem, hogy az apparátus és a tanácstagok támogatása segít a feladatok megvalósításában, eredményesen tudunk majd dolgozni. Ezt a munkát a város sze- retete nélkül, az ügy iránti odaadás nélkül nem lehetne elvégezni. És ón úgy érzem, hogy ért nemcsak a magam nevében, hanem a vb tagjai és az apparátus dolgozói nevében is elmondhatom, hogy mi szívvel, lélekkel dolgozunk városunkért. Dóczi Imre Magas francia kitüntetést kapott dr. Török Gábor Kossuth-díjas, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgatója Világviszonylatban is igen nagy elismerést jelent az Ordre de mé- ritée pour la Rechércézet Invention kitüntetése, melyet minden évben tudományos kutatásban kiváló eredményeket elért tudósoknak adományoznak. Ez a megtiszteltetés érte a Kossuth-díjas dr. Török Gábort, a kémiai tudományok doktorát, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgatóját, aki a Kutatási és Találmányi Érdemrend parancsnoki fokozatát kapta a hűtőiparban elért, nemzetközi viszonylatban is kiváló eredményeiért. Török professzor nevéhez fűződik a mélyhűtött készítmények (mirelit) technológiájának kidolgozása. Dr. Török Gábor, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet laboratóriumában. (MTI fotó — Tormai Andor felvétele) Kern kielégíts a munkaverseny-eredmények nyilvánossága Aligha van olyan üzemünk, vállalatunk, ahol a dolgozók nem vesznek részt a szocialista versenymozgalom valamelyik formájában. A tervek teljesítéséhez, a minőség javításához, a selejt csökkentéséhez, a takarékoskodáshoz sok segítséget tud adni a verseny, de csak ott, ahol van gazdája, szervezője, értékelője. A tapasztalat azt fémjelzi, hogy a brigádok szervezése, a vállalások megtétele sehol sem okoz különösebb gondot. Annál több hiányosság, mulasztás akad viszont az értékelésnél, a verseny- eredmények nyilvánosságának biztosításánál. Az elmúlt napokban két békéscsabai üzemben járva arról győződtünk meg, hogy nincs kellőképpen biztosítva a verseny nyilvánossága, a dolgozók tájékoztatása. A Forgácsoló Szerszámgyár irodaházának bejáratánál a különféle képes-híradók társaságában találkoztunk a brigád- és műhelyverseny tablójával. Az elhelyezése nagyon jó, hiszen szem előtt van, ám a kimutatásokon, eredményeken nehéz eligazodni. Nem lehet megállapítani azt sem, hogy melyik hónap, negyedév vagy év értékelésével állunk szemben. Nem csoda, ha a dolgozók kevés pillantást vetnek a tablóra. Megkerestük a szakszervezeti bizottság termelési felelősét, Annus Vince elvtársat és elpanaszoltuk impressziónkat. Optimista választ vetettünk papírra: hamarosan változtatnak a tájékoztatás módszerén. Erre annál is inkább szükség van, mert a jelenlegi 11 brigád mellé még három brigád társul a közeljövőben és a kis kollektívák egyre erőteljesebben igénylik, hogy eredményeiket ősz- szehasonlíthassák a versenytáblán. Annus elvtárs ígéretet tett arra, hogy hamarosan új versenytáblát készítenek és az eredmények közlésére felhasználják a műhelyek fali-híradóit is. >1 szönyegszövS üzemekben A Szőnyeg és Takácsáru Háziipari Termelőszövetkezet dolgozói januárban azt vállalták, hogy az idén 10 százalékkal túlteljesítik az export-tervet. Ezt a szép vállalást az egyéni eredmények fokozásával akarják megvalósítani. Ha törekvésüket valóra váltják, akkor 3550 négyzetméter torontáli szőnyeggel, 502 négyzet- méter perzsaszőnyeggel többet adhatnak el külföldre a tervezettnél. Az egyéni verseny teljesítményeit Hrabovszki János versenyfelelős minden hónapban lelkiismeretesen és pontosan értékeli. Ám a dolgozók csak úgy tudják összevetni eredményeiket, ha egymástól kérdezősködnek vagy Hrabovszki elvtárstól. Hiányolják a verseny nyilvánosságát, és ebben igazuk is van. ösztönző hatása lenne egy versenytablónak a szövetkezet minden egyes részlegében, Békéscsabán éppúgy, mint Dévaványán, Békésen vagy Gyo- j mán.
