Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

’ Í963. március 27. 3 Szcrdft Téglagyári fiatalok versenye Tavaly tavasszal az Építésügyi Minisztérium Téglaipari Főigaz­gatósága és a KISZ Központi Bi­zottsága versenyt hirdetett meg az ország téglagyáraiban dolgozó ifjúsági brigádok részére. A Bé­késcsabai Téglagyárban 12 ifi­brigád nevezett be e versenybe. Gyári szinten a legjobb ered­ményt Mecskó Mária 14 fős női brigádja érte el. A Mecskó-bri- gád minden hónapban túlteljesí­tette tervét, kevés selejtet gyár­tott és balesetmentesen dolgozott. Eredményükkel a legjobbak kö­zött lesznek az országos verseny­ben is. Dicséretre méltó szorga­lommal dolgozott a Szák Mihály- né vezette női brigád és Hra- bovszki György 22 fős KISZ-bri- gádja is. A múlt évi országos verseny eredményét április 4-én hirdetik ki. A téglagyári kiszisták részt vesznek az idei versenyben is. Évek óta nyugati cégeknek termeinek virág-, zöldség- és egyéb magot megyénkben 1740 vagon szerződéses magtermelés A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Békés megyei Kirendelt­sége állami gazdaságokkal és ter­melőszövetkezetekkel negyvenki­lencezer holdra kötött magterme­lési szerződést, összesen ezerhét- száznegyven vagon értékes mag felvásárlására készülnek. Csupán lucemamagból 124 vagonnal ter­meltetnek, borsóból 850 vagonnal, rizsből 410 vagonnal, egy- és két­nyári virágból 192 mázsát. A megyénkben termelt magvak jó részét külföldre szállítják. Hol­land, német, francia, angol cégek állandóan visszatérő megrendelő­ként jelentkeznek. Az utóbbi években már a ter­melőszövetkezetekben is komoly eredményeket értek el a zöldség, virág, pillangóstakarmány és bor­só magtermelésben s szíve­sen vásárolják termelvényeiket a híres külföldi cégek. Ezt bizonyít­ja többek között az a tény, hogy a rendkívüli gondosságot s nagy szakértelmet igénylő heterózis pa­radicsommagból 11 holdon ter­meltetnek megyénkben s ebből 5 holdat termelőszövetkezetekre bíztak. Csupán a kondorosi Dol­gozók Tsz-ben három holdon ren­dezkednek be a jól jövedelmező heterózis paradicsommag ter­mesztésére. A szarvasi járási pártbizottság és tanács együttes ülése A mezőgazdaság hozamát 15—16 százalékhal akarják növelni a tavaszi munkák megkez­Házifag hőkezellk a dughagymá! GékéssámsoÉan Meglepetés ért bennünket a bé­késsámsoni Vörös Csillag Tsz-ben: abban a régi nagy épületben ugyanis, ahol más években szebb­nél szebb csibéket láttunk, most 280 mázsa dughagymát hőkezel­nek — házilag. Számukra nem új­donság ez, már három éve maguk készítik el dugdosásra a hagymát, s tavaly is 106 mázsát szedtek ki holdanként a tervezett 80 mázsá­val szemben. Simonies Piroska is, Szabó Eta is, akik most a hagymát hőkezelik, jelentős ösz- szegű prémiumot kaptak tavaly, amellett, hogy egyenként 34,60 fo rintot ért a megszerzett 300—320 munkaegység. dése előtt, mint minden évben, most is napirendre tűzte a szarva­si járási párt és tanács március 22-én tartott együttes ülésén a második ötéves terv ez évi felada­tait. Az 1963-as gazdasági év — a második ötéves terv harmadik esztendeje — 12—14 százalékos hozamnövelést ír elő a mezőgaz­daságban országosan. Ennek meg­valósítása több irányú feladato­kat állít a szarvasi járásban is a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a gépállomások elé, hiszen a járásban 15—16 százalé­kos emelkedést akarnak elérni. Már bebizonyosodott tény, hogy egy-egy gazdasági év sikere a jó talajelőkészftésen és a vetésen múlott. Tavaly a száraz, kedve­zőtlen időjárás miatt az ötéves terv második évére előirányzott termésmennyiséget nem tudták elérni a szarvasi járásban, s ez a mezőgazdaság más ágaira, töb­bek között az állattenyésztésre is kihatott. Az ötéves terv második évé­re kenyérgabonából járási átlag­ban holdanként 11,5 mázsát ter­veztek, 8,2 mázsát értek el. A ta­karmánygabona termesztése job­ban sikerült; kukoricából a ter­vezett 16,3 mázsa helyett 16,2 má­zsát — májusi morzsolt — taka­rítottak be holdanként. Ez a jó ta- lajedőkészftésen, a növényápolá­son és azon múlott, hogy a terme­lőszövetkezetek és állami gazda­ságok 100 százalékban, a háztáji gazdaság földjein pedig 95 száza­lékban hibridkukorica-vetőmagot vetettek. A legfőbb tennivaló a kívánt tőszám meghagyása. Az el­múlt évben csak 12—13 ezer kuko- rfea-tőszám volt általában a kí­vánt 17—19 ezerrel szemben A tőszámnövelés került előtérbe a cukorrépánál is. Az elmúlt évben a tényleges tőszám alig haladta meg a 48 ezret a 60—70 ezerrel szemben. A párt és a tanács együttes ülésén a nagyobb terméseredmé­nyek elérésére javasolták az alap­vető agrotechnikai módszerek fo­kozatosabb alkalmazását, a vető­magcsávázást, a vegyszeres gyom­irtást, mindenekelőtt a tavaszi munkák időbeni elvégzését. Az elmúlt évben a szántóterület 20 százalékára terveztek istállótrá­gyázást, de csak 11 százalékára jutott. A műtrágya .felhasználása emelkedést mutat. A szikes és savanyú talaj javítása még elég vontatottan halad a járásban Az elmúlt évben mindössze 400 hol­don talaj javítottak, az idei terv ennél jóval több. Az öntözéses gazdálkodás jól halad a járásban. 1962-ben 4630 holdat öntöztek, s ebből csak­nem ezer hold volt a kapás. A többi rizs, legelő, zöldség és má­sodvetés. Az állattenyésztés területén nem érték el a várt eredményt, jóllehet eredményeket értek el, főleg a számszerű fejlesztésben, amely az ez évi állattenyésztés alapjait képezi. A szarvasmarhából — számszerűség szempontjából — a kívánt eredményt ugyan elérték, ellenben az állati termékek előál­lításában még hiányok vannak. Különösen a tejtermelésben nagy a lemaradás. , A felmérések alapján a kö­zös állóin ány abraktakarmány- mennyisége jelenleg 190 vagon­nal kevesebb, mint amennyire szükség van az új. termésig. El­lenben a háztáji abraktakarmány 185 vagon felesleget mutat. Hiba, hogy a háztáji gazdaságok nem hasznosítják a meglévő takar­mányt jószágban, ami nagyban növelné a járás hústermelését. A járási pártbizottság és ta­nács együttes ülésén, ahol az öt­éves terv harmadik évére váró feladatokat beszélték meg, nagy segítséget nyújtottak a meghívott szakemberek. A tanácskozáson részt vett és felszólalt a megyei tanács elnöke: Papp István elvtárs is, aki többek között arról szólt, hogy első helyre kell tenni a me­zőgazdaságban is a vezetés kérdé­sét. Csak úgy teremthetjük meg a tsz-tagok nagyobb jövedelmét. Az anyagi ösztönzéssel kap­csolatban elmondotta, hogy a ter­melőszövetkezetek mindenütt ki­dolgozták és kidolgozzák a maga­sabb terméseredmény elérése ér­dekében a nekik legmegfelelőbb premizálási rendszert, amely a tsz tagságát serkenteni tudja a többtermelésre, s ha erre a köz­gyűlés határozatot hoz, senkinek nincs joga azt megváltoztatni, csak a tsz közgyűlésének. A vitá­ban többen felszólaltak még, köz­tük Szabó János élvtárs, az ÖRKI dolgozója, aki a takarmányter­mesztés fontosságáról beszélt. Csepkó Éta Susánszki bácsi réséért. Olyan emberek érzése ez( akik éveken keresztül hall­gattak .., Kívülről repülőmotorok távo­lodó dörgése hallatszott, amint valahová délnek tartottak ... A kora reggeli nap még nem tudott áttörni a szürkeségen, olyan volt az ég, mintha villanyt gyújtottak volna mögötte. A ke­leti szél ügyelőként szorgosko­dott a kárpiton: felhőket kerge­tett — és a ragyogó napsugarak ott várakoztak már a függöny mögött, mint egy színdarab har­madik felvonásának szereplői. — — Ágyúztak — — Konti hallgatott, mert külö­nösnek tűnt előtte az a szó, amit az előbb mondott ki elő­ször. Oroszok... Meglepődött. Szinte furcsának találta azt a tényt, hogy a hábo­rúhoz két fél kell — amelyek közül csak az egyiknek van iga­za — Melyiknek? Lehet, hogy éppen az oroszoknak?!— Öróluk csak egy távoli, gyer­mekkori kép ólt az emlékei kö­zött — egy kozák vágtatott fe­kete lovon, tűztől pirosló éggel a háta mögött — nyergében egy lánnyal. Valami könyvnek a címlapja lehetett. Hátha megölnek? — gondolta magában, de Gergely megérezte a gondolatát és szavában dia­dallal, megszólalt: — Én látom, a földjeidet — a gyárunkat, István... A mindenki földjét és gyárát láitom. Jönnek vissza — és tudod, kik hozzák?... Az oroszok. Kis szünet után: — Hallod? — Ott, az ágyúszó hátán— •-------Agyúztak--------­G ergely folytatta: — Ami kis szellője a hábo­rúnak elvetődött hozzád, az is mind németszagú volt. Tu­dom ... te nem ismered őket. Én látom — ők igaz emberek, István! ök is álmodoznak; — és a te álmaidat is visszahoz­zák. — Egyedül ők adhatják vissza neked, mert náluk már sok-sok álom: — él.. : Felkiáltott, mert látta, hogy a másik mellében pattant a parázs, de ismerős, álmot hes- segető mozdulattal végigsimí­tott a szemén: — Jönnek a földek, István! A földjeid!... — majd hirtelen ötlettel: •— Tudnál harcolni ér­tük?!... A mérnök nyugodtan felelt: — Tudnék — aztán bizony­talanul hozzátette: — De nincs miért... és vajon lesz-e? ... Szomorúan, lehajtott fejjel állt a magas, sovány férfi: sa­vaktól lyukasra mart, foltosra fakult köpenyében — és az évek során egyre toldozott-fol- dozott álmainak üres helyével a szívében ... A sziréna kígyója megint kisiklott fészkéből és farkára egyenesedve felnyújtózott a le­vegőbe ... Kinyíltak a pinceajtók és új­ra erős hangok szálldostak az udvaron — és halkultak el, amint elnyelte őket a gyár... ... Aztán valaki felkiáltott a nyitott ablak alatt: — Mérnök úr! Hivatják az irodába! Amikor Hönti kinézett az ablakon, már csak egy munkás széles hátát látta; a német őrö­ket; — meg egy sor katonai te­herautót a kapu előtt..; Szívében felébredt a féltés: a gyár!... De hátát kiegyenesítette az akarat, amikor lefelé ment a lépcsőn. Gergely cigarettára gyújtott, aztán az ablakhoz lépett. Min­dentudó mosoly bujkált arcá­nak ráncai között, midőn látta, hogy Honti István egyenes tar­tással, elszánt léptekkel halad az iroda felé. A diadal mosolya volt ez, azé a diadalé, melyet akkor érzünk, ha valakiben si­kerül felébreszteni az Embert... (Folytatjuk) *T* ipikus parasztember. Már­* cius végén kucsmában, mikádóban, bársony nadrágban. Csizmája talpa körül sárbocskor. Most jött a határból. Nézte a traktorokat, szántanak-e? Nye mozs oraty ... csóválja a fejét. Hát igen, még mindig nem lehet szántani. Az éjszaka fagy volt, felszívta a nedvességet, most meg rásütött a nap és csupa sár minden. Csóválja a fejét, magá­ba fojtja dühös haragját, s arra gondol, hogy a borsónak, tavaszi árpának már régen földben kel­lett volna lennie. De nem rajta múlott, hogy eddig nem vethet­tek. Susánszki bácsi korát megha­zudtoló fürgeséggel intézi bri­gádja dolgát. Az agronómustól tudom: Mokri utcai lakásáról hajnalban indul, hogy az 1400 holdat a jó gazda gondosságá­val bejárja. Hetvenkét családról gondoskodik. Ennyien vannak a brigádban. Most a tavaszi mun­kát szervezi. Amikor találkoz­tam vele, táskájából egy füzetet húzott elő, amelybe a családok területvállalását jegyezte M. A lapok között egy négyrét össze­hajtott papír búj.t meg. Kéré­semre megmutatta. A Magyar Mezőgazdaságból vette magához Amit a vetőgép beállításáról tudni kell című írást. Szabad idejében már eddig is sokat né­zegette. Számolgatott is, mert a vetőgépeket úgy szeretné beállí­tani, hogy azok sortávolságra és vetőmag-mennyiségre az adott növényből egyformán vessenek. Susánszki bácsi két évvel ez­előtt még kocsis volt. A hozzá­értéssel, a termelés új útjainak keresésével azonban ennél több­nek bizonyult. így lett brigád- vezető. Régen a maga gondja is sok volt, mert a harmados, és cseléd-világban betevő falatja is alig akadt. Ma szorgalmas mun­kája után megelégedéssel él. Gondja azért ma is van, de e2ek mások, mint a korábbiak. Ö ezt a gondot vállalta, s tőle telhe­tőén — sok fiatallal vetélkedve — eleget tesz a békéscsabai Ku- lich Tsz közgyűlésétől kapott megbízatásának. —sík. Miről ír a Magyar Mezőgazdaság? A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG március 27-én megjelenő száma Közli VASZIL László, a SZENTLÖRINCKÁ- TAI Üj Világ Termelőszövetkezet Kos- suth-díjas elnökének cikkét: KIÁLL­TA A GYAKORLAT PRÓBÁJÁT AZ ERŐSEBB SEGÍTSE A GYENGÉT MOZGALOM címmel. Vaszil László, mint a szentlőrinckátai Üj Világ Tsz elnöke tavaly márciusban vállalta a szomszédos, igen gyengén gazdálkodó kókai Kossuth Termelőszövetkezet szakmai, politikai megerősítését. VASZIL László a MAGYAR MEZÖ- GAZDASAG március 27-én megjelenő írásában elmondja, hogy a kókai Kos­suth Tsz az 1961. évet 11 FORINTOS MUNKAEGYSÉGGEL ÉS 2,5 MILLIÓ FORINTOS ADÓSSÁGGAL ZARTA. Alig egy esztendő alatt A MUNKA­EGYSÉG ÉRTÉKE 30 FORINTRA, ÉS AZ 1961-ES 3 700 000 FORINTOS TER­MELÉSI ÉRTÉK 1962. EV VÉGÉRE KEREKEN 9 MILLIÓ FORINTRA NÖ­VEKEDETT. A Kossúth-dijas elnök cikkében leírja, hogy ez az eredmény- javulás minek volt köszönhető. A többi között annak, hogy intézke­déseikkel MEGNYERTÉK A TAGSAG BIZALMAT: a vezetést egyszerűsítet­ték, önálló brigádokat szerveztek, a területet felosztották a családok kö­zött, a tagsággal egyetértésben beve­zették az Össztermésből való premizá­lást és újra felkarolták a község ha­gyományos növénytermesztési kultu­rált: a paradicsom-, az uborka- és a dohánytermesztést. A cikk azzal a tanulsággal zárul, hogy AZ ORSZÁG MAS RÉSZEIN IS LEHETSÉGES A GYENGE TERME­LŐSZÖVETKEZETEKET A KÖZEPE­SEK gazdalkodasi színvonalá­ra EMELNI. Vaszil László cikkében leírt tapasztalatai hasznos tanulságul szolgálnak a gyenge tsz-ek megrősité- sén fáradozó vezetőknek, szakembe­reknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents