Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET ÁZ ALKOTÁS ÁRAMAIBAN Ha életrajzi szárazsággal kívánnám bemutatni, Így kezde­ném: Neve Csoór István. Született: Szeghalmon, 1910-ben. A Vízügyi Igazgatóság műszaki tisztje. Gyulán. Kétszeresen ki­váló dolgozó. Egykor lakatosdnasként lépte át az édetlskola küszöbét.... A cikket azonban nem adatlistának szántam. Felkerestem tehát Csoór Istvánt, hogy személyesen szólaltassam meg me­gyénknek nemcsak korban, de Irodalmi tevékenységében Is egyik legrégibb Íróját. Mosolyogva kérdezte, szinte önmagá­tól is: — Mit érdemes közszájra adni, hogy ne legyen szócsép. lés? Például ezt: kell-e, szükséges, közérdekű-e me­gyénk életéről írni és időn­ként Békéscsabán, a TIT irodalmi körében egybe­gyűlve vitatkozni közös dol­gainkról? Író- és költőtár­saim körében nemegyszer merült már fel ez a kérdés. Hadd válaszoljak rá szemé­lyes példa alapján. Három esztendővel ezelőtt kapcso­lódtam a kör életébe. Egy alkalommal vitára bocsátot­ták a Népújságban megje­lent Csákó című novellámat, A jelenlévők betűről betűre szétszedték, megsúlyolták és olyan rejtett hibákat tártak fel, melyekre magam sosem jöttem volna rá. Nem véletlen, hogy az csolatával azonos fajsúlyú kérdés a művek megjelente­tése. Amellett, hogy a Ti­sza táj, s az ország más iro­dalmi folyóiratai bárki te­le’séges írása előtt nyitva állnak —- más megyékhez hasonlóan — itt, helyben is teret kell biztosítani a Bé­kés megyében született Írá­sok legsikerültebbjeinek. E tekintetben a Népújság Kö­röstáj című heti egyoüdal- nyi kulturális melléklete biztató előrelépés. Azonban az irodalom, a képzőművé­szet és más kulturális terü­let életét ilyen parányi hely képtelen méltó módon tük­rözni. Szükség volna egy irodalmi folyóirat vagy lap időszakonkénti megjelente­tésére. Hangzottak et olyan kije­res fejű, csendes szavú író. Első írásomat Móricz Zsig- mond lapja, a Kelet Népe közölte, 1930-ban. Hét esz­tendő múlva a Makay-féJe könyvkiadónál két regé­nyem jelent meg: Az örök malom és a Havas udvar. Abban a sötét korban szen­vedélyes kiáiltásnak szán­tam. A zűrzavaros, háborús időben azonban két tucat, ha forgalomba került. A si­kertelenség letört. Családi tragédia is ért; elvesztettem a fiam. De éppen a megpró­báltatás és a felszabadulás után egy egész nép rohamra zúdulása az emberibb élet­ért, döbbentett írói felelős­ségemre. Ismét tollat ragadtam. A lapokban sorra jelentek meg írásaim. Kötetes megjelen­tetésre azonban most, az utóbbi időben került lehető­ség. A Tiszatáj-Magvető so­rozatban, az idén lát nap­világot Calcgonyagally című kisregényem, novellákkal körítve. Meséje az ötvenes évek elején játszódik. Egy halastó létesítéséről és egy ott szorgoskodó „pettyes” mómökről szól, aki a tisztán látó közösség segítségével visszanyeri a rossz!ndulatú- akkal szemben igazát, ismét megleli helyét, munka-ked­vét Jelenleg a Magvetőnél E. Kovács Kálmán: Február Kavargó, sötét ködtajték as ég. Mintha sárkány okádta volna, Megdühödvón a csillagokra Fekete nyálát a magosba. í : : A fagy foga, mint vfőzett vérebé, Elevenbe harapva villog. Szilaj szelek, akár a szitkok. SüvöUnek, mikor verset Írok I S m hófúvásban kínom vonszolom. A tét karmánál Jobban mar a kétely: Szeretsz-« még, vagy mást ölelsz az éjjel. ■többi években prózai és lí­rai művekkel előrukkoló ide. valósi, Békés megyei írók, poéták — elenyésző kivétel­től eltekintve — aktív rész. vevői