Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-28 / 73. szám
BÉKÉS MEGYEI. Világ proletárjai, «gyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V NÉPÚJSÁG 1968. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XVin. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Rendezték a gépállomási dolgozók átalánybérét | Út a kátyúból | A bonni acélcső-vita | Olcsóbban építkezhetnek | Enyhe idő Szárnyalni... Egy Budapesten látott kis film indította el bennem a gondolatsort: egy cigányasszony meséli a filmben a figyelő gyermekeknek, hogy valamikor az ő népe repült a kéklő égen, szárnyalt a hegyek fölött, s legyőzhetetlen volt. S ez a mesei szárnyalás, az ember repülni tudása újra és újra visszatérő refrén az évszázadok történetében. Hiszen az embertől soha nem állt távol a repülés gondolata, és századunk már az űriben adott randevú után új magasságokra tör. De ez a szárnyalás itt a földön kezdődik... itt születnek a tervek és az ember alkotó fantáziája ölt testet a gépekben a vosztokokban. Jő.,. jó... mondhatná valaki, könnyű ezt mondani, mert az aki a munkaasztala fő. lőtt sok vonalból megtervezi a repülőgépet, az érezheti a szárnyalás örömét. De hogy érezze az, aki vakolókanállal téglát rak sorba> vagy az, ki kormánykerék mögött ülve hosszú kilométereket hagy maga mögött, vagy az aki naponta 30—40 ügyfél panaszát, bánatát írja papírra. Pedig az, aki dolgozik a munka lázában hasonlatosan érez, mintha repülőgépen ülne, hogy alatta picike pontokká zsugorodnak, a házak, és aki repül óriás. A népmeséi motívum, az ember szárnyalása, munkás hétköznapja oly sok érdekességet takar, amit kutató szemmel is csak ritkán láthat meg az ember. És életünk változásai, apró kis rezdülései, kedvei és kedvtelenségei, valahol mindig ott őrzik a repülést és a szárnyalást. Csak most fejeződött be az országgyűlés ülésszaka, amelyen elfogadták az 1963. évi költségvetést. A hideg számok, a költség- vetés tényei mind-mind azt bizonyítják, hogy az ember minden nap megtalálhatja a maga munkáját. És a tervek teljesítése megköveteli a szárnyalást, a tenniakarást is. Népgazdaságunk ebben az esztendőben beruházásokra és felújításokra együttesen 58 milliárd forintot irányoz elő. 5 ebben a hatalmas összegben bennefoglaltatik a mi megyénk is, a Békéscsabai Konzervgyár, a forgácsoló, a Békési Nyomda, az Orosházi Üveggyár' és számtalan más meglévő és születő üzem. Ki tagadná, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott az emberek kedve, megnőtt ambíciója. Felnőtt egy olyan generáció már, amely kétségek nélkül és félelem nélkül szárnyalni akar. Nem ijed meg a feladatoktól, s a nehézségektől. És ez így természetes és igy jé. De, ahogy a pénzügyminiszter országgyűlési beszédében is d- momdotta, sajnos előfordul még a tervszerűtlenség, a kapkodás, a nem kellően tisztázott feiadat- meghatározás. És ehhez hozzá lehet tenni még azt is, hogy sokszor megkötik kezét annak, aki többet tudna . tenni. Előfordul olyan is, hogy kineveznek valakit, s mégis helyette mások próbálnak dönteni irányítani. Az, ki vállalta a feladatot, néhány tapasztalait után önként teszi fel a kérdést, „hát akkor mért tettek ide”? Minden emberben éi a tenni- akarás, hiszen erre is számtalan példát tudnánk felsorolni akár megyénkből, akár városunkból. Erre támaszkodik az 1963. évi költségvetés is, s erre támaszkodik egy-egy üzemben a gazdasági vezetés, vagy egy-egy városban az állami vezetés. Nálunk nincsenek különböző érdekek, a fejlődésben egyfelé húz mindenki. És, ha kitérők akadnak is az útoni ezek is egy irányban vezetnek. De, hogy kevesebb legyen a kitérő, hogy kevesebb legyen a kedv- telensóg, a sérelem, mindenkinek jobban kell vigyáznia önmagára is és munkatársaira is. Szárnyalni és tenni csak az tud, aki érzi, hogy munkáját megbecsülik, Hogy munkájára igényt tartanak. És ma ezít már nem vonhatja senki kétségbe. Minden ember alkotó kezdeményezése fórumot kapott és a megvalósításnak sincs akadálya. Erre példa volt a február 24-i választás, de bizonyítékok erre az alakuló tanácsülések; az első hetek erőfel mérése és most az országgyűlés ülésszaka. Mert ezen az országgyűlésen nem személy szerint mondták meg Kovács Jánosnak, hogy „neked ezt kell tenned”, hanem a beszédekben, a hozzászólásokban kifejezést nyert az, hogy a* kovács jánosok maguk is tenni akarnak. A szárnyalás azt jelenti, hogy ebben az évben nemcsak a százalékok emelkednek, hanem szer. vezettebb gazdálkodás valósul meg a munkaerővel, az anyaggal, törekszünk a korszerűségre. És, ha hibát észlelünk, akkor azért szolunk mindenütt; a gyárban a gép mellett, az emelkedő téglafalaknál, vagy éppen a hivatalban. Mert csak így együtt szárnyalva lesz gazdagabb életünk. És az a nép, amely már érzi elmúlt évek győzelmeire visszatekintve, hogy az újabbak még többet jelentenek, az már megismerte a szárnyalás örömét. És így lesz ez a népmese újra visszatérő, és így kapcsolódik az ember vágya a repülés után a valósághoz, a mához. Dácsa Imre aláírták a magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások záróokmányait 1963. március 22—26 között a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság küldöttségei tárgyalásokat folytatták , Budapesten a két ország közötti gazdasági együttműködésről. A magyar küldöttséget Apró Antal, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás—paraszt kormányának elnökhelyettese, a jugoszláv küldöttséget MijaUco Tódor ovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke vezette. A két ország küldöttségeinek vezetői a tárgyalások eredményeként szerdán délelőtt az Országházban jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben rögzítik a lefolytatott megbeszéléseken létrehozott megállapodásokat. E megállapodások szerint a két ország képviselői megegyeztek abban, hogy a külkereskedelmi kapcsolatok melleti fejlesztik a termelési együttműködést az iparágak között, a szakosítást és az ipari kooperáció egyéb módszereit a gépipar különböző ágazataiban, az energetika és ezen belül különösen a villamosener- gia területén. A küldöttségek kifejezték a két ország népgazdaságainak egyéb ágazataiban, köztük á vegyipar, a vas. és színesfém- kohászat, a könnyűipar és a mezőgazdaság terén kialakítandó együttműködés megvizsgálására irányuló készségüket. A tárgyalások során megvitatták a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit és egyetértettek abban, hogy az 1964—1970 évekre megkötendő hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás előkészítése céljából még ez év végén megbeszélések kezdődjenek el. A küldöttségek véleménycserét folytattak a világ- kereskedeiem-fejiesztés konferencia tárgyát képező kérdésekről, valamint * ás jelentős nemzetközi gazdasági problémákról. A tárgyalások befejeztével a két ország küldöttségeinek vezetői aláírták a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság létrehozásáról szóló megállaz podást. A tárgyalások a baráti. együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében folytak le Elutazott a jugoszláv állami küldöttség A jugoszláv állami küldöttség, amely Mijalko Todorovicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa alelnökének vezetésével gazdasági tárgyalásokat folytatott hazánkban, szerdán délután elutazott Budapestről. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Korádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Púja Frigyes külügyminiszter-helyettes, dr. Lévai András nehézipari miniszterhelyettes, a Külügyminisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai. Jelen voltak a budapesti jugoszláv nagykövetség munkatársai. (MTI) : Ahol a csempét gyártják 150 holdon kertészkednek I • A kondorosi Dolgozók Tsz kér- ; tészetében serény a munka. Na- £ ponta j00—110-en is dolgoznak a S melegágyak körül. A háromezer • ablak alatt már kel a karalábé-, 5 káposzta-, paprikapalánta A tér. £ melőszö vetkezetnek az idén 150 t hold kertészete lesz, amelyből 120 • holdat öntöznek. A napokban kez_ £ dik meg az 50 hold előrecsírázta- : tofct burgonya kiültetését. Ügy szá- £ mólnak, hogy a burgonyaföldet a j termés betakarítása után őszi ká- • posztóval ültetik be és így kétszer • * J szüretelnek. A vízvezető csövek ; nagy részét már lerakták. Pár J napon belül megkezdik az üze- : meltetését. Amennyiben sikerül a : hollandágyak melegvíz-fűtése, ak- £ kor a tsz már az idén is — nem : primőrrel ugyan ; de korai zöld- : ségféiékkel látja el a község lakó, ] sait. 5 Képes riport a 4. oldalon.
