Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-07 / 55. szám
IMS. márdus 7.--------—r C sütörtök Ifjúsági szellemi vetélkedő Szeghalmon Pezsgő Kertészszigeten A szeghalmi szakmaközi bizottság a községben lévő összes alapszervezetek közreműködésével nagyszabású ifjúsági szellemi vetélkedőt rendezett a szakszervezeti tagok gyermekei részére. Különösen az általános iskolások között nagy volt az érdeklődés a szellemi vetélkedő iránt, összesen 130 gyermek jelentkezett műsor- számaival a vetélkedőre, s ezért három fordulóban rendezték meg. A március 3-án megtartott döntőn 45 gyermek vett részt, s az első korcsoportban, a 6—10 évesek műsorában első díjat nyert Mohos Péter XV. osztályos tanuló. Jutalma 10 napos ingyenes üdülés Gyula-városerdőn. Jól szerepelt ebben a csoportban még Domokos Erzsébet, Bólint Katalin és Bo- ruzs Ilona IV. osztályos, valamint Major János X. osztályos tanuló. A második korcsoportban a 10 és 14 évesek közül Nagy Éva és Fehér József háromhetes üdülésre kapott beutalót Farád-fürdőre, jutalmul jó szerepléséért. Az üdülés költségeit a szakmaközi bizottság fedezi. Értékes tárgynyereményt kapott szerepléséért Csóka Éva, Sándor Péter és Vasvári Gyula. A középiskolások közül Boros Erzsébet lett az első, aki egy kisfilmes fényképezőgépet nyert. Ezenkívül jutalmat kapott Bögre Erzsébet, Kondorosa Rudolf, Lip- ták József és Márkus Erzsébet is. Kele József Ab új tanácsháza. induló cserepespusztaiak megkezdhetnék az új lakóházak építését. Kertészsziget létezik, pezseg benne az élet. Ma még nem sok ember lakja a falut, de akik itt élnek, többségükben fiatalok. A falu átlagos életkora talán 30 év alatt van, annyira bő itt a gyermekáldás. A nép egészséges, jól táplált, anyagi biztonságban él, amelyet a helybeli Győzelem Termelőszövetkezet nyújt kinek- kinek munkája szerint. A tanácsválasztás utáni héten megalakult a községi tanács. Elnöknek Nagy Károlyt, titkárnak pedig Molnár Józsefnét választották. Létrehozták a pénzügyi és a községfejlesztési, a mezőgazdasági, Állattenyésztő gimnazisták között Találkozás az orosházi gimnázium szakközépiskolai osztályának diákjaival Megint léptünk egyet a középiskolai oktatásban. Kibontakozóban a szakközépiskolai tanítási rendszer. Egyelőre csak iskolai osztályok keretében; Békéscsabán, Békésen, Sarkadon, Orosházán ... Céljuk, hogy az általános műveltség mellett az ipar vagy a mezőgazdaság valamelyik ágában alapos szakképzettségben részesítsék középiskolásainkat. Az alaposságra módot ad az, hogy a heti hat tanítási napból — az 5+1-el szemben — kettőt tölthetnek gyakorlati munkában. A példa kedvéért ellátogattunk Orosházára, a mezőgazdasági technikum tangazdaságába, ahol a Táncsics Gimnázium két szakközépiskolai osztályának egyikét, a második osztályt találtuk gyakorlati munkán. Dr. Kovács József állatorvos kalauzolt az istállóhoz, ahol dr. Darók József szaktanár a helyes munkaszervezést ismertette. — A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberellátásáról van egy tangazdaságban sző — foglalta össze tömören a rábízott fiatalok elméleti és gyakorlati képzésének a lényegét. Nála jó kezekben vannak a diákok. Szaktanár, de egyben mező- gazdasági mérnök is, innen a doktorátusa. Ezek után nem csodálkoztunk azon a munkakedven, mellyel feladatát végezte. Részletesen megmagyarázta, miként ismerkednek a fiatalok az állattenyésztéssel, aminek tudománya azonban a földművelésnél kezdődik. Az első osztályosok például az orosházi Üj Élet Tsz-ben végzik gyakorlati munkájukat. Talajismeret, szántás-vetés, növény- termesztés az alap. Nem lehet jó állattenyésztő abból, akinek idegen a szántóföld, amelyen a takarmány terem. Mikor már ebben otthonosak, következhet az állat- gondozás, a “takarmányozás, fejés, tejkezelés, beleértve a tejvizsgálatot is, aztán a borjú- és növen- dékállatnevelés, marhahizlalás meg a többi. Ott a másik fontos megismerni való, a mezőgazdasá— És ez itt, ez kicsoda? — kérdezte az egyik katona, a fiatalemberre mutatva. — Egy vevőm, aki... —■ kezdte a szabó. A fiatalember a szavába vágott. — A sarki raktárban dolgozom. Elengedtek, hogy felpróbáljam a ruhát. Kérdezzék meg, kérem... — Ez az úr pedig... — kezdte újra Quico és a feketére mutatott. De a katona félbeszakította. — Ez az úr minket nem érdekel! A négerek nem szállnak szembe Batisztával. Kísérőjéhez fordult. — Gyerünk! Csak az időnket vesztegetjük! Elmentek. A néger nagyot lélegzett, felállt és erőteljesen legyezgette magát kigombolt kabátjával. A szabó tovább húzogatta a piros vonalakat a fiatalember hátán, a zakó anyagára. — Emeld fel a karod! — szólt erélyesen, szinte haraggal, és gombostűkkel a szájában, tovább rajzolgatott. A fekete a fiatalemberhez lépett. — Mi történt tulajdonképpen? A kérdezett vizsgálódva nézett rá. — Semmi! — mondta végül. A néger meglepődött és megvonta a vállát. — Bocsánat! A fiatalember felemelte a kezét és a másik karjára tette. — Valami mégis történt... — mondta, merően a néger szemébe nézve. — Elintéztem egy gyilkost. Egy őrmestert. Megérdemelte. A szabó egy ráncot igazított él a hónaljban és megtűzte gombostűvel az anyagot. — Elintézni, elintézni! — mormogta csípősen — mintha box- meccs lenne! És újabb vonalat húzott az anyagra. A fiatalember vállat rántott, fejét oldalt fordítottá és a mulattra nézett. — Te Quico, ez a ruha nem az enyém ám! Elrontod az anyagot! — Micsoda? Ja, persze! Nem a tiéd! ördög vigye el! — Szokatlan hevességgel rángatta le a fiatalemberről a zakót, összegöngyölte az anyagot és az asztalra dobta. — Elég volt! A fiatalember menni készült. Világos, nyílt tekintetű - szemei voltak. Orra alatt alig észrevehető bajusz ámyékolódott. — Önt nem ismerem — fordult a négerhez. — De biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy érez, mint Quico. Engem Carlos- nak hívnak. Carlos Espinosa a nevem... A fekete megrázta a felé nyújtott kezet. — Nem veszélyes, ha ilyen hamar indul? — kérdezte. Amaz ösztönösen végig tapogatta egyik oldalán a derékszíját. — Nem, uram — mondta bizalmasan —, valóban a sarki boltban dolgozom. Kezével búcsút intett és határozott léptekkel elsietett... Fordította: Antalfy István gi technika; a különféle gépek, azok rendeltetése, s a kezelésük! Most pedig lássuk a medvét, vagyis azt, amit mindebből a szépből, okosból gyaKorlatilag is tanulnak az ifjú szakember jelöltek. A II. osztály 32 diákja brigádokra osztva, a különféle állat- tenyésztési munkaterületeken, a gazdaság dolgozóival együtt végzi munkáját. A borjúk körül tevékenykedők közül kettővel is beszélgettünk.' Másik három társukkal ügyele- ] teskedtek. Naponta háromszor i itatják a borjúkat. Kunos József j egészen pontos, szakszerű felvilágosítást adott feladatköréről; — Fontos, hogy a reggeli és esti' itatás közti középidőben, tehát délben adjunk a borjaknak. A | fiatalok teljes tejet kapnak, az idősebbek fölözöttet vagy tejporból készültet, azonkívül borjútá- pot, premixet, takarmánysót meg szénát és abrakot is. Miután Kunos József ilyen, részletesen és jól elmondta gyakorlati teendőit, megkérdeztük, hogy miként adta fejét erre a mesterségre? Erre is kerek tökéletességgel felelt: — A gimnáziumban az igazgató úr beszélt a szüleimmel a szak- középiskola előnyéről. Akarják-e, hogy állattenyésztő legyek? Azt mondta rá édesanyám, hogy jó lesz az, hiszen mi a paraszti életben nőttünk fél. Pusztaszentetor- nyai volnék. Kollégistaként élek az iskolában. Apám tsz-tag. Most éppen traktorosképzőn van. A Reformátuskovácsházára való Berencz József volt a másik kérdezett. Ö így mesélte el esetét a szakközépiskolával: — Az 5-fl-es politechnikai oktatásra jelentkeztem, de közben apám bent járt Orosházán a gimnáziumban és hallotta, hogy létesítenek egy szakközépiskolai osztályt. Ez másfél esztendeje volt. Nagyon szeretem az állatokat meg egyébként is állatorvosnak készülök, így aztán örömmel vagyok itt. Egyszer beszéltem egy állatorvostanhallgató ismerősömmel. Érdeklődtem, hogy miként és mit is tanulnak ők? Majd 5 kérdezett engem. Utána, elcsodálkozott. Azt mondta, hogy amit mi itt csinálunk, ők a második évfolyamon tanulják. Hát ilyen magas szinten tartunk már... Elmenőben érdeklődtünk a gazdaságbelieknél, hogy megférnek-e az iskolásokkal, nincsenek-e egymás útjában a munkáknál? Gel- lény Pál tehenész, de mindenki más is azt mondta, hogy készséges érdeklődő és minden szakmai tudást és fogást elsajátítani akaró: fiatalok ezek a gimnazisták. Huszár Rezső i Modern iskola. Néhány hónappal ezelőtt töltötte be megyénk egyik legfiatalabb faluja; Kertészsziget, születéséinek 10. évfordulóját. Tíz év alatt nagyot változott itt a világ. Az emberek maguk mögött hagyták egykori tanyájukat és a tanácsháza köré modern, szépen berendezett, új lakásokat építettek. Négy-öt évvel ezelőtt a tanácsházán és az iskolán kívül alig volt néhány ház. Ma egész utcasarok nőttek ki a földből, s nőnek majd az idén is, mert már 13 család jelentette be házépítési szándékát. Villanyuk már van. A kerekes kút is jó vizet ad, de kultúrházuk még nincs. Nagyon szeretnének még az idén igényüknek megfelelőt építeni, hogy a téli estéket hasznosan tölthessék. Gondja a most megválasztott tanácsnak bőven lesz. A község távlati települési tervét az élet követelménye alapján újra szeretnék terveztetni, mert a sportpálya már teljesen beékelődik a lakóterületekbe. Ennek helyét a kultúrház portája körül biztosítanák. S ezen a területen két új utcát nyithatnának és a faluba Egy, a gyermekáradatból. az egészségügyi és a szociálpolitikai, továbbá az oktatási és a művelődési állandó bizottságot, hogy az egyre bővülő falu gazdasági éa szociális dolgait mindjobban intézhessék. FIGYELEM! Kislakás és termelőszövetkezeti építkezésekhez építőanyagok nagy választékban kaphatók a földművesszövetkezetek tüzelő- és építőanyag telepein. Keresse fel az alábbi községek Tüzép-telepeit: Dévaványa, Endrőd, Mezőberény, Kétegyháza, Battonya, Ke- vermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Csorvás, Tótkomlós, Nagyszénás, Csanádapáca, Okány, Kötegyán, Kondoros, Kö- rösladány, Füzesgyarmat, Vésztő. Kössön kölcsönös építőanyag biztosítási szerződést! 93