voltak az irodalmi kör életének. Azért mondom, hogy „voltak”, mert ez a hasznos munkára serkentő szervezeti forma felbomló­ban van. Míg azelőtt hú­szán, harmincán is jelen voltak egy-egy összejövete­len, az idén januárban, Csetri Lajos: Sarkad! Imre munkásságáról szóló, tehát egyáltalán nem unalmas vi­taelőadásán mindössze hár­man tették tiszteletüket Pedig az ópftés közös fel­adatainak tollal való segí­téséhez megyénkben is kell az egészségesen szervezett forma. Ezt az is bizonyítja, hogy a békésiek és mi, gyu­laiak a magunk erejéből próbálunk házun-ktáján iro­dalmi életet teremteni. Érezzük; pótolni kell vala­hogy a Népújság egykori lenlések nemegyszer, hogy a TIT irodalmi kör vezetése, irányítása egyoldalú. Sze­rintem is inkább csak pa­píron létezik szervezett iro­dalmi élet Az Ismeretter­jesztő Társulat megyei el­nöksége, a maga szempont­jából Jól és szorgalmasan szervezi a programot és az összejöveteleket Azonban véleményem szerint, ez az egésznek csupán egyik ol­dala. Másikról, az írói ol­dalról a vezetés sajnos csak formális. A már ismert vagy most induló írókkal, költők­kel való törődés, műveik, tevékenységük figyelemmel kísérése, szakma! problémá­ik megvitatása, látásmódjuk értékelése, vagyis az igazi írókőzösségi élet kialakítása, Irányítása igen-igen hiá­nyos. Mindé* valóban kBs^rdekd, hasznos észrevétel és mcgálla- pftás, azonban emlékeztetem Csoór látván* beszél-e tétünk elejére, arra, bogy róla, írói te­vékenységéiül Is kellene szél­iek torál ás alatt van a Hová hullnak m csillagok című kolligátum, azaz három kis­regény együtt Égetően mai problémáikat tartalmaznak. Ennyi, amit mondhatok. No, és még valamit, az aggályos- k odóknak. Élettapasztalat­ból mondom, hogy írni a legnehezebb körülmények között is érdemes. Ma tett­re serkentő izgalmakkal, percenkénti változásokkal vagyunk körülvéve. Ilyen légkörben élünk, mozgunk, figyelünk. Vétek volna szó nélkül hagyni mindezt! Az ok nélküli gyűlölet idő. I szakán már átgázoltunk. A' jól felfogott közérdek kedv­ben és szeretetben való együtlmunkálkodásra hív itt minden, a közös célért él­ni tudó írót, költőt. Persze nem elég a megírás. A java termésnek teret kell biztosí­tani. Még több lehetőséget a megjelenésre. Az évenként ismétlődő felszabadulási pá­lyázat nagyon szép dolog, de alkalomszerű és ezért nem igazi segítség. Átgondoltabb, rendszeresebb támogatás után vágyunk. Ott a pécsi példa. A Baranya megyei írókat az ottani kulturális • szervek, sőt üzemek és ter­melőszövetkezetek is, él­ményszerzési lehetőséggel, alkotószabadsággal és ha­sonlókkal támogatják. Vagy itt van megyénkben ez a sok­sok kis kulturális kiadvány. Mennyivel jobb, messze­irodalmi „falujárását” és a Köröstáj népes irodalmi est­jeit Hallom, hogy a békésie­ket, eddigi tsz-látogatásaik után újabbak kérik, hogy látogassanak el közéjük is verseikkel, novelláikkal. A szervezeti élet proWé Okújával és az olvasók kap­ni*. — Magamról? A közös gondokról, problémákról könnyebb. Azért megpróbál, hatom — válaszolja a de­hangzóbb megyei szintű, bő, gazdag, színvonalas kiad­vány születhetne, ha ezek költségeit egy zsákba rak­nák! MlkftSben bóraóröut keret szorítunk, a fejem csóvMom, mórt arra gon ’olok, hogy ismét másról Leltéit, mint amiben "egáüapodtunk és még csak meg sem róható é-tc. Huszár Rezső Hajcfflc Antal: Gondolkodó Húrom érdekes könyv a Kossuth Kiadónál o Sólyom József: Hűség. Hosz- szabb, rövidebb elbeszélések vannak e szépen illusztrált kö­tetben. Némelyik novella már- már a kisregény méreteit ölti. Ez a változatosság kellemes olvasmánnyá teszi e kötetet. De még Inkább figyelmet érde­mel az Író módszere. Különfé­le embereket rajzol meg, külön­féle helyzetekben. 6s eközben bebizonyítja, hogy a Jellemek nem változatlanok, hogy az emberi életet átalakító küzde­lemben hallatlanul nemesedik maga az ember is. Sólyom Jó­zsef Írásai érdekesek, gondo­latébresztők, s mindegyik ren­delkezik azzal az erővel, hogy tettre ösztönözze magát az ol­vasót Is. Az Írásoknak ez a füzére arra is alkalmas, hogy történelmi miniatűrökként se­gítsen eligazodni a mai ember körül hullámzó valóságban. A-/ Illusztrációkat Győry Mikié készítette. o A Népszabadság négy mun­katársa, Horváth József, Ne­mes János, Pintér István és Szabó László Régi jó világ gyűjtőcímmel érdekes pereket idéz — a Horthy-korszak nagy panamáiról. Nem elég azt mon­dani erről a gyűjteményről, hogy hasznos. Ez a gyűjtemény vetekedik a jó regények izgal- masságával. Kinyitja az ajtót az olvasó előtt, hogy bepillant­hasson a Horthy-féle úri világ boszorkánykonyhájába. És aki bepillant, az megérti, hogy az a rendszer menthetetlen volt. Annak pusztulnia kellett, hi­szen a förtelmes panamákat nem közönséges alvilági bűnö­zők követték el. hanem magá­nak a vezető „történelmi" ősz- j tálynak elit-tagjai. A Régi jó világ emlékeztet, figyelmeztet. Ez az a könyv, amire azt szo­kás mondani: „Olvasni kell!" o Földes Péter Drámai külde­tés című kötete Szamuely Ti­bor nagyszerű életútját mutat­ja be. E kötet lapjairól egy szerény, igazságot és embersé­get kereső humanista portréja bontakozik ki. Azt mutatja be a szerző, hogy egy pacifista alapállású hírlapíró — Szamu­ely — az első világháború vér­fürdőjének hatására, miként fejlődik kommunistává. Az 1914—1918-as négyéves világhá­ború pokoli szenvedései bebizo­nyítják a gondolkodó ember­nek, hogy pacifista sóhajtozás- sal a gyötrelmeket nem lehet megszüntetni. Szamuely az orosz hadifog­ságban éli át a szocialista for- adalom győzelmét. Megihletik \ lenini eszme nagyszerű taní­tásai. Elragadja őt a cári Oroszország népeinek világje­lentőségű szabadságharca. Már nem éri be többé azzal, hogy csupán a felvilágosító szó vagy cikk legyen a harci eszköze. Fegyveresen csatlakozik a szo­cialista forradalomhoz,, mert bizonyosan tudja már, hogy ez a világ valamennyi népének hajnala. Szamuely alakja e műben a hiaga teljes emberségében Jele­nik meg. Nem valamiféle túl­méretezett hőst látunk benne, hanem céltudatos, szilárd em­bert, aki az élet vagy halál kérdését megoldotta már: Élet, de minden dolgozónak, s ezért — harc közben — a halál sem drága. Az egyszerű újságíróból így lesz a kor egyik nagy hőse —, de mindvégig tisztaszívű, igazságos, érző ember marad. Ez a kötet méltó emléket állít Szamuely Tibornak és vele együtt 1919 sok más hősének, akikkel Szamuely együtt emel­kedett. Mindhárom művet a Kossuth Kiadó adta ki. r MŰTEREMSAROK ! ; ■: A művész Békésen él, a gimnázium rajztanára. Kondorost születésű, nem­rég került vissza me­gyénkbe. „Molnár bácsi” című szobrát a megyei képzőművészek IX. tárla­tán láthattuk. A napokban készült el újabb müvével, melyet Békés szimbólumának ne­vez. A szobrot bronzba öntik, és a község főterén állítják majd fel. a Mhlnnylfílty Róla: Mvlnái' bácsi (gipsq)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents